Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-05-07 / 18. szám
1983. május 7. .SZABAD FÖLDMŰVES 13 A többet és jobbat akarás szülöttje A mezőgazdaságban — mint minden más népgazdasági ágazatban — nemcsak az az alapkérdés, bogy mennyi terem, hanem az is, hogy menynyiért. A termelés növelését segftő anyagok, eszközök, módszerek viszont rendszerint nagyon drágák. A növekvő költségeket egyetlen módon lehet elviselni: ha a termés még Jobban nő. A TERMELÉSI RENDSZEREKE A JÜVÖ A termés — ez különben köztudott — nem egy-egy dologtól, hanem számos tényezőtől, s ezen telül a tényezők összhangjától függ. Megfelelő összhangot teremteni a fajta termőképessége, ellenállőképessége, a talaj tápanyagellátása, a növény védelme, a termelés munkamenetel között — miközben a természeti tényezőkhöz Is igazodni kell — rendkívül igényes feladat. A siker sok hazai és külföldi ismeretet, sok kísérletet, próbát követel. Ha mindehhez hozzávesszük hogy a termelés anyagi-műszak) feltételei folyamatosan változnak, akkor kitűnik: Ilyen körülmények között egy-egy gazdaság szokásos szakmai amelyek ezt kívánják, átadják kuko ricatermesztési rendszerüket. Annak megvalósításához pedig nemcsak szakmai tanácsokkal, hanem gépekkel, eszközökkel, anyagokkal, s fajtákkal Is segítenek. Ezek hasznosítására képezték ki a partnergazdaságok szakembereit. Az IKR-rel való együttműködés — a csilizközi szövetkezet Jóvoltából — 1976-ban kezdődött, kishatárínenti kapcsolatok formájában. Később bővült az együttműködés, s az utóbbi években a bábolnaiak már a nemzetközi kooperáció formájában műkődnek együtt a Vágsellyei (Šaľa) Kooperációs Társulással. — Fő célunk a hozamnövelés és a termelési költségek csökkentése — mondotta Vígh Imre, a rendszergazda vezetése mégoly nagy igyekezet mellett sem képes megbirkózni a követelményekkel. Ez a felismerés vezetett a termelési rendszerig. Az a gazdaság, amely jelentős anyagi, nagy szellemi erőt összpontosított valamely növény, ez esetben a kukorica termelésére, a tapasztalatok birtokában vállalkozott arra, hogy a náluk kidolgozott, kipróbált technológiát átadja azoknak, akik azt kérik, akik vállalkoznak a partneri kapcsolatokra. A termelési rendszerek kapcsán nem beszélhetünk hagyományokról. Magyarországi viszonylatban például a „legöregebb“ termelési rendszer az egykori CPS, a mal IKR, a t'bolnai kukortcatermesztésl rendszer Is a hatvanas évek végének szülöttje. — Közel másfél évtizede annak, hogy a Bábolnai Állami Gazdaságban, miután gyorsan növekvő állatállományunknak több takarmány kellett, elhatároztuk, hogy erőteljesen fejlesztjük a kukortcatermesztést. A hogyanra itthon Is, de külföldön Is kerestük a választ, s összegyűjtöttünk minden elérhető tapasztalatot, számításba jövő eszközt, anyagot, fajtát. Próbák, kísérletek után alakítottuk ki az Iparszerfl kukoricatermesztés gépsorát, termelési technológiáját — emlékezik vissza Tóth László, a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Kózös Vállalat termelési igazgatója. Mindezt tulajdonképpen megtarthatták volna maguknak. A valóságban nem ezt tették. Vállalkoztak arra, hogy azoknak a gazdaságoknak, Vígh Imre (Jobboldalt), a rendszergazda vágsellyei szövetkezet főgépesítője, Tóth Lászlóval, az IKR armelési igazgatójával a szervezési teendőket beszéli meg vágsellyei szövetkezet főgépesitője. — Rendszerünk olyan vertikális gazdasági szervezet, amelyen belül a résztvevők gazdasági és jogi önállóságukat megtartják, érvényesítve a termelésben való közvetlen érdekeltséget. Az üzemi keretek fenntartása biztosítja a tagvállalatok öntevékenységét és a helyi adottságok kihasználását. Az együttműködésben a gazdálkodás, a fejlesztési források képzése az érvényes szabályozás általános keretei között történik. MAGASAN A MÉRCE A Vágsellyei Kooperációs Társulás és a Bábolnai Iparszerfl Kukoricatermesztési Rendszer közötti együttműködés gyümölcse tavaly érett be. A rendszerhez tartozó gazdaságok 12 ezer 500 hektárról 13 ezer 770 tonnával több kukoricát takarítottak be a tervezettnél. Az átlagos hektárhozam elérte a 7,5 tonnát. Az összterület 1440 hektár&ról 9,5, 550 hektáréról pedig 10,7 tonnás hektáronkénti hozamokat takarítottak be. Mindez szép, Igaz; mégis ml az a plusz, amit egy-egy termelési rendszer adhat mezőgazdasági nagyüzemeinknek, amelyekben egyre több főiskolát végzett szakember dolgozik? Mi a termelési rendszer sikerének titka? Hazánk mezőgazdasága a termelési szerkezetet tekintve sokszínű mezőgazdaság. Olyan nagyüzemünk nincs is, amelyik csak egyetlen terméket termel. A gazdaságok nyolc-tíz féle A vetést megélése komplex tr-ajelőkészítést a nádszegl (Trstice) határban nagy figyelemmel kísérte Nagy István, az élsz elnöke is. — néha ennél Is több — növény termesztésével foglalkoznak. A termelés szakosítása napirenden van ugyan, de ez a szakosítás belátható időn belül nem vezet — nem Is vezethet — monokultúrás termeléshez, hanem csak a termésszerkezet további egyszerűsítéséhez. Ez az egyik tény. A másik: a tudomány, a technika rengeteg ú] eszközt, anyagot, berendezést, fajtát, eljárást ad újból és újból a gyakorlatnak, hogy eredményesebb, sikeresebb legyen a termelés. A Vágsellyel Kooperációs Társulás gyakorlati tevékenységében napjainkban például nemcsak az IKR, hanem a hazai tudományos intézmények — Trnavai Kukoricatermesztési Kutatóintézet, Nitrai Mezőgazdasági Főiskola, Rovinkai Mezőgépipari Kutatóintézet — által kidolgozót korszerű technológiai ismeretek is kamatoznak. Mi arra törekszünk, hogy lépést tartsunk a világ mezőgazdaságával, sőt hozamokban, gazdaságosságban megközelítsük, elérjük azt. Ezért is valljuk: próbáljunk ki mindent, ami hazánk mezőgazdaságában előnyösnek kínálkozik, s ami beválik, azt lehetőségeink szerint hasznosítsuk is. Így hangzik a nézet. S miként alakul a gyakorlat? AZ ÜJ MEGHONOSÍTÓJA Mezőgazdasági nagyüzemeink többségében a gazdasági tevékenység középpontjában — a mezőgazdaság elé tűzött céloknak megfelelően — a hozamok növelése áll. Ezért gyakran a mennyiségi szemléiét érvényesül. Azt a kérdést, hogy hogyan és milyen áron, sajnos már ritkábban tesszük fel. A termelés gazdaságos megoldásai ugyanis szerteágazóak a kukorica esetében is. Nagyon' sok függ a gazdaságoktól, a hozzáértéstől, a szerve zettségtől, a fegyelemtől. Ennyi vagy csaknem ennyi függ a termelésben hasznosított anyagoktól, eszközöktől. Az a műtrágya, vagy növényvédő szer, amely egyenetlenül van kiszórva, rontja a gazdaságosságot. Rontja ezt az az eszköz Is, amellyel nem lehet megfelelő minőségben elvégezni a vetést vagy a vegyszerezést. A szakemberek a megmondhatói: tucatszám lehetne sorolni a különböző tényező két, azokat, amelyeknek együttes ha fása végső soron4 eldönti a termelés gazdaságosságát. A Vágsellyei Kooperációs Társulás ma már olyan termelési és szervezési forma, amely magas színvonalon teremti meg a termelés anyagi-műszaki és szellemi feltételeit, alakítja ki • termelés legésszerűbb módszereit, amelyeket a rendszergazda rendszeresen megújít, hogy a partneri üzemekben dinamikusan fejlődjön az adott termék gazdaságos előállítása. Az utóbbi Célt szolgálta a közelmúltban rendezett szakmai bemutató Is, amely ismét azt bizonyította, hogy a gazdag termésnek a jó minőségű vetőmag csak az egyik tényezője. A legjobb minőségű vetőmag sem képes arra, hogy hiányos agrotechnikával bő termést adjon. A gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy minden körülmény között biztosítani kell a vetés optimális követelményeit. Különös gondot kell fordítani a jó vetőágy készítésére. Amennyiben a talajok elmunkálása még az Ősz folyamán maradéktalanul, megfelelő minőségben megtörtént, úgy az esetek többségében azok egy-két művelettel vetésre alkalmassá tehetők. Ha ezt a feladatot nem sikerült elvégezni, akkor tavasszal az. első munkafolyamat a simítózás legyen. Ezt kövesse a tatala] állapotához igazodó magágyké-A vetőmag és a növényvédő szerek konténeres őmlesztése a korszerű Cyclo vetőgépbe Fotó: Krajcsovics Ferdlnánd szító eszközzel — komblnátor, kultivátor stb. — végzett művelet. Az utóbbiak azért nyernek hangsúlyt, mert a rögös, rosszul előkészített talajban nem biztosítható az egyenletes ir^’ységű vetés, aminek törvényszerű következménye az egyenlőtlen kelés és a hiányos növényállomány. Megállapítást nyert az is, hogy — a vetömagmennyiség tervezése során — a hibrid potenciális termőképességének jobb kihasználása érdekében — az optimális termőtőszám beállításához fel kell használni a nemesítő intézetek hibriddel kapcsolatos részletes ajánlásait. A termőtőszám kialakítása nem történhet csak tapasztalati alapon. Figyelembe kell venni az átlagos időjárási viszonyok — vetéskori talajhőmérséklet igénye — mellett a talaj vízgazdálkodását és tápanyag-ellátottságát is. A kiváló minőségű talajművelés, az okszerű tápanyaggazdálkodás, a legmegfelelőbb időben végzett vetés, illetve a növényápolás mellett hatékony termésnövelő tényező az öntözés. Az öntözést a kukorica általában nagy terméstöbblettel hálálja meg, különösen akkor, ha a többi termésbefolyésolő tényezőt optimális szinten és egymással összhangban kielégítjük. Az öntözés Idejét és az egyszerre kiadandó víz mennyiségét, a talaj hasznosítható vízkészlete és a kukorica dinamikai vízigénye alapján határozzuk meg. Nagy gondot fordítsunk arra, hogy a kukorica legvtzigényesebb időszakában a címerhányás, a virágzás, szemképződés és -fejlődés fázisában a talaj bőven tartalmazzon hasznosítható vizet. Viaszérés kezdetén az öntözést beszüntetjük, mivel a kukorica vízigénye ilyenkor már kicsi, az öntözővíz roszszuí hasznosul, s az öntözés megszüntetésével elkerülhető a tenyészidö túlzott mértékű meghosszabbítása. ÖSSZEGEZVE A mezőgazdasági termelés hazai sikerei azon az agrárpolitikán alapulnak, amelyet pártunk oly sikeresen alkalmaz évtizedek óta. Ennek az agrárpolitikának az alapján alakultak ki a mezőgazdasági nagyüzemek, amelyek a jövőben is dinamikusan továbbfejlődhetnek, . mivel nincsenek olyan ellentmondások, amelyek ezt hosszabb távon akadályozhatnák. S e dinamikus fejlesztést — mint azt a Vágsellyei Kooperációs Társulás és as IKR együttműködése is bizonyítja — kitünően szolgálják a termelési rendszerek. Különösen akkor, ha a rendszergazdák és a termelésirányítók mindent meg is tesznek azért, hogy ezek minél teljesebben kibontakozzanak és módszereikben folyamatosan megújuljanak. CSIBA LÄSZLÖ .xXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVC4XXXXXXXXV^VCC4XXVVXV4XXVXXXVVX»»XXV>X>XXXXXV>> A\\\\\\\\\\VfiÄ\\Vk\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V^\\\\\\\VW\\\VA\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ A Csallóközben gazdálkodó mezőgazdasági üzemek dolgozói általában „feszített“, de az optimális eredmények elérésére törekvő irányzatokat tűznek maguk elé. A kívülálló talán ügy vélekedik, hogy ezen a tájon lényegesen könnyebb a magas célok elérése, mint például náluk a szerényebb feladatok megvalósítása, bár hasonló vagy megközelítően azonos természeti és talajviszonyok közepette gazdálkodnak, a jó eredmények azonban váratnak magukra. Aki tehát a fentiek szerint vélekedik, az nagyot téved. Elfelejti, hogy optimális gazdasági sikerek csak úgy érhetők el, ha a mezőgazdasági üzemekben betartják a termelési és technológiai fegyelmet, ha a dolgozók elkötelezett helytállást tanúsítanak. Az itteni embernek nincs ideje arra, hogy mások ejtaja előtt sepregessen Teljesen leköti őt a társadalmi célok, vagyis a tervek megvalósítása. Ez a titka annak, hogy itt sok tekintetben eredményesebben gazdálkodnak, mint más tájakon. A csallóközi róna keleti részében fekszik az egyre épülő és szépülő, újabban termálfürdőjéről is hírnevessé vált mezővé ros, Nagymegyer (Caiovo). A tapasztalatok azt mutatják, hogy a városi földművesszövetkezetek közül általában sok a ^ereg hajtők közé tartozik. A nagymegyeri szövetkezet viszont évek éta rendkívül jé eredményeket ér el, tehát kivételt képez. Gaál Sándor agrármérnök, a szövetkezet elnöke és a vezető dolgozók szeretik a példás rendet. . Gyakran ellátogatnak a mukahelyekre, hogy mindenről áttekintést szerezzenek. Városi szövetkezetről lévén sző, ez azt Jelenti, hogy jobban oda kell figyelni a dolgokra, mint például a várostól távoleső falvak ban. ф Milyen eredménnyel zárták az első negyedévet? — kérdeztem Gaál elvtársat. — Dolgozóink nagy érdeme, hogy Jól rajtoltunk. A tervfeladatokat sikeresen teljesítettük, túlszárnyaltuk. Tejből például megközelítően 650 ezer litert adtunk a közellátásnak. Mér évek éta kiváló minőségű tejet szállítunk a feldolgozó üzemnek. Kihasználjuk a kínálkozó lehetőségeket. Jelenleg 710 tehenünk van. A tejeladás tervét lényegesen túlteljesítettük. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva több mint 20 százalékkal értékesítettünk több tejet. Kiváló eredménynek számít Megvalósuló tervek az Is, hogy tehenenként naponta 10,8 liter tejet adunk társadalmunknak, ami több mint a járási átlag. Ezt három tényezőnek köszönhetjük: állattenyésztési dolgozóink lelkiismeretes munkájának, a jobb takarményalap megteremtésének és a keveréktakarmányok minősége Javulásának. Az odaadó munkát végző tehenészeti dolgozók közül Blahút Istvánt, Mlinárik Erzsébetet, Rácz Vincét emelném ki. # Húseladásban hogyan teljesítették az időtervet? — Az első negyedévben marha- és sertéshúsból túlteljesítettük tervünket, összesen 248,7 tonna vágóállatot szállítottunk a húsiparnak. A hizómarháknál 951, a hízósertéseknél pedig 592 grammos napi súlygyarapodást értünk el. A jő minőségű tömegtakarmányoknak és dolgozóink helytállásának köszönve az első féléves marhahús-eladási tervünket április közepén teljesítettük. A hűsértékesítési feladatok teljesítéséhez az is lényegesen hozzájárult, hogy az egy kocára , jutó malacelválasztésl átlaggal a járás élenjáró mezőgazdasági nagyüzemei közé tartozunk. ф Ezek szerint nincsenek problémáik. — Bár ne lennénekl Állandóan visszatérő problémánk, hogy a Csallóköz szeszélyes időjárása miatt a szükséges takarmányalapot nem mindig sikerül megteremtenünk. Pedig száz hektár mezőgazdasági területre számítva száz darab szarvasmarhát tartunk, s ezeknek sok takarmány kell. Nem ritkaság, hogy lucernavetésünk jelentős hányada kifagy, vagy gyengébb minőségűvel kell beérnünk. Az is gyakori hogy a köztesek csak minimális termést nyújtanak. A problémát az építés alatt levő 1800 hektáros öntözőberendezéssel oldhatjuk majd meg. Ennek a kivitelezése sajnos késik, pedig a növényeknek szükségük lenne az életet biztosító mesterséges csapadékra. Jelenleg sávos öntözőberendezésekkel mindössze száz hektár területet öntözhetünk. Ugyanakkor öntözésre szorulna a 130 hektár cukorrépa, a 42 hektáros kertészet, a 200 hektár lucerna, de az évente 100—150 hektárt kitevő másodnövények Is, s akkor még a kukoricát, amely nagyon meghálálná a mesterséges csapadékot,- nem is említettem. Ф Ogy tudom, hogy kertészetük is jól rajtolt. — Talajfütésű fóliasátrainkból több mint 60 ezer fej salátát adtunk a közellátásnak. Korai kelből pedig rövidesen 100 ezer darabot szállítunk a Zelenlnának. Részünkre a primőráru termelése és forgalmazása csak akkor kifizetődő, ha azt Időben értékesítjük. Az idén a saláta darabját 3 korona 50 fillérért sikerült értékesítenünk. A korai kel darabjáért 4 koronára számítunk. __ Az elmondottak bizonyítják, hogy jó szervezéssel, в technológiai fegyelem betartásával, a dolgozók derekas helytállásával a városi szövetkezetekben is lehetséges a sikeres gazdálkodás. ha a vezetés egységes, s a dolgozók is becsülettel helytállnak. HOKSZA ISTVÁN
