Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-05-21 / 20. szám
ÜtoBW П VÄI láb: vau IN KÉRDÉS: Harmadik éve foglalkozunk Juhtenyésztéssel, a gyapjút rendszeresen étadjuk a felvásárlóknak. Nemrég hírét vettük, hogy a gyapjút valahol becserélik pamutfonalra. Azt szeretnénk tudni, hogy hol 6з milyen feltételek mellett? Továbbá: van-e mód hazánkban az angóragyap- Jú hivatalos értékesítésére? B. L. és R. A., P. VÁLASZUNK: A Brnól Állatorvosi Főiskola mezőgazdasági vállalatának gyapjúfoldolgozó üzemegysége fonalért cserébe egész évben elfogad merino Juhoktól nyert gyapjút. Örömmel fogadják, ha a tenyésztők személyesen adják át a gyapjút és maguk is jelen vannak a minősítésnél, de távoli vidékekről postai küldeményeket ts elfogadnak. A vállalatnak egyetlen kikötése van: a tenyésztők előbb levélben érdeklődjenek a feltételek felől, kérjenek pamutmintát tartalmazó katalógust és pontosan a vállalat által megadott Időben küldjék a feldolgozásra (cserére! szánt gyapjút. Megjegyezzük, hogy durvagyapjas Juliokról nyert gyapjút, valamint egyszer már használt nyersanyagot és gyapjút a vállalat nem vesz át. Aki személyesen szeretné átadni (becserélni) a gyapjút, szerda, szombat és vasárnap kivételével — 9—14 óra között — bármikor megteheti. Ilyenkor a vállalat többnyire azonnal kicseréli a gyapjút, föltéve persze, hogy a tenyésztő kedvére való színváltozatot talál a pillanatnyi raktárkészletben. Ha a tenyésztő a levélváltás értelmében postán küldi el a gyapjút, a mellékelt levélben fel kell tüntetnie az Igényelt szlnváltozat katalógusszámát, valamint azt Is, hogy két vagy három szálból sodort fonalat kér cserébe. Mindenkor előnyben részesülnek azok, akik előmosott gyapjút kínálnak (itt a tisztátalanságokra 6—16 Százalékos a lefogás). Az előmosott gyapjúért kapott természetes színű fonal kilója 45, a festett fonalé pedig 60 koronába kerül. A vállalat mosatlan gyapjút is elfogad, de Itt — a szennyeződés mértékétől függően — általában 50—60 százalékos súlyveszteséggel kell számolnia a tenyésztőnek. Egy kiló gyapjú üzemi mosása öt koronába kerül, azonkívül sók vitára ad okot a súlylevonás, tehát érdemesebb otthon átmosni a gyapjút. Hogyan? A vállalat szakemberei a következő módszert javasolják; 1 kg gyapjút legalább 5 liter lágy, 40 C-fokos vízben kell mosni. Első víz: a víz literjéhez 40 gramm kristályos szódát adunk, az oldatban három óráig áztatjuk, néha megkeverjük a gyapjút, majd langyos vízben átöblitjük. Második víz: literenként 30 gramm kristályos szóda meg 3 gramm mosószer (Sulfon, Azur stb.J. Az oldatban — időnkénti lassú keverés mellett — 1,5 órán át áztatjuk a gyapjút. Itt Is 40 C- fokos vízre van szükség. Utána tiszta vízben áztatjuk, öblítjük, centrifugában csavarjuk, végül 70 C-fokos hőmérsékleten szárítjuk a gyapjút. Mosáskor a gyapjút nem szabad sulykolni, és arra Is ügyelni kell, hogy ne fllcesedjen. A hirtelen forrőság hatására a gyapjú sárgul és károsodik. Aki postán küldi el a gyapjút (Vysoká Škola veterinárni, Brno, Školní zemédélský podnik Nový Jlčín U., ul. Elišky Krásnohorské 178, postai irányítószám 742 42), számoljon vele, hogy esetleg hetekig kell várnia a fonalra, mert nem biztos, hogy a kiválasztott szóváltozatból adott pillanatban kellő mennyiség van raktáron a vállalatban. Most pedig lássuk a kérdés második részét, az angóragyap- Júra vonatkozót. A Bystré u Poličky-! Vlnéna nemzett vállalat dolgozójától, Zámnčník J. elvtárstól megtudtuk, hogy akárcsak a múltban, napjainkban is átveszik az angóranyulak gyapját. Két lehetőség van: a tenyésztő vagy eladja a gyapjút vagy becseréli fonalra. Az angóragyapjú felvásárlása a Cseh és a Szlovák Árhivatal 1981-ben kell 1882/1126/1981 számú rendelete értelmében, a kisállattenyésztők szövetségének járást bizottságain tanulmányozható normák alapján történik. A gyapjút nyíráskor azonnal osztályozni kell. Ha a tenyésztő elmulaszt ja vagy roszszul végzi el az osztályozást, akkor a vállalat a küldeményben előforduló, legrosszabb minőségű gyapjú alapján határozza meg a minőséget. A vállalat egyébként az 1966-ban elfogadott PNJ 97-80-66 számú üzemi norma szerint végzi az osztályozást. Ennek értelmében a tiszta fehér, idegen anyagoktól mentes, kifogástalan tisztaságú, 6 cm-nél hosszabb gyapjú kilogrammjáért 450 koronát fizetnek. A hasonló tulajdonságokkal rendelkező, nem nemezesedő, de csak 3—6 cm-es szálakból álló gyapjúért (11. osztály) kilónként 400 koronát kap a tenyésztő. A harmadosztályú gyapjú ugyancsak fehér, tiszta, kicsit nemezesedő, de idegen anyagoktól mentes, hoszszúsága 3 cm-ig. Itt a felvásárlási ár 300 korona. Negyedik minőségi osztályba sorolják a nemezesedő, részben szennyezett vagy idegen anyagokat is tartalmazó gyapjút, melynek kilójáért 150 koronát fizetnek. A küldemény tömegét egész dekagrammokban állapítják meg, fél dekáig lefelé, fél deka fölött felfelé kerekítenek. Ha a tenyésztő a postai küldeményen feltünteti a pontos cfmét, a vállalat két napon belül visszaigazol|a a küldemény átvételét, majd nyolc nap múlva értesíti a tenyésztőt a vállalati minősítés és mérés eredményéről. Persze a csomagon fel keli tüntetni, hogy a gyapjút felvásárlásra küldik (Výkup angorské srsti]. A tenyésztőnek Jogában áll személyesen meggyőződni a minősítés helyességéről. Ha a minősítéssel nem ért egyet, az elbírálás eredményének kézbesítésétől számított 15 napon belül kérheti az osztályozás helyességének felülvizsgálását. Molyos vagy nagyon szennyezett gyapjút a vállalat eleve nem fogad el. A tenyésztő a gyapjúért Járó pénzt a minősítés napjától számított négy héten belül megkapja. A vállalat — ugyancsak a PNJ 97-80-66 számú norma alapján — fonalra Is becseréli az angöragyapjút. Legjobb, ha az érdeklődők előbb kikérik a vállalat fonalmintákat tartalmazó katalógusát, majd az ugyancsak kikért megrendelőlapon vagy a saját fogalmazó megrendelésben feltüntetik a pontos címüket, a cserére küldött gyapjú tömegét (a már említett osztályok szerint), valamint az Igényelt fonal színét (számát). Aki a színváltozatot nem tünteti fel, természetes színű fonalat kap cserébe. A vállalat a gyapjút ugyanúgy minősíti, mint felvásárlás esetén, a küldemény átvételét két napon belül, a minősítés eredményét hat héten belül közli a tenyésztővel. A cserét a raktárkészletnek megfelelően bonyolítják le. ötféle fonalat (Nadéžda, Krasava, Katka, Ralf és Karin) harmincöt szóváltozatban kínálnak, a földolgozásért kilónként 75 koronát számláznak. A fonalat nyáron 6—9, télen általában 12 héttel a minősítés után tudják küldeni. A vállalat címe: VLNENÁ, VlnaFské zá vody n. p., závod 5, 569 92 Bystré u Poličky. Befejezésül még annyit: а nyálakat 3—3,5 hónaponként ajánlatos nyírni, mert később a gyapjú nemezesedtk (fllcesedlk), sok holt szőrszálat tartalmaz, amelyek feldolgozáskor kihullanak. Ilyen gyapjút nem lehet |ó bevételt biztosító osztályba sorolni. Nyírás előtt a nyúl szőrét alaposan ki kell fésülni és tisztítani, a gyapjút már nyíráskor külön dobozokba téve osztályozni. Főleg az I. osztályú gyapjút ajánlatos csomónként szépen egymás mellé rakni, hogy ne gubancolódjék öszsze, mert minősítéskor ez is fontos szempont. KÉRDÉS: Ha jói emlékszem, a lap Kertészet és Kisállattenyésztés szakrovata tavaly közölt egy elmet, ahol laskagomba szaporítóanyagot lehet rendelni. Az Idén harminc farönköt szeretnék beoltani laskagombával, tehát örömmel venném, ha a szakrovat Ismét közzé tenné a címet és röviden Ismertetné a termesztéssel kapcsolatos tudnivalókat. B. A., K. VÁLASZUNK: Laskagomba (hliva ustricová) csírát néha Bratislavában, a ZARES Miletlčova utcai szakboltjában Is lehet kapni, de ez a beszerzési lehetőség elég bizonytalan, kimondottan ezért nem lenne kifizetődő Kelet- Szlovákiából fölutaznt a fővárosba. Szaporítóanyagot rendelhet Ondrej Macko agrármérnöktől (Bratislava 1., PSČ 812 99, box 812 99). A laskagomba házi termesztésének hogyanjáról jövő heti számunkban olvashat. ká—» ■ шнса8нии1Н8М«таама«в1мш«птпа1м« A kései fagyok után pozsgás évelő növényeinket kitelepíthetjük a szabadba. A főleg Mexikóban és Közép- Amerikában élő, nálunk is kedvelt agavenak kb. háromszáz faja ismeretes. Felvételünkön az Agave americana L., var. marginal Trel. látható, melynek eredeti változata a mexikóiak nemzeti italát, a pulgue-t szolgáltatja Fotó: —bor 1 Közismert), hogy a háztájiban tartott madarak (tyúk, galamb stb.J ürüléke tápanyagokban gazdag, tehát kiválóan megfelel a zöldségfélék, a gyümölcstermő növények és a virágok trágyázására. Természetesen ezeket a trágyákat nem közvetlenül hasznosítjuk, hiszen túl erősek, hanem komposztot készítünk belőlük vagy erjesztve és hígítva adagoljuk őket, nehogy több kárt okozzanak^mint hasznot. Azt már csak kevesen tudják, hogy bizonyos növényféleségekből Is lehet kitűnő folyékony trágyát készíteni. A biológiai kertműveléshez nagyon Jó tápanyagpótló oldatot lehet készíteni például a közönséges nagy csalánból. Ez a trágyaféleség segíti a növekedést, serkenti a klorofillképzést és Javítja a kezelt növények egészségi állapotát. Megfigyelések bizonyítják, hogy a mezőgazdaságnak nagy hasznot hajtő földigiliszták különös előszeretettel látogatják a csalánból készült kivonattal öntözött földterületeket. Ez már magában előnyös, hiszen a földigiliszták sok járatot fúrnak és viszonylag nagy mélységben lazítják a talajt, miközben szellőztetik a földet s javítják annak vízgazdálkodását. A tápanyagpótló oldat elkészítéséhez virágzás előtt kell megszedni a csalánt. Az egész zöld növényt felhasználjuk. Ha az oldattal kedvező tapasztalatokat szerzünk és gyakrabban szeretnénk Ilyen oldatot készíteni, gyűjtsünk több csalánt és szárítsuk meg a készletet. Jó folyékony trágyát készíthetünk továbbá a fekete nadálytőből. Az érdeslevelűek családjába tartozó, sötétkék virágú növény nedves réteken, vízpartokon nő, de kertben Is megtermelhető (gyógynövény). A hatalmas levelekből készült oldat sok nitrogént és káliumot tartalmaz, tehát elsősorban a paradicsom trágyázására alkalmas. Oldatkészítéskor a fekete nadálytő leveleit és a csalánt bátran összekeverhetjük. A növényt eredetű tápolda tok készítésére más, általában gyomként emlegetett növénye-Tápanyagpótlás növényi kivonattal két is felhasználhatunk. Ilyen például a zsurló, az oroszlánfog, a pásztortáska, a székfű stb. Legjobb hatást akkor remélhetünk, ha ezeket a csalánnal vagy a fekete nadálytővel keverve áztatjuk, A növények keverékéhez adhatunk még vesepáfrényt, vörös-, póré- és fokhagyma-szárat, kevés csontlisztet és szarullsztet. A fokhagymaszár különösen előnyös. Aki miniumumra szeretné korlátozni a műtrágyák használatát s egyre inkább a biológiai kertművelés felé hajlik, e téren sokat kísérletezhet, mert a lehetőségek szinte korlátlanok. HOGYAN KÉSZÜL A TÄPOLDAT? Az oldaikészitéshez fából, műanyagból vagy kőből készült, megfelelő nagyságú edé nyekre van szükségünk. A fémedények közül csak a zománcozottak vagy azok felelnek meg erre a célra, amelyek nagyon |6 védőréteggel vannak lefestve, mert erjedés közben különböző vegyi reakciókra kerülhet sor. Az edényekre fából vagy sűrű drótszövetböl készült fedőt kell tenni, hogy a mada rak vagy a kisebb háziállatok ne férjenek hozzá az oldathoz. A drótfonatból készült fedő megfelelőbb, mert azon keresztül jobban szellőzik az erjedő oldat. Az erjesztő edényeket napos vagy félárnyékos helyen kell felállítani, mégpedig lehetőleg a kert legtávolabbi részében, mert az erjedő anyag kellemetlen bűzt áraszt. Az edénybe helyezett növényekre vizet öntünk. Legjobb az esővíz, de a pár napig állni hagyott, napos helyen tartott hálózati vagy kútvíz is megfelelő. Az edényeket nem szabad csordultig tölteni, mert az erjedő folyadék kifolyik belőlük. Az erjedés annál gyorsabb, mennél melegebb van. Az erjedő anyagot naponta legalább egyszer alaposan meg kell keverni, hogy az edény tartalmát levegőztessük. Az oldat akkor válik felhasználhatóvá, amikor véget ér az erjedés, a víz már nem habzik, nem pezseg és sötét színűvé válik. HOGYAN HASZNÁLJUK A KIVONATOT? A növények erjesztése során nyert kivonatot meg kell szűrni, különben a növényi maradványok eltömítik az öntözőkanna rózsáját. A tömény tápoldatot mindig vízzel hígítva használjuk, akárcsak a kereskedelemben kapható folyékony műtrágyákat (lombtrágyák). tla első alkalommal készítettünk ilyen trágyaféleséget és mások tapasztalataira sem alapozhatunk, akkor inkább gyönge töménységű tápoldatos öntözővizet készítsünk, nehogy kárt tegyünk a növényzetben. Ha a hígabb (1:20 vagy 1:30) oldattal jó eredményt érünk el, kisebb területen kísérletet tehetünk a töményebb oldattal is, de 1:10 arányúnál kisebb hígítást soha ne végezzünk. A tápoldatos öntözésre kiszemelt növényzetet előbb kiadósán locsoljuk meg tiszta vízzel, csak azután juttassuk ki a növényi kivonatot tartalmazó öntözővizet. Ha a területet valamilyen okból kifolyólag nem áll módunkban rendszeresen locsolni, akkor esó után végezzük a tápoldatos beöntözést. A növényi kivonatot tartalmazó öntözővizet borult időben vagy késő este juttassuk ki, és ne a növényeket hanem a földet locsoljuk, mert a leveleket megperzselheti. Mennél hígabb oldattal dolgozunk, annál kisebb a veszély, hogy kárt teszünk a növényzetben. (то)
