Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-05-28 / 21. szám
1983, május 28. SZABAD FÖLDMŰVES, 11 Sietünk tartozéka... Bratislava! Szesz- és Konzervgyári Kutatóintézet Ľubica Vojteková (balról) és Viera Sochorová mérnökök sokat tettek a bébiételek kifejlesztésével kapcsolatos reszort- és szakágazati feladatok megoldása érdekében. A felvételen ellenőrzik a szilvával és fekete ribiszkével dúsított almaptlré minőségét Fotő: A. Vojőek (Nvt) Dr. Jozef Hlásnik, a Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság alelnöke Bratislavában az újságírók há zában arról tájékoztatta a sajtó munkatársait, hogy június 3—12-e közötti időszakban Banská Bystricán a fa nyersanyagok sokrétű hasznosításé nek népszerűsítése céljából tartalmas kiállítást szerveznek. Valaki persze feltehetnő a kérdést, hogy a fát mint nyersanyagot s egy ben kész terméket bemutató kiállítást miért éppen Banská Bystricán szervezik. Ennek megválaszolása nagyon egyszerű. Köztudott ugyanis, hogy a közép-szlovákiai kerület e téren azért élvezhet előnyt, mert összterületének mintegy felét nagy kitér Jedésö erdőségek borítják. Ez tette indokolttá, hogly éppen ebben a kerületben építsék fel a fafeldolgozó létesítmények többségét, és a témával foglalkozó tudományágak Is Itt vertek gyökeret. Az sem véletlen, hogy az országos méretű kiállításon a fa nyersanyagok sokrétű hasznosítása kerül homlok-Nincs gond a minőséggel A húsipar szeredl (Sered) üzemrészlegén fehérköpenyes férfiak és nők dolgoznak csöndesen, ügyesen. Csak a keverőgépek ütemes működése töri meg a csöndet. A hentesek négy asztalon darabolják a félbehasltott sertéseket. Az egyes nűsrészeket külön rakják aszerint, nogy melyik fajta mire hasznosítható. Nem ritka ság, hogy Michal Slšák, a tapasztalt húsipari szakember is közöttük van. Ez érthető, hiszen 6 a részleg vezetője. Itt készül a párolt sonka, a va dászszaláml. esetenként pedig a házikolbász. Štšák elvtárs a részleg szocialista brigádjának vezetője. A közelmúltban szerezték meg a büszke cím ezüst fokozatát. A munkahely már elavult. Készítményeik viszont kiváló minőségűek. Ok gyártják Szlovákia legjobb minőségi vadászszalámiját, sajátos technológiával. Az évek során több alkalommal elismerésben részesültek. Az évek tehát nagyon sokat jelentenek ebben a szakmában hiszen több mint tíz éve ők készítik a jó fajta szalámit. Nem csoda tehát, hogy a hasonló küldetésO üzemek szakemberei gyakran meglátogatják őket tapasztalatszerzés céljából. Hogyan Is készül a vadászszalámt? Havonta tíz tonna vadász -га 1 ámít és 15—20 tonna párolt sonkát készítenek Mindent elkövetnek azért, hogy a hasznosításra kerülő hús minősége kifogástalan legyen. Még nem fordult elő, hogy a fogyasztó bírálta volna térbe. A CSKP XVI. kongresszusának az irányelvei kapcsán nagyon Is kézenfekvő, kiemelt társadalmi érdek mindennemű nyersanyagnak, Így a fának Is kész termékké való ésszerű feldolgozása. Hazánk fakitermelése elérte az elblrhatóság határát. Ez a feldolgozó Iparágak szakembereit arra figyelmezteti, hogy gondoskodjanak a fahulladékok korábbinál ésszerűbb hasznosításáról, tárják fel a tartalékokat. Csak kevesen tudják, hogy a faki termelés során az összes nyersanyag nak csaknem a fele hulladékként az erdőben marad. Ennek Jó része kárba vész. Ugyanakkor a farönkök szállítása és fűrésztelep! feldolgozása alkalmával szintén nagy veszteségek keletkeznek. A múlt évben például a feldolgozó üzemekben a hasznosítás ra még alkalmas fahulladék aránya meghaladta a negyven százalékot, ami nem kevés. Ennek többségét energia termelésre, bizonyos hányadát műszaki célokra használták, ám Jelentős az őket termékeik minősége miatt. A szalámi készítéséhez a legalkalma sabb sertés- és marhahúst használták fel. A húst kicsontozzék, osztályoz zák, darálják, majd érni hagyják. A massza másnap kerül a keverőgépbe Nagyon fontos a hús ízesítése, sózása, paprlkázása. A massza a keve róből az asztalra kerül. Ügyes kezű asszonyok a húst szögletes formákba töltik, majd szalámivá préselik, ť kész rudacskák három napon kérész tűi hűvös helyiségben érnek. Önné1 kerülnek a füstölőre. A füstölés ideje negyvennyolc öra, a szalámit vtszont még nem szállítják a boltokba. Mintát vesznek belőle, hogy megállaplta mennylségt Is, amely nem lett hasznosítva. Jelentős nyersanyagforrás lehetne például a forgalomban levő papír hulladékának a begyűjtése Is. Ezen a téren viszont a minimálisnál Is kevesebb gyűlik be. Sok papír kerül a szemétdombokra. Már ennél fogva Is Indokolt minden rendelkezésre álló faanyagnak, Így a hulladéknak Is az ésszerű, korábbinál gazdaságosabb felhasználása. Az Iparágakban gondoskodni kell róla, hogy ez necsak óhaj, hanem kézzel tapintható, szemmel látható, gazdasági szempontból előnyös valóság legyen. Természetesen az Is kívánság, hogy a fafeldolgozó Iparágak még Jobb minőségű termékválasztékkal, bútorokkal és egyebekkel lássák el a fogyasztói piacot. Csak Így öregbíthetik jó hírnevüket. Hlásnik elvtárs hangsúlyozta, hogy a szolid kereskedelmi törekvések mellett tájékoztató és nevelő szándékkal szervezik a szóban forgó kiállítást. Végigvezetik a szakavatott és az egyszerű látogatót azon az úton, amely megmutatja, hogy milyen termékek készülhetnek a nyersanyagból. A látogató még arra Is választ kap a kiállításon, hogy a tudomány milyen mértékben segíti a fahulladék ésszerű felhasználását, például energiatermelésre, takarmányipari és egyéb hasznosításra. Csak természetes, hogy a kiállításon bútoriparunk ű) gyártmányokat sorakoztat majd fel. Jelentős szerephez jutnak e téren például a helyi gazdálkodási üzemek, de a kisipari szövetkezetek egyedi bútorpéldányai is. A témakörök tehát egymásra kapcsolódva tálalják mindazt, amit e fa mint nyersanyag használati értékek formájában adhat részünkre. A szóban forgó kiállítás az erdőt mint életközösséget mutatja be, amely az értékes fa nyersanyagok mellett számtalan más nyersanyaggal is ellátja társadalmunkat. Például közélelmezésre töl hasznosítható termékekkel gazdagítja feldolgozó Iparunk választékát és piaci készleteinket. Ez haladéktalanul szükségessé teszi, hogy Jó gazdaként kíméljük erdelnk növényzeteit, ésszerűen hasznosítsuk a nemzeti kincsnek számító fát és erdei nyersanyagokat, mert az erdő nemcsak a nyersanyagok gazdag forrása, hanem egyben életünk szoros tartozéka Is. —boksza— sák felhasználásénak fokát. Ez rend kívül fontos, hiszen ez a szalámifajta főzés nélkül kerül piacra. Ez azonban nem elegendő. További 14 napon keresztül szárítják, s aztán szállítják a kereskedelmi hálózatba. Ebből a szalámi fajtából a boltokban még mindig kevés van. Vajon tudnak-e többet készíteni belőle? A kér désre StSák elvtárs azt válaszolta hogy a szeredl úi üzemben, ahová még ebben az évben átköltöznek, fo kozható a termelés, tehát van rá re mény, hogv a boltok több vadászszalámit kapnak, mint korábban. Krajcsovtcs Ferdinánd Az intézet a korábbi prágai Élesztőipari Kutatóintézet, valamint a prágai Szesz- és Boripari Kutatóintézet Szerves részeként 1952-ben kezdte meg tevékenységét. 1964. január elsejével a Szesz- és Konzervgyárak Társulása átköltözött Bratislavába, ahol ezt követően megalakították a mai formájában létező bratislavai Szesz- és Konzervgyári Kutatóintézetet. A prágai munkahelyeket az 1967—1969-es években különválasztották, Így az intézetnek a szesz-, konzerv- és élesztőipari kutatásban és fejlesztésben, kezdve a nyersanyagoktól egészen a számítástechnikáig országos hatásköre van. Az intézetnek, amely 1967. január elsejétől a LIKO Termelési-Gazdasági Egység önálló szervezete, kétszáz munkatársa, dolgozója van. A kutatóintézet fő küldetése, hogy segítse a LIKO vezérigazgatóságát a szesz-, élesztő-, konzerv- és fagyasztóipar fejlesztésében, valamint a citromsav gyártásában — főleg az új technológiák, berendezések kifejlesztésével, a gazdasági jellegű problémák megoldásával, a számítástechnika bevezetésével és még sorolhatnánk tovább. Az intézetben az utóbbi években — állami feladat keretében — kifejlesztették a közétkeztetés során használatos ételek iparszerü előállítását. Összesen 92-féle, nagy csomagolású, csfrátlanított és mélyhűtött ételt fejlesztettek ki. Egyúttal a Potravinoprojekt tervező intézet részére kidolgozták egy évi 7500 tonna kapacitású üzem kivitelezésének tervét. Egy további állami feladat keretében kifejlesztettek több féle, az élelmiszeriparban használatos membránokat és nltrafiltráciős berendezéseket. Az intézet 1981-ben átadta az élelmiszeripari gépgyárnak az említett berendezések tervrajzát, hogy megkezdhessék a sorozatgyártást. Az ultrafiltrációs berendezések a Dolná Krupá-i Szlovákiai Keményítőgyárban üzemelnek, ahol elsősorban az enzimek besűrítésére használják FVet. Ugyanezeket a berendezéseket a sabinovi Frocnna nemzeti vállalatban ts alkalmazzék, főleg a gyümölcslevek gyártása során. Az intézet munkatársai jelenleg további membránák és ultrafiltráciős berendezések kifejlesztésén fáradoznak. A szakágazati fejlesztési feladatok keretében az intézet munkatársai sikeresen megoldották az élelmiszerek polietilén fóliába való nagy sorozatú csomagolását. Az Intézet saját műhelyeiben hazánk konzervgyárai és egyéb élelmiszeripari üzemei részére már 63 ilyen Linka gépsort gyártott Egy-egy gépsor évi társadalmi haszna 394 ezer korona. A költségek egy év alatt megtérülnek és 3,5 munkaerővel kevesebbre van szükség a csomagolásnál. Az intézetben a sárgabarack negyedelésére kifejlesztettek egy berendezést, amely 22 dolgozó munkáját helyettesíti. Ezidáig már 13 ilyen berendezést gyártottak. Ugyancsak az intézetben fejlesztették ki és gyártják az nborkaszeletelőt (70 db), a befőttesiivegkupakokat stb. Az idén fejezik be a salátakészltésnél nagy segítséget nyújtó zöldségkeverő gép, a készételek gyártásánál használatos sa|tolú gép, a címkeragasztó gép stb. kifejlesztését. Az idén az intézet a szlovákiai keményítőgyárakkal együttműködve befejezi az enzimkészitmények gyártásával kapcsolatos állami feladat megoldását. Ennek keretében kifejlesztettek Dolná Krupában, felépítettek és kipróbáltak egy enzimgyártó berendezést, javaslatot terjesztenek elő a bolamiláz gyártási rendszerének tökéletesítésére, befejezik a proteáz, az amiloglüközidáz és a bakteriális eredetű élelmiszeripari amil&z gyártásának bitelesftését. A megoldás végső célja olyan műszaki és technológiai eljárások kifejlesztése, bogy lehetőség nyíljon az évi 165 tonna amiloglűközidáz és amiláz, a 40 tonna élelmiszeripari amiláz és a 150 tonna bekteriális eredetű proteáz gyártási kapacitás elérésére. Az intézet reszort-feladat keretében foglalkozik a citromsav gyártási technológiájának tökéletesítésével. A feladat sikeres megoldásával lehetőség nyílna a leopoldovi SLOVLIK nemzeti vállalatban a kapacitás bővítésére és a gyártás, felójltására, ugyanakkor az energiafelhasználást a felére csökkentenék. Az intézet munkatársai sokat tesznek a konzerv- és fagyasztöipari technológiák tökéletesítése érdekében is, s a hűtőrendszerekben keresik a napenergia felhasználásának lehetőségeit. Az intézet szakágazati feladat keretében az üdítő italok és a bébiételek kifejlesztésével is foglalkozik. különös tekintettel az egyes nyersanyagok felhasználhatóságára. Az intézet a KGST keretében is bekapcsolódik néhány feladat megoldásába, egyrészt a sokoldalú nemzetközi tudományos-műszaki együttműködés, másrészt a kétoldalú együttműködés (főleg a Szovjetunióval. Bulgáriával, Magyarországgal és az NDK-val) érvényesítésével. Novosti vedy a techniky (6/1963) Segítik a mezőgazdaságot A galántal AGRDSTAV Járási Mezőgazdasági Epltővállelat Igazgatóis. Bohuslav Ellz és a iárásl mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, Dem)en Macák mérnök ta nárskozáson értékelte a vállalat műit évi tevékenysé gét. Macák elvtárs hangsúlyozta hogy az AGROSTAV a múlt évfolyamán úgyszólván minden feladatot sikeresen megoldott. A továbbiak során részletesen felvázolták az Idei teendőket. Mindenekelőtt az öntözőhálózat kihasználása és bővítése a legjelentősebb feladatuk. A múlt év termésátla gal lói bizonyították az Öntözés gazdasági hasznát, s így az idén is arra törekednek, hogy a tárás 32 ezer hektárt kitevő Öntözhető területén a természetes csapa dókban ínséges Időszakban optimális mértékben hasz nősítsék a beépített öntözőhálózatot, éltető vízzel serkentsék a sromjazö növények fejlődését gazdag termés! biztosítsanak társadalmunknak. Nagy Mihály A felvételen Agneša Topoíská mérnök (balról) és Oíga Hrladeíová az alumfntumtélcák lezárása közben látható iHHgHHiKn' —я——'i.ermsa Sišák elvtárs naponta ellenőrzi a szalámi minőségét t
