Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-05-07 / 18. szám
14 ,SZABAD FÖLDMŰVES 1983. május J. ♦ MÉHÉSZÉT + MÉHÉSZÉT -f MÉHÉSZÉT + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET -f MÉHÉSZET + Egy alkalommal akkor mentem el egy 15—20 családos méhészet mellett, amikor a gazda pergetett. A műveletet tán nem is vettem volna észre, ha a méhek nem figyelmeztetnek, hogy térjek be tapasztalatcserére. Néhány mébszúrás után tudomásul vettem, hogy a méhek miért támadnak. Nehezen hihető, de valóság, hogy akkor több mint ötven méterre tartózkodtam a pergetőtói. Közelebb férkőztem, mert kíváncsi voltam rá, hogy ml háborította fel ennyire a méheket. Akkortájt hordástalan ldö volt, s ami ellbém tárult, kár volt meg nem örökítenem fényképfelvétellel. A méhésztárs erősen beöltözve szorgoskodott a méz elszedése közben. Egy kenyérszelö késsel kotort a keretek között. Nem tudtam megfejteni, mire Jó neki az a nagy kés. Segítője szintén alaposan beöltözött, és ágakból formált zöld csokorral csapkodott Jobbra balra, hogy elterelje a felháborodott méheket. Azzal sem törődtek, hogy a környék méhei megneszelték a Jó lakoma lehetőségét. Arcvédő nélkül lehetetlen volt a „munkahely“ megközelítése, másnap azonban visszatértem, hogy beszéljek a méhésszel. Többek között az alábbiakat tudtam meg tőle. Saját készítésű kaptárakkal méhészkedett, s ez dicséretes. A számításába viszont hiba csúszott. A felső keretléceket ugyanis nem 25—26, hanem 35 milliméteresre hagyta. Megtartotta viszont a 10 milliméteres léputcát. Ezzel tehát a 35 milliméteres erlnctávolság helyett 45 keletkezett, llftólag azért cselekedett Így, hogy a szélesebb lépekből nagyobb méhek keljenek. Ogy vélte, hogyha a méhek nagyobbak, több mézet hordhatnak. Ezzel az elmélettel természetesen a méhek nem értetlek egyet. A méhésztárs a keretekbe csak vlaszcslkokat ragasztott, mert szerinte a Jó raj ezeket tökéletesen kiépíti. Méhei tehát nem ki, hanem annyira beépítették a kaptárt, hogy az építményt csak emelőszerkezettel lehetett volna onnét kivenni. A méhek szabályosan építették be a 35 milliméteres gerlnctávolságot. Nem törődtek gazdájuk elgondolásával. Tehát arra kellett a méhésznek a nagy kés, hogy az összeragasztott lépeket elválassza egymástól. Beszélgetésünk során sokat vitatkoztunk, de a méhész nem hagyta magát meggyőzni. Végül így nyilatkozott: „Már régen a kisujjamban van, amiről nekem folyton beszél“. Láttam, hogy a további tanácsok és érvelések feleslegesek. Bármennyire Is sajnáltam a méheket, el kellett tőlük búcsúznom. Tudtam, hogy az Ilyen gazdánál nem érik meg a tavaszt. Arról Is tudomást szereztem, hogy még azon az őszön tönkrement az állomány, egy család sem maradt belőle. Most pedig egy másik esetet elevenítek fel. Egy kezdő a méheket nem Ismerve két családot vásárolt kaptárakkal együtt. A nyár folyamán feléjük se nézett, mert mésoktől hallotta, hogy a mézet ősszel kell kipergetnl. Az egyik meleg őszi napon elhatározta, hogy kipergeti a mézet. Szólt a feleségének, aki nagy tálat, és Jókora kést vitt magával, hogy a feleslegesnek vélt lépeket kivághassa a keretekből. Szép Idő volt, s a méhész Ingben, füstölő nélkül kezdte a műveletet. Alig várták, hogy meglzleljék a Jó lépesmézet. Eltávolította a kaptár fedelét, majd a keretfedőt feszegette. Az őszi éjszakák már kissé hűvösek voltak, s Így a leragasztott fedődeszka fölfesszftésekor nagy roppanás keletkezett. A méhek erre felzúdultak, s bizony helyben hagyták a háborltót. A csípésekre mindketten erőteljes hadonászással reagáltak, amivel alaposan felbolygatták a méheket. A méhész felesége a csípések elől futva menekült. A gazda azonban eltűrte a szúrásokat. Közben persze egyre mérgesebben csapkodott. A méhméreg Illatára sok méh támadta meg a 5- hészt. Végűi aztán annyira méregbe gurult, hogy a közeli farakásból kiválasztott egy alkalmas husángot, s nem törődve a fájdalmas csípésekkel, szétverte vele a kaptárakat. Közben mérgesen kiabálta, hogy olyan állat nem kell neki, amely nem Ismeri a gazdáját. Azóta sem próbálkozott a méhészkedéssel. A község méhei gyorsan felfedezték a „terített asztalt“, tehát a rablás az egész községre kiterjedt, s ennek több család lett az áldozata. Az elmondottakból az a tanulság, hogy a méhészet ugyan kedvtelés, de egyben olyan szaktevékenység, amit el kell sajátítani. Mielőtt tehát elkezdenénk a méhészkedést, sajátítsuk el az alapvető Ismereteket. Ellenkező esetben olyan sorsra juthatunk, mint két „hősünk“. NAGY KÄLMÄN Fotó: M. MaőiCka Az akác eredményes kihasználásának feltétele a családok tavaszi fejlődésének biztosítása. A másik követelmény, hogy pontosan ismerjük az erdő fejlődését. Az aljnövényzetet, a terület klímáját, a széljárást és lássuk az erdő és a családok fejlődése közötti párhuzamot vagy különbséget, mert csak e két tényező egymáshoz illesztése biztosíthatja az eredményt. A tavaszi fejlesztés módjáról már irtunk. Most az erdő és a családok fejlődésének egymáshoz illesztésére szeretnék pór példát megemlíteni. Az erdő fejlődése rendszerint gyorsabb, mint a családoké. Április végén sokszor látszik, hogy a családok lemaradtak. A lemaradást a tartalék családokból pótolni kell. Miután ezt megtettük, várható az eredmény. Amikor viszont az erdő és a családok fejlődése ideálisan párhuzamos és április végén családonként 7—10 kereten van Hasítás, s élelem és virágpor is, május 20-án mézel az akác. Tény, hogy a megfelelő tavaszi fejlesztés esetén is lemaradhatnak a családok. A petétől a kelő méhig 21 nap telik el, s ez nem rövidíthető le. A növényeknél viszont a meleg idő két héttel is közelebb hozhatja a virágzás kezdetét. Az erdő és a családok közötti fejlődési különbség kiegyenlítésére, ha a családok, — akár a késői tisztnlás, akár a növényzet gyorsabb fejlődése miatt — lemaradtak, csak a tartalék családokból történő erősítés adhat segítséget. Ezt az erősítést a virágzás előtt 20—25 nappal kellett elvégezni. A későbbi segítés létszámban igen, összetételben azonban már nem ad javulást. Arra kell tehát törekedni, hogy a családok a várható akácmézelés kezdete előtt leg.alább 20—25 nappal, akár a saját erejükből, akár a segéd családoktól erősítve elérjék a népesség és a Hasítás létszámában a szükséges mértéket Az Ilyen családok fedezik a méhész tnlajdonképpeni jövedelmét. Véleményem szerint az őszi és a tavaszi munkáknál, alapvetően döntő és sokszorosan aláhúzandó, hogy mikor, mit és miért kell tenni. Előadásokon derül ki. hogy „a mikor és a mit“ mennyire fontos. Méhészeink általában ismerik, tudják a tennivalókat, de a gazdaságos méhészkedés hogyanja, a mikor és a mit kérdések helyes, logikus miértjeire felépítve lehetséges csak. Példaként szeretném megemlíteni, hogy a telelési munkáknak 3 fázisa van. Az első fázis júlins végétől szeptember 1-ig tart, a második fázis szeptember 1—20. között, a harmadik fázis pedig október vége felé van. Mindegyik pontosan megmondja azt is, hogy az adott időben mit kell tenni. Amit az egyik időben, az egyik fázisban meg kell, meg lehet tenni, azt a másik fázisban már nem szabad megcsinálni. Így az őszi etetés, az őszi egyesítés vagy anyaváltás, az egyik fázisban jó lehet, mig a másikban ugyanaz a megoldás már többet árt, mint használ. A havi teendők a mikor, mit problémáját akarják megvilágítani. Egy-egy hónapra széttagolva azonban elvesznek az összefüggések, nem szólva arról, hogy nem lehet előrelátni az időjárás változásait. Például, amit nálam márciusban kell megtenni, azt lehet, hogy máshol már februárban, s ha akkor sem, vagy később teszem meg, a lemaradás az akácon kannákban mérhető. (J. Gy.) . А Л А Л. Л A A ф <*ij. Л A ф .> ф •-Ф4 A szintetikus plretroidok a rovarirtó szerek körében új csoportot képviselnek, ezért mellékhatásaikról — beleértve a méhekre gyakorolt hatásukat Is — viszonylag kevés adat áll rendelkezésre. Ennélfogva több szintetikus plretrolddal végeztünk méhtoxtkológlal kísérleteket. Először a közvetlen lepermetezés hatását vettük vizsgálat alá, többnvtre a gyártók által a mezőgazdasági felhasználók számára javasolt, de egyes esetekben annál kisebb vagy nagyobb dózisban Is. A vtzsgálatok' a a Decls (hatóanyaga: deltametrln vagy más néven dekametrln), a Ripcord (clpermetrln), a Sumlcldln (fenvalerát], az Ambusch (permetrinj és a Chlnetrln (permetrln + tetrametrlnj méhveszélyességét tanulmányoztuk. Megállapítottuk, hogy a vizsgált készítmények többsége közvetlen lepermetezéssel rendkívül mérgező a méhekre, mivel a méhek rendszerint már a kezelés után 2 vagy 4 óra múlva teljes számban elpusztultak A Decls nevő szer azonban a többiektől merőben eltérő tulajdonságokat árult el. A szántóföldre javasolt leg A rovarirtó szerek veszélyessége nagyobb adagban, vagyis 0,5 1/ha dózis mellett (ami hektáronként 12,5 gramm hatóanyagnak felel meg) a lepermetezett méhek mintegy 30—40 százalékát életben hagyta. Teljes pusztulást még e dózis duplája sem idézett eló. Ugyanakkor kisebb adag, például 0,1 1/ha (hektáronként 2,5 gramm hatóanyag) dózis mellett a méhek 60 százaléka túlélte a kezelést, s ha még kisebb, vagyis 0,2 1/ha adagot alkalmaztunk (hektáronként 0,5 gramm hatóanyag), akkor a méheknek már csak 10—20 százaléka pusztult el. Ezután a kipermetezett szerek maradékainak vizsgálata következett. Félszabadföldi kísérletekben az Ambus és a Chlnetrln maradékai tartós, 12, sót 24 óránál Is hosszabb Ideig tartó mérgezőséget árultak el. Ezzel szemben a Rtpcord és a Sumicldln esetében Jóval enyhébb mérgezódést tapasztaltunk, a Decls maradéket pedig számos kísérletben egyöntetűen alacsony toxlcltást okoztak, ami rövid jóból nagyon különböző megítélést kívánnak. Addig, amíg a Chlnetrln és az Ambus rendkvül veszélyesnek mtnösíthetők, s ezért virágzó növényeken, illetve méhek közelében felhasználásuké mindenképpen meg kel! tiltani, addig a Ripcord és a Sumlcfdln már csak közvetlen lepermetezéssel Jelent nagy veszélyt, a permetezés után azonban maradékaik akár egy éjszaka során elveszíthetik mérgezésüket. Ugyanakkor a Decis nagyon kedvező tulajdonságokat mutat, s a szántöföldön Javasolt dózis (0,5 1/ha) biztonsággal felhasználható lesz virágzó kultúrákban esti, méhklmélő védekezésre. A Decls hatóanyaga más elnevezés alatt, vagyis K-Othrlne néven szúnyogirtásra és egészségügyi célú rovarirtásra alkalmas. Szúnyogirtásra azonban Igen alacsony, hatóanyagban kifejezve hektáronként legfel iebb 0,5 gramm adagban használják. Ilyen kis dózisban kísérleteink szerint még közvetlen kipermetezéssel ts biztonságosnak látszik. A laboratóriumban észlelt 10—20 százalék mérgezóség ugyanis szabadföldi viszonyok között ennél Jóval kisebb lesz, s mivel kizárólag a kezelt területen tartózkodó gyújtőméheket érinti, valószínűleg egyáltalán nem befolyásolja a családok állapotát. Ennek tisztázására, illetve ellenőrzésére azonban még további kísérletek szükségese’A kedvező megítélést megerősíti, hogy külföldi mérések szerint a Decls a kipermetezés után több órán keresztül erősen riasztja a méheket, s Így a kezelt területen 3—4 órán keresztül erősen csökken a méhlátogatottság. Az eddigi kísérletek és tapasztalatok ezért azt a reményt keltik, hogy sikerülni fog újabb méhklmélő eljárást kidolgozni a mezőgazdasági kártevők, sőt a szúnyogok tr______ ________ tására Is. В, P. Idő alatt, vagyis néhány órán belül megszűnt. A Decis tehát a méhekre maradékaiban ts (a permetezés után) kisebb veszélyességet mutat, mint a többi vizsgált plretrold típusú készítmény. Ezt a szert azért virágzó nagyüzemi repce-, Illetve lucernatáblákon Is kipróbáltuk, s a szántóföldre javasolt 0,5 1/ha dózist alkalmaztuk. A kezelt táblák mellett felállított méhcsaládokban a napi elhullás a több kilométerrel távolabb, kezeletlen tábla mellé állított méhcsaládokéhoz hasonló szinten mozgott, vagy csak alig haladta meg azt. A kezelt családokban a napi elhullás különböző helyeken 10 és 300, a kontroliban pedig 10 és 270 között mozgott. A lakott léputcák száma, Illetve a családok erőnléte a kezelés után 10 napos Idő alatt nem változott. A kísérletek alapján tehát azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a szintetikus plretrold típusú rovarirtó szerek a méhveszélyesség szempont} v •} v v v * * •;* *> •> * * v •><&*;*<♦ *> »;*❖ $ $ ❖ ❖ ❖ <♦ ❖ ❖ ♦>*;*❖ ♦> *:• *;**;*»;«t *:♦ »:*•>♦;*^ Szeretem* természetet Szeretem az erdőt, a természet csődálatos tartozékát, mely a szívemhez nőtt. Szabadidőmben bejárom vadregényes berkeit. Az óriás fák előtt, a tüskés bozótok között jól érzem magam. Nagyokat szippantok az ózondús levegőből. Lehajolok a kökénybokor tövébe és csodálattal nézem a szerény kis ibolyát, melynek kelyhébői szorgos méhecske szívja a nektárt. Sietve viszi haza, hogy tartalékot gyűjtsön a kemény télre. Nem tudja, hogy a kégyetlen ember megdézsmálja a vagyonát. Bocsáss meg nekem erdők, mezők szorgos méhecskéje, hogy szeretem munkád csodálatos gyümölcsét. Kárpótlásul cukorszörppel etetlek, amikor fúj a szél és vihar tombol a szépséges Szádellöi-völgy évszázados fát felett. Meleg sósvizet óntök az itatóba kiskertünk alján, nehogy •Fiatal bükkfák (A szerző felvétele) megdermedj a csörgedező hegyipatak jéghideg vizétől; ahová életed árán is elmennél, hogy csillapítsad az utánpótlás szomjúságát. Szeretem az erdőt, akár csak a virágra repülő zsongó méhecske. Kezemben a fényképezőgép. Kattan egyet-kettőt, amikor a vén tölgyet, füzet vagy az égbenyCtló bükköt megörökítem. Lefényképezem az üde virágokat, s szeretném lencsevégre kapni a félő őzikét is. De eliramodik, mikor a közelébe férkőzöm. Nem tépem le a virágokat, hogy szobámban hervadjanak. Nem dobálom el a konzervdobozokat, vagy az üdítő italok üres üvegeit. Öh, de mit is írok. Ogy tűnhet, mintha az erények fitogtatója lennék, hiszen nem is erény, amit annak hiszek. Kötelességem, hogy emberhez illő módon viselkedjek a természetben. Szeretem az erdő fáit, ám ez nem elegendő azért a sok főért, amit még a haláluk után ts adnak. Rideg télen duruzsoló meleget a kis szobámban. Valamit nyújtanom kell érte. Az erdők hónapjában évente legalább egy facsemetét elültetek. Beoltok néhány cstpkefát futórózsával. Ez fobban bírja a telet és nem annyira vonzó, mint a tearőzsa, nem tépik le a kapzsi emberek. Vadáéba nyakaskörtét és piros almát oltok, üdítőül az erre járó gyerekeknek, fiataloknak, Öregeknek., Szeretem az erdőt, de többet nem ígérek a sok szépért és jóért, amit adott. Inkább többet teszek érte... CSURILLA ILONA Értesítjük a tisztelt méhésztársakat, bogy a beküldött viaszból megrendelésre 10,— körönéért, — sonkolyból pedig kilónként 12,— körönéért |6 minőségű mfilépet készítünk. s azt kívánatra fertőtlenítjük. A mfilépet megrendelés szerinti méretre vágjuk, s ha partnereink kívánják foszforra) feljavítjuk, hogy a méhek egészségesen szaporodjanak. A viaszt és a sonkolyt, s a megrendelést ez alábbi címre küldjék: Výrobňa medzistienok 991 06 Zelovce
