Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-05-21 / 20. szám

1983. május 2Í. .SZABAD FÖLDMŰVES 13 Az Alistáll (Hroboftovo) Efsc tavaly 482 tehenet tartott, s ezektől darabonkénti át­lagban 3967 liter tejet fejt. Ez a kimondottan színvonalas tejterme­léssel rendelkező dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) Járásban nem éppen kiugró eredmény. Még ak­kor sem, ha a gazdaság tavaly, amikor mások bizony az előző évi takarmánylnség következményeivel küszködtek, termelési feladatát és értékesítési kötelezettségét egy­aránt túlteljesítette. A fejlesztési elképzelésekkel összhangban a te­hénállomány létszámát tiz darab­bal, az évi tejtermelést pedig száz­ezer literrel kell növelniük. Min­den jel arra utal, hogy ennek, az első pillantásra komoly feladat­nak a teljesítése — az ú] feltéte­lek közepette — nem okozhat különösebb gondot a közösnek. Ugyanis már az év első negyedé­ben 11,48 literre növelték a dara­bonkénti napi fejési átlagot. Ez a múlt év hasonló időszakához ké­pest több mint két literes javulást jelez. A többtermelés — a tervsze­rű állománynöveléssel egyetemben — máris százezer literes összter­melés-növekedést eredményezett. Pedig az ugrást segítő zöldtakar­mányozási időszak még csak ezt követően vette kezdetét. A SIKER TITKA Az imént új feltételeket említet­tünk. Mindenekelőtt arról van szó, hogy a szövetkezetben nem csu­pán a takarmányellátottság javult Ai alistáli szövetkezetben három szakszerűen beállított adagoló asz­tal juttatja a szállítószalagra a tömegtakarmányból készülő keverék összetevőit A tömegtakarmányok szakszerű előkészítése: Lehetőség a felemelkedésre a fejlesz­— mennyiség és minőség tekinte­tében egyaránt —, de szakszerűb­bé és hatékonyabbá, a beltartalmi érték hasznosulását jobban előse­­gítővé vált a használatos tömeg­takarmányok előkészítése. Márpe­­dig ez a szerzett tapasztalatok szerint. Igencsak fontos tényező. Knn István agrármérnök, a szövet­kezet elnöke úgy számítja, hogy a fejési átlag több mint két literrel való emelését nagyjából ötven szá­zalék erejéig éppen a takarmá­nyok szakszerűbb előkészítése tette lehetővé. — Szövetkezetünk vezetősége tavaly úgy határozott, hogy a tö­megtakarmányok tökéletesebb elő­készítése céljából felépítünk egy keverőüzemet — említette a többi között a szövetkezet elnöke. — Először úgy gondoltuk, hogy a kezdeményező üzemek példáját követve, ml is markoló rakodógé­pek segítségével oldjuk meg a ke­verést. Miután meggyőződtünk fe­lőle. hogy ez a megoldás nem tö­kéletes, nem biztosítja az összete­vők pontos adagolását és egyen­letes keverését, más megoldást ke­restünk. Figyelmesen tanulmányoz­tuk az egyetlen hozzáférhető, de akkor még sehol nem üzemelő takarmánykeverő tervrajzát, majd számolni kezdtünk. Tulajdonkép­pen tetszett a teljesen automati­zált. pazarul berendezett létesít­mény, csakhogy nem volt rá 1,7 millió koronánk. Végül is meg­egyeztünk abban, hogy hasonló — talán egyszerűbb, de ugyanazt a célt szolgáló, és főleg olcsóbb — létesítményt magunk Is képesek vagyunk tető alá hozni. Persze önerős építkezéssel, saját ötletek és újítások megvalósításával. ф A gyakorlat igazolja, hogy nem értékelték túl a képességei­ket. — A takarmánykeverő elkészült, még tavaly decemberben üzembe helyeztük. Sok pénzünk nem volt, így egy régi szénatárolót alakítot­tunk át. Körülfalaztuk, beállítot­tuk az adagoló asztalokat, kiépí­tettük a szállítószalag-rendszert, maja berendeztük a központi ve­zérlőtermet. Igaz. a különféle gé­pek rendeltetésszerű üzemelésének összehangolása sok türelmet és még több ötletességet igényelt, de ezt a feladatot is megoldottuk. A többféle összetevőből így már a pillanatnyi Igényeknek megfelelő keveréket tudunk készíteni. # Mi kényszerltette a szövetke­zetei ennek a létesítménynek a mielőbbi kivitelezésére? — Részben a változó állattar­tási tec hnológia, részben a több termelési követelmények. A koráb-ILYEN MÉG NEM VOLT: A HÉTVÉGEKEN TÖBB A TEJ A takarmánykeverőt év végét helyezték üzembe. Tél lévén, szi lázsból, szecskázott lucernaszéná ból meg ugyancsak szecskára vá gott árpaszalmából készítettek ke veréket. Mindig egyik napról í másikra. Az újszerű előkészítés eljárás kedvező hatására tulajdon képpen csak akkor figyeltek föl amikor a gépsor meghibásodott és a hagyományos módszesrel ké szltett takarmányt fogyasztó telte nek egyszeriben háromszázötver literrel kevesebb tejet adtak, á következő meglepetés karácsony kor érte a szövetkezeteseket: a: ünnepek alatt jobban tejeltek i tehenek, mint más napokon. — Amikor az állattenyésztés ágazatvezető beszámolt az esemé nyékről, őszintén szólva nem hit tem el, amit mond — emlékszil vissza a szövetkezet elnöke. — Er re elém tette a fejési naplót, s számoknak már hinnem kellett Huszonegy éve dolgozom a mező gazdaságban, több mint egy évti zeden át állattenyésztési ágazatve zető voltam, de ezen a jelenségei magam is elcsodálkoztam. Szom baton és vasárnap vagy más ün nepnapok alkalmával szinte tör vényszerűen csökkenni szokott t termelés, nem pedig növekedni Abban bizonyosak voltunk, hogj a gondozók szorgalma nem nôti — a tejtermelésben tapasztalhat« hétvégi visszaesést általában ez emberi tényező rovására Írjuk — a szokásos napi adag sem válto­zott, tehát mindenképpen az elő készítés és a néhány napos érle­lés hasznára kellett gondolnunk. Vegyes érzelmekkel vártuk a szil­vesztert meg a következő hétvé­gét. Feltételezésünk beigazolódott, a fejési átlag ismét felszökött. Az­óta törvényszerű, hogy szombaton és vasárnap több tejet fejünk, mint hét közben. Ezt a tapaszta­latot Jövő télen is kamatoztatni szeretnénk . # Vagyis nyáron nem ésszerű több napos készletet bekeverni? — Nyáron változik a helyzet, hiszen a friss zöldet csupán egy etetésre lehet előkészíteni. Ettől eltekintve, a szakszerű keverésnek a zöldetetési Idényben is fontos szerepe van. Ekkora állománynak az Időbeni reggeli etetéshez friss takarmányt egyszerűen képtelen­ség biztosítani. Viszont az este be­gyűjtött, halomba öntött eleség reggelre menthetetlenül bemeleg­szik. A reggeli etetésre szánt zöl­det délután kaszáljuk, szecskáz­zuk, és azonnal megkeverjük ugyancsak szecskázott szalmával, így a zöldeleség károsodás nélkül eltartható reggelig, ráadásul az optimális szárazanyag-szintet is beállíthatjuk. Bízunk benne, hogy a szakszerű előkészítés révén a nyári Időszakban is előbbre jutunk a hasznosság növelését szorgalma­zó elképzelések megvalósításában s ezzel megalapozhatjuk szövetke­zetünkben a tejtermelés tervezett­nél is gyorsabb ütemű fejlesztését. Kívánjuk, hogy Így legyen, és más gazdaságok is mielőbb kama­toztassák az alistáli tapasztalato­kat! KADEK GABOR Űj szabvány az öntözésben II. rész az Öntözés ÜZEMELTETÉSE A szennyvízzel és a híg­trágyával valá öntözés üze­meltetésének menete az ég­hajlati- és talajadottságok­tól, a növények fejlődési szakaszától, viz- és táp­anyagigényétől, a szennyvíz vagy a hígtrágya kiterme­lésének időpontjától, ezek mennyiségétől, minőségétől, tápanyagtartalmának kihasz­nálhatóságától, a műszaki megoldásoktól és a tárolás lehetőségeitől függ. Az üzemeltetés időpontjá­tól, a tápanyagértéktől, a ki­termelés idejétől ás a táro­lás lehetőségétől függően az öntözésnek az alábbi üze­meltetési menetét különböz­tetjük meg: О idényen kívüli, idénysze­­rű és egészévi; # kiegészítő és trágyázó jellegű öntözést. Azon szennyvizek eseté­ben, ahol a trágyahatás van túlsúlyban, az évi öntözővíz mennyiségét (Mz értékből) a növények tápanyagszük­ségletének fedezéséből kiin­dulva számítjuk ki: 2n Mz и д JmVha], žp — Г . &ov a legfontosabb tápanyag­szükséglet, a tervezett hozam eléréséhez Žov — a szennyvíz legjelentősebb tápanyagtartalma; г — szor­zószám, mely a víz táp­anyagtartalmának kihasznál­hatóságát adja meg. Ha az Mz értéke kisebb az Mc értéknél, akkor a víz­igény teljes kielégítésére további öntözővíz-mennyisé­get kell biztosítanunk. Ha az érték nagyobb, akkor a szükséges tápanyagokat mű­trágyázással egészítjük ki. Az idényen kívüli öntözést akkor alkalmazzuk, ha tá­rolnunk kell a hígtrágyát, illetve a szennyvizet, vagy tartalék trágyázást és víz­­pótlást végzünk. Ez akkor célszerű, ha a talajok ter­mészetes csapadékkal való telítettsége nem érte el a talajvíz kapacitásának felső értékét. Az öntözővíz mennyisége nem haladhatja meg a talaj szántóföldi vfzkapacitását, dombos területeken az ön­tözővíz mennyisége nem le­het nagyobb a talaj vlzel­­nyelőképességénél. A szennyvízzel, illetve híg­trágyával történő öntözés esetében modelltervet kell kidolgozni, mely szerves ré­szét képezi az öntözés üze­melési tervének száraz és csapadékos évjáratokra. Kiadósabb csapadék — több mint tíz milliméter na­ponta — vagy a talaj tartós átfagyása esetén az öntözést le kell állítani, a szennyvi­zet és a hígtrágyát nagy befogadóképességű tartá­lyokban kell tárolni. Dombos területek öntözé­sekor meg kell akadályozni a felszíni jégréteg kialaku­lását, amely olvadáskor a szennyvizet a felszíni vizek­be juttatná. A hígtrágya, illetve a szennyvíz mennyiségi vagy beltartalmi változása esetén a termelő özem csak az ön­tözésért felelős szakember beleegyezésével folytathatja a szennyvíz öntözőhálózatba való juttatását. Az öntözővíz minőségének vegyi, higiéniai vagy epide­miológiai leromlása eseten az öntözés további üzemel­tetéséhez az illetékes szer­vek és intézmények engedé­lye szükséges. A KÖRNYEZET VÉDELME A hígtrágyával és szenny­vízzel történő öntözésnek a hozamokra, a termés minő­ségére ás a növények álla­potára gyakarqlt pozitív ha­tása mellett egyéb mellék­hatások is előfordulhatnak, amelyek a talajt, s ennek termőértékét, közvetlen vagy közvetett módon az embere­ket és az állatokat — főleg a folyamatos öntözés eseté­ben —, valamint az öntöző­­berendezéseket kezelő sze­mélyzet egészségi állapotát érinthetik, s a felszíni és az altalajvizek minőségi elvál­tozását, valamint a levegő szennyeződését idézhetik elő. A szennyvízzel, illetve a hígtrágyával történő öntözés esetén az öntözött- és lakó­területek, üdülésre, sportra szolgáló területek, utak, víz­gyűjtők és folyók között hi­giéniai védelmi sávot szük­séges létesíteni. (Az előírt feltételeket a szabványban részletezik.) A védőterület létesítésének hatástnkát to­vábbi intézkedésekkel cél­szerű növelni — például vé­dő- és erdősávok, zöldöve­zetek létesítésével, A kellemetlen bűzt is ki lehet küszöbölni dezodor anyagok használatával, vagy a szagot okozó frakciók le­választásával. Különös figyelmet érdemel a talajvizek védelme, ahol nagy a talajréteg áteresztő képessége és magasra emel­kedhet a talajvizszint. A szennyvizes és hígtrá gyás öntözés környezetre gyakorolt kihatását össze­foglalva mint egészségügyi és vízgazdálkodási hatást ér­tékeljük. MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK Az öntözés tervezésénél és üzemeltetésénél számolni kell a szennyvizek és a híg­trágya jellegzetességeivel, melyek befolyásolják a be­rendezések hidraulikus tu­lajdonságait. Korróziúhatásu­­kat szabvány szerint kell el­bírálni. Tárolás esetén a tar­tályok minimális vizszintjét a befolyó és a kiszivattyú­zott vízmennyiség összege adja meg. A hígtrágya ese­tében három hónapos tar­tálykapacitással és tiz szá­zalék tartalékkal kell szá­molni. A tárolótartályokat magasabb fekvésű, lakott te­rülettől távol eső helyen, le­hetőleg erdősávok mögé he­lyezzük. A szivattyúállomást úgy kell elhelyezni, hogy szükség esetén a tiszta víz­zel történő kiegészítő üntü zést is lehessen végezni. A szivattyúállomás elé ki­egyenlítő tartályt kell elhe­lyezni, amely a minimális vízkészletet biztosítja, a vál­tozó elfalyást szabályozza, s biztonságossá teszi az ön­tözés üzemelését. Ügyelni kell arra, hogy a kiegyen ütő tartályban a víz ne áll­jon tovább huszonnégy órá­nál. Téli üzemeltetés esetén a szivattyúállomást az összes kiegészítő berendezéssel e­­gyütt fűthető épületben kell elhelyezni. A szennyvízből el kell tá­volítani a vízben nem oldó­dó anyagokat, melyek nehe zítik a szivattyúzást, a szál­lítást és az öntözést. A szennyvizet olyan kezelés­nek kell alávetni, hogy ne csökkenjen a növények ho­zama, minősége és a talaj tulajdonságai ne romolja­nak. Az egészségügyileg ár­talmatlan szennyvizeket az öntözés előtt megfelelő me­chanikai és biológiai tisz­tításnak és egészségügyi el­lenőrzésnek kell alávetni. A tisztítás foka az oldhatat­lan anyagok vegyi összetéte­létől és biológiai regenerál­­hatóságétól függ. Ha a hígtrágyát hígftanl kell, akkor megfelelő meny­­nyiségü tiszta víz biztosítá­sa szükséges. Az öntözőberendezésnek biztosítania kell. hogy a tá­rolótartály készlete arányo­san, a kellő időben és meny­­nyiségben jusson el az ön­tözendő területekre, továb­bá, hogy a hígtrágya, illet­ve a szennyvíz szállító vo­nala a lehető legrövidebb legyen. Itt előnyben kell ré­szesíteni a föld alatti veze­téket. A szennyvizet szállító csőhálózat tervezését az OH 73 6960 számú szabvány elő­írásai szerint kell végezni. A szennyvíz és a hígtrá­gya kiöntözéséhez az ösz­­szns típusú öntözőberende­zés használható, de adottsá­gaink között erre a célra az esöztetö öntözés a legalkal­masabb. Ha a szennyvízzel, illetve hígtrágyával öntözött terület nagysága meghalad­ja az ezer hektárt, akkor az öntözés üzemeltetésének el­lenőrzéséhez megfelelően felszerelt laboratórium szük­séges. Kisebb méretű öntö­zésnél az ellenőrzéssel más szervezetet kell megbízni. ELLENŐRZÉS A hígtrágyával, illetve a szennyvízzel való öntözés megköveteli a tervezés, az irányítás és az üzemeltetés ellenőrzését. Ennek során a következő tényezőket kelt figyelembe venni: ф a csapadékmennyiség és a hőmérséklet alakulását a nap folyamán az öntözés körzetében; # az öntözött terület ta­lajának agrokémiai tulaj­donságait; Ф a hígtrágya, illetve a szennyvíz mennyiségét és minőségét — az utóbbit he­tente egyszer kell ellenőriz­ni, mindenekelőtt epidemio­lógiai szemszögből; # minőségvizsgálatot ha­vonta kötelező végezni a mintavétel az üzemelés köz ben történjék pH, BOIs (5 napos biológiai oxigén­­igény). oldott és oldhatatlan anyagok; # további vizsgálatokat szükség esetén a higiéniai és vízügyi szakemberek uta­sítása alapján kell elvégez­tetni. A szabvány előírja az utol­só öntözés és a betakarítás közötti védőidőszak betartá­sát is, melyek növényfajták szerint a következőképpen alakulnak; Növény A védőidőszak hossza egészségügyileg megfelelő egészségügyileg nem megfelelő cukorrépa, ipari burgonya, len, kender korlátozás nélkül 14 nap takarmányrépa 7 nap 21 nap takarmány­növények, fűfélék 7 nap a betaka­rítás. Illetve a legeltetés előtt 21 nap a betaka­rítás. Illetve a legeltetés előtt főzött állapot­ban fogyasztott, illetve konzerv­ipari zöldség (cékla, spenót) 7 nap 21 nap nyers állapot­ban fogyasztott zöldség és gyümölcs 14 nap nem öntözhető, kivéve a tenyészidőn kívüli földalatti öntözést gyümölcsfák, bokrok, dísznövények 14 nap nem öntözhetök, kivéve a tenyészidőn kívüli földalatti öntözést Tarr Gyula vegyészmérnök, gazdálkodási Kutatóintézet a Bratislava! Öntöző­­munkatársa (Folytatjuk) bi gazdasági épületeket folyama­tosan átépítettük, korszerűsítet­tük, az Istállók előterében végzett, épületenkénti takarmány-előkészí­tést meg kellett szüntetni. A kor­szerűsítés révén lehetőség nyílt a kevésbé munkaigényes, traktor­­vontatású adagoló kocsikkal törté­nő takarmánykiosztásra. De ehhez már központi keverő is kellett. A másik oldalon egyre komolyabbak Kun István agrármérnökfV „Ez < berendezés a kívánalmaknak meg felelően adagolja és egyenletesei keveri az alapanyagokat, tehát t délután betakarított, friss zöldé Is károsodás nélkül eltarthatjul a reggeli etetésig“ (A szerző felvételei rendszer, lényegesen kedvezőbt lesz a helyzet, de addig is ki kel tartanunk valahogyan, összessé gében ezek a gondok ösztönözte! bennünket arra, hogy megoldás keressünk a rendelkezésre álló tö megtakarmányok tökéletesebb ki használására. A jelek szerint f 300 ezer koronás beruházás meg oldotta a gondjainkat. a társadalmi elvárások, a fejlesz­tési feladatok. Viszont a takar­mánykészlet gazdagítására — kor­látlan öntözési lehetőség híján — alig adódik mód. A szántónak hu­szonhárom százalékán termelünk takarmányt, beleértve a negyven­egy hektáros szántóföldi legelőt is. Ezen túlmenően nagyjából száz hektáron áll módunkban tarlóke­verékekkel kísérletezni. Intenziven öntözni csupán 450 hektárt tu­dunk, további kétszáz hektár szük­ségszerű locsolását néhány kút és kavicsgödör vízkészlete határozza meg. Ha elkészül az épülő öntöző-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents