Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-05-28 / 21. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES. 1983. május 28. Ma már minden munkahelyen csakis a jól képzett szakemberek érvényesülhetnek Gazdag szakismeret, eredményesebb termelés A tudás hatalom — tartja egy régi mondás, melynek igazáról napjainkban bizonyosodunk meg talán a legjobban. Az élet minden területén szinte naponta születik valami új, társadalmi szempontból jelentős, népgazdaságunk számára hasznos, melyek gyakorlati alkalmazása eredményesen segítheti elő a termelési feladatok valóra váltását. Az egyre igényesebb tervfeladatok megvalósítása a mezőgazdaságban is megköveteli a dolgozók tudásszlntjének emelését, szakismereteik szüntelen bővítését. A termelés hatékonyságát szorgalmazó célkitűzést — miszerint az ötéves tervidőszak végére minden mezőgazdasági üzem dolgozóinak legalább a fele munkaköréhez szükséges szakképesítéssel kell hogy rendelkezzék — a lévai (Levice) járás szövetkezeteiben is igyekeznek valóra váltani. Mivel az irányítás színvonala lényeges meghatározója a termelési eredmények alakulásának, szükséges, hogy az üzemvezetők, technikusok Jó példát mutatva élen Járjanak az új ismeretek elsajátításában. Ennek eredményeképpen 290 vezető-irányító és szakember sajátította el a mezőgazdaság irányításának tökéletesítését elősegítő tudnivalókat. Eredményesen halad a termelésben dolgozók szakismereteinek gyarapítása is. Traktoros-gépesítő képesítést 135 dolgozó szerzett, 240 pedig a gépes traktorállomás által rendezett tanfolyamokon ismerkedett a hegesztés a vonóeszközök, az önjáró rakodók, a járvaszecskázók, a kombájnok, a cukorrépafejelők stb. javításának tudományával, illetve szerzett gépjárművezetői képesítést. Az ismeretszerzést, az ü] termelési módszerek elsajátítását eredményesen segítette a haladó tapasztalatok iskolája adássorozata is, melyet a Járásban 22 és félezer mezőgazdaság! dolgozó kísért rendszeresen figyelemmel. A járás mezőgazdasági dolgozóiak eddig több mint 40 százaléka szerezte meg a munkaköréhez szükséges szakképesítést. A jövőben különösen az állattenyésztésben dolgozókat kell a szakismeretek elsajátítására ösztönözni, mivel az ott dolgozó 4357 állatgondozó közül mindössze 852 szerezte meg eddig a „képesített állatgondozó“ oklevelet. A dolgozók szakismereteinek gyarapításában legjobb eredményeket a bátt (Bátovce), az alsószecsei (Dolná Seő), a palásti (Pláštevce), a nagysallói (Tekovské Lužany), a kálnai (Kalná nad Hronom), a fegyverneki (Zbroj niky), a sáréi HŠárovce), a farnadi (Farná) és még néhány más szövetkezet ért el. Szükséges lesz, hogy a dolgozók szakismereteinek bővítésé ben eddig szerényebb eredményeket elérő mezőgazdasági üzemek is megtalálják a tudásgyarapitás hatékony formáját, hiszen ez a termelési eredmények javításának egyik előfeltétele. 4- 4 — A fegyverneki szövetkezet több mint 800 tagjából 602 állandó dolgozó tájékoztatott a káderosztály vezetője, Vanek mérnök. — A tagok szakmai és politikai tudásszintjének növelé sére a közösben igen nagy gondot fordítanak. Idén 190 azok száma, akik rendszeresen figyelemmel kísér ték a haladó tapasztalatok iskoláját, illetve a szövetkezeti munkaiskolát. Külön pozitívum az, hogy a hallgatóit zömében állattenyésztési dolgozók. A haladó tapasztalatok iskolája tévéadásainak megtekintését alaposan előkészítették, hogy abból minél többet sajátíthassanak el a dolgozók. A szövetkezethez tartozó Nemesorosziból (Kukučínov) és Hontfüzesgyarmatról (Hontlanská Vrbica) autöbuszsza] szállították a dolgozókat Fegyvernekre, ahol közösen tekintették meg az adást. Minden lecke előtt a párt soraiból kijelölt, a témát behatóan Ismerő előadók ismertették a • Fotó: —lta— sorra kerülő tananyagot, hogy könynyebb legyen annak megértése. Legtöbb esetben Knrdy István mérnök. Csonté Károly mérnök, Škobla Ján mérnök és mások segítették a hallgatókat az anyag jobb megértésében. A dolgozók tudásszintjének növelését a szövetkezeti munkaiskola is segíti. A 62 dolgozót két csoportba osztották: a magyar anyanyelvű dolgozókat az Ipolysági (Šahy) Mezőgazdasági Szakközépiskolába szállítja a közös autóbusza, ott sajátítják el a munkakörükhöz szükséges új Ismereteket, a szlovák anyanyelvűek pedig Léván ismerkednek a tudnivalókkal. A szövetkezeti munkaiskola hallgatói zömében állatgondozók. Sajnos nagyrészt idősebbek, mert a fiatalok eléggé idegenkednek az állattenyésztéstől. Szövetkezett méretben a szakképzett dolgozók számát tekintve kedvező a helyzet, az Idei „végzősöket“ Is beleszámítva eléri a 60 százalékot. 4 4 Az utóbbi években a mezőgazdasági dolgozók szaktudásának gyarapítása széles körű, minden munkaterületet átfogó. A dolgozók egyre jobban felismerik az ismeretgyarapftás jelentőségét és fontosságát. Tudják, a termelés hatékonyságának növelése csak akkor lehet reális kivánalom, ha szakmailag és politikailag jél felvértezettek. Ha tudják, mit, miért és hogyan kell csinálni, hogy az eddigieknél még jobb termelési eredményeket érjenek el munkahelyükön. BÖJTÖS JÄNOS Receptírás BŐVÜLŐ UZEMEGÉSZSÉGÜGYI szolgalat Hatalmas munka lenne összesíteni a tőketerebesl (Trebišov) járás szövetkezeteiben azoknak a munkaóráknak, -napoknak a számát, melyeket azért mulasztanak el a dolgozók, mert kisebb-nagyobb panaszaikkal a körzeti orvoshoz kell fordulniuk, jelenleg a járásban a nagygéresl (Veľký Horeš), az abaral (Obortn és a nagykaposl (Veiké Kapušany) szövetkezetben működik szervezett üzemegészségügyi szolgálat. Az Itt dolgozóknak betegség esetén nem kell mást tenniük, mint felkeresni az üzemorvost. helyett__ Az üzemorvosok feladata több, mint recepteket kitölteni, vagy például elsősegélyben részesíteni a rászorulókat. Közegészségügyi, egészségnevelést megbízatásaik mellett egyik fontos feladatuk a foglalkozási ártalmak vizsgálata, kiszűrése. Az üzemegészségügyi szolgálatú munkahelyeken ma mér a megbetegedés előtti stádiumban képesek „kiszűrni“ a veszélyeztetett dolgozókat. Ilyenkor a beteget szükség esetén más munkakörbe helyezik, esetleg szakrendelésre küldik. Jó eredményeket persze nem lehet elérni a munkahely és az üzemorvos együttműködése nélkül. A szövetkezetek speciális felszerelések vásárlásával segítik a gyógyító, megelőző munkát. A nagykaposi szövetkezetben modern fogorvosi széket vásároltak az üzemorvosi rendelőbe. Az Qzemegészségügyl ellátás terén a tapasztalatok kedvezőek. Az elmúlt évben 4700-zal csökkent a táppénzes napok száma az 1981-es évhez viszonyítva. Igaz, így is elég magas, mert tavaly több mint 117 ezer táppénzes nap volt. A tervek szerint ebben az évben a gálszécsi (Sečovce), cékei (Cejkov), parchovanyi és a plechoticei szövetkezetben létesítenek üzemegészségügyi rendelőt. A terebesi járásban ebben az ötéves tervidőszakban kiemelt feladat a mezőgazdaságban dolgozók Uzemegészségügyl ellátásának szervezése. (illés) flü BZFSZ biTliffi Következetesen a fiatalok nevelésében Prágában május derekán ülésezett a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága, melyen megvitatták a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok helyzetét és a SZISZ III. kongresszusa határozataiból eredő feladatokat. Az Elnökség beszámolóját Ervin 2idek mérnök, az SZFSZ Központi Bizottságának titkára terjesztette elő. Hangsúlyozta, hogy az egységes földművesszövetkezetekben jelenleg 123 ezer fiatal dolgozik. Annak ellenére, hogy az utóbbi években némi javulás tapasztalható, mégsem lehetünk elégedettek a szövetkezeti földművesek jelenlegi korösszetételével és képzettségi arányával. A fiatalok megnyerése mellett nagyobb figyelmet kell szentelni helyes munkabesorolásuknak és képzettségük szüntelen növelésének. Az egyre igényesebb mezőgazdasági feladatok teljesítése nagyobb követelményeket támaszt a szövetkezeti földművesek, különösen a fiatalok képzettségével szemben. Ezzel kapcsolatban Zidek elvtárs kiemelte, hogy 1990-ig az 1981. évi 1,3 százalékról 6 százalékra kell növelni a főiskolai, 13,3 százalékról 20,3 százalékra pedig a középiskolai végzettségű dolgozók arányát. Ugyanakkor a szakképzett dolgozók részarányát 50 százalékra kell növelni. A helyzet javulása csak akkor várható, ha az efsz-ek vezető dolgozói a jövőben nagyobb gondot fordítanak a szakképzett, közép- és főiskolai végzettségű fiatalok betanítására, ha igényesebb feladatkör végzésével bízzák meg őket, ha fokozatosan megfelelő szakembereket nevelnek belőlük. Példaként többek között a výSovicei Békevédők (prostüjovl járás), a krajnéi Egyetértés (trenőini járás) és a Janova Lehota-i (Ziar nad Hronom-i járás) Efsz említhető. A KB titkára fontos feladatként jelölte meg az efsz-ekben működő ifjúsági szocialista és komplex észszerűsítő brigádok nagyobb fokú támogatását. Ezáltal ugyanis a fiatalok jobban érvényesíthetik ismereteiket, nagyobb lendülettel és érdeklődéssel fognak hozzá az igényes feladatok teljesítéséhez. A Voderadyi (trnavai járás) Efsz-ben jó példát mutat as ifjúsági komplex ésszerűsítő brigád, amelynek tagjai -az abraktakarékossággal és a nem hagyományos energia források kihasználásával kapcsolatos hat témafeladat megoldásán fáradoznak. A szövetkezetekben a fiatalok részére kedvező élet- és munkafeltételeket teremtenek. A legutóbbi tfz év folyamán az efsz-ek főleg a fiatalok részére 130 ezer lakást, továbbá 1340 bölcsődét és óvodát építettek, az efsz-ek 81 százalékában bevezették az üzemi étkeztetést. Bővült azon egészségügyi központok száma, amelyeket a szövetkezetek építettek. Mindez a káderek állandósítása mellett a mezőgazdaság vonzáskörének növeléséhez is hozzájárult. Jelentős tartalékok vannak a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok szervezettségében, főleg a SZlSZ-alapszervazetek keretében. Országos méretben a mezőgazdaságban dolgozó fiataloknak mindössze 26,6 százaléka tagja a SZISZ-nek. Ezért a szövetkezetek vezetőségének a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelnie mind a SZISZ- tagok részaránya, mind a mezőgazdaságban működő SZISZ-alapszervezetek száma növelésének. Židek elvtárs beszédének befejező részében értékelte a szövetkezeti földművesek múlt évi felajánlásainak teljesítését, és ismertette az idei szocialista kötelezettségvállalásokat. A felajánlások értéke meghaladja а 30П millió koronát, s a szövetkezetek a béke- és szolidaritási alapot több mint négymillió koronával egészítették ki. (zn + rn) Megérkezett a szegfűpalánta ... Dórák Lajos tőkertész, a Vásárúti (Trhové Mýto) Efsz főkertésze, kiváló szocialista brigádvezető elégedetten szemlélte a Csehországból érkezett szállítmányt. Fotó: —kallta— 8 81 H ÜL ■ А г egész községet felbolygatta az eset. A valóság hihetetlennek tűnt munkatársainak, akikkel együtt dolgozott, a szövetkezet vezetőségének, barátainak, ismerőseinek, feleségének, gyermekeinek. Meghalt egy ember: munkabaleset következtében. Jómagam először Antal Lajos elvtárstől, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság munkavédelmi előadójától szereztem tudomást az esetről. Kezembe adta azt a jegyzőkönyvet, melyet a vizsgáló bizottság készített az érintettről. A jelentésben többek között ezt olvastam. „,Rás6 Sándor, született 1941. VIII. 7-én Alistálon (Hroboűovo). Nős, három gyermek apja. Mestersége kőműves. Szakmájában huszonkét évet dolgozott, ebből négy és felet az allstáli szövetkezetben az építőcsoport tagjaként. A baleset 1982. május 13-án történt. Rásó Sándor a munkaidő kezdetétől öt és fél órát dolgozott, mint a betonkeverő kezelője. A tartályból a betont teljes mértékben nem tudta kiüríteni, mert elromlott a lendítőkar, így a tartály első részéből fával próbálgatta az ürítést. Hiába figyelmeztették őt munkatársai, nem hallgatott a szóra. A vége baleset lett: 12.30 órakor beleesett a tartályba. Gyorsan a dunaszerdahelyi kórházba szállították. Az orvosok tizenegy napi gyógykezelés után sem tudták megmenteni az életét. A halál 1982. május 24-én következett be. Oka: tüdőembőlla. A nevezett vérében alkoholt észleltek.“ KI a hibás? Ki a felelős a történtekért? Nehéz megmagyarázni. Talán az alkohol? Vagy a véletlen? Mi a véleménye a történtekről Wimmer László elvtársnak, a szövetkezet ügyvédeim! technikusénak? — Mi volt a baleset oka? Véleményem szerint a könnyelműség, a figyelmetlenség, az előírás megszegése, de nem utolsósorban az alkohol is közrejátszott. Rásó Sándor jő szakember volt, munkáját mindig becsületesen végezte. Szerették őt a faluban, a szövetkezetben. Egyetlen hibája volt: Ittaságáért többször volt figyelmeztetve. Azon о napon is ivott. A csoportvezetőt nem lehet hibáztatni. mert éppen sznbndságon volt. Megtehet, ha R. S. betartja a szabályt, nem történik meg a baj. Sajnáltuk őt, dehát bele kell nyugodni a megváltoztathatatlanba. Tudjuk, a feleségének három kislányt kell felnevelnie. Egyedül. Tudjuk, hogy az elkövetkező években nagy felelősség hárul az édesanyára. Bízunk abban: a szövetkezet támogatni fogja a családot, az édesanyát. Annál Is Inkább, mert Rásó Sándorné Is a szövetkezetben dolgozik. A kertészetben, a szőlészetben, a gyümölcsészetben, mikor, hol van munka. Az első anyagi segítség az az ötezer koronás szociális segély volt, melyet az özvegy a baleset után kapott. Kívánsága, ha lehet helyezzük őt könnyebb munkára, mert gyengélkedik. Ezt Is megtesszük rövid Időn belül, amint lehetőségünk lesz rá. Meghalt egy ember... Ezután Ráső Sándornét a lakásán kerestem fel. Ebédszünet közben. Erzsiké a bemutatkozás után hellyel kínált. Ki tudja hányadszor mondta a szomorú nap történetét. — Sándor az említett napon úgy ment el itthonról, mint máskor — mondta a fiatalasszony. — Reggel tett-vett a ház körül, azután elbúcsúzott és elindult kerékpáron a szomszéd faluba, mert ott dolgoztak akkor. Hogy miként s hogyan történt a dolog, nem tudom, de annyit tudok, hogy a betonkeverővel más is járt, nemcsak 6. A lendítőkar többször Is elromlott, akkor megszokták Javítant. Senkinek sem történt baja, csak neki. Miért pont vele kellett megtörténnie?! Bevlttük a kórházba, még akkor nem gondoltam semmire. Csak amikor meglátogattam, egyre azt hajtogatta, hogy nagyon fáj a veséje, a mája, a háta: a hátát nagyon megütötte. Amikor utoljára nála voltam, arcszíne olyan volt, mint a viasz, és dagadt a teste, ö is megérezte a halált. A baleset előtt, amikor egészséges volt, a gyerekeknek többször mondta, hogy ő nem fog sokáig élni... Akkor csak nevettünk rajta. „Hogy mondhatsz Ilyet, apu! — mondták neki a gyerekek — hisz egészséges vagy.“ A történtekért nem hibáztatok én senkit, ennek tgy kellett lennie. Szerették őt a faluban, a temetésén sokan voltak. Ugye, azt mondják: szeretett Inni? De szeretett dolgozni Is. Kőműves volt, majdnem minden szombaton és vasárnap dolgozott. Oda ment építkezni, ahová hívták, és mindenütt megkínálták étellel, itallal. Szerette a gyerekeit, a családját. Tizenhat évig éltünk együtt, jő házasságban. Mert ha meg Is Itta a magáét, akkor sem volt goromba. És megkereste a pénzt: hat és félezer koronát hozott haza havonta, én meg ezerkettőt. Mellette megtehettem azt, hogy flzetetlen anyaságit vettem ki és neveltem a gyerekeket. Hetvenhétben megszületett Erzsiké, a legfiatalabbik lányunk. Három évig nem dolgoztam. Amikor óvodás lett, akkor kezdtem újra. Közben építkeztünk, berendeztük a lakást, autót vettünk és kirándultunk Is. Tavaly éppen Szocsiba akartunk menni, de már nem mehettünk ... I Itt maradtam egyedül a lányaimmal. Az anyagiak nem pótolják az apát. Nekem kell keményen dolgozni, ha azt akarom, hogy nyugodtan tanulhassanak. Indulni Is kell, mert letelt az ebédidő, a szőlőben vár a munka. —4»— Mindenkiben felmerül a gondolat, hogy talán... az alkohol. Talán a véletlen? Vagy talán a munka szeretető okozta a balesetet? Nehéz ezekre a kérdésekre megfelelő választ találni. És ha például Ráső Sándor azon a napon nem Ivott volna egy kortyot sem, akkor talán minden másképp történt volna? Meglehet. A hallottak alapján úgy éreztem, hogy Ráső Sándorné a lelke mélyén sejt Is valami magyarázatot a történtekre, csak az ura hibáját takargató, a férfi méltóságát őrző, aszszonyi ösztöne tiltja a végiggondolását az esetnek. Az alkohol tüzet gyújt a vérben, a lángocskák veszedelmes tettre bújtogatnalk, veszélyes útra csábítanak. Dehát ki hibáztatná azt, aki csekély hibájáért minden látszat és magyarázat szerint aránytalanul nagy árral fizetett? Csupán arra gondolok, a rossz véletlen könnyebben a nyomába szegődik -innak, akivel gyenge pillanatában találkozik. Nagy Teréz