Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-05-21 / 20. szám
1983. május 21. SZABAD FÖLDMŰVES 3 A SZOVJETUNIÓ ÉLETÉBŐL Uráli kincsek Vegyi háború vádjai* Gazdag ametisztlelőhelyre bukkantak az uráli Alapajevszk környékén a szovjet geológusok. Most folyik a lelőhely részletes feltárása és a kincsek értékelése, Drágaköveket felfedezni nem könnyű feladat, a geológusoknak ehhez valósággal külön érzékre van szükségük. Az ametiszt, a jáspis, a rodonit, a malachit ugyanis rendkívül szétszórtan található a lelőhelyeken. A kutatóktól tehát nemcsak tudást, széles körű ismereteket, hanem — előzetes számításokra alapozott — megérzést is követel a drága- és féldrágakövek felkutatása. A nyejvini kutatócsoport geológu sai. Podoljak és Sraidt régóta sejtet ték. hogy Alapajevszk mellett a föld alatt hatalmas kincsnek kell rejtőz nie. Az előzetes tanulmányokat elemezve állftották, hogy a föld gazdag sága itt még nem merült ki. A próba robbantások aztán bebizonyították hogy ezen a vidéken meglehetősen nagy mennyiségben található ame tiszt. Az Orenburgi terület Orszk városa környékén dolgozó Salnih geológus, és kutatócsoportja Is megjósolta a lelőhely létezését. Ezen a vidéken található a Polknvnyik hegy, amely jáspislelőhelyeiről hires. Harminc ki Barnaulban a mezőgazdasági tudományos akadémia szibériai tagozatához tartozó altáji földművelési és növénytermesztési tudományos kutatóintézet tudósai kifejlesztették az „Altáji -1“ fajta őszi tritikalet. Ez a negy fehérjetartalmú kultúra 35 tonna zöldtömeget ad hektáronként. Szemlométerrel északabbra tárták fel a nem kevésbé gazdag kalinovszki lelőhelyet. Ez nemcsak a kő mennyisége miatt híres, hanem amiatt is, hogy az itt kibányászott féldrágakövek a szivárvány minden színében pompáznak. A legszebb csiszolt példányokat kiállításon láthatják az érdeklődők. Emellett megtekinthetik azokat a csodálatos rodonitköveket is, amelyeket nemrégiben fedeztek fel a Szverdlovszki területen, Polevszk városa mellett. Ezek a kövek fekete erezetükről és csillogó fényárnyalataikról híresek. A kiállítás legszebb darabjai közé tartoznak az apró malachitok. Mala chitot általában ott találnak, ahol rezet bányásznak. Nem véletlen, hogy Bazsov, az író is megénekelte a Rézhegyek Királynőjét, aki az Urál csodálatos kincseit, a malachitokat őriz te. A leggazdagabb uráli lelőheyek egyike a Magashegy melletti gumesevszki lelőhely. Itt a legfelső rété gekben hatalmas kincs található. A kérdés csak az, hogy milyen a minő sége ezeknek a féldrágaköveknek? A kutatások révén ez is nemsokára ki derül. Biztató jelek' utalnak nagyobb ametiszt-, malachit- és jáspistelepekre ezen a vidéken is. bői a hektárhozam 4 tonna. A szem felhasználható sütőipari készítmények előállítására, továbbá takarmányozásra. A szakemberek megállapították, hogy a tritikaleliszt hozzáadása a búzaliszthez, megjavítja a kenyér minőségét. Az Egyesült Államok kongresz- Szusa 1981 őszén foglalkozott az 1982-es pénzügyi és hadiköltségvetésével. A Pentagon 455 millió dollárt kért a vegyi fegyverkezésre. 1983-ban további 820 millió, 1984-ben pedig 1.4 milliárd dollárra tart igényt. Hogy kilopják a pénzt az adófizetők zsebéből, az Egyesült Államok irányítói ezúttal Is a „szovjet fenyegetéssel" rémítgetik az amerikaiakat, de újszerű módon. 1981 szeptemberében Hatg volt külügyminiszter kijelentette, bizonyítékok vannak arra, hogy a Szovjetunió és Vietnam mérgező anyagokat vet be. 1982 márciusában egy, a State Department által előkészített jelentést rángattak elő, mely szerint, úgymond, bebizonyosodott, hogy Afganisztánban, Kambodzsában és Laoszban szovjet gyártmányú vegyi fegyvereket használnak. Hason 16 helyzet alakult ki 1982 végén, amikor a kongresszus hallani sem akart az Egyesült Államok vegyi fegyverarzenálja továbbfejlesztését célzó újabb programról: George Shultz minisztériuma nyilvánosságra hozott egy újabb jelentést a következő, sokat sejtető címmel: „,A Délkelet-Azsiában és Afganisztánban folyó vegyi háború: újabb adalékok“. Min alapulnak ezek az adalékok? Csaláson. Meglehetősen átlátszóak azok az elemzések, amelyek szerint „a vegyi támadások áldozatául esett személyeken“ végzett vér- és vizelet vizsgálatok mérgező anyagokat mutattak ki a vizsgált személyek szervezetében. Nem csoda, hogy 1981 novemberében M. Mselson biokémikus a Harvard Egyetem professzora az amerikai kongresszus egyik albizottsága előtt tett tanúvallomásában kétségbe vonta a vizsgálatok valódiságát. AZ EMBARGÓ KUDARCA Az Egyesült Államok kongresszusának technológiai Irodája a napokban közzétett tanulmányában elismeri, hogy a Szovjetunió kereskedelmi Intézkedésekkel való „megrendszabályozásának“ politikája valószínűleg ártalmasabb az Egyesült Államok, mint a Szovjetunió gazdasága számára. A különféle amerikai embargókísérletek eredményét vizsgáló jelentés szerint az afganisztáni és lengyelországi események kapcsán foganatosított gazdasági megtorló Intézkedések alapiában véve hatástalanok voltak. jelenkori imperializmus válságfolyamatai különböznek a tőkés társadalom száz vagy akár ötven évvel ezelőtti átélt válságaitól. A válság ugyanis nemzetközivé vált, s nem csupán egyes tőkés országok gazdaságát érint). A tőkés rendszer válsága mostani szakaszában közvetlenül érinti a kapitalizmus egész struktúráját: minthogy az alapvető gazdasági viszooyokban gyökerezik, kiterjed a társadalmi élet valamennyi — szociális, politikai, 'kulturális, ideológiai — területére. A legutóbbi másfél-két évtizedben a tőkés rendszer mindinkább szembe találta magát ösztönös fejlődésének, a természeti, valamint az emberi erő források esztelen kizsákmányolásának különféle következményeivel. G| ellenimondások alakultak ki a társadalom és a természet, a társadalmi szervezet és a kultúra, a munkaerő felhasználásénak tókés formái és az ember képességei, egyénisége között. Az állammonopolista kapitalizmus jelenlegi szakaszában teljes mértékben kifejeződik az a tendencia, hogy a burzsoá gazdaság — Mari megfogalmazásában — mindinkább a „természeti és szellemi erők egyetemes kizsákmányolásának a módszerévé válik“. A válságba jutott tőkés társadalom a társadalmi viszonyok egész frontján elnyomó, kizsákmányoló, emberellenes társadalomként jelenik meg. Miként tükröződnek a tőkés rend egyre mélyülő válságának mostani — időnként összekuszálódott és paradox jellegű — jelenségei a burzsoá ideológiában? A burzsoá ideológiát leginkább a burzsoá rend megingathatatlanságának eszméje, a társadalmi rendszer konfliktusainak álcázása, lekicsinylése jellemzi. Minél inkább kiéleződnek a valódi ellentmondások, annál inkább álcázzák őket a tőkés elméletekben. A válság leplezése a mai burzsoá ideológia egyik központi feladatává vált. Ennek megoldásán fáradozva, a tőkés ideológia mind többet vészit gondolkodásának energiájából, abból amelyekről egyébként már a State Department első jelentésében Is esett sző. A Covert Action cfmű újság jelentése szerint a vizsgálatokat az amerikai titkosszolgálat egyik különleges csoportja „végezte . Kudarcot vallott Haignek az a kísérlete Is, hogy tanúként vonultasson fel egy dán újságírót, aki állítólag szemtanúja volt egy „vegyi támadásinak, filmet is készített róla, sőt maga Is megsebesült. ENSZ-szakértők találkoztak ezzel a „szemtanúval“. Mérgező anyagoknak semmiféle nyomát nem fedezték fel rajta, és a film sem ábrázolt semmi olyasmit, ami vegyi támadásra engedett volna következtetni. George Shultz amerikai külügyminiszter jelentésében is hemzsegnek a valótlanságok. Egyebek között ez áll benne: „1982. február 13-án legalább 100 kambodzsai katonát ért olyan tüzérségi tűz, amelyben a vietnami fegyveres erők mérgező auyagot tartalmazó lövedékeket használtak. A kambodzsai katonák megbetegedtek“. Mind ez idáig azonban egyetlen lövedékszilénkot, egyetlen pörköt sem mutattak be bizonyítékképpen, amely mérgező anyagot tartalmazott volna. Egy ENSZ-szakértökből éllő csoport feltette a kérdést a State Departmentnek, miért nem találtak még egyetlen mérgező anyagot tartalmazó lőszert sem. Az amerikaiak erre nem tudtak mit válaszolni. Hogy miért? Azért mert a State Department jelentése szemenszedett hazugság. Világos, hogy ml húzódik a Washington által Ihletett rágalmazó A williamsburgi tőkés gazdasági csúcs küszöbén közzétett jelentés többek között rámutat, hogy a szovjetellenes gabonaembargő, valamint a kőolaj- és gázipari technológia szállításának leállítása a nyugati szövetségre volt bomlasztó hatással, megbízhatatlan kereskedelmi partnernek mutatta be a világ előtt az Egyesült Államokat, közvetlen kárt okozott az amerikai cégeknek, s növelte a mezőgazdaság eladhatatlan érufeleslegét. A jelentés egyébként külön foglalkozik azzal a körülménnyel, hogy a nyugat-európai szövetségesek számára a kelet-nyugati kereskedelem gazdasági értéke sokkal nagyobb, mint Washington számára, fgy a politikai okokból kierőszakolt embargőtörekvések kudarcra vannak ítélve. a bátorságból, amely annak idején a korai kapitalizmus társadalmi-filozófiai elméleteit jellemezte. A tőkés ideológia — és a gyakorlat — egyúttal mindinkább manipulálja az egyéni tudatot, s a tömegek befolyásolása értelmi és lélektani „megdolgozásának“ technikáját alkalmazza. Gyakran fordítja a maga javára az ösztönösen felhalmozódott előítéleteket és a vigasztaló illúziókat. Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején a tőkés rend válságának frontális tagadása elsősorban az „integráció Ideológiájának“ formájában jelentkezett. Akkoriban a kapitalizmust olyan társadalomként reklámoz-A válság ideológiája ták, amelynek sikerült leküzdenie „hagyományos konfliktusait“, vagyis integrálnia a különböző osztályokat és társadalmi rétegeket. Ez az elképzelés fontos szerepet töltött be a kapitalizmus és a szocializmus „konvergenciáiéról" szóló elmélet különböző változatainak kidolgozásában. A tőkés társadalomra jellemző belső feszültségeket a különböző egyének és csoportok társadalmi beilleszkedésének nehézségeivel magyarázták. A válság burzsoá tagadása szorosan összefonódott az antikommunizmus ideológiájával, a szocializmus reális gyakorlata és a marxista—leninista elmélet elleni vádaskodásokkal. A hatvanas évek közepére kialakult egy viszonylag összefüggő integrációs mítosz, amely szerint в kapitalizmus a válság- ás konfliktusmentes fejlődés korába lépett. Az utóbbi évtized feszültségekkel terhes eseményei azonban megsemmisítő csapást mértek erre a mftoszra, s szétoszlatták az illúziókat. Az „integrált“ társadalom ugyanis a legégekampányok hátterében. Az Egyesüli Államok igyekszik elterelni a nemzetközi közvélemény figyelmét az általa elkövetett bűncselekményekről, az Indokínában vívott vegyi háborújának végzetes következményeiről és erről, hogy újabbb vegyi arzenálokat szándékozik felhalmozni. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok volt az egyetlen ország, amely az ENSZ 37. közgyűlésén az ellen a felhívás ellen szavazott, hogy dolgozzanak ki és kössenek meg egy egyezményt a vegyi fegyverek mielőbbi betiltásáról és arról, hogy a csatlakozó államok lemondanak az ilyen fegyverek újabbb típusainak gyártásáról. Az Egyesült Államok Inkább serkenti a vegyi fegyverek gyártását. A Plne Bluff-1 gyár mellett, ahol havonta 100 000 blner lövedéket Is gyártanak, a Muscle Shoals-i, Rocky Mountains és newportl gyárak bármikor képesek átállni a vegyi lőszerek tömeggyártására. Ez Idő szerint összesen 30—40 000 tonnányi mérgező anyag található az Egyesült Államok arzenáljában. Több mint hárommillió vegyi tüzérségi lövedék van az amerikaiak birtokában, s ezeknek a lövedékeknek az összsúlya 150 00 és 200 000 tonna között mozog. Ezenkívül az amerikai légierők több tízezer, GB és VX Ideggázt tartalmazó bombával, ezer és ezer repülőgépi permetezőkészülékkel rendelkeznek. E készülékek között akadnak olyan típusok Is, amelyek 1 tonna mérgező anyag szórására Is alkalmasak. Az amerikaiaknak azonban még ennyi sem elég: az utóbbi időben több jelentás látott napvilágot arról, hogy az Egyesült Államokban vegyi trlner fegyverekkel, azaz még rafináltabb és borzalmasabb tömegpusztító fegyverekkel kísérleteznek. Mialatt az amerikai kormányzat és a polgári tömegtájékoztató eszközök szovjetellenes kampányokat szítanak egy nemlétező vegyi háború miatt, a Pentagon méregkeveről egy újabb és nagyon Is valóságos háborúra készülődik. Nemrégiben az egyik katonai lapban megjelent cikkében W. Kastenmayer, az amerikai hadsereg vegyi rendszerei laboratóriumának vezetője arről frt, hogy Intézete az újabb mérgező anyagok, lőszerek és a vegyi hadviselés más eszközei kifejlesztését tekinti fő feladatának. Leplezetlen elégtétellel állapította meg, hogy az amerikai hadseregben manapság a másodvjrágžäsát 611 a‘Vegyi TegyVéreR gyártása.., (Novoja Vremja) több gazdasági nehézségek, a politikai bizonytalanság, a széles körű és sokrétű osztályösszecsapások új szakaszába lépett. A mai burzsoá ideológia csak az egyes jelenségekben ismeri el a válságot, de annál makacsabbul tagadja azt a lényeget illetően, s mindent megtesz, hogy eltitkolja a sokféle bomlás, feszültség valódi anyagi magját, pontosabban fogalmazva, a tőkés társadalom alapvető gazdasági viszonyait. A legegyszerűbb és egyúttal legelterjedtebb módszer a válságról alkotott összefoglaló kép, amelyet „pluralizálásnak“ nevezhetünk. Itt különálló töredékként megállapíthatják a válságfolyamatokat, a töredékeket viszont úgy rakják össze, hogy lepleződjön e mozaikok — a társadalmi folyamatok — együttes oka. A válság burzsoá magyarázatának további Igen elterjedt formája az úgynevezett antropológiai interpretáció. Eszerint a tőkés rendszer válságát olyan korszaknak tekintik, amelyben a történelem során először tárult fel az ember valódi „természete“, sszeférhetetlensége, agresszivitása. A válságbúi kivezető út — a burzsoá ideológia szemszögéből nézve — nem lehet más, mint az önkényuralml rendszerekhez valú visszatérés, az elitnek a tömegek fölötti atyás gyámkodása ás a vallásos szellemi vasfegyelem. A polgári ideológia — ezt a felsorolt példók Is bizonyítják — mély válságba lutott. Az általa kiötlött nem-marxista eszmei mozgalmak egységes fronttá tömörítésére (ránynlő erőfeszítései azonban nem szüntetik meg a gazdasági ellentmondásokat tükröző eszmei konfliktusok szaporodását és kiéleződését, a marxizmus—■ leninizmus befolyásának a növekedését. Hanyatlik tehát a monopóliumok propagandista, ideológiai apparátusainak a tekintélye, s egyre Inkább tömegméretűvé válik az antikonformlsta beállítás, amely mindinkább antikapitalista irányban fejlődik. CSIBA LÁSZLÓ A közösség ereje A KGST-országok egymás közötti árucseréje egyre fokozódik — olvashatjuk a Novoje Vremja hasábjain. — 1982-ben a cserélt termékek értéke meghaladta a 150 milliárd rubMt, amelv egyenlfc a KGST-országok együttes nemzeti jövedelmének 18 százalékával. Eljött tehát az Ideje annak, hogy közösen kidolgozzuk az Integráció elmélyítésének perspektíváit. A KGST-országokban a világ lakosságának csak 10 százaléka él. de ezek az országok adják a kőoldj, gáz, szén, acél, cement, műtrágya, gépipar termelésének és bizonyos mezogíizdasáal termékeknek a 20—30 százalékát A technika és tudomány számos területén elsőbbséget vívtak ki; megelőzték a tőkés világot az egy főre jutő energiatermelésben, az acél, a műtré gya, a cellulóz, a pamutszövet és cukor egy főre jutó termelésében. Ez is meggyőző bizonyítéka a szocialista országok gyors fejlődésének. „ZENEKARI PROBAN“ Az Imperialista propaganda prímásai D. Agajev rajza Víztisztító berendezés A Struja-100 Ipari víztisztító berendezést a Szovjetunió» és Finnország közötti müszeki-tudoményos együttműködés során fejlesztették kt, szabadalmaztatták. A rendkívül egyszerű berendezés ipari technológiai vizekből, folyók és tavak vizéből készít Ivásra alkalmas vizet. Vegyszeres tiszti tást végez, a szennyező anyagot pehelyképződés kíséretében kicsapatja, részben megalvasztja. a vizet egyben fertőtleníti. A szennyezett vízből 24 óránként 100 köbméter Iható vizet termel. Üzemeltetéséhez egy ember kell. A berendezést automattkával és jelzőrendszerrel hozzák forgalomba, amelv a szennyezett víz vegyszeres átmosását zavarmentesen biztosítja, az esetleges hibaforrást önműködően jelzi. A víztisztító berendezés tömege 3 tonna, 15 négyzetméter alapterületen szerelhető fel, s 3 kW villamos teljesítménnyel működik. Olyan szennyezett vizek tisztítására alkalmas, amelyekben a szennyező, lebegőanyag mennyisége nem haladja meg az 1 grammot literenként. Elsztneződött, „használt“ vizekből a színező anyag kivonására is alkalmas. Hatékonyságát tgazolják a Volgán. Névén és más szovjet folyókon, valamint a Tanzániában és Jugoszláviában szerzett üzemi tapasztalatok. Szibériai őszi tritikale KÜLPOLITIKAI KOMMENTAR
