Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-05-21 / 20. szám
% 4 SZABAD FÖLDMŰVES, 1983. május 21. Céltudatos hozzáállással Beszélgetés Misik Mihállyal, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Komáromi (Komárno) Járási Bizottságának titkárával jelenleg az SZFSZ járási bizottságait, s a szövetkezetek többségét a szövetség szervezeti átépítésének kezdeti problémái foglalkoztatják. Hogy a komáromi járás szövetkezeteiben miként birkóznak meg az említett gondokkal, erről Misik elvtárs, az SZFSZ járási bizottságának titkára tájékoztatott: — Járásunkban a szervezeti átépítés 1981-ben kezdődött. Kezdő lépésként négy szövetkezetben — a gútaiban (Kolárovo), a keszegfalusiban (KameniCná), az ógyallaiban (Hurbanovo) s a hetényiben (Chotín) — alakítottuk meg a szövetség alapszervezeteit. A kezdet nem volt könnyű, ezért tanácsért folyamodtunk. A lévai (Levice) járásban — a kassaihoz (Košice) hasonlóan — elsőként kezdték az alapszervezetek megalakítását, így a győrödi (Veľký Öűr) szövetkezet jő példáját követve sajátítottuk el a szervezési módszereket. A központi irányelveket saját feltételeinkre bontottuk le, ami persze vitára is okot adott... Ш Például? Apróságnak tűnő, de fontos szervezési pont, hogy a szövetkezetekben hányszor, s milyen Időszakokban tartsák meg a részlegbizottságok gyűléseit. A központi határozat a havonkénti gyűlést javasolja. A gútaiak módosították: kéthetenként, a munkaértekezletekkel párhuzamosan hívják össze a bizottságokat, s azt akarják, hogy a termelési problémák megtárgyalása mellett essék szó a szövetségi irányevek betartásáról, az ember igényeiről, jogos követeléseiről. Persze volt olyan gazdasági vezetés is, mely sokalta a havonkénti összejövetelt. amit ml természetesen „megvétóztunk“. De ettől lényegesebb gondok is felléptek: kit, s milyen funkciót viselő egyént válasszunk az alapszervezetek bizalmi posztjára? Ezt a megbízatást rendszerint a személyzeti osztály vezetője — ritkább esetben az alelnök — kapta. További gondként említhetném a többfunkcióbeli túlterheltséget, a bérezés körüli problémákat, de úgy látom, ezek a tüskék már tűnőiéiben vannak. ■ A kezdeti gondok — néhány szövetkezet nem éppen rugalmas hozzáállása — ellenére a járás mind a huszonkét 'Szövetkezetében működnek már az SZFSZ alapszervezetei. — így igaz, s most hadd legyek egy kicsit szerénytelen: járási bizottságunk nagyon sokat tett azért, hogy ezzel a ténnyel már most, 1983 májusában eldicsekedhessünk. A temérdek szervezési munka meghozta gyümölcsét, s hogy ez a gyümölcs mikor érik be, az rajtunk, a szövetkezetek vezetőségén, a bizalmikon, s magukon a dolgozókon múlik. ■ Ma már a kor parancsa, hogy minden dolgozó megfelelő szaktudással végezze munkáját. Az új ismeretek terjesztésében, a szaktudás fej„ÁLLA MALOM...” A közelmúltban К one г József, az ipolynagyfalusi (Veľká Ves nad Ipľom/ keverőüzem vezetője újságolta, hogy zenekart alakítottak, mely sikerrel mutatkozott be az idei nöna pon. — Ha maid Nagyfaun jársz — említette —, nézzél be a keveröbe, magnófelvételről meghallgathatod a „produkciónkat". A minap, amikor a keverőüzemben jártam, lényegében ennek a meghívásnak tettem eleget. Az itt dolgozó kilenc tagú szocialista brigádról már régóta tudom, hogy élénk és lankadatlan tevékenységet fejtenek ki, s erről legutóbbi látogatásom idején újra meggyőződtem. Koncz lózsef, a szocialista brigád vezetője az irodában fogad. Míg előkészíti a magnótekercset, addig én a brigádnapló fényképekkel, újságkivágásokkal, színes rajzokkal illusztrált bejegyzéseit nézegetem. Hét év alatt, lesztásáben járási bizottságuk is részt vállal... — A szövetkezeti munkaiskola, a haladó tapasztalatok iskolája, minden dolgozó számára módot nyújt arra, hogy tudását gyarapítsa. A haladó tapasztalatok iskoláját az idén — 22 szövetkezet 38 iskolaközpontjában — a 10 ezer 874 szövetkezeti dolgozó közül 5 ezer 554-en látogatták. Ilyenkor „tanév“ végén nekünk vezetőszervező dolgozóknak illik feltenni a kérdést: vajon ezek a tanfolyamok beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket? Véleményem az, hogy lényegileg igen. Persze sok még a tennivaló. Közvetlen munkatársaink, a szövetkezetek vezetői, s maguk a dolgozók is többször jelezték az előadók részéről megnyilvánuló hiányosságokat. A dolgozók és a szakmunkások az idegenszó-egyveleg, valamint a szakterminológiai tekervények hallatán valósággal „elfordultak“ az előadótól. S hogy a televíziót se hagyjuk említés nélkül: a műsorszerkesztőknek a jövőben arra kell törekedniük, hogy a képpel Illusztrált szöveg „emészthető“ —, tehát érthetősége révén a gyakorlatban közvetlenül alkalmazható legyen. S amit most mondok, azt magunknak, s a szövetkezet vezetőinek, illetékeseinek címzem: A jövőben még nagyobb gondot kell fordítani az előadók kiválasztására és felkészítésére. ■ A korszerű termelés egyre igényesebb feladatok megoldására készteti a dolgozókat, s a szocialista verseny és a vállalások teljesítése egyre nagyobb szerepet játszik. — Mi, szervezők, akik nagyon gyakran mozgunk a közvetlen munkahelyeken, naponta tapasztaljuk: ott, ahol okosan szervezik a brigádmozgalmat, ahol a vállalási kritériumok teljesítésekor adottak a feltételek, ott az eredmények sem maradnak el. Én a szocialista versenynek óriási szerepet tulajdonítok. Hogy rövid legyek: jó eredményekre csak akkor számíthatunk, ha a dolgozókkal részletesen ismertetjük a feladatokat, s az anyagi és az erkölcsi elismerés sem marad el. Ehhez persze átgondolt és tökéletes teljesítménynormák szükségesek. A múltból ekulva a dolgozókkal olyan vállalásokat kell elfogadtatni, melyek nem formálisak, melyek az előbbrelépést és az embert szolgálják, melyek konkrétak és ellenőrizhetők. Egyszóval a szocialista verseny ne a számok és a jelentések Irathalmaza legyen, hanem a szdvakat mindenütt tettek kövessék. Ezt a célt a jelenleg bronzérmes brigád megalakulása óta nagyon sok bejegyzés készült a brigádnaplóba. A legfrissebbek között találom a Práca napilap szerkesztőségének elismerő oklevelét arról, hogy a Szakszervezeti Érettségi 20. évfolyamában a szocialista brigád kitüntetéssel megjelelt és teljesítette az l. versenyzési csoportba való besorolás feltételeit. Ugyancsak friss bejegyzés az is, hogy a brigádtagok családjukkal együtt megnézték a Tavaszi szél.., területi döntőjét Ipolynyéken (Vinica). Időközben Koncz József elkészült a magnószalag befűzésével, és felhangzott az ,Ml a malom, áll a vitorlája ...“ kezdetű nóta. — Stílusosan kezdtetek — mondom Koncz Józsefnek a malom épületére célozva, amelyben a keverőüzem működik. Bs aztán a többi, magyar és szlovák népdal is felcsendül. Laikusként állapítom meg, hogy szépen játszik a zenekar. — Persze, lehetett volna Jobb is — korrigálja meqállapításomat az üzem vezetője, akinek a nevéhez fűződik az együttes megalakítása —, de az kövessük járásunkban is. A 23 millió 667 ezer korona értékű szocialista vállalás teljesítése, melyet mezőgazdasági üzemeink, szocialista brigádjaink ajánlottak fel a Februári Győzelem 35. évfordulója tiszteletére egészséges versenyszellemet követel. Ezért a közgazdasági propagandának és a szemléltető agitációnak egyre nagyobb szerepet tulajdonítunk. Járásunkban főleg az idénymunkák alatt fokozzuk a propaganda és az agitáció hatékonyságát. A dolgozókat naponta tájékoztatjuk a szocialista verseny eredményeiről, s más fontos információkról. Van egy-két olyan szövetkezetünk, melyek üzemi közlönyt adnak ki rendszeresen. A szemléltető agitáció terén átlagos szintről beszélhetünk, mivel néhány szövetkezetünk propagandatáblái esztétikailag kifogásolhatók. ■ Ha jól értesültem, járási bizottságuk nem ad ki periodikus közlönyt. Sajnos, így igaz. Próbálkozásaink voltak, de nyomdatechnikai okok és a káderhiány következtében nem sikerült célba érnünk. Természetesen szükségünk van erre a kommunikációs eszközre, ezért tovább keressük a módját annak, hogy legalább negyedévenként kiadhassuk saját közlönyünket. ■ Ha a járás szövetkezeti dolgozóit a szociális ellátottságról kérdezzük, akkor általában elégedett válaszokat kapunk. — Igen. Néhány kérdésre válaszolva önkritikát gyakoroltam, most viszont — a járási bizottság nevében — elégedettségemet szeretném kifejezni. Valamikor nem is olyan régen egy képzeletbeli falat kellett áttörnünk ahhoz, hogy a gazdaságok vezetőivel és a szövetkezetek dolgozóival megértessük: szükség van a szociális létesítményekre, a dolgozóknak joga van a munka utáni pihenésre, felfrissülésre, a preventív — vagy a betegség utáni — gyógykezelésre. Ma már a dolgozók igénylik mindezeket, s módjuk is van a felsorolt lehetőségek kihasználására. Az- utóbbi években szövetkezetünkben a szociális létesítmények garmada épült, jóformán minden szövetkezet eldicsekedhet azzal, hogy üzemi konyhával rendelkezik, s a dolgozók belföldi és külföldi üdüléseken vehetijek részt, a gyógykezelési beutalók száma is elégséges. Mindemellett számtalan kulturális és sportközpont épült és épül járásunkban. ■ Az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága illetékeseitől tudom, hogy a járás mezőgazdasági dolgozóinak egészségügyi ellátása Szlovákiában a legszínvonalasabb. — Ennek szervezése ott kezdődött, hogy kitűnő kapcsolatot teremtettünk a járási egészségügyi szervekkel, melyek maximális segítséget nyújtottak. A szövetkezetek mellett működő egészségügyi központok kiépítése terén kísérleti járásként szerepeltünk, így az egészségügyi ellátás koncepciótervét is mi állítottuk össze. Ma már több gazdaságunkban ' működik üzemegészségügyi központ, más gazdaságok dolgozói viszont — ipari üzemekkel társulva — részesülnek orvosi ellátásban. Célunk az, hogy egyre több mezőgazdasági üzemünk rendelkezzen saját egészségügyi létesítménnyel, melynek nagy szerep jut a betegségmegelőzés terén Is. Beszélgetett: KALITA GABOR az igazság, hogy kevés időnk volt a gyakorlásra. Műszakváltáskor szoktunk egy kicsit játszani. Meg aztán mindössze két citeránk van. Az egyiken én, a másikon Benkó József játszik. A köcsögdudát Deák József kezelt, a csörgöbotot Magyar Ferencné. A többiek, György Istvánná, Kázmér Ferencz, Skerlecz Imre, Vince József, Zbonöák János — énekelnek. A felvétel meghallgatása után a szocialista brigád vállalására terelődött a szó. — A Győzelmes Február 35. évfordulója tiszteletére vállaltuk, hogy megtakarítunk 1000—1000 korona értékű villamos energiát és anyagot, az újítási javaslatok megvalósításával pedig 2000 korona értékű gazdasági hasznot szeretnénk elérni. Ezenkívül összegyűjtünk 10 tonna préselt papírt, 130 óra társadalmi munka ledolgozására is ígéretet tettünk. Természetesen továbbra ts patronáljuk az ipolybalogi gyermekotthont, melynek lakóival már évek óta tartjuk a kapcsolatot. Míg ml beszélgettünk, időközben nemcsak a fizetést borítékok érkéz tek meg „fentről“, vagyis a Nagykürtöst (Veľký KrtíS) Mezőqazdasági Termény felvásárló és Ellátó Özemből de elérkezett a műszakváltás ideje Is. A szomszédos helyiségben György Istvánné adminisztrátor asztalához egymás után érkeznek a keverőüzem dolgozói a fizetésért. — Most, hogy mindenki Itt van, készítek néhány felvételt a szocialista brigádról — javaslom az üzemvezető neic, aki jóváhagyóan bólintott. bodzsAr G¥ULA A keverőüzem szocialista brigádja (A szerző felvétele) Aki tanul, jobban boldogul Szakmai továbbképzés a töketerebesi járásban A szerző felvétele Tapasztalatból ismerem a szakmai képzés fontosságát, jelentőségét. Kettős érdek: egyéni és társadalmi, ha úgy tetszik — közösségi. Érdek, de gond is egybenl Főleg az állattenyésztés szakaszán nehéz a dolgozókat megnyerni a továbbképzésre, a különböző tanfolyamokra. Pedig a magasabb szintű szaktudás magasabb fizetési osztályba sorolást biztosít, ugyanakkor szellemi tőkét az üzemnek. Az SZFSZ Töketerebesi (Trebišov) Járási Bizottsága rendszeresen foglalkozik a szövetkezeti dolgozók továbbképzésének időszerű kérdéseivel. Jelen voltam azon az értekezleten, ahol értékelték a szövetkezeti munkaiskolát és a haladó tapasztalatok iskoláját. Ez alkalomból elbeszélgettem Mária Ciberejovával, az SZFSZ járási bizottsága politikai dolgozójá val, akitől megtudtam, hogy a járás 17 szövetkezetének 32 tanközpontjában 2900 szövetkezeti dolgozó látogatta a szövetkezeti munkaiskolát, ami a szövetkezeti dolgozók 40 százalékának felel meg. Az előadásokon a részvétel meghaladta a 70 százalékot, ami az elmúlt évekhez viszonyítva jónak mondható, de ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a dolgozók összlétszámának mindössze negyven százaléka gyarapította rendszeresen a szakismereteit, akkor a helyzet korántsem olyan megnyugtató. Hiszen a szövetkezeti tagok érezhetik esetleges hiányát leginkább. Mert egy szakképzetlen ember is megtanulja a gépkezelést, ha van egy kis akarata, rátermetsége. De vajon ma elegendő-e csupán az automatagépek belndíftsát megtanulni. Gondolok a korszerű sertéshizlaldákra, baromfitelepekre és a tehénfarmokra, ahol a termelés többnyire korszerű gépek segítségével történik, az előre elkészített programterv szerint. Ismernie kell az automata gépsorokat, annak működési elvét? A válasz egyértelmű: kellene bizony ismernie! Mert ha a dolgozó valamelyest ismeri a technológiát, sokkal Igényesebb önmagával szemben, jobban vigyáz a rábízott, drága gépre. Mária Ciberejová örömmel mondja: — A szövetkezetek többségében a haladó tapasztalatotk iskolájának jó volt a látogatottsága. Például a vojöicei, a hardicsai (Zeplínske Hradište), a cékei (Cejkov) és a parchovany-i szövetkezetben az előadásokon a részvétel aránya meghaladta a 90 százalékot. Az említett szövetkezetekben az előadók minden alkalommal lelkiismeretesen felkészültek és a helyi viszonyokra aplikálva vitatták meg a felmerülő kérdéseket. A szakmai kérdéseken túl nagy gondot fordítottak az eszmei-politikai oktatásra, a pártdokumentumok ismertetésére és elsajátítására. A csicseri (Ciöarovce), a nagykaposi (Veľké Kapušany) és a leleszi (Leles) szövetkezetben is megtartották a tervezett előadásokat, de sajnos a részvétellel már sok baj volt. Főleg az állattenyésztési dolgozók hiányoztak az előadásokról. Sok jót nem mondhatok a nagygéresi (Veľký Horeš), a gálszécsi (Sečovce), a ruskovi és a kuzmicei szövetkezetről. Ezekben még mindig nem fordítanak kellő gondot a dolgozók továbbképzésére, ami végeredményben meglátszik a szövetkezetek gyenge gazdasági eredményeiben is. Szép eredménynek számít, hogy az idén 150 dolgozó szerzett a terebesi járásban szakképesítést. A különböző szaktanfolyamokon további 110 dolgozó vett részt, többnyire olyan személyek, akik már rendelkeznek szakképesítéssel, többségük érettségivel. Egyre többen vannak, főleg a gépesítés szakaszán, akiknek már két-három szakmájuk van. Természetes, hogy az ilyen sokoldalúan képzett szakembert a szövetkezet vezetősége anyagilag és erkölcsileg jobban megbecsüli. De ma már a szakképzett dolgozóknak is többet kell tanulniuk, mint amennyit az iskolában a tanfolyamokon, a munkahelyen, termelés közben tanultak az idők folyamán. Lépést tartani a kor követelményeivel csak állandó önképzéssel, tanulással lehet. Az SZFSZ Töketerebesi Járási Bizottsága az utóbbi években rendszeresen foglalkozik a szövetkezeti dolgozók továbbképzésének lehetőségével. Ez érthető is. hiszen a járás mezőgazdasági dolgozói alig 32 százalékának van szakképesítése. A tervek szerint a 7. ötéves tervidőszak végére el kell érni az ötven százalékos arányt. Kétség nem férhet hozzá: ez a cél elérhető, de csak úgy, ha a mezőgazdasági üzemek vezetői a jövőben több gonddal, körültekintőbben szervezik és irányítják a dolgozók továbbképzését. ILLÉS BERTALAN A kombájnok egyelőre még nem álltak csatasorba, pillanatnyilag a szerelőműhelyek főszereplői; a szakemberek javításukat végzik Fotó: —lta—
