Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-05-07 / 18. szám

1983. május 7. .SZABAD FÖLDMŰVES 13 A többet és jobbat akarás szülöttje A mezőgazdaságban — mint minden más népgazdasági ágazatban — nemcsak az az alapkérdés, bogy mennyi terem, hanem az is, hogy meny­nyiért. A termelés növelését segftő anyagok, eszközök, módszerek viszont rendszerint nagyon drágák. A növekvő költségeket egyetlen módon lehet elviselni: ha a termés még Jobban nő. A TERMELÉSI RENDSZEREKE A JÜVÖ A termés — ez különben köztudott — nem egy-egy dologtól, hanem szá­mos tényezőtől, s ezen telül a ténye­zők összhangjától függ. Megfelelő összhangot teremteni a fajta termő­­képessége, ellenállőképessége, a talaj tápanyagellátása, a növény védelme, a termelés munkamenetel között — miközben a természeti tényezőkhöz Is igazodni kell — rendkívül igényes feladat. A siker sok hazai és külföldi ismeretet, sok kísérletet, próbát kö­vetel. Ha mindehhez hozzávesszük hogy a termelés anyagi-műszak) fel­tételei folyamatosan változnak, akkor kitűnik: Ilyen körülmények között egy-egy gazdaság szokásos szakmai amelyek ezt kívánják, átadják kuko ricatermesztési rendszerüket. Annak megvalósításához pedig nemcsak szakmai tanácsokkal, hanem gépek­kel, eszközökkel, anyagokkal, s faj­tákkal Is segítenek. Ezek hasznosítá­sára képezték ki a partnergazdasá­gok szakembereit. Az IKR-rel való együttműködés — a csilizközi szövetkezet Jóvoltából — 1976-ban kezdődött, kishatárínenti kapcsolatok formájában. Később bő­vült az együttműködés, s az utóbbi években a bábolnaiak már a nemzet­közi kooperáció formájában műkőd­nek együtt a Vágsellyei (Šaľa) Koo­perációs Társulással. — Fő célunk a hozamnövelés és a termelési költségek csökkentése — mondotta Vígh Imre, a rendszergazda vezetése mégoly nagy igyekezet mel­lett sem képes megbirkózni a köve­telményekkel. Ez a felismerés vezetett a termelési rendszerig. Az a gazdaság, amely je­lentős anyagi, nagy szellemi erőt összpontosított valamely növény, ez esetben a kukorica termelésére, a ta­pasztalatok birtokában vállalkozott arra, hogy a náluk kidolgozott, kipró­bált technológiát átadja azoknak, akik azt kérik, akik vállalkoznak a partneri kapcsolatokra. A termelési rendszerek kapcsán nem beszélhetünk hagyományokról. Magyarországi viszonylatban például a „legöregebb“ termelési rendszer az egykori CPS, a mal IKR, a t'bol­­nai kukortcatermesztésl rendszer Is a hatvanas évek végének szülöttje. — Közel másfél évtizede annak, hogy a Bábolnai Állami Gazdaságban, miután gyorsan növekvő állatállomá­nyunknak több takarmány kellett, el­határoztuk, hogy erőteljesen fejleszt­jük a kukortcatermesztést. A hogyan­ra itthon Is, de külföldön Is kerestük a választ, s összegyűjtöttünk minden elérhető tapasztalatot, számításba jö­vő eszközt, anyagot, fajtát. Próbák, kísérletek után alakítottuk ki az Iparszerfl kukoricatermesztés gépso­rát, termelési technológiáját — emlé­kezik vissza Tóth László, a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Kózös Vál­lalat termelési igazgatója. Mindezt tulajdonképpen megtart­hatták volna maguknak. A valóság­ban nem ezt tették. Vállalkoztak ar­ra, hogy azoknak a gazdaságoknak, Vígh Imre (Jobb­oldalt), a rendszer­­gazda vágsellyei szövetkezet főgé­­pesítője, Tóth Lász­lóval, az IKR ar­­melési igazgatójá­val a szervezési teendőket beszéli meg vágsellyei szövetkezet főgépesitője. — Rendszerünk olyan vertikális gaz­dasági szervezet, amelyen belül a résztvevők gazdasági és jogi önálló­ságukat megtartják, érvényesítve a termelésben való közvetlen érdekelt­séget. Az üzemi keretek fenntartása biztosítja a tagvállalatok öntevékeny­ségét és a helyi adottságok kihasz­nálását. Az együttműködésben a gaz­dálkodás, a fejlesztési források kép­zése az érvényes szabályozás általá­nos keretei között történik. MAGASAN A MÉRCE A Vágsellyei Kooperációs Társulás és a Bábolnai Iparszerfl Kukoricater­mesztési Rendszer közötti együttmű­ködés gyümölcse tavaly érett be. A rendszerhez tartozó gazdaságok 12 ezer 500 hektárról 13 ezer 770 ton­nával több kukoricát takarítottak be a tervezettnél. Az átlagos hektárho­zam elérte a 7,5 tonnát. Az összterü­let 1440 hektár&ról 9,5, 550 hektáré­ról pedig 10,7 tonnás hektáronkénti hozamokat takarítottak be. Mindez szép, Igaz; mégis ml az a plusz, amit egy-egy termelési rend­szer adhat mezőgazdasági nagyüze­meinknek, amelyekben egyre több főiskolát végzett szakember dolgozik? Mi a termelési rendszer sikerének titka? Hazánk mezőgazdasága a termelési szerkezetet tekintve sokszínű mező­­gazdaság. Olyan nagyüzemünk nincs is, amelyik csak egyetlen terméket termel. A gazdaságok nyolc-tíz féle A vetést megélé­se komplex tr-aj­­előkészítést a nád­­szegl (Trstice) ha­tárban nagy fi­gyelemmel kísérte Nagy István, az élsz elnöke is. — néha ennél Is több — növény ter­mesztésével foglalkoznak. A termelés szakosítása napirenden van ugyan, de ez a szakosítás belátható időn belül nem vezet — nem Is vezethet — mo­nokultúrás termeléshez, hanem csak a termésszerkezet további egyszerűsí­téséhez. Ez az egyik tény. A másik: a tudomány, a technika rengeteg ú] eszközt, anyagot, beren­dezést, fajtát, eljárást ad újból és új­ból a gyakorlatnak, hogy eredménye­sebb, sikeresebb legyen a termelés. A Vágsellyel Kooperációs Társulás gyakorlati tevékenységében napjaink­ban például nemcsak az IKR, hanem a hazai tudományos intézmények — Trnavai Kukoricatermesztési Kutató­­intézet, Nitrai Mezőgazdasági Főisko­la, Rovinkai Mezőgépipari Kutatóin­tézet — által kidolgozót korszerű technológiai ismeretek is kamatoznak. Mi arra törekszünk, hogy lépést tartsunk a világ mezőgazdaságával, sőt hozamokban, gazdaságosságban megközelítsük, elérjük azt. Ezért is valljuk: próbáljunk ki mindent, ami hazánk mezőgazdaságában előnyös­nek kínálkozik, s ami beválik, azt lehetőségeink szerint hasznosítsuk is. Így hangzik a nézet. S miként alakul a gyakorlat? AZ ÜJ MEGHONOSÍTÓJA Mezőgazdasági nagyüzemeink több­ségében a gazdasági tevékenység kö­zéppontjában — a mezőgazdaság elé tűzött céloknak megfelelően — a ho­zamok növelése áll. Ezért gyakran a mennyiségi szemléiét érvényesül. Azt a kérdést, hogy hogyan és milyen áron, sajnos már ritkábban tesszük fel. A termelés gazdaságos megoldásai ugyanis szerteágazóak a kukorica esetében is. Nagyon' sok függ a gaz­daságoktól, a hozzáértéstől, a szerve zettségtől, a fegyelemtől. Ennyi vagy csaknem ennyi függ a termelésben hasznosított anyagoktól, eszközöktől. Az a műtrágya, vagy növényvédő szer, amely egyenetlenül van kiszór­va, rontja a gazdaságosságot. Rontja ezt az az eszköz Is, amellyel nem le­het megfelelő minőségben elvégezni a vetést vagy a vegyszerezést. A szak­emberek a megmondhatói: tucatszám lehetne sorolni a különböző tényező két, azokat, amelyeknek együttes ha fása végső soron4 eldönti a termelés gazdaságosságát. A Vágsellyei Kooperációs Társulás ma már olyan termelési és szervezési forma, amely magas színvonalon te­remti meg a termelés anyagi-műszaki és szellemi feltételeit, alakítja ki • termelés legésszerűbb módszereit, a­­melyeket a rendszergazda rendszere­sen megújít, hogy a partneri üzemek­ben dinamikusan fejlődjön az adott termék gazdaságos előállítása. Az utóbbi Célt szolgálta a közel­múltban rendezett szakmai bemutató Is, amely ismét azt bizonyította, hogy a gazdag termésnek a jó minőségű vetőmag csak az egyik tényezője. A legjobb minőségű vetőmag sem képes arra, hogy hiányos agrotechni­kával bő termést adjon. A gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy minden körülmény között biztosítani kell a vetés optimális követelményeit. Különös gondot kell fordítani a jó vetőágy készítésére. Amennyiben a talajok elmunkálása még az Ősz fo­lyamán maradéktalanul, megfelelő minőségben megtörtént, úgy az esetek többségében azok egy-két művelettel vetésre alkalmassá tehetők. Ha ezt a feladatot nem sikerült elvégezni, ak­kor tavasszal az. első munkafolyamat a simítózás legyen. Ezt kövesse a ta­­tala] állapotához igazodó magágyké-A vetőmag és a növényvédő szerek konténeres őmlesztése a korszerű Cyclo vetőgépbe Fotó: Krajcsovics Ferdlnánd szító eszközzel — komblnátor, kulti­vátor stb. — végzett művelet. Az utób­biak azért nyernek hangsúlyt, mert a rögös, rosszul előkészített talajban nem biztosítható az egyenletes ir^’y­­ségű vetés, aminek törvényszerű kö­vetkezménye az egyenlőtlen kelés és a hiányos növényállomány. Megállapítást nyert az is, hogy — a vetömagmennyiség tervezése során — a hibrid potenciális termőképessé­gének jobb kihasználása érdekében — az optimális termőtőszám beállítá­sához fel kell használni a nemesítő intézetek hibriddel kapcsolatos rész­letes ajánlásait. A termőtőszám ki­alakítása nem történhet csak tapasz­talati alapon. Figyelembe kell venni az átlagos időjárási viszonyok — ve­téskori talajhőmérséklet igénye — mellett a talaj vízgazdálkodását és tápanyag-ellátottságát is. A kiváló minőségű talajművelés, az okszerű tápanyaggazdálkodás, a legmegfelelőbb időben végzett vetés, illetve a növényápolás mellett haté­kony termésnövelő tényező az öntö­zés. Az öntözést a kukorica általában nagy terméstöbblettel hálálja meg, különösen akkor, ha a többi termés­­befolyésolő tényezőt optimális szin­ten és egymással összhangban kielé­gítjük. Az öntözés Idejét és az egy­szerre kiadandó víz mennyiségét, a talaj hasznosítható vízkészlete és a kukorica dinamikai vízigénye alapján határozzuk meg. Nagy gondot for­dítsunk arra, hogy a kukorica legvtz­­igényesebb időszakában a címerhá­nyás, a virágzás, szemképződés és -fejlődés fázisában a talaj bőven tar­talmazzon hasznosítható vizet. Viasz­érés kezdetén az öntözést beszüntet­jük, mivel a kukorica vízigénye ilyenkor már kicsi, az öntözővíz rosz­­szuí hasznosul, s az öntözés meg­szüntetésével elkerülhető a tenyész­­idö túlzott mértékű meghosszabbítása. ÖSSZEGEZVE A mezőgazdasági termelés hazai si­kerei azon az agrárpolitikán alapul­nak, amelyet pártunk oly sikeresen alkalmaz évtizedek óta. Ennek az agrárpolitikának az alapján alakultak ki a mezőgazdasági nagyüzemek, ame­lyek a jövőben is dinamikusan to­vábbfejlődhetnek, . mivel nincsenek olyan ellentmondások, amelyek ezt hosszabb távon akadályozhatnák. S e dinamikus fejlesztést — mint azt a Vágsellyei Kooperációs Társulás és as IKR együttműködése is bizonyítja — kitünően szolgálják a termelési rendszerek. Különösen akkor, ha a rendszergazdák és a termelésirányí­tók mindent meg is tesznek azért, hogy ezek minél teljesebben kibonta­kozzanak és módszereikben folyama­tosan megújuljanak. CSIBA LÄSZLÖ .xXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVC4XXXXXXXXV^VCC4XXVVXV4XXVXXXVVX»»XXV>X>XXXXXV>> A\\\\\\\\\\VfiÄ\\Vk\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V^\\\\\\\VW\\\VA\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ A Csallóközben gazdálkodó mezőgazdasági üzemek dolgozói általában „feszített“, de az optimális eredmények elérésére törekvő irányzatokat tűznek maguk elé. A kívülálló talán ügy vélekedik, hogy ezen a tájon lényegesen könnyebb a magas célok elérése, mint például náluk a szerényebb feladatok megvalósítása, bár hasonló vagy megközelítően azonos termé­szeti és talajviszonyok közepette gazdálkodnak, a jó eredmé­nyek azonban váratnak magukra. Aki tehát a fentiek szerint vélekedik, az nagyot téved. El­felejti, hogy optimális gazdasági sikerek csak úgy érhetők el, ha a mezőgazdasági üzemekben betartják a termelési és tech­nológiai fegyelmet, ha a dolgozók elkötelezett helytállást ta­núsítanak. Az itteni embernek nincs ideje arra, hogy mások ejtaja előtt sepregessen Teljesen leköti őt a társadalmi célok, vagyis a tervek megvalósítása. Ez a titka annak, hogy itt sok tekintetben eredményesebben gazdálkodnak, mint más tájakon. A csallóközi róna keleti részében fekszik az egyre épülő és szépülő, újabban termálfürdőjéről is hírnevessé vált mezővé ros, Nagymegyer (Caiovo). A tapasztalatok azt mutatják, hogy a városi földművesszövetkezetek közül általában sok a ^ereg hajtők közé tartozik. A nagymegyeri szövetkezet viszont évek éta rendkívül jé eredményeket ér el, tehát kivételt képez. Gaál Sándor agrármérnök, a szövetkezet elnöke és a vezető dolgozók szeretik a példás rendet. . Gyakran ellátogatnak a mukahelyekre, hogy mindenről áttekintést szerezzenek. Városi szövetkezetről lévén sző, ez azt Jelenti, hogy jobban oda kell figyelni a dolgokra, mint például a várostól távoleső falvak ban. ф Milyen eredménnyel zárták az első negyedévet? — kér­deztem Gaál elvtársat. — Dolgozóink nagy érdeme, hogy Jól rajtoltunk. A tervfel­adatokat sikeresen teljesítettük, túlszárnyaltuk. Tejből például megközelítően 650 ezer litert adtunk a közellátásnak. Mér évek éta kiváló minőségű tejet szállítunk a feldolgozó üzem­nek. Kihasználjuk a kínálkozó lehetőségeket. Jelenleg 710 te­henünk van. A tejeladás tervét lényegesen túlteljesítettük. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva több mint 20 száza­lékkal értékesítettünk több tejet. Kiváló eredménynek számít Megvalósuló tervek az Is, hogy tehenenként naponta 10,8 liter tejet adunk társa­dalmunknak, ami több mint a járási átlag. Ezt három ténye­zőnek köszönhetjük: állattenyésztési dolgozóink lelkiismeretes munkájának, a jobb takarményalap megteremtésének és a ke­veréktakarmányok minősége Javulásának. Az odaadó munkát végző tehenészeti dolgozók közül Blahút Istvánt, Mlinárik Erzsébetet, Rácz Vincét emelném ki. # Húseladásban hogyan teljesítették az időtervet? — Az első negyedévben marha- és sertéshúsból túlteljesí­tettük tervünket, összesen 248,7 tonna vágóállatot szállítot­tunk a húsiparnak. A hizómarháknál 951, a hízósertéseknél pedig 592 grammos napi súlygyarapodást értünk el. A jő mi­nőségű tömegtakarmányoknak és dolgozóink helytállásának köszönve az első féléves marhahús-eladási tervünket április közepén teljesítettük. A hűsértékesítési feladatok teljesítésé­hez az is lényegesen hozzájárult, hogy az egy kocára , jutó malacelválasztésl átlaggal a járás élenjáró mezőgazdasági nagyüzemei közé tartozunk. ф Ezek szerint nincsenek problémáik. — Bár ne lennénekl Állandóan visszatérő problémánk, hogy a Csallóköz szeszélyes időjárása miatt a szükséges takarmány­­alapot nem mindig sikerül megteremtenünk. Pedig száz hektár mezőgazdasági területre számítva száz darab szarvasmarhát tartunk, s ezeknek sok takarmány kell. Nem ritkaság, hogy lucernavetésünk jelentős hányada kifagy, vagy gyengébb mi­nőségűvel kell beérnünk. Az is gyakori hogy a köz­tesek csak minimális termést nyújtanak. A problémát az épí­tés alatt levő 1800 hektáros öntözőberendezéssel oldhatjuk majd meg. Ennek a kivitelezése sajnos késik, pedig a növé­nyeknek szükségük lenne az életet biztosító mesterséges csa­padékra. Jelenleg sávos öntözőberendezésekkel mindössze száz hektár területet öntözhetünk. Ugyanakkor öntözésre szo­rulna a 130 hektár cukorrépa, a 42 hektáros kertészet, a 200 hektár lucerna, de az évente 100—150 hektárt kitevő másod­növények Is, s akkor még a kukoricát, amely nagyon meghá­lálná a mesterséges csapadékot,- nem is említettem. Ф Ogy tudom, hogy kertészetük is jól rajtolt. — Talajfütésű fóliasátrainkból több mint 60 ezer fej salátát adtunk a közellátásnak. Korai kelből pedig rövidesen 100 ezer darabot szállítunk a Zelenlnának. Részünkre a primőráru ter­melése és forgalmazása csak akkor kifizetődő, ha azt Időben értékesítjük. Az idén a saláta darabját 3 korona 50 fillérért sikerült értékesítenünk. A korai kel darabjáért 4 koronára számítunk. __ Az elmondottak bizonyítják, hogy jó szervezéssel, в techno­lógiai fegyelem betartásával, a dolgozók derekas helytállásá­val a városi szövetkezetekben is lehetséges a sikeres gazdál­kodás. ha a vezetés egységes, s a dolgozók is becsülettel helytállnak. HOKSZA ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents