Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-05-14 / 19. szám
1-Szabad Fddanms AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI és ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIU MÁN AK H E; t f í APJA * ... - Л i/’V . •«•- * . 1383. május 14. 19. szám ★ XXXIV. évfolyam ★ Ara 1,— Kčs Aratáshoz illő hozzáállással Irta: JOZEF MUDROCH agrármérnök, a MÉM foagronómusa Szlovákia déli járásaiban megkezdődött a zöldaratás, a takarmánynövények betakarítása. Örvendetes, hogy a kedvező áprilisi időjárás következtében néhány nappal korábban kezdődött meg a betakarítás, mint egy évvel korábban, s a termés is jobbnak Ígérkezik. A mezőgazdasági üzemek teladata, hogy az összes termést betakarítsák — a maximális tápérték megőrzésével és a veszteségek minimálisra való csökkentésével. Más szóval: az efsz-ekben és állami gazdaságokban a takarmánynövények betakarításának legalább annyi figyelmet szenteljenek, mint a gabonafélék esetében, holott a takarmánynövények betakarítása és a tartósítás sokkal igényesebb. Tömegtakarmányokat a mezőgazdasági földterületnek mintegy a felén — egymillió 200 ezer hektáron — termelünk, ebből az állandó rétek és legelők területe nyolcszázezer hektár. A szükséges takarmányalap megteremtése szempontjából mind a terület, mind a várható termés nagysága megfelelő. Mégis, több mezőgazdasági üzemben szinte évente küszködnek a takarmányhiánnyal. A probléma okát elsősorban a nagyarányú veszteségekben és a takarmányok gyenge minőségében kell keresnünk. Szlovákiában évente — szénában számítva — megközelítőleg négy és félmillió tonna tömegtakarmányt termelünk. A valóságos, „gyökéren levő“ termés ennél 30—40 százalékkal több, ami 1.8—1,8 millió tonnának felel meg. Ezek a takarmányok az állattenyésztés számára kihasználatlanok. mert a parcellán maradnak, a szállítás során elszóródnak, a tartósítás és tárolás során tönkremennek. Mindemellett még a minőséggel kapcsolatos veszteségeket is figyelembe kell venni. A bratislavai Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet elemzéseinek eredményei alapján a múlt évi termésből 23,4 százaléknyi kiváló minőségű. 51,7 6/e-nyi jó minőségű és 24,9 Jii-nyi kevésbé értékes szénát készítettek. Az első és a második osztályba sorolt szenázs- és szilázetakarményok részaránya 68.9, a harmadik osztályba soroltaké 29,2, a negyedik osztályba soroltaké pedig 1.9 százalékos volt. E számadatok alapján joggal felmerül a kérdés: Ilyen helyzetben kevés a takarmánynövények termőterülete? Az egyedüli járható út a mennyiségi és minőségi veszteségek csökkentése, nem pedig a termőterület bővítése. A szakemberek megállapították, ha a mennyiségi veszteségeket a felére csökkentenénk, 120 ezer hektár szántóterületet nyerhetnénk más növénykultúra termesztésére. Ebben a szellemben kell értelmezni azt a törekvést, hogy növeljük a gabonafélék, az olajnövények, a cukorrépa, a zöldségfélék stb. vetésterületét. A veszteségek csökkentése igényes feladat, főleg a betakarítás szervezése és irányítása, valamint a gépek és berendezések kihasználása szempontjából. Problémát jelent a hegyi és a hegyaljai körzetben használatos gépek, továbbá a rendsodró és -forgató gépek, valamint a ventillátorok hiánya. Sok helyütt még hiányoznak a szénapajták, a tárolók, a silógödrök stb. A jó minőségő tömegtakarmányok jelentős mértékben befolyásolják a gazdasági állatok hasznos-ágát. ezért mindent el kell követni szakszerű tárolásuk érdekében. Az idén jobb a tartósító szerekből való ellátás. A mezőgazdasági üzemek rendelkezésére áll 1250 tonna Silostan, több mint 300 tonna hpngyasav és 200 tonna Fosil. Ez a máit évi valóságnak kétszerese. A betakarító gépekre szerelhető adagoló berendezésekből is elegendő van. Meglepő hogy a mezőgazdasági üzemek nem érdeklődnek a tartósító szerek iránt. Május másorlikáig ugyan az összes Silostan elkelt, de a Fosilnak csak az egyötödét vették át, a hangyasav iránt senki sem érdeklődött. Az energiagazdálkodás ésszerűsítő se új irányba tereli a betakarítási és tartósítási technológiát. A szárítraányok gyártását az 1980. évi 274 ezer tonnáról 1985-ig százezer t iára korlátozzuk. Főleg a napenergia hasznosítása, a hideg levegővel (történő utószárítás, a szenázs- és szilázstakarmányok készítése, a legeltetés kiszélesítése kerül előtérbe. A széna hideg levegővel történő utószárítása a fejlett országokban a legelterjedtebb módszerek közé tartozik, ezért nálunk is nagyabb teret kell neki szentelni. Ugyanis ezáltal a minimálisra csökkenthetők a veszteségek és a leghatásosabban megőrizhető a széna keményítőértéke és emészthető fehérjetartalma. Az idén már nem szeretnénk látni magasítók nélküli szállító eszközöket. Erre a célra a pléhlemez vagy a sűrű drótháló a legmegfelelőbb. Bízom abban, hogy a mezőgazdasági üzemekben jól felkészültek a zöldaratásra. A gépek és a tárolók előkészítése mellett a dolgozók szakmai felkészítésének is megkülönböztetett figyelmet kell szentelni. A munkák szervezése, irányítása is jó hozzáállást követel. Hasonlóképpen az aratáshoz, a takarmánynövények betakarítása során is a gépek csoportos bevetését kell szorgalmazni. Ez lényegesen megkönnyíti az elvégzett munka minőségének ellenőrzését, lehetővé teszi a felmerülő hibák eltávolítását. s egy nagy teíejsítményű gép kiesés még nem veszélyezteti a silógödör határidőre való feltöltásét. Hasonlóképpen, mint azt tavasszal hangsúlyoztuk, bogy a vetőgépek mellett kell lenniük az agronómusoknak. a gépesünknek, a takarmánynövények betakarítása és tartósítása során is — reggeltől estig — jelen kell lennie a felélős szakembernek. Sőt, nem ('~t. ha a zootechnikusok és az állatorvosok is felügyelnek a minőségi és az állategészségügyi követelmények betartására. Itt elsősorban a silógödrűk. tárolók alapos fertőtlenítésére, a sárral való szennyeződés megakadályozására. a tartósító szerek adagolására stb. kell gondolni. A takarmánynövények első kaszálását a lehetőségekhez mérten meg kell gyorsítani. A laboratóriumi elemzések eredményei bizonyítják, hogy a széna gyenge minőségét az esetek többségében a betakarítás elodázása idézte elő, ugyanis'ilyenkor már magasabb a széna rost- és alacsonyabb a tápanyagtartalma. A zöld takarmányokat zömében forgókéses kaszálógépekkel takarítják be. Műszakonként legalább két alkalommal ellenőrizni kell a kések élét, mert a tompa kések a növényzetet nem vágják, hanem csak tépik. Az igy megkárosított növényzet még megfelelő körülmények között is két héttel később kozd növekedni. A tompa kések használata így előidézheti, hogy a tervezett négy kaszálással szemben csak hármat tudunk betakarítani. A tömegtakarmányok mennyiségéről és minőségéről most, a zöldaratás idején döntünk. Télen már csak megállapíthatjuk a minőséget, de ezen módosítani már nem tudunk. A múlt évben betakarított jobb minőségű tömegtakarraányokról a legtöbb mezőgazdasági üzemben elismerően nyilatkoznak. ami az első negyedévre tervezett tejtermelés és -felvásárlás túlszárnyalásában. valamint a termékegységre eső abrakfogyasztási normák betartátőban is megmutatkozik. A tömegtakarmányok minősége a jelenlegi anyagi- műszaki ellátottság mellett döntő mértékben az emberek munkájának függvénye. Ez semmi rendkívüli teendőt nem igényel, csupán a munkák jó szervezését, a raun ka minőségének rendszeres ellenőrzé sét. a technológiai fegyelem megtar tását. Ez megköveteli, hogy a vezetők többet foglalkozzanak a dolgozókkal használják ki a munkakezdeményezés adta lehetőségeket. Ez ntóbbit úgy kell szervezni, hogy elsősorban a széna, a szenázs- és szilázstakarmányok minőségének javítására irányuljon. > : -ý ' : ■ , " I .ifi A tehenek belterjes legelőn tartása nemcsak a takarmányozás leegyszerűsítése és olcsóbbá tétele, hanem az állatok egészségi állapota szempontjából is előnyös *«*'*1* »2» fJ* *2* *!♦ »2* K* *> ♦> •> *1* <£• »J* «£• »J» «£► «j* ^ »j» <5» •£• »J» Az élet a szépség forrása Kulturális ismereteink minősége, szellemi érdeklődésünk arányossága és mélysége osrn csupán magánügy. A kultúra egyénekben konkretizálódó társadalmi vagyon. Ki nem iktatható része a társadalmi haladásnak, sőt embereszményt összegező fogalmi rendje annak. Kulturális értékeink sokrétű fejlesztésének, kölcsönös cseréjének nemzeteink és nemzetiségeink összetartozásának hitét kell táplálnia, s olyan tényezővé kell válnia, amely az eszmék és célok egységében, a haza iránt érzett szeretetben érzelmi szálakkal is összeköt. Nemzetiségi kultúránk fejlesztésében, eszmei-nevelő és népművelői munkánkban fontos szerepet teljesít a CSEMADOK. Több éves tevékenységével aktívan hozzájárult a hazánkban élő magyar nemzetiség szocialista és internacoinalista tudatának elmélyítéséhez, műveltségi szintjének emeléséhez. A CSEMADOK egyik fő feladata a műkedvelő művészeti mozgalom irányítása, központi népművészeti versenyek és fesztiválok szervezése, ahol az élegyüttesek összemérik tudásukat, számot adnak évi, esetleg több éves tevékenységükről. Ezek a rendezvények — az egyes műfajokon belül — lehetőséget adnak a művészi színvonal konfrontáciöjára, a fejlődés irányának meghatározására. A hagyományossá vált központi népművészeti rendezvények kimagasló eseményei állandóan fejlődő nemzetiségi kultúránknak, s egyben a csehszlovákiai magyar dolgozók fórumai is, ahol mind a szereplőknek, mind a nézőknek művészi élményt nyújtva mutathatjuk be népi kultúránk értékeit és haladó nemzeti hagyományainkat. Az idei kulturális fesztiválok sorát — melyek nemcsak jelentős kulturális események, nemcsak a csehszlovákiai magyar dolgozók és az Ifjúság tehetségének, öntevékeny és hivatásos művészeti mozgalmának seregszemléi, hanem a béke manlfesztáclói, a közös hazában élő nemzetek és nemzetiségek Internacionalista ünnepel is — а XX. Jókai-napok nyitja meg május 16-tÓl 22-lg. A jubiláló rendezvény a felnőtt színjátszók, kisszínpadi formák és bábcsoportok seregszemléje, Illetve a vers- és prózamondók IV. és V. kategóriájának versenye. А VIII. Dunamenti Tavas* — a jókat-napok szinonimája gyermek- és Ifjúsági kategóriákban — megrendezésére május 24—29. között Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) kerül sor. A rendezvény a vers- és prózamondás, színjátszás, bábozás és klsszlnpadl összeállítások seregszemléjén kívül kiegészítő műsorokkal járul hozzá a szép szó művészetének népszerűsítéséhez. A szép magyar sző kincset érő tiszta forrásának versenyét a XXVÍII. Országos Népművészeti Fesztivál követi, amely Zseliz ’83 néven ismeretes. A június 3-=5-én sorra kerülő népművészeti fesztivál célja és küldetése a folytonosság biztosítása: saját nemzeti hagyományaink, kultúránk, népszokásaink, népdalaink és néptáncaink feltárása, megőrzése és ápolása. Az idén újdonsággal is bővül a fesztivál kiegészítő műsora. A dunaszerdahelyj járás tárgyi néprajzát bemutató kiállítás mellett népművészeti vásárra Is sor kerül a Schubertparkban. A Csengő Énekszó ’83 gyermek- és ifjúsági kórusfesztivál rendezésére hagyományosan Érsekújváron (Nové Zámky) kerül sor júninus 11—12-én. A seregszemlén megközelítőleg hétszázötven kórustag szólaltatja meg az emberiség legősibb hangszerét, az emberi hangot. Alkotva megtartó erő az emberi hang, melynek skálájában Kodály Zoltán örök szépségű, örök igazságú üzeneté rejtőzik: A zene mindenkiét A zene — az embert hang nemzetközi csodahangszere, mely mindenkihez, a mindenkiért szól. A fesztiválok fesztiválját a Gombaszögi Országos Kulturális Ünnepség jelenti, amelyen valamennyi verseny győztese szereplési lehetőséget kap. Az Idei ünnepségre június 25—26-án kerül sor. A műsor gerincét legjobb műkedvelő együtteseink és vendégcsoportjaink gálaműsora adja, amelyet a Csehszlovák Televízió kassal (Košice) stúdiója egyenes adásban közvetít. Az egyórás adás után kerül sor a dolgozók manifesztáclójára. Az idén több műfaj kap helyet az országos kulturális ünnepély programjában. Külföldi együttesek, egy-egy hazat szlovák és ukrán tánccsoport, és a HATESZ színjátszóin kívül legjobb gyermekcsoportjaink is fellépnek. Kiegészítő programként kiállításra, dedikálással egybekötött könyvvásárra és Író-olvasó találkozóra is sor kerül. Az év utolsó rendezvényére, a könnyűzenei műfajokban meghirdetett előadói és szerzői versenyre november 19-én Bratislavában kerül sor. Melódia ’83 címen. Újdonságot jelent a szerzői verseny, amelynek célja a hazai magyar könnyűzenei alkotások létrejöttének elősegítése, a fórum-teremtés. Egy több éve létező igény hívta életre, s reméljük, hogy a bemutatásra kerülő szerezmények igazolják létjogosultságukat. A nyári központi kulturális rendezvények egyértelmű célja az, hogy az eszmei erő és a tartalmi korszerűsítés összefogásával arra nevelje a dolgozó embert, ami elválaszthatatlanul hozzátartozik szocialista lényéhez és a szocializmus lényegéhez: akarjon másképpen, szabadabban, színesebben, alkotóbban és boldogabban élni. A fentiek hangsúlyozása azért fontos, mert a szép hasznossága, a szellemi élet emelkedettsége nélkül nem létezhet szocialista társadalom, éppen azért, mert nemes emberi rendeltetése van. A régiek szavával szőlva, enélkül elképzelhetetlen a nemzet csinosodása, mert az élet a szépségek örök forrása, a művészetek örök ihle«je. CSIBA LÁSZLÓ
