Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-05-07 / 18. szám
1983. májas 7. SZABAD FÖLDMŰVES 11 .: ébe i Jaroslav Zelko belkereskedelmi miniszter a közelmúltban arról tájékoztatta a sajtó munkatársait, hogy az Idén az ú] belkereskedelmi törvény életbe léptetése, illetve gyakorlati alkalmazása kapcsán milyen feladatok várnak belkereskedelmünk dolgozóira. A törvénnyel alátámasztott egységes piacpolitika szocialista Jellege abban domborodik ki, hogy az ellátottság felméré sére támaszkodva a szó legszorosabb értelmében kötelez, a kereskedelmet, a lakosság Igényelt optimális mértékben kielégítő áruforgalomra. Ez viszont az éremnek csak az egyik oldala. Haladéktalanul szükséges, hogy a készletek klalakf tásában mind a mezőgazdaság, mind az Iparágak aktívan segítsék a kereskedelmet. Ebből kiindulva az SZSZK ban mintegy 85 milliárd 3 mii A fogyasztó elvárja a termelő-gyártó vállalatoktól, hogy a hiánycikként számon tartott árukat bőségesebb tálalásban forgalmazzák. Szükséges persze az is, hogy a készítmények öszszes választékának a minősége lényegesen javuljon. A belkereskedelmi tárca arra törekszik, hogy a vásárló erő figyelembe vételével körzetenként szabályozza az áruellátást. Az egységes piacpolitika alapelvei szerint javulás várható a közétkeztetési, az elszállásolási, de az utazási Irodák szolgáltatási tevékenységének a rugalmasságában Is. Szükségszerű, hogy dolgozó népünk mind élelmiszeriből, mind ipari árucikkekből egvc:iletes ellátásban részesüljön. Csak természetes, hogy az alapvető fogyasztási cikkekből, tehát lisztből, cukorból, zsi: kból, sóból, burgonyából a kelló korona értékű kiskereskedelmi áruforgalommal kell számolnunk, tehát enyhén túlteljesítjük majd a múlt évi forgalmat. A belkereskedelem árualapját tekintve a mezőgazdasági és az ipari termelés nagy általánosságban kielégíti az tgényeket, a választék tekintetében azonban vannak eltéré sek. A termelő-gyártó vállalatok, és a belkereskedelem megrendelése közti eltérés közélelmezési árucikkekből mintegy 0.5, ipari áruból pedig 1,8 milíiárd korona értékre tehető. Napjainkban ezt olyan statisztikai adatnak kell tekinteni, amely évközben a partnerek megértő magatartása következtében válto- Csa'.. természetes, hogy a belkereskedelmi tárca nem nyugodott bele a helyzetbe. Arra-ösztönzi partnereit, hogy a választék szerinti megrendelés értelmében töltsék fel az árualapot. Gyakorlatunkban az áruell - tás stabilitása azt jelenti, hogy a legszükségesebb fogyasztási cikkekből szolid készletek felhalmozásával országszerte egyenletessé, választékban bőségesebbé tegyük a piaci igényeket. Napirendi téma például a keresett Ipari közszükségleti cikkek forgalmazásának a fellendítése. amelyekből a partnerek hanyagsága miatt esetenként a boltokban hiánv mut-tkozlk. A bőségesebb ellátás tehát szükségszerű más hazai termékekből is. reskedelem olyan készletek >t halmozzon fel, hogy megelőzhesse az ellátás esetleges Ingadozásait. Ha mégis hiány mutatkoznék helyenként, enne’ okát a partnerek közti laza kapcsolatokban kell keresni. Az élelmiszer-alapanyagok másik csoportjába olyan uféleségek tartoznak, amelyekből a készletek bizony . nr - tékben behatároltak, vagy ’П árukról van szó, amelyek nem tárolhatók Ide sorolhatók például a tej- és tejtermék к, a tartós sütemények, egyes ..úskészitmények, az Impor* árucikkek közül pedig a kakaó, a fűszerek és egyebek Tény azonban. hogy ezekből is jobb ellátásra van kilátás, mint a múlt évben. Azzal Is számolnunk kell. hogy a hazai termelés hatékonyabban segítse a piacok bőségesebb ellátását. Ugyanakkkor ne törekedjünk olvan termékek külföldi behozatalára, amelyeket itthon Is előteremthetünk. Haladéktalanul szükséges olyan ősz izési rendszer kimunkálása, amely serkentőleg hat a termelőre ez olcsóbb kategóriába tartozó jó minőségű áruféleségek termelésére. Nem kis problémával jár a fogyasztók bizonyos Ipari árufé leségekkel történő rugalmas ellátása. A boltokban eléggé gyakran hiányoznak az elektrotechnika! árucikkek és más termékek. A tárca arra törekedik, hogy a gyártó vállalatok választék szerint teljesítsék a kereskedelem megrendeléseit. Ez annyit Jelent, hogy a vállalatokon belüli problémákat úgy kell megoldani, hogy azt a fogyasz tó ne érezz^. Az is esedé’ hogy a hazai részlethiányt kül földi behozatalból, főleg szó ctalista Importból fedezzék esetleg nyersanyag-behozatallal bővítsék a készleteket. A kisipari szövetkezetekkel és a helyi gazdálkodás üzemeivel együttműködve olyan programtervezetet dolgoztak ki, amely lehetővé teszi a hiánycikkeknek számitó darabáru Igényelt mennyiségének tér- - lését és kiskereskedelmi forgalmazását. Ebből a célból olyan kiállításokat is szerveznek <, a jövőben, amelyeken mintapéldányokat mutatnak be, hogy a sorozatgyártás céljából vállalkozókat találjanak. Ezzel Is arra törekednek, '.ogy az 1983— 1985-ös években — évi átlagban — legalább öt százalékos felfutást érjenek el a kiskereskedelmi forgalom bővülésében. Az árukészlet felhalmozása érdekében olyan Ipari vállalatokkal Is érdemben tárgyaltak amelyek korábban nem termeltek közszükségleti árucikkeket. Ezek a kiegészítő tevékenység keretében az össztermelésl érték egy százalékának erejéig kisegíthetik a kereskedelmet, közszükségleti árucikkekkel. Az Igényekre a szóban forg " - latoknak sajnos csak húsz százaléka reagált pozitívan, viszont az Igényelt 77 termékből így is sikerült 52 öt legyártani és forgalmazni, tehát öt százalékkal növelni a kiskereskedelmi árualapot. összehasonlítás céljából egy szemléltető tényt Is említünk: a közszükségleti árucikkek 45 százalékát hazánkban az általá nos gépipar vállalatai készítik. Ezzel szemben az aránv más országokban eléri a hatvan százalékos maximumot, tehát a kettő közötti különbség lényeges. Ez szükségessé teszi, hogy a közszükségleti iparcikkek gyártásával eddig nem foglalkozó hazai vállalatok Is segítsenek, és a munkamegosztás keretében bővítsék a boltc’lasztékát. Természetesen olyan megoldás is számításba jöhet, hogy a hiányzó árut külföldről szerezzük be, ehhez azonban az szükséges, hogy iparunk növelje a világpiac igényeli ’c megfelelő exportcikkek gyár' isát. Olyan áru kivitelét, amelyből nagy tételben szállíthatnánk külföldre, s onnét pedig közszükségleti cikkeket hozhatnánk be. Hoksza István A Kelet-sziováktai Kerületi Erdőgazdaság Igazgatóságán március utolsó napján megtartott sajtótájékoztatón Andrej Ziga Igazgató említette, hogy Földünket 3 milliárd 792 millió hektár, vagyis a szárazföld 29,1 százalékát erdő borítja. A világ erdeinek fakitermelése évente mintegy 1600 millió köbméter, de ennél a mennyiségnél sokkal többet vágnak ki. Ugyanakkor felmérések bizonyítják, hogy az utóbbi 100 évben a szél és víz okozta talajerózió körülbelül kétezer millió hektár termőterületet tett tönkre, s ez a világ szántóterületének mintegy egynegyede. Ez olyan erdőgazdálkodást sürget, amely tudományosan bizonyltja, hogy az erdő jóval több, mint hasznosítható nyersanyagok forrása. A kelet-szlovákiai kerületben levő tizenhat erdőgazdaság 638 ezer 263 hektáros területen gazdálkodik, ebből 611 ezer hektár az erdő. Az összterület 87 százaléka tűlevelű, a fennmaradt rész pedig bükkös, tölgyes és más lomblevelű erdő. A kerület erdőgazdasági üzemeiben 15 ezer dolgozót foglalkoztatnak. A 7. ötéves tervidőszak első két évében 3 millió 501 ezer köbméter fát termeltek ki, s a területeket újra erdősítették. Az utóbbi két évben pontosan 15 ezer 364 hektár területre telepítettek facsemetéket. Ogy avatkoznak be bizonyos területeken, hogy a természetes növekedést segítsék. Felügyelnek a rendkívül értékes vadállomány gyarapodására, biztosítják a pozitív szelektálást, begyűjtik az erdei gyümölcsöt, s az értékes gombafajokat. Ezt a rendkívül változatos tevékenységet erdőgazdálkodásnak nevezzük. Ebben mindannyian segíthetünk az erdészeknek azzal, hogy ml is óvjuk és kíméljük az erdőt. I. B. VÁLLALATON BELÜL A galántai, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a komáromi (Komárno) és más tárásokból Bábolnán |MNK| harminc sző vetkezet elnöke három napos szakoktatáson vett r|szt. A tanfolyam résztvevői megtekintették a Bábolna! Iparszerű Kukoricatermelő Vállalat folyékony műtrágyát gyártó üzemegységét. Ez biztosítja в talajvizsgálatokra támaszkodó tápanya-pótlást. A korszerű növénytermesztés. az optimális terméseredmények megkövetelik a nagy hatóanyag artalmó specifikus műtrágyák hasznosítását. A készítménynek alkalmasnak kell lennie az energiatakarékos, a talajnedvességet megőrző talajművelési technológiába történő beilleszkedésre. Ezeknek a követelményeknek legjobban a szuszpenziós műtrágyák felelnek meg IKR-beruházásban 1980-ban Bábolnán felépítették a folyékonyműtrágya-Uzemet, részint hazai, részint pedig szocialista importból beszerzett eszközök felhasználásával. Az építmény szinte teljesen fából készült. A* üzemegység teljesítménye 20 t/ó folyékony műtrágya. Az IKR-hez tartozó taggazdaségok szuszpenziós műtrágyákkal 35 ezer hektáron a legkorszerűbb tápanyagpótlást valósítják meg. A folyékony műtrágya előnye a szilárd halmazállapotúval szemben a következő: a hatóanyagok egyenletesen kijuttathatók, lokális alkalmazásuk egyszerű, jól szabályozható, kitűnően keverhetők herbicidekkel és tala (kondicionáló készítményekkel, öntözéssel és hozamfokozó biológaii anyagokkal is к mbinálhatók, s a növények igéjuttatfaatók, veszteségmentesen tárolhatók, környezet- és ta’ 1- védelmi szempontoknak teljes mértékben megfelelnek. Az IKR folyékonymőtrágyagyártó üzemében elért termelési és forgalmazási eredményekből kiindulva, azt tanácsolják, hogy a tagOzemek körzetében hasonló egységeket létesítsenek amelyek rákapcsolódhatnának az agrokémiai vállalatokra. Krajcsovics Ferdinánd ■>Ш1!'|1Р!ИР—>«1ИМ1—И|1 P'^l1 ШЦЩЧ1 ЧИ INHPW———»■! H WVfP—PIIWSIfg ll ШЧЦ1М11 Щ1Т|ГГтрППТ ПШ1ПГПТГ»и<1ТП nr....—fi-------T——1----1--------------- •> - —...... ........... A háziasszony megveszt a tejet, hazaviszi, felforralja, de összemegy. A tőketerebesi (Treblšov), az eperjesi (Prešov) és a mlcbalovcel járásokban általában sok a panasz a forgalmazott tel minőségére. A frissnek vélt, otthon a hűtőszekrényben tárolt tej egyetlen éjszaka megsavanyodik. Hasonló panaszokat hallottunk a tejfölről Is. A technika mai szintjén, amikor a hűtés módját a gyakorlatban sikeresen alkalmazzuk, ez a jelenség nem mondható természetesnek. A kérdés tehát jogos: Miért savanyú a tej? A válasz azonban korántsem egyszerű. Nézzük csak az Illetékesek véleményét. Karol Sroka, a Kelet-szlovákiai Tejipari Vállalat Igazgatója Így nyilatkozik: — Voltak jelzések a tej ás a tejföl gyenge minőségére, azt viszont állítom, hogv üzemeinkből jó minőségű tel kerül a boltokba. Ha viszont nem hfltik tovább a tejet, akkor baj van. Azt kell megnézni, hogy a ' öltben rekeszben vagy hűtőpultban tárollák-e a telet? Magam Is fogyasztó vagyok Tudom, hogyan táiolnnk Egv őrá elég hogy a tej a rekeszben megró-SEM FENÉKIG TEJFÖL“ moljon. A tejipar tárolója ló. A hűtés kifogástalan. Ha az ellenőrzések alkalmával mégis hibát találnak, akkor a tejet nem szállítjuk a boltokba. Azt az Igazság kedvéért említem, hogy az üzemből tulajdonképpen a gépekből kerül a boltba a tej. Ott pedig 10 C -fok alatt kellene tárolni. A boltokban utánajártam, hogy miként tárolják a tejet. A gépkocsik hajnalban rekeszekben szállítják, gyakran délelőtt 10 óráig. A boltokban azért áll rekeszekben és nem a hűtőben, mert szerintük gyorsan fogy, és nem érdemes a hűtőbe tenni. A hűtés lehetőségei azonban sokkalta jobbak mint régebben, tehát nem kell keresni a hibák okét. Szerintem a tejipar nem a technológiával, hanem a szállítás ütemével hibázik. „A tel sem fenékig tejföl" — tartja egy bölcs szólás. — Miért kevés e tejföl? — Ml annyit tudunk készíteni és a piacra adni, amennyi tejet felvásárolunk — mondta Karol Sroka Igazgató. — Ez nem mentegetőzés, csupán tájékoztató azoknak, akik minket elmarasztalnak, ha némely tejtermékekből keveephh van a kelleténél. Évente 300 millió liter tejet veszünk át a termelőktől. Tény, hogy a te] és a vaj kivételével a fogyasztói piac igényeit nem teljesen elégítjük ki, ám azt is látni kell, hogy az utóbbi időben jelentősen növekedett a tej és a tejtermékek fogyasztása. Tavaly közel tízmillió liter tejjel többet dolgoztunk fel, mint a korábbi évben. Vajból például hat százalékkal készítettünk többet. Sajnos, a tejfölszükségletnek csak a 35 százalékát tudtuk előállítani, és saját gyártmányú sajtokkal sem elégítettük ki az igényeket. — Gondot okoz — folytatta az Igazgató —, hogy nem kiegyensúlyozott a tejeladás. Az alsó és a negyedik negyedévben például lényegesen kevesebb tejet kapunk, mint máskor. így gépsoraink és dolgozóink néha csak „félgőzzel“ dolgozhatnak. Ez év első negyedében a tejfelvásárlást Időtervet teljesítettük. A beszélgetésből azt Is megtudtuk, hogy a kerület 219 mezőgazdasági üzeméből jelenleg jobb minőségű, tisztább tejet adnak a tejüzemeknek, mint a például 1979-ben, amikor a felvásárolt tejnek csak 52 százaléka volt kiváló minőségű. Ugyanakkor ez a besorolás tavaly már meghaladta a 73 százalékot. A zsírtartalommal sincs különösebb baj. A tervezett 3,83-mal szemben 3,64 százalék volt a zsírtartalom átlaga. A tej vizezése viszont még mindig elófordul. Főleg a humennét, a mtchalovcel és a tóketerebesl járás egyes mezőgazdasági üzemeiben vizezik a tejet. Nem a véletlen műve, hogy a tejről a termelők és fogyasztók egyaránt egyre többet beszélnek. Az Illetékes államigazgatási szervek egyre gyakrabban tanácskoznak róla. Ez azt bizonyítja, hogy az életben egyre nélkülözhetetlenebbé válik. A lakosság tej- és tejtermékek' iránti Igényeinek kielégítése nem csupán az állattenyésztéstől, hanem részben a tejfeldolgozó üzemektől Is függ. A tejipari vállalat arra törekedik, hogy az üzemeket felújítsa, korszerűsítse. A felújítás alatt álló klrályhelmeci (Kráľovský Chlmec) tejfeldolgozó üzemre minél előbb szükség lenne, mert a Bodrogközből Mlchalovcélg hosszú a tej napi útja. Ellátogattunk a korszerűsítés alatt álló üzembe, ahol a dolgozók elmondták, hogy ha minden jól megy, akkor az év végén a környék lakossága már tólük kapja a tejet és a sajtféléket. Jó ütemben halad a rozsnyői (Rožňava) tejüzem bővítése ts, így az ottani termékek sora 1983-től fóleg füstölt áruval bővül. A vontatottan épülő kassai (Košice) új üzemben előreláthatólag szintén 1984-ben kezdődhet a termelés. Beszélgettünk Jfin Sveccel, az eperjesi tejüzem Igazgatójával is, mert a tej minőségével kapcsolatban a legtöbb panaszt ebben a Járásban hallottuk. Az Igazgató a bírálatot helyénvalónak tartotta. Elmondta, nogy problémák voltak a tejtárolő és tejszállltó tartályok tisztaságával, ám szerinte a te) elváltozását, savonyodását a mezőgazdaságban használt takarmányok okozzák.,i Illés Bertalan
