Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-05-28 / 21. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, 1983. május 28. 12 Új szabvány az III. rész шв л щя # öntözésben MUNKABIZTONSÄG Es EGÉSZSÉGVÉDELEM A hígtrágyával, illetve szennyvízzel történő öntözés megkövetelt az egyes munkák teljes gépesítését és automatizálását. Az öntözőberendezéseket kezelő személyzetet tájékoztatni kell a munkabiztonsági, az egészségügyi és a higiéniai előírásokról, ezen túlmenően gondoskodni kell a szükséges védőeszközökről ts. Az egyes munkahelyeket ivóvízzel és szociális létesítményekkel kell ellátni. A higiéniai szolgálat utasítása szerint a dolgozók rendszeres orvosi vizsgálata és a fertőző betegségek elleni oltása kötelező. A SZENNYVIZEK CSOPORTOSlTÄSA Egyes szennyvizek a részletes értékelés — agronómial, vízgazdasági, higiéniai, építészeti és gazdaságossági szempontból — és az öntözésre való felhasználhatóság alapján a következőképpen csoportosíthatók: + az öntözésre tökéletesen megfe lelök: ide sorolhatók egyes mezőgazdasági üzemektől, a keményítőiparból és a cukoriparból származó szennyvizek; hatást. Öntözésre az esetek többségében biológiai tisztítás után válnak alkalmassá; 4- közvetlen öntözésre alkalmatlanok: a kórházi, a fertőző anyagokat alkalmazó munkahelyek, a kényszervágást végző vágóhidak, a kafilé rlák, a bőrfeldolgozó üzemek, a vakcinákat és szérumokat készítő üzemek szennyvizei, valamint a- mérgező és a rádioaktlv anyagokat tartalmazó szennyvizek. Az új szabványban a szennyvizek, illetve a hígtrágya „trágyaértékét“ ts megfogalmazták. A trágyaértéket kifejező koefficiens 0,25-től 104-tg ingadozik. A trágyaértéket Hh-val jelölték meg, s a következőképpen számítható ki: K-Kp + kT"2-ahol az N, P, К az adott tápanyag kilogrammban kifejezett mennyiségét jelenti, amelyet ezer köbméter szennyvíz tartalmaz; az Np, Pp, Kp egy hektárnyi terület átlagos tápanyagszükséglete öntözött viszonyok közötti hozamok eléréséhez. ALAPADATOK A SZENNYVÍZ MINŐSÉGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 4- A szennyvíz minőségének megítéléséhez alapul szolgálnak a szennyvíztermelő üzemek, valamint a vízgazdálkodási és higiéniai szervek által megállapított adatok; 4- szükség esetén célszerű az irodalmi adatokat ts felhasználni, feltéve, ha ezek általánosíthatók;-4 ezen adatokat további objektív adatokkal kell kiegészíteni, főleg azokkal, melyek a minőség időbeni változását idézik elő; 4- az ellenőrzéshez szükséges mintavételek számát a termelt szennyvíz mennyiségi és minőségi változása szerint állapítjuk meg; 4- a megfigyelés a 24 órás folyamatos mintavételen alapul azon helyről, ahol a szennyvíz elhagyja a termelő üzemet, illetve a tisztítóberendezést. IDÉNYEN KÍVÜLI ÖNTÖZÉS Idényen kívüli öntözés esetén a szükséges vlzadagot a következő két képlet alapján állapítjuk meg: Ha az öntözött növény tápanyagszükségletét tartjuk szem előtt, az alábbi képletet alkalmazzuk: 4 az öntözésre megfelelő szennyvizek csoportjába: a tejipari, a söripari, a malátatpari, a szeszipart, a konzervipari szennyvizek* továbbá az élesztőgyári, a hűtőipari, a len- és kenderipari, a textilipari szennyvizek, valamint az amőnia-tartalmű hűtővizek sorolhatók; 4 az öntözésre felhasználható szennyvizek csoportjába tartoznak az olyan hulladékvizek, melyeknél nem állapították meg az egészségre káros A táblázatban a következő tápanyagszintet vették alapul: Np = 110 kg/ha, Pp = 50 kg/ha, Kp = 180 kg/ha. A Hh = 3 érték határt képez azon szennyvizek között, amelyek trágyaértéke nagyobb a vízértéküknél Hh>3 és fordítva Hh<3. A hígtrágya, Illetve a szennyvíz trágyaérték szerinti rangsorolását a következő táblázat foglalja össze, külön megjelölve a tápanyagtartalmat és az egyes tápanyagok arányát. 1000 . Zxjz Mmv: = -----}-----~-----. [mVhaj V " Zioví A szimbólumok a következő fogalmakat jelölik: 2pZ = a termesztett növény tápanyagszükséglete a mérvadó tápanyagot illetően [kg/ha]; C = az Idényen kívüli tápanyagtartalom felhasználhatósági mutatója; Zovz =* a víz átlagos tápanyagtartalma [kg/1000 liter]. Ha a növény vízszükségletén van a fő hangsúly, akkor az öntözővíz szükségletet [Mmj a következő képlet segítségével számítjuk ki: Mmvv = (100 . hz) Opk — 0 — 10 . flfz . Mh) • . [ mVha ] hz = a talajréteg optimális átnedvesedésének foka a termesztett növénykultúrától függően (ez a gabonafélék esetében 0,8, a kapásnövényeknél 0,8, a takarmányféléknél pedig egy méteres réteget képez J; 0pk = a talaj vízkapacitása százalékban kifejezve; О = a tartalék öntözés kezdete előtti talajnedvesség százalékban; Hsz = átlagcsapadék a tartaléköntözés elvégzésének Időpontja és a napt 5 Celsius-fok átlaghőmérsékletet elérő időszak kéz dete között; аг = az Idényen kívüli csapadékmennyiség kihasználhatósági tényezője (homokos talajoknál 0,2, vályogtalajoknál 0,4); kz = a párolgás által kifejezett vízveszteség az Idényen kívüli öntözés módjától és időpontjától függően. Esőztető öntözés esetében ez az érték őszszel 1,3, tavasszal pedig 1,1 százalékot tett ki. Az új szabvány kivonatos ismertetésével azt a célt követtem, hogy felhívjam az effajta problémával foglalkozó szakemberek figyelmét az ú|szerű dolgokra és ezen problémák Igényességére. TARR GYULA vegyészmérnök, a Bratislava! Ontözőgazdálkodásl Kutatóintézet munkatársa Szennyvíz, hígtrágya Tápanyagtartalom kg-ban 1000 m*-re Tápanyag-arány N : P : К Hh érték N ossz. p К Szarvasmarha hígtrágya 4000 1700 6050 1: 0,43 :1,51 103,97 Sertés hígtrágya 4400 2100 2600 1: 0,48 : 0,59 96.44 Szeszipari szennyvíz 1050 20 1600 1 : 0,02 ; 1,52 18,84 Élesztőipari szennyvíz 240 10 450 1 : 0,04 : 1,88 4,88 Lenipari szennyvíz 80 100 350 1:1,25 : 4,38 4,67 Búza keményftőiparl szennyvíz 215 75 150 1: 0 35 ; 0,70 4,28 Vágóhídi és húsipari szennyvíz 175 50 230 1:0,31 :1,28 3,87 Vászonipari szennyvíz 35 65 340 1 : 1,86 :1,89 3,51 Burgonya keményítői pari szennyvíz 130 40 220 1 : 0,31 : 1,69 3,20 Mezőgazdasági szeszfőzdéi szennyvíz 75 20 210 1 : 0,27 : 2,80 2,25 Baromfifeldolgozó üzemek szennyvize 90 20 130 1: 0,22 :1,44 1,76 Foszforműtrágya gyártása során keletkező szennyvíz 30 40 120 1:1,33 : 4,00 1,74 Tejipari szennyvíz 70 30 50 1: 0,43 : 0,71 1,53 Sör- és málataiparl szennyvíz 30 25 80 1: 0,83 : 2,67 ♦ 1,21 Városi szennyvíz 55 10 40 1: 0,27 : 0,73 1,02 Nitrogénműtrágya gyártása során keletkező szennyvíz 100 1 15 1: 0,01: 0,15 1,01 Gyapjúipari szennyvizek 65 10 20 1: 0,15 : 0,31 0,90 Cukorgyári szennyvizek Konzerv- és fagyasztó-30 10 70 1 : 0,33 : 2,33 0,86 ipari szennyvizek Gyapotfeldolgoző üzemek 30 10 50 1: 0,33 :1,67 0,75 szennyvizei Papír- és cellulőzipari 10 5 20 1: 0,50 : 2,00 0,30 szennyvizeit Falemezeket gyártó 7 S 20 1:1,20 :2,86 0,27 üzemek szennyvizei 10 5 10 1: 0,50 :1,00 0,25 Äi állatelhullás minimumra való csökkentése minden mezőgazdasági üzemnek egyik alapvető feladata. A Tornaijai (Šafárikovo) Állami Gazdaságban ennek érdekében jelentős erőfeszítést tettek. Kocsis Lajos agrármérnök, állattenyésztési ágazatvezető beszámolt arról, hogy a februártól áprilisig terjedő időszakban született borjak közül hullik el a legtöbb. Bár az okát is tudják, mégsem könnyű megszüntetni az okozatot. Az öt-hét százalékos elhullást — a szabvány három százalékot engedélyez, az évi átlag viszont öt százalék körül mozog — a fedeztetés idényszerűsége okozza. Következésképpen ezáltal, hogy a tél folyamán borjazó tehenek takarmány-Hasam!! tapasztalatuk hiány miatt nem regenerálódhatnak idejében — mert közben fejik is azokat —, ezért csak később, a nyári hónapokban kerül sor fedeztetésükre. Az ellés ideje Így ismét a „takarmányszegény“ télvégi, s kora tavaszi hónapokra esik. A kiegyenlítetlen, vitaminokban és ásványi anyagokban is szegény takarmányadag acidózist idéz elő, s emiatt többnyire — húsz százalékos arányban — életképtelen borjak születnek. Ezen a poblémán az állatorvosi beavatkozások mit sem segítenek. Egyedül az intenzív legelőgazdálkodáson alapuló takarmányozás oldhatja meg a kedvezőtlen helyzetet. Ha összehasonlítási alapként elemezzük az elhullásokról vezetett előző évek statisztikai adatait, kedvező helyzetkép rajzolódik elénk. Néhány évvel ezelőtt tizenhat százalékot is elért az idényszerű elhullás. Azóta hatékony intézkedésekkel, a szubjektív okok felszámolásával sikerült ezt a szintet mintegy tíz százalékkal visszaszorítani. Az éjjeli szolgálatosokat kötelezték, hogy gondoskodjanak az újszülött borjak szoptatásáról. A gondozók anyagi érdekeltségét növelték és a hanyagságnkból eredő károk megtérítésére kötelezték őket. A téli takarmánykészlet ésszerű elosztásával tavaszig biztosították a szarvasmarhaállomány egyenletesebb takarmányozását. Tizenkét kiló szilázson és nyolc kiló szenázson kívül 10—15 kiló takarmányrépát vagy szilázsolt leveles répafejet, valamint három kiló szalmát kapott naponta egy-egy állat, némi abraktakarmánnyal. Az ágazatvezető tapasztalatai Igazolják, hogy állategészségügyi szempontból a téli takarmányadagból nem hiányozhat a jő minőségű széna. Ebből tavaly mindössze 2700 tonnával gyűjtöttek össze, ami a borjak takarmányszükségletét sem fedezte. A borjúelhullást új állattartási módszerek bevezetésével is sikerült mérsékelniük. A borjakat háromnapos korukban elválasztják, de kéthetes korukig tehéntejet szopnak. Ezzel kizárták az agyontaposás gyakori lehetőségét, ellenőrizhetővé tették az elfogyasztott tej mennyiségén keresztül a borjak fejlődését, amelyek kéthónapos korukig — a korszerű borjúneveidében — tejpótlók itatásával napi kilencven dekával gyarapodnak. Hogyan lehetne az eredményeken még javítani? Az 1560 férőhelyes korszerű borjfinevelde feltöltés előtt áll. Ezzel egyidőben megszüntetik a korszerűtlen istállókat. Az Így felszabaduló munkaerőfölösleg legjavát foglalkoztatják majd az új borjúneveidében. A tehenek minél nagyobb mérvű legeltetésével a takarmánygondok csökkentésén kívül az állatok kondícióját Is javítják. Köztudott hogy a legelőre járó tehenek egészségesebb borjakat ellenek. A kétezer-négyszáz darabot számláló összállományból tavaly mindössze kilencszázat, az idén pedig már ezerhatszázat hajtanak legelőre. —•— A sertések esetében ugyancsak a takarmányhiány az elhullás leggyakoribb indftéka. A terv négy százalékos elhullást engedélyez, a valóságban ezt közel egy százalékkal lépték túl az idén. Tavaly még többel is, de azóta kizárták az egyéb tényezőket, mint például a ketrecek átalakításával a megfekvés veszélyét. A gondozókat havi célprémiumok kiosztásával ösztönözték a malacelválasztás tervének teljesítésére. Tavaly tizenhárom malacot neveltek fel egy kocától az előirányzott tizenhat helyett. Az idén az első negyedév tervét már túlteljesítették. A szakszerű intézkedéseknek tehát van foganatjuk. —•— Az állatok korszerű istállókba való áthelyezése és nevelése, valamint a munkájukat lelkiismeretesen végző gondozók összeválogatása a tornaijai gazdaságban hozzájárult az állatelhullásból eredő károk csökkentéséhez. Tömegtakarmányokból az idén érik el — a gazdaságvezetők véleménye szerint — először az önellátottságnt, ami további előrelépést jelent az állattenyésztésben. Korcsmáros László — Megkezdődött — a legeltetés A Csány (Caűa) község határában húzódó gyepterületek gazdag fűterméssel kecsegtetnek. A szövetkezet dolgozói a réteket és a legelőket kora tavasszal feljavították, Így minden jel arra utal, hogy a nyár folyamán megfelelő mennyiségű zöldtakarmány áll majd rendelkezésükre. A jelen időszakban a fő hangsúlyt a legeltetés szakszerű szervezésére összpontosítják. Az eddigi előkészületek arra engednek következtetni, hogy a csányi szövetkezetben jól felkészültek a legeltetési idényre. Idejében megkezdték a legeltetésre való átállást. A legeltetés elsó napjaiban szálas takarmányt adagoltak a zöldtömeg mellé, hogy az állatokat fokozatosan szoktassák rá a fű fogyasztására. Tavaly a csányi szövetkezetben 394 tehéntől 3909 literes évi tejtermelési átlagot értek el, ötvenkét literrel többet a tervezettnél. Ez az eredmény kerületi viszonylatban az első helyet jelentette a szövetkezetnek. Tavaly, ha nem is teljesen hiánytalan, de mindenesetre kiegyensúlyozottabb takarmánymérleggel indultak a téli időszakba, mint az előzó esztendőkben. A rendszeresebb és alaposabb ellenőrzésnek köszönhetően, a takarmánygazdálkodás is szakszerűbb, előrelátóbb volt. Ennek a szilárduló takarmánygazdálkodásnak tulajdonítható, hogy a tejhozam áprilisban és májusban lényegesen javult. A napi fejésl átlagot 1,20 literrel lépték túl a tervezetthez viszonyítva. Elegendő terepszemlére indulni e szövetkezetben ahhoz, hogy meggyőződjünk a bekövetkezett gyökeres változásokról. Az első kellemes benyomás a telep környékének tisztasága: az egykori sártengert szilárdított ntak váltották fel, fgy esős időben sem okoz nehézséget a takarmányszállítás. Az egykori trágyadombokat is felszámolták, az istállótrágyát pedig naponta szállítják a mezei trágyatelepre. A téli takarmánykészletük kitartott a legeltetésig, miközben elegendő mennyiségű szálastakarmány és sztlázs állt az állatok rendelkezésére. A hathatós Intézkedéseknek köszönve az utóbbi években a legmegbízhatóbb, a legszakavatottabb gondozókra bízták az állatokat. Mindez Jelentős mértékben hozzájárult a tejtermelés ugrásszerű növekedéséhez. > E gazdaságban mindenütt a legnagyobb rend és fegyelem uralkodik. Az állattenyésztés vezetői naponta ellenőrzik az istállókban dolgozók munkáját, s az intézkedések szigorú betartúsát. A vezetók állandó jelenléte kedvezően hat a gondozók munkájára. Lépten-nyomon tapasztalják, hogy Immár az állattenyésztés sem mostoha szakágazata a gazdaságnak, hanem éppúgy szívügye, mint a növénytermesztés. A legeltetés kezdetén tizenkét literes egyedenkénti tejési átlagot értek el naponta, amely azóta emelkedő tendenciát mutat. Ez at eredmény nemcsak kerületi méretben, de országos viszonylatban is jónak mondható. Befejezésül szólnunk kell arról is, hogy a csányi szövetkezet mindössze 49 hektár legelővel rendelkezik. A legelő szakaszokra van osztva. A legeltetést a gondozók végzik. Az Indulásból minden esetre arra lehet következtetni, hogy a tehenészetben az idén ts adottak a feltételek a tervfeladatok teljesítéséhez. —illés— 1
