Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-05-21 / 20. szám

1983. május 21. ,SZABAD FÖLDMŰVES 5 HÉTKÖZNAPOK HŐSEI* HÉTKÖZNAPOK HŐSEI* HÉTKÖZNAPOK HŐSEI * HÉTKÖZNAPOK HŐSEI Nemrégiben a kerületi mezőgazda­sági igazgatóság rendezésében Vág- Sellyén (Sala) a DUSLO művelődési otthonában került sor — május elseje és felszabadulásunk 38. évfordulója alkalmából — Nyugat-Szlovákia me­zőgazdasága és élelmiszeripara leg­jobb dolgozóinak s hat élenjáró me­zőgazdasági üzemének kitüntetésére, ünnepélyes keretek között Az ünnepi akttva résztvevőt becses vendégeket üdvözölhettek körükben: Ivan Knoteket, az SZLKP Nyugat­­szlováklal Kerületi Bizottsága titkárát, Németh Jenő agrármérnököt, mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter­helyettest, jarolím Algayert, a kml Igazgatóját, jozef Gajdost, a Szövet­kezeti Földművesek Szövetsége Szlo­vákiai Bizottságának alelnökét és má­sokat. Knotek elvtárs előadásában többek között hangsúlyozta, hogy pártunk, kormányunk és társadalmunk megkü­lönböztetett figyelmet fordít szociális ta mezőgazdaságunk és élelmiszeripa­runk dolgozóira, akikre hárul a XV. és a XVI. pártkongresszus határoza­tának azon fő feladata, hogy orszá­gunk a főbb élelmlszerkből önellátó­vá váljék. Ezt a feladatot a kerület jónéhány élenjáró mezőgazdasági üze­me, valamint példás kollektívák szá­zai, s a dolgozók ezrei túlteljesítik. Célratörésüket, helytállásukat és kez­deményezőkészségüket nagyra becsül­te. A továbbiakban körvonalazta a kerületi pártkonferencia határozatá­ból adódó legfőbb célkitűzéseket és tennivalókat: 2,5 millió tonna szemes­termény megtermelése, az állatte­nyésztés, főleg a gondozás magasabb szintre emelése, a tudományos Isme­retek, vívmányok minél szélesebb kö­rű alkalmazása a mezőgazdasági üze­mekben, a üzemen belli önelszámolás még nagyobb térhódítása, a vállalt kötelezettségek következetes teljesí­tése, a szaratovl módszer még álta­lánosabb gyakorlati alkalmazása, az újító- és ésszerűsítő mozgalom to­vábbfejlesztése, anyag- és energiata­karékosság stb. Még részletesebben Ismertette a kerület mezőgazdasági üzemeinek eredményeit és fogyatékosságait Al­­gayer elvtárs, konkrétan Is megne­vezve az élenjárókat és a hátul kül­politikai felkészítésére, hogy az igé­nyes feladatokat teljesíteni tudják. Ezt követően az ünnepi aktíva fénypontjaként hat mezőgazdasági üzem — a lúcsi (LúC na Ostrove), a nádszegi (Trstice).a csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove), a mojmirovcei és a kálnicei szövetkezet, valamint az Grföldi (Slovenské Pole) Állami Gazdaság — képviselői vehették át a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának és a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetsége Központi Bizott­ságának elismerő oklevelét. Tízen ve-Németh Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes gratnlál a kitüntetetteknek (A szerző felv.) lógókat. Utat is Jelölt: a gazdaságos­ság mellett a hasznosság növelése legyen az állattenyésztésben az egyik fő feladat. Felhívta a figyelmet a ter­mőfölddel való jó sáfárkodás fontos­ságára, az öntözés nyújtotta lehetősé gek jobb hasznosítására, a juhte­nyésztés fejlesztésére, a szalma jobb felhasználására, a bőtermő füfélék termesztésére, a legeltetés magasabbb színvonalára, a szocialista brigád­­mozgalomra, a mezőgazdasági üzemek Jobb anyagi-műszaki ellátottságára, a dolgozók még alaposabb szakmal­hették át A Szocialista Mezőgazdaság Ottörője, hatvanegyen A Mezőgazda­ság és az Élelmiszeripar Érdemes Dolgozója és százhetvenkilencen pe­dig A Mezőgazdaság és az Élelmiszer­ipar Kiváló Dolgozója tárcakltünteté­­seket, azzal a társadalmi elvárással, hogy a továbbiakban Is legyenek a termelés élenjárói, a többiek példa­képei. A kitüntetett üzemek és egyének nevében František Krôlovič, a Vode­­radyi Efsz elnöke mondott köszöne­tét. (kov) Osztályának hű fia Nehéz az olyan embernek önmaga sorsáról vallani, akinek élete több mint három évtizeden át a közös gaz­daságával fonódott össze. Neki, szinte minden percét a Nagy Család ügyes­bajos dolgai, az éves tervek teljesíté­sének . hogyanja-mikéntje, a kong­resszusi és КВ-határozatok gyakorlati megtestesítése iránti mély felelősség­­érzet és a feltétlen elkötelezettség töltötte ki. Mert a munkaérdemrendes Kalmár János az efsz-elnökl tisztséget har­mincegy éven át látta el közmegelé­gedésre a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járáshoz tartozó dlóspatonyl (Orechová Potöö) szövetkezetben. Mit bizonyít ez? A tagság, az emberek részéről megnyilvánuló bizalmat és ragaszkodást. Ez a szilárd Jellemű, erős akaratú, nyíltszívű és Igazság­­szerető ember tekintélyt és tiszteletet vívott ki magának, rátermettségével, jó szervező- és irányítókészségével s nemkülönben — megingathatatlan osztályhűségével. Kalmár elvtárs kommunista hitval­lása, marxista-leninista eszmei szi­lárdsága járásszerte közismert. A zűr­zavaros, válságos 1968—69-es években nem tudta őt befolyásolni semmilyen osztályidegen eszmeáramlat, jobbolda­li opportunizmus... Tette mindazt, amit a párt, a társadalom, a dolgozó nép elvárt tőle. Node bírjuk szóra őt, mondjon el egyet-mást arról, miként telnek nyug­díjas napjai. — Miként?! Most már Jól. Amint láthatod, dolgozom. Itt, a szárító­üzemben most a Javítás, az Idényre való alapos felkészülés folyik, amit hamarosan követ az Idénykezdet... Probléma, ügyintézés akad Itt bőven, meg az irányítással is törődni kell... A küzdelemmel teli évtizedeket ma­ga mögött hagyó embert afelől fag­gatom, miként Is vészelte át a legkri­tikusabb napokat, heteket. Azt az időszakot, amikor a közös gazdaság Irányítása az utódja kezébe került. — Nézd, ez az élet sora, törvény­szerűsége ... Helyet kell adni a fia­taloknak! — Aztán tovább gombolyít­ja a beszélgetés fonalát. Kirukkol a színtiszta Igazsággal. — Tudod, nem könnyű az emberi szervezetnek a na­pi feszített dologvitelt feladni, s tét­lenséggel helyettesíteni. Ez az, ami nem menti Általában reggel négykor keltem, a szervezetembe ez beidegző dött... S amikor már a közös gaz­daság irányításával járó gondoktól, problémáktól mentesültem ..., felbom­lott ez az egyensúly: csak forgolód­tam az ágyban, elaludni a világért sem tudtam... Azián változtattam ezen az áldatlan állapoton. Olyan munkát kértem, ami — ha nem is teljes mértékben, de — Igénybe veszi képességeimet. Így kerültem a szárí­tóba. Gondolatban kissé visszaforgatjuk az idő kerekét. Megtudom, hogy be­szélgető partnerem már egészen fia­talon megjárta a poklok poklát: a második világháború csatatereit. Ezt az amerikai hadifogság követte: nyolcvanezren voltak összezsúfolva a szabad ég alatt egy nagy táborban, Németországban. Innen fogolytársá­val, Elek Ignáccal, a dunaszerdahelyi konzervgyár volt dolgozójával úgy tudott megszökni, hogy fizikailag tel­jesen lerongyolódva, 45 kilósán kór­házba került... Amikor már cseh­szlovák földet taposott a lábuk, a ha­tárőrök elfogták őket s a domažltcei büntetőtáborba kerültek. A helyzetük rövidesen tisztázódott: a hazulról tá borba érkező hivatalos kádervéle­mény felmentő levélül szolgált. Aztán arról beszél, hogy kivette részét faluja szövetkezetének alakítá­sából. Az első magot 6 vetette^a már közösen művelt földbe. Mint szelle­mileg fejlődőképes Ifjút azzal bízza meg a taggyűlés, hogy vegyen részt egy r&vtdebb időtartamú zootechni­­kusképző tanfolyamon, Oravský Pod­­zámokban. A közösség óhajának kész­séggel tesz eleget. A tanfolyam sike­res befejezését követően zootechni­­kusi feladatkört bíznak rá, amit pél­dásan ellát. S a tulajdonképpeni for­dulat 1952-ben következik be életé­ben, amikor a tagság az elnöki tiszt­ség betöltésére tartja érdemesnek. S Kalmár János a belé helyezett bl zalommal 31 éven át sosem élt vissza — Ha vlsszatekintsz a több mini három évtizedre, minek örülsz a leg­jobban? — érdeklődöm. Arca felde­rül. Emlékei közt turkál, gondolatait összeterelve: — Annak, hogy a sok-sok küzdelem nem volt hiábavaló. A tagság 2230 hektáros közös gazdaságot tudhat ma­gáénak, mintegy 120 millió koronát érő közös vagyonnal. Sok lemondás­ba, fáradozásba került, míg a közös gazdálkodás mai magas szintjét elér­hettük. A mintegy háromszázhúsz ál­landó munkaerő jelenleg arra képes, hogy évente 52 millió korona értékű termelést értéket hozzon létre. A százharminc nő főleg az állattenyész­tésben és a kertészetben fejti ki ál­dásos tevékenységét, hasznosítja tu­dását, hangyaszorgalmát. Jelbnleg öt­száz a tehenünk, hatezernégyszáz a sertésünk. Most építünk egy tejház­zal, hűtőberendezéssel ellátott, 400 férőhelyes tehénistállót, egy fillér hi­tel nélkül. Nincs elprédálva semmi. Komoly érték mindez a közösség, a társadalom szemszögéből ítélve. Ez az, ami nagy örömmel tölt el.. azt hiszem, nemcsak engem, hanem vala­mennyiünket, az egész tagságot. 9* néhány szót legvégül arról, hogy Kalmár elvtársnak az utódja miatt sem kell szégyenkeznie. Tóth Zoltán agrármérnök, a Nyitrai (Nitra) Mező­­gazdasági Főiskolán végzett tanulmá­nyai (gépészeti szakirányú) nagyon jó útravalóul szolgálnak ahhoz, hogy a közös gazdaságra háruló társ dal­­ml elvárásoknak eleget tudjon tenni. Természetesen csak úgy, ha a vezető- és szakembergárda, az egész tagság mögéje áll, s vállvetve küzd a közös feladatok megvalósításáért. Csakis elismerés jár azért, hogy a nyugállományba került, de tovább dolgozó Kalmár János egy egész éven át egyengette utódja, Tóth mérnök útját, átadve hasznosítható, gazdag gyakorlati tapasztalatait, amelyek több mint három évtized alatt felgyü­lemlettek benne. Ez a fokozatos át­menet tette lehetővé, hogy a nagy fe­lelősséggel járó teher nem zúdult egyszeriben a nyakába, az új elnök­nek. Amikor az elismerést hozom szóba, amiért oly messzemenően gondosko­dott utódjáról, szerényen elhárítja, s tömören ennyit mond: — Csupán emberbaráti kötelessé­gemet teljesítettem! A legnagyobb elismerés Kalmár elv­társ számára — túl a magas állami és egyéb kitüntetések során — az, hogy tisztelet és megbecsülés övezi mindenütt. N. KOVÁCS ISTVÁN Az egyszerű asszony Derűs tavaszi délelőtt. Orgonaillat­tal teli az utca, ahol a Kisléghy há­zaspár lakik. Kapuzörgetésemre ku­tyaugatás a válasz. A kertből kertil elő a háziasszony, Mária néni. Miután megtudja jövetelem célját, a szobába invitál. — Még nem volt időm kitakarítani — kér elnézést. — Munkából hazajö­vet a szövetkezet székházába hívtak, hogy vegyem át a meghívót. Itt van, ni! Tessék, olvassa elI Nos, ez a meghívó arról értesítette, hogy sokéves, kiváló munkája elisme réseként — május elseje és jelszaba­dulásunk 38. évfordulója alkalmából — kitüntetést kap, amit személyesen kell átvennie Bratislavában. Öröm és büszkeség tölti el, hogy az ország legjobb fejői közt tartják őt számon. Aztán az élete soráról vall: — Nagylücson születtem, ott ser­dültem fel, majd állami gazdasági bérelszámolóként kezdtem dolgozni. Ide, Nagylégre (LehniceI jöttem férj­hez. Házasságom meghatározta éle­tem további folyását: miközben épít­keztünk, gyermekeimet szültem és neveltem. Két fiam, egy lányom. A A legidősebb fiam már nős... A példás családanyát, a kiváló dol­gozót munkasikerei felől faggatom. — 1965-ben itt, Légen kezdtem döfi goznt, a közös gazdaság állattenyé­szetében. Tizennyolc éve fejek, s to­vábbra ts ez a szándékom, egészen a nyugállományba vonulásig. A férjem ts az állattenyésztésben dolgozik ta­karmány ősként. Egy másik telepen. Az istálló, ahol dolgozom, van már harminc éves. A fejésen kívül minden munkát kézzel végzek. Bizony ötven­két éves koromra elég nehéz a viliá­zás, a talicskázás. Egyre jobban fára­dok, amit fiatalabb koromban nem ismertem. Nagyon örülök annak, hogy épülnek már az új, korszerű istállók, habár én ott már nemigen fogok dol­gozni, esetleg kisegíteni, ha szükség lesz rám. föjjenek a fiatalok, ők bol­doguljanak, dolgozzanak, jobb mun­kakörülmények között. Fájlalja, hogy a fiatalok — tiszte­let a kivételnek — sok esetben sem­mibe veszik, nem becsülik azt, amiért ők oly lelkesen, fáradságot nem is­merve küzdöttek évek hosszú során át. Az állattenyésztéshez nem nagyon fül a foguk. Márpedig meg kell sze­rettetni velük ezt a munkát. Kisléghyné megmutatta, milyen eredmények érhetők el az állatte­nyésztésben, illetve a tehenészetben. — Amikor a tehenek mellé kerül­tem, hét liter körül mozgott a napi fejési átlag. Távol áll tőlem a dicsek­vés, azt azonban örömmel újságolha­tom, hogy ma már tizenegy és fél literes átlagnál tartunk. Magyarázatként csupán annyit, hogy a légi szövetkezetben tavaly 4200 li­ter volt az egy tehénre jutó, éves fejési átlag. De Kisléghy Mária úgy 4500 liter körül fejt. Annak ellenére, hogy eléggé gazdaságosan bánt az erőtakarmánnyal. Ám a tej minősége is a lehető legjobb volt, csaknem mind első osztályú. A légi szövetkezet a múlt évben a 111. helyet tartotta a dunaszerdahelyi f Dunajská Streda J járásban. Ez azért is nagyon jó eredmény, mert a tava­lyi esztendő kritikus volt az említett járásban a tejtermelést illetően. — Az idei első negyedév is jól si­került — folytatta Kisléghyné. — Idő­szaki tejtermelési tervünket túltelje­sítettük. így minden feltétel adott, hogy az első féléves tervünket ts tel­jesíthessük. Ám nemcsak élenjáró fejő Mária néni. Társadalmi tevékenysége is je­lentős. Kivette részét a falu ügyelnek intézéséből, a társadalmi munka szer nézéséből, a népművelésből. Tíz évig volt a nőszövetség helyi szervezeté­nek az elnöke. Amikor betöltötte öt­venedik életévét, e tisztséget átadta Szlanyicska Erzsébetnek. Egyébként tagja a szovjetbarát szervezetnek, a Csemadok-szervezetnek, a vöröske­resztnek, s a pártvezetőségnek. Eletjubileuma alkalmából a nőszer­vezett társadalmi tevékenysége elis­meréséül oklevelet és ezüst érdemér­met kapott, amit a Szlovákiai Nőszö­vetség Központi Bizottsága adományo­zott neki. — Családja és a közös gazdaság­ban végzett munkája mellett hogy ju­tott ideje társadalml-tömegmozgalml tevékenységre? — Hogyan? Hajtott a lelkesedés, az akaraterőm, érdekelt a szervező­­népművelő munka. Az elért eredmé­nyek nagy mozgósító erővel hatottak rám. Szerveztünk társasutazásokat, különböző — főző-, varró-, járműveze­tői — tanfolyamokat. Riportalanyunkról elmondható: osz­lopos, tevékeny, élenjáró, példamu­tató tagja a közös gazdaságnak, Im­már kbzel két évtizede. Feletteseit, munkatársat, szomszédai, a fafu iáko­sai tudják a legjobban, mily sokat tett a közügy, a haladás, a problé­mák megoldása érdekében. A kapuig kísért. Búcsúzóul, a barát­ság jelképeként csokornyi orgonavi­rágot nyomott a kezembe. NAGY TERÉZ Ha példakép a vezető... Mačinga Štefan a kassai (Koši­ce) járáshoz tartozó zlatovyi szövet­kezet traktorosa már 1986 óta. De nem akármilyen! Gépének rajongója. Kiváló szakember. — Bocsánat az összehasonlításért: a traktor olyan, mint egy feleség. Aki megbecsüli, azt gépe sosem hagyja cserben. Ezzel a géppel már tizenöt éve járok, de különösebb baj még nem volt vele. Mi a fő alapelv? Be csüini kell a gépet, s természetesen érteni hozzá. Észrevenni, ha kisebb is a hiba, s kijavítani azt. Nekem nem okoz nehézséget: gépjavító va gyök. Meg, tudja, több mint másfél évtized alatt sok mindent megtanul az ember... Különben is szeretek mindent tudni, ami a traktort illeti — sorjázza mondandóját a háromgye­rekes családapa. Büszke a három fiá­ra, akik az ő nyomdokain haladnak. Szabadidejére rá se kérdezek, mi­vel úgy tudom, hogy a kommunista párt tagja, 1968-tól. — Hallom, hogy az ideiglenes párt­csoport vezetője. Miként működik a csoport, mik a kommunisták legfőbb feladatai — érdeklődöm. — Hát mindenekelőtt a személyes példamutatás, a kezdeményezőkész­ség, az öntudatos munka- és tervfe­gyelem. No meg aztán a kongresszusi, KB-plénumok határozatainak teljesí­tése és a járási pártkonferenciáből eredő feladatok megtárgyalása és va­lóra váltása. Legutóbb például a szo­cialista verseny értékelését tűztük napirendre, s megszerveztük a kerü­leti mnnkaműszakban való részvételt. Mindehhez még azt is tudni kell, hogy Mačinga Štefan a gépi szocia­lista brigád vezetője, amellett a Szö­vetkezeti Földművesek Szövetsége szakaszbizalmija és hnb-képviselő. A reá bízott feladatokat példásan teljesíti. Erre kötelezi őt az is, hogy tagja a szövetkezet vezetőségének. Természetesen, példás tevékenységét felettesei nagyra becsülik. Az erköl­csi-társadalmi elismerés kézzelfogható bizonyítékai: az elismerő oklevelek, érdemérmek, kitüntetések. Am még van elég idő a nyugdíj­korhatárig a további elkötelezettség­re, a derekas helytállásra, közvetlen munkatársai nevelésére. Azt szokták mondani: „Amilyen egy vezető, olyan a munkaközössége“. Hát tőle bizony tanulhatnak a brigádtagok! Kitartást, célratörést, fegyelmezettséget, s leg­főképp áldozatkészséget, szakmasze­retetét, elvtársi segítőkészséget. (illés)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents