Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-05-07 / 18. szám
Négy éve termelek szilárd tamvezeték mellé telepített, lugasszerüen nevelt tutóparadicsomot. Lapunk szakrovatában egyszer megjelent erről egy rövidbe hír, s azóta sok kertbarát meglátogatott, hogy saját szemével győződjön meg munkám eredményéről. Az érdeklődésre való tekintettel, röviden összefoglalnám eddigi tapasztalataimat. Köztndott, hogy a folyamatosan növekedő, folytontermő paradicsomfajták nem koraiak, viszont ha kezdetét veszi az érés, hónapokon keresztül ellátják a termelőt. Ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy elegendő napfény érje a növényzetet, illetve a bogyókat. Ebből a követelményből kiindulva választottam a lugasszerü művelést. Tudniillik, ennél a módszernél a növényzet jobban szétterül, sokkal szellősebb és jobban megvilágított, mint a karóhoz kötözött bokorban. További előny, hogy a vezetékhez erősített növényzet jobban ellenőrizhető, az előforduló beleg levelek vagy hajtások azonnal eltávolíthatők, s az esetleges permetezés is hatásosabb lehet. Arról már nem is beszélve, hogy a termőföld is jobban kihasználható, hiszen a lugas mellett egyéb zöldségfélét termelhetünk. A palántát magam nevelem ugyanúgy, mint más paradicsomfajták esetében szokás. Csupán arra kell ügyelni, hogy a palánták ne nyurguljanak föl és ne dőljenek meg. Ha az időjárás megengedi, május elején telepítek, de mindig van annyi palántám tartalékban, hogy a kései fagyok esetleges kártéte le után újratelepíthessem az állományt. Jól előkészített, jó táperőben levő agyagos homokföldbe ültetek s a palántákat kissé elfektetve teszem a megásott gödörbe. Így a növények több gyökeret fejlesztenek, több tápanyaghoz jutnak és kedvezőbben fejlődnek. Mint a felvé-KÉRDÉS: Tavaly a Chovateľ 10. számában (MVDr. R. Šetka, Renesance chovu kôz) most pedig a Szabad Földműves szakmellékletében (Lejko Gy., Szegény ember tehene?) olvastam eléggé terjedelmes írást a kecsketenyésztés jelentőségéről. Mint a szerzők írják, a kecsketenyésztés előnyös meg hasznos is, ráadásul a kecsketej védi az emberi szervezetet némely megbetegedéstől (TBC, gyomorbántalmak, rák). Ha tényleg így van, akkor miért nem termeltetünk belőle annyit, hogy legalább a kórházakat vagy az óvodákat elláthassuk? S mivel megfogott a téma, volna még néhány kérdésem: milyen fajtá kát tenyésztenek nálunk a házLUGASPARADICSŰM Bőven termő lugasparadicsom a szerző kertjében Fotó: -bor télén is látható, én egy sor lugast szoktam ültetni, 50 cm-es tőtávolság alkalmazásával. Ha a kert beosztása úgy kivásija, esetleg két lugassor is lehet egymás mellett, de több nem, mert akkor a sorok beárnyékolják egymást. Kétsoros ültetés esetén 110—125 cm-es tőtávolság az ideális. Ütvén centimetéres magasságig oldalhajtást ne hagyjunk meg. Ezen felül egysoros ültetés esetén tövenként 2, kétsoros telepítésnél 4—6 főhajtást lehet meghagyni. A főhajtásokról rendszeresen el kell távolítani az oldalhajtásokat, különben a növényzet besűrűsödik a bogyók pedig aprók maradnak. Ha szakszerűen járunk el, jó termést szüretelhetünk, amely nemcsak tetszetős és ízletes, de lényegesen tovább eltartható, mint a karósparadicsom gyümölcse. En már három hétig is tároltam, és még mindig fogyasztható volt. A támvezeték 250—300 cm magas legyen, készülhet fából vagy fémből, a huzal pedig drótból. Ha a főhajtások elérik a legfelső huzalt, vízszintesen továbbvezethetjük őket. A lugas gondozása (kötözés, hónaljazás, gyomirtás, öntözés) nem igényel sok munkát. Kapálni nem tanácsos, legfeljebb sekélyen gereblyézni, mert ez megkíméli a gyökérzetet. A gyomokat kézzel szoktam kitépni, öntözni pedig vagy reggel vagy este szokás. Kötözésre tejeszacskókból hasított fóliacsíkot használok. Növényvédelmi tapasztalatokról nem beszélhetek, mert eddig nem kellett vegyszerek után nyúlnom. Lehet, hogy ebben az is közrejátszott, hogy én nem a növényzetet szoktam locsolni, hanem a földet áztatom el, mégpedig alaposan. Magot vagy palántát egyelőre nem tudok kínálni, viszont őszszel lesz elég vetőmagom s megrendelést már most elfogadok (Richterová 1165, 925 21 Sládkovičovo). Nagy Mihály tájiban, vannak-e nálunk angóra és rex változatok, az érdeklődők hol szerezhetik be a tenyészállatokat és mennyiért, mepnyi kecskét tarthat egy tenyésztő, van-e kecskék számára gyártott fejőberendezés? L. M., P. VÁLASZUNK: A háztáji kecsketenyésztésnek valaha tényleg fontos szerepe volt, mert az igénytelen állat’ ellátta tejjel a családot, esetleg a települést. Ma a nagyüzemi tejtermelés kielégíti a piaci igényeket, tehát a kistenyésztők érdeklődése lényegesen visszaesett. Kevesebb kecskét tartunk, az állomány igen felaprózott, tehát lehetetlen megoldani a felvásárlást. Következésképpen a kórházak, az óvodák és hasonló intézmények ellátására sem gondolhatunk. Hazánkban a szervezett kisállattenyésztők a fehér rövidszőrű szarvatlan kecskét tenyésztik, az említett fajták Ismeretlenek. Továbbtartásra alkalmas állatokat elsősorban a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének elismert állománnyal rendelkező tagjaitól lehet beszerezni, mégpedig az évente megrendezésre kerülő tenyészállat-vásárokon. Itt 5 hónaposnál öregebb tenyésznövendékek kerülnek eladásra, természetesen hivatalos áron. Az állatokat származás és tenyészérték alapján minőségi osztályokba sorolják. Az ER minősítésű tenyészállatok értéke 1500, az E mlnőségűeké 1300, az I. osztályúaké 1000, a másodosztályúaké pedig 800 korona. Az idén a következő helyeken lesz tenyészállatvásár: Veľká Dolina, nyitral járás (augusztus 25), PHešovce, zvolení járás (aug. 23), Kláštor pi Л Znievom, martini Járás (aug. 24), Bruty, Nové Zámky-1 Járás (aug. 26), Dačov, prešov! járás (aug. 31). Az elterjedten tenyésztett kecskék öt hónaposnál fiatalabb utódait 25—35 koronás élősúly-kilogrammonkénti átlagáron értékesítik a háztáji tenyésztők. A ház.,, tenyésztő anuyt kecskét tarthat, amennyit képes kiszolgálni és ellátni. Az erőtakarmányok elosztás. —a* bályozó irányelvek értein- за a szervezett kisállatteuyésztők összesen négy hasznossági ellenőrzésbe bekapcsolt és ugyancsak négy, hasznossági - 1-őrzés nélkül tartott kecskére Igényelhetnek takarmányt a központi alapból, természetesen más-más mennyiségben. Ami pedig a fejőgépet Illeti: Ilyen speciális berendezést a svéd Alfa-Laval cée gyárt és szállít. BOŽENA POPLUHAROVA, az SZKSZ KB jnh- és kecsketenyésztési szakbizottságának titkára A rendszeres kapálásnak, sarabolásnak májusban már nem csupán talajlazító, de gyomirtó és vízgazdálkodást javító szerepe Is van. Eleink nem véletlenül mondogatták, hogy a jó kapálás fölér egy kiadós esővel. Még a májusival is, amely köztudottan aranyat ér. Mielőbb kézbe vennénk a kapát, ritkítsuk meg a később vetett sárgarépát, petrezselymet, paszternákot, feketegyökeret (5—7 cm) és retket (3 cm), törjük ki a hagyma magszárát, a leveleket összekötve árnyékoljuk a karfiolt. A szabad területeken vessünk babot (a karós többet terem], borsót, céklát, salátát és csemegekukoricát. A fölszabadult melegágyban, vagy szabadföldön elvethetjük a késel к' ,о-зtaféléket. Ha sikerült magot szereznünk, akkor föltétlenül vessünk bimbóskelt is. Aki csak teheti, fóliával takart földbe ültesse a paradicsomot, paprikát, tojásgyümölcsöt meg a káposztaféléket. így kevesebb gondot ad az öntözés, kapálni sem kell, és a föld is gyorsabban fölmelegszik, tehát korábban nyerünk hasznosítható termést. A nem túlságosan gyomosodó területeken előnyösebb átlátszó fóliát használni. A fűtött hajtató berendezésekben lassan piacképes árut kínál a paprika, pirosodni kezd a paradicsom, és a hónap végén már a sárgadinnye is Illatozva jelzi, hogy fogyaszthatóvá érett. Ha a folyamatosan növekvő paradicsom oldalhajtásait kicsípjük, valamivel előbbre hozhatjuk az érést, viszont csökkentjük a hozamot. A fütetlen sátrakban szépen fejlődik és virágzik a paprika. A látvány hatására sokan megfeledkeznek a régi aranyszabályról, hogy az első terméskötésig a paprikát fejtrágyázni nem szabad, locsolni is csak módjával. Tapasztalt kertészektől hallottam, hogy ebben az időszakban csak akkor kezdenek öntözni, ha a növényzet már szinte kéri a vizet. Terméskötés után viszont kiadósán kell öntözni és nem szabad sajnálni a tápoldatos beöntőzésre vagy lombtrágyás permetezésre fordított pénzt és időt. A hajtatott salátauborkát folyamatosan szedjük, hogy többet teremjen. A korai karalábét már szedhetjük, a később ülte tettet rendszeresen kell öntözni. A karfiol beéri háromnaponként ismételt, frissítő öntő zéssel. A .borsót folyamatosan szedjük és locsoljuk, a most kelőt óvjuk a verebek kártételétől. A fagyveszély elmúltával sza- 4 badföldbe ültethetjük a paprikát, paradicsomot, tojásgyümölcsöt, uborkát, az előkészített fészkeket betelepíthetjük edzett tök-, dinnye- és csillagtök-palántával. Most kell kiegyelni a helybevetett uborkát (25 cmj, tököt és csillagtököt (két növény egy fészekben). Az áprilisban helybeveiett paprikát, paradicsomot és fűszerpaprikát május végén rit-3kíthatjuk. Ilyenkor mái általában fogyasztható termest nyújt a korai kel és a fejes káposzta. A termő fákat szükség szerint, a telepített csemetéket rendszeresen öntözzük. Ha idegenkedünk a talajtakarástól, akkor a földet (kapáljuk és gereblyézzük. Ne' sajnáljuk a vizet a bogyósoktól sem, de ne a bokrokat öntözzük, hanem a földet. A juttatott műtrágyát (Cererlt, vagy ammónsalétrom és szuperfoszfát) kapáljuk be földbe. Az észlelt levélsárgulás vashiányt Jelez. Ilyenkor a permedébe adott lombtrágya is segíthet, de biztosabb a vasgálic vagy chloroffen adagolása. A lisztharmatos hajtásvégeket vágjuk le és égessük el, a vízhajtásokat vágjuk le, illetve kurtítsuk, a tősarjakat pedig szedjük fel és telepítsük alanyiskolába. Előfordulhat, hogy a fa alatt kis halomban fűrészporszerű anyagot találunk. Ha fölötte megvizsgáljuk a fa törzsét és az ágakat, bizonyára megtaláljuk a farágő hernyó járatát. Ha nem túl mély a járat, dróttal elérhetjük és elpusztíthatjuk a kártevőt. Ha ez nem sikerül, a furatot tömjük be benzines vattával. A permetezések alkalmával legalább egyszer lombtrágyát (pl. Harmavit) is juttassunk a fákra és bokrokra. Lassan érni kezd a szamóca. Szüneteltessük a kapálást, szakítsuk le a fölösleges indákat, a gyümölcsök alá pedig tegyünk szalmát, forgácsot, deszka- vagy 'cserépdara bokát A korai cseresznyét kocsánnyal együtt szedjük, de a termőrészeket ne tépjük le. A termő szőlőt most áranként 3—5 kilogramm Cererittel fejtrágyázzuk. A telepítést r.-.ost már tényleg fejezzük be és készüljünk föl a fagykár megelőzésére. Ha a szomszédok összefognak, füstöléssel a szőlőt és a gyümölcsfákat is megóvhatják a károsodástól. A magára utalt kertészkedő csak a folyamatos öntözéstől vagy permetezéstől, esetleg a szőlő védőtakarásától (pl. régi ruhadarabok, pokróc stb.) remélhet sikert. Ha a hőmérséklet nulla fok alá csökken, mindaddig folyamatosan kell öntözni vagy permetezni, amíg a hőmérő higanyszála meg nem állapodik nulla fok fölött. A fagyveszély elmúltával az új telepítésű szőlőben elk >tatjuk a földkupacokat, a régebbi ültetvényben pedig megkezdjük a hajtásválogai.st. Ilyenkor a fürtképződmények már jól láthatóak. Itt Is fo з a rendszeres sarabolás. A jelentkező vadhajtásokat azonnal távolítsuk el, ne szívják fölöslegesen a tápanyagokat. A használatos permetlébe néha tegyünk lombtrágyát a nélkülözhetetlen nyomelemek pótlására. Kompótos poharakba töltsünk valamilyen erjedő folyadékot s az üvegeket helyezzük el a szőlőben, hogy a befogott lepkék száma alapján a legmegfelelőbb Időpontban permetezhessünk a szőlőmolyok ellen. Május közepén megkezdhetjük a zöldoltást. Ezt a munkát legkésőbb június derekáig el kell végezni. Aki tervbe vette, még elvégezheti a borok savtompítását vagy házasítását. Ezek módjáról lapunk március 12-én megjelent számának szakrovatában írtunk. A virágoskertben helybevetjük a kínai szegfűt, bársonyvirágot, eltelepítjük a kardvirág hagymáit, és beültetjük az erkélyládákat, de a palántákat éjszaka árnyékolással óvjuk a hidegtől. Most kell vetni díszbabot, dorottya- és pillangóvirágot, telepíteni egy nyáriakat. Fontos tennivaló a gyepkezelés. Az új gyepet mindenképpen kézzel kaszáljuk, mert a gépek sok füvet kitépnek, a kerekeik pedig mély nyomot hagynak a még laza földben. A rózsát fejtrágyázzuk (Cererit), a futórózsát május végén ritkító metszésben részesítjük. Most már megmetszhetlük a babarózsát, a japánbirset, az arany- és gyöngvvesszőt. kivághatjuk az orgona sarjhnjtásait. Az évelők most a legszebbek, viszont az elnyílott vtrághngymákat már föl kell szedni fhárom-négyévenként kell őket áttelepíteni). A dáliagumó fagyérzékeny, tehát csak a fagyveszély elmúltával kerüljön földbe. Ebben az időben kell ültetni a gyökeres krtzantémpalántát és az előhajtatott kánna-gumókat is. A vlrágoskertben is inkább ritkán, de kiadósán öntözze: k, jól áztassuk el a földet. Ha megtelepednek a levélt: vek (pl. rózsa), azonnal perir.-^z-' zünk. (kr) Mindent ишць idejében
