Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-08 / 1. szám

SZABAD FOLDMOVES, 1983. fannál 8. 4 Az elmélet és a gyakorlat párosítása ■ A CSKP KB 7. PLÉNUMA SZELLEMÉBEN ■ ELŐTÉRBEN A SZAKMAI-POLITIKAI TOVÁBB­KÉPZÉS ■ AZ ELMÉLETI ISMERETEK ÁTÜLTETÉSE A GYAKORLATBA Ä nagyüzemi mezőgazdasági termelés további fellendítése szorosan összefügg a dolgozók szaktudásának fokozásával. A CSKP KB 7. plénuma teljesen megalapozottan emelte ki a korszerű termelési módszerek alkalmazásának fontosságát, a munkaszervezés, az Irányítás, valamint a munkatermelékeny­ség Javítását, illetve növelését. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Dunaszerdabelyi (Dunajská Streda) Járási Bizott­sága az említett tényezők fi­gyelembevételével dolgozta ki és állította össze a szövetkeze­ti munkaiskola tartalmi bemé­­retezésl és szervezési tervét az 1982/83-as oktatási évre. Ezek­ről a kérdésekről beszélegttünk Gdovin Erzsébet agrármérnök­kel, az SZFSZ jb titkárával. — Járásunkban minden év­ben nagyfokú előkészületek Je­gyében indítjuk be a szövetke­zeti munkaiskolát, — kezdi a be­szélgetést Gdovin mérnöknő. — Abból a tény­ből indulunk ki, hogy a szövetkeze­ti dolgozók tovább­képzése kedvezően befolyásolja terme­lési feladataink tel­jesítését, s egyben hozzájárul a dolgo­zók munkakezde­ményezésének ki­bontakoztatásához. Valamennyi szövet­kezetben a mégha tározott napokon tartják a szeminá­riumokat, melyek összhangban van­nak a televízió ál­tal sugárzott hala­dó tapasztalatok is­kolájának időpont­jával. Járásunkban a szövetkezeti mun­kaiskola négy alap­vető témakörre — szakmai képzés, gazdaságpoli­tikai ismeretek, haladó tapasz­talatok iskolája, valamint egyéb művelődési és nevelési formák­ra összpontosul. ф A továbbképzés haténysá­­ga szemponjából előtérbe kerül a dolgozók differenciált besoro­lása az egyes képzési formák­ba. Hogyan jut ez kifejezésre az önök járásában? — A szövetkezeti munkaisko­la egyes formáiba történő be­sorolásnál a dolgozókat szak­­képzettségük alapján két cso­portba osztottuk. Az egyikbe azok a dolgozók nyertek beso­rolást, akik közvetlenül részt vesznek a termelésben, míg a másik csoportba a különböző tisztségeket betöltő műszaki­­gazdasági dolgozókat soroltuk. Mindez összhangban van az egyes gazdaságok által a hete­dik ötéves terv időszakára ki­dolgozott káder-, személyzeti és szociális fejlesztési tervvel. A fizikai munkát végző dol­gozók képzése terén legfonto­sabb feladatnak azt tartjuk, hogy 1985-ig ezen dolgozók 50 százaléka szakmunkásképzést nyerjen. E célból az idén Is megszervezzük az idősebb, nem kvalifikált dolgozók szakmai to­vábbképzését oly módon, hogy előkészítést nyernek a záró­vizsgákra. A sikeres záróvizsga után szakmunkás-képesítést sze­reznek, mely lehetővé teszi szá­mukra az igényesebb és bonyo­lultabb feladatok megoldását. A továbbképzés mellett nagy figyelmet szentelünk az egyes szakmunkákat végző dolgozók szakmai alkalmatosságának el­lenőrzésére, illetve felmérésére. Elsősorban a járművezetőkről, különböző gépek kezelőiről, a hegesztőkről és karbantartók­ról van szó, akiknél feltétlenül szükséges az állandó szakmai fejlődés biztosítása. ф A CSKP KB 7. plénuma nagy figyelmet fordított a ve­zető beosztású mezőgazdasági dolgozók szakmai-politikai tu­dásának elmélyítésére, s nem utolsósorban az irányítás, mun­kaszervezés és ellenőrzés haté­konyságának fokozására. Ho­gyan érvényesül ez a szövetke­zeti munkaiskola keretében? — A legfelsőbb pártszerv ha­tározatait valamennyi szaka­szon lebontottuk és konkrét formába öntöttük. Ennek meg­felelően a vezető beosztású dol­gozók felkészítésében az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztériumának irányel­veiből indultunk ki, melyek meghatározzák a szövetkezeti munkaiskolák küldetését a he­tedik ötéves tervidőszakra. Az 1982/83-as oktatási évben meg­különböztetett figyelmet fordí­tunk a mezőgazdaság tökélete­sített irányítási rendszerének ismertetésére. Foglalkozunk az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma által kiadott módosításokkal, melyek ismerete valamennyi vezető dol­gozó számára szükséges. Az egyes kiválasztott koope-M SZFSZ LLfeiTisa= rácíós körzetekben a műszaki­gazdasági dolgozók számára a továbbképzést a Nitrai Mező­­gazdasági Főiskolával karöltve szervezzük. Ennek keretében a figyelmet az irányítás és a mun­kaszervezés problematikájára összpontosítjuk. Az iskolázás befejeztével a résztvevők írás­beli vizsgát tesznek. A kiválasztott szakemberek számára a járási mezőgazdasá­gi igazgatóságok az SZFSZ-el karöltve kötelező továbbképzést szerveznek, mely a szakmai is­meretek felmérésével végződik. Tapasztalataink figyelembevé­telével nagy gondot fordítunk a munkába lépő közép- és fő­iskolát végző fiatalok szakmai beilleszkedésére és politikai fej­lődésére. • Hogyan gondoskodtak a szövetkezeti munkaiskola szín­vonalának biztosításáról? — Annak érdekében, hogy az előadások teljesítsék küldeté­süket a szervezési intézkedése­ken kívül mindenekelőtt a lek­torok jó felkészítéséről gon­doskodtunk. A gyakorlati szak­embereken kívül bevontuk az egyes kutatóintézetek és isko­lák elméleti szakembereit is, akik kellő ismeretekkel és jár­tassággal rendelkeznek az egyes témákban. Gondoskodtunk az SZFSZ helyi funkcionárius aktí­vájának felkészítéséről is. Két­napos tanfolyamot szervezünk a szövetkezeti elnökök számára, melynek keretében az SZFSZ egyes szerveinek tevékenységé­vel foglalkozunk. Ugyancsak tanfolyamét tartunk a munka­­biztonságért felelős szakbizott­ságok elnökei számára is. A meghatározott témákon kí­vül a szövetkezetek a helyi szükségletekkel összhangban határozzák meg a további elő­adások témáit. Ennek keretében olyan témák beiktatásával szá­molunk, melyek alkotóan segí­tik a tervfeladatok teljesítését, a tartalékok feltárására és a dolgozók munkakezdeményezé­sének kibontakoztatására össz­pontosítanak. A témák között kiemelt figyelmet fordítunk a munka- és életkörnyezet javí­tására, a környezetvédelemre, a ............................................ tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek gyors és haté­kony alkalmazására. • A haladó tapasztalatok is­kolája tartalmilag mire irányul az 1982/83-as tanévben? — Elöljáróban szeretném le­szögezni, hogy az 1982/83-as tanévben 12. évébe lép a hala­dó tapasztalatok iskolája. Az irányelveknek megfelelően az iskolázás központi motívuma a kapásnövények termesztése. Az egyes tananyagok a kapásnövé­nyek nemesítésével, szaporítás sával, termesztésével, növény­­védelmével és begyűjtési for­máival foglalkoznak. A televí­zió közvetítési időpontját min­den mezőgazdasági üzemnek időben megküldtük. Minden té­mához jól képzett szakelőadót Is biztosítottunk, aki a sajátos feltételekre lebontva tolmácsol­ja a szükséges tudnivalókat. Ezt követően beszélgetésekre kerül sor, melyek keretében az egyes problémakörök konkré­tabb riiegvílágítást kapnak. • Hogyan kívánják növelni az érdeklődést a szövetkezeti munkaiskola egyes formái iránt, s mit tesznek anak érdekében, hogy az ott szerzett ismeretek a mindennapi munkában is ér­vényesüljenek? — A szövetkezeti dolgozók érdeklődésének elmélyítése és a tanfolyamokon való aktív részvétel céljából az SZFSZ já­rási bizottsága az 1982/83-as tanévben is meghirdeti az egyes mezőgazdasági üzemek, kollek­tívák és az iskolázások vezetői közötti szocialista versenyt, mely mind a négy továbbkép­zési formára érvényes. Célunk az, hogy a szövetkezeti munka­iskola tömegekre épüljön, hi­szen csakis ily módon teljesít­heti küldetését. Ezzel párhuza­mosan célkitűzéseink között sze­repel az is, hogy a továbbkép­zések káder- és anyagi szem­pontból egyaránt jól legyenek előkészítve, mert csakis így já­rulhatnak hozzá a munkaterme­lékenység és a minőség javítá­sához. A verseny végleges ki­értékelésekor nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a munkaiskola keretében elhang­zott előadásokból, javaslatokból mennyi kerül megvalósításra az egyes gazdaságokban. A tanfo­lyamok vezetőinek elbírálásánál értékeljük rendszerességet, to­vábbá hogyan használták ki az egyes előadásoknál a segédesz­közöket és az oktatástechnikát, milyen propagandát és agit'á­­ciót fejtenek ki az ismeretek gyakorlati megvalósítása érde­kében. A meghatározott tan­anyag átvétele minden üzem számára kötelező. Az SZFSZ járási bizottsága keretiben működő politikai-ne­velési bizottság rendszeres el­lenőrzéseket végez, melyek alapján kiértékeli a szocialista versenyben elért eredményei két, és biztosítja a szövetkezeti munkaiskola politikai-szervezési feladatainak végrehajtását. SVINGER ISTVÁN Vezető dolgozók továbbképzése A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Szlovákiai Bi­zottsága minden évben megrendezi a szövetség tisztségviselői­nek továbbképzését. Ezen tanfolyamoknak az a küldetése, hogy megismertesse a résztvevőket a XVI. pártkongresszus — az SZFSZ feladatainak szintjére lebontott — irányelveivel, melyek a 7. ötéves tervfeladatok sikeres teljesítésének szilárd alapját képezik. A továbbképzés további küldetése az, hogy a szövetség irányító apparátusának tagjai olyan politikai, szervezési Is­meretekkel gazdagodjanak, melyek munkájuk folyamán segít­ségükre vannak a párt népgazdasági feladatainak teljesíté­sében. A tanfolyam első ciklusán az SZFSZ Szlovákiai Bizottsá­gának képviselői és a szövetség járási bizottságainaik elnökei vettek részt. A második ciklusra a múlt év decemberében került sor, ahol az általános feladatok Ismertetése, a poli­tikai, Ideológiai munkamódszerek jellemzése mellett kiemel­ten foglalkoztak a munkakezdeményezés fejlesztésének, a szocialista versenyek szervezettebbé, tartalmasabbá tételének Irányelveivel. Ezen az előadáson megtárgyalták a mezőgazda­­sági újítőmozgalom jelenlegi helyzetét, szervezési hiányossá­gait. A tartalmas előadások keretén belül konkrét javaslatok is elhangzottak annak érdekében, hogy az említett mozgalom minden esetben a tetteikre, alkotásra kész embert szolgálja, hogy az újítőmozgalom a gazdasági fejlődés érdekében hasz­nosítást nyerjen. A funkcionáriusok továbbképzésének, további előadásai a következő témákra Irányulnak: tömegpolitikai munka az SZFSZ hatáskörében, hogyan vesznek részt az SZFSZ Járási bizott­ságai a termőföld védelmére előírt feladatok teljesítésében, aktuális intézkedések az SZFSZ szövetkezeten belüli alapegy­ségeinek kiépítésében. A fő előadások mellett szerteágazó témakörökben Ismer­kedhetnek meg a résztvevők olyan problémákkal, melyek munkájukat konkrétan érintik. A társadalmi és belüzemi el­lenőrzések fontosságáról például egyre több vezető győződik meg. Annak érdekében, hogy az ellenőrzést a dolgozók is a termelés részének tekintsek, a vezetőknek meg kell köve­telniük a minőségi munkát. Ennek következtében — amint ezt az előadások tartalma Is kimondja — az ellenőrzések természetes részévé válnak a termelésnek. Amint ez az előadások anyagából is kitűnik, nagy tarta­lékaink vannak a kulturális és szociális alap kihasználásá­ban. Éppen ezért a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége tiszt­ségviselőinek, illetékeseinek nagyobb befolyást kellene gya­korolniuk a szociális-kulturális alap felhasználásának vona­lán, ellenőrizniük kell, hogy ’vonnak-e el az említett alapból más, nem éppen a szociálpolitikát szolgáló célokra. Az elő­adások i— mint például a munkavédelmi, szociális Intézkedé­sek, a nőkről, az Idősekről való gondoskodás — érintenek minden olyan témakört, melyek befolyásolják szocialista me­zőgazdaságunk fokozatos előrehaladását. Az SZFSZ munkatársainak továbbképzése szilárd alapját képezi annak, hogy a szövetség tevékenysége egyre inkább a fejlődést, a szocialista mezőgazdaság felvirágoztatását szolgálja. GUSTAV HILBERT mérnök A tél a gépjavítókat is beszólította a javítóműhelyekbe. Persze a tél itt nem a tétlenség időszaka, hiszen rendbe kell hozni a gépeket, melyek alaposan „elfáradtak“ az őszi munkák idején. Foto: —kalita-* Aszociális és kulturális alap pénzösszegének ésszerű, a dolgozók érdekeinek figye­lembevételével történő felhasz­nálása minden esetben az üzem­vezetés ás a dolgozók közötti kapcsolat egyik fontos fokmé­rője. Az alsószecsei (Dolná Seč) Garamvölgye CSSZB Efsz-ben pozitív példák bizonyítják, hogy a vezetők sokoldalúan, és min­dig a tagság érdekeinek figye­lembevételével osztják el, illet­ve használják fel az erre elő­irányzott összeget. A tavalyi évzáró taggyűlésen 1 millió 312 ezer koronát sza­vazott meg erre a célra a tag­ság, tájékoztatott Vladimír Ja­kob mérnök, a szövetkezet eí­darúgők Nagyodi (Vyšné n. Hro­nom) Garamvölgye TE név alatt szerepelnek, jégkorongo­­zóink pedig a Družstevník Fel­­sőszecse (Horná Seč) néven. Mindkét csapatunkra jelentős összeget költünk. Labdarúgóink a bajnokságra a félig-meddig saját, lučivnái üdülőnkben ké­szülnek fel, korongozőlnknak pedig Léván (Levice) kell edzé­si lehetőséget teremteni, mivel saját pályájuk nincs. A csapa­tok felszerelésének biztosítása, a mérkőzésekre való szállítása bizony jelentős összeget igé­nyel, de a fiatalok életében fon­tos szerepe va : a sport test­edző és közösségformáló erejé­nek. nöke. Ezt az összeget a korábbi évek tapasztalatainak hasznosí­.Kamatozó tásával igyekeznek célszerűen felhasználni a dologzók pihe­nését, felüdülését szolgáló ki­rándulásokra, szociális feltéte­leik javítására. — A pihenést, kikapcsoló­dást biztosító akciók között igen népszerűek az egy-két na­pos társas kirándulások, melyek során fürdőhelyekre, virágkiál­lításra, jégrevüre és egyéb von­zó rendezvényekre látogatnak el ágazatok szerint szövetkeze­tünk dologzói — sorolja a konk­rét példákat az elnök. — A külföldi túrák iránt Is egyre nő az érdeklődés. Hat éve kezdődött a magyarországi Nagycserkeszi Mgtsz-szel a „cse­reüdültetés“, melynek kereté­ben ők a mi dolgozóinkat lát­ják vendégül, ml viszont a tő­lük érkezőknek biztosítunk ked­vező feltételeket a pihenésre, hazánk nevezetességeinek meg­ismerésére. Természetesen ezenkívül el­látogatnak dolgozóink Hajdú­szoboszlóra, a hortobágyi lovas­napokra Is. A Szovjetunióba minden évben 8—10 dolgozónk jut el jutalomkirándulásra. A kulturális alapból fedezik a szövetkezeti tagok gyerme­keinek üdültetési költségeit Is. Tavaly 27 tanuló töltötte pio­nírtáborban a nyarat, 4 tanuló pedig Jugoszláviában, illetve az NDK-ban nyaralt. A dolgozók egészségvédelme elsőrendű feladata a közösnek, a különféle gyógyüdülésekre öt ezer koronát irányoz elő a szö­vetkezet évente. ф Ügy hallottam, a Garam­­völgyében kedvező sportolási feltételeket is biztosítanak a fiataloknak. — Szövetkezetünk vezetősége tisztában van a sport egészsé­ges, emberformáló Jelentőségé­vel és a szabadidő hasznos el­töltésének fontosságával, ezért mindent megteszünk annak ér­dekében, hogy fiatal dolgozóink mozgásigényüket kielégíthessék. Megteremtettük a feltételeket a nyári és a téli sportok gyakor­lásához: van egy labdarúgó- és egy jégkdrongcsapat’unk. A lab-A szövetkezet termelési ered­ményeinek alakulása a dolgo­zók munkájától függ, ezért a közösben fokozott figyelmet for­dítanak a munka- és életfelté­telek rendszeres Javítására. Kü­lönösen a lakásprobléma meg­oldását szorgalmazzák. Felső­­szecsén két négylakásos lakó­tömb épült, de az utolsó három évben hét régebbi családi há­zat Is megvásároltak az állat­­tenyésztési dolgozók részére. 1983-ban újabb hatlakásos tömb építését kezdik meg Felsősze­­csén, de Alsószecsére is tervez­tek két hatlakásos épületet. Problémát okoz a munkaerő elhelyezése szemponjából, hogy Nagyod községben a fejlesztési terv nem teszí lehetővé az épít­kezést, pedig az állattenyésztés fejlesztése érdekében ott is szükség lenne újabb lakásegy­ségekre. A szociális és kulturális alap­ból segítik az Alsó- és Felső­­szecsén üzemelő óvodákat is. Mindkét helyen szakácsnőt és takarítónőt fizetnek, s mintegy 1000 korona értékben zöldség­félékkel is segítik az óvodák konyháit. Persze, nemcsak az óvodások étlapját gazdagítják: átlagban 220 ezer koronával járul hozzá a közös a szövetkezeti dolgozók étkeztetéséhez is. Évente ötven, aratás idején 100—120 személy étkezési költségeihez járul hoz­zá a szövetkezet. A jubilánsok köszöntése, a nyugdíjba vonulók búcsúztatása és megjutalmazása, az újszülöt­tek fogadása mind természetes velejárója az emberről velő gondoskodásnak a szövetkezet­ben; akárcsak a tagok eszmei­politikai nevelése, kulturális igényeinek kielégítése. A szö­vetkezeti tagok részére rendelt sajtótermékekre, kulturális ren­dezvényekre vásárolt belépője­gyekre mintegy 75 ezer koronát ad ki a szövetkezet évente. ,, Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy az alsószecsei tár­sult közösben a szociális és kulturális célokra fordított ösz­­szeg jó helyre kerül, annak minden koronája a dolgozók ér­dekeit szolgálja. Segíti eszmei­politikai színvonaluk növelését, lehetőséget teremt pihenésük­höz, szórakozásukhoz, munka- és életkörülményeik Javításá­hoz. Ezen tényezők viszopt elő­segítő! azon eredményeknek, melyek az alsószecsei szövetke­zetét a lévai járás legjobbjai közé emelik. A befektetett koro­nák tehát „kamatoznak“ a kö­zös, azon keresztül pedig a dolgozók részére. BOJTOS JANOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents