Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-30 / 17. szám
1983. április 30. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Az öntözés alapos felkészültséget igényel Ma már kétségtelen, hogy a korszerű növénytermesztés egyik legjelentősebb belterjesítő tényezője az öntözés. Ezért kutatóintézetünk munkatársai igyekeznek feltárni mindazon lehetőségeket, amelyek elősegíthetik a tudomány és a kutatás terén elért eredmények mielőbbi gyakorlati alkalmazását. A népszerűsítő módszerek közül a tudományos értekezletek váltak be a legjobban. Erről tanúskodik az intézet által szervezett rendezvények iránti nagy érdeklődés. Tavaly a szakemberek széles körében például nagy visszhangra talált a gabonafélék, a belterjes fűfélék, a szőlő és a-gyümölcsültetvények öntözésével, az öntözési feltételek közötti tápanyagpótlás módszereivel, valamint az öntözőberendezések műszaki újdonságaival foglalkozó szakelőadások. A kutatásban elért eredményeket tíz mezőgazdasági üzem gyakorlati körülményei között próbáljuk ki. Ezen túlmenően — országos viszonylatban — további 19 mezőgazdasági üzemmel és kilenc járási mezőgazdasági igazgatósággal tartunk fenn jó kapcsolatot. A gyakorlati próbakísérletek alapján ezután munkáljuk ki az öntözés optimális üzemeltetési tervét, célszerű munkaszervezését, valamint az öntözőberendezések ésszerű kihasználásának rendszerét. A bevált tapasztalatokat, újszerű módszereket igyekezünk a többi öntözőgazdálkodó mezűgazdasági üzemben népszerűsíteni, érvényesíteni. Az utóbbi években több gazdaságban sikerült megoldani a másodnövények, valamint a belterjes fafélék öntözési viszonyok közötti termesztésének igényes programját. Igaz, a gyakorlatban nem minden esetben élnek az öntözés adta lehetőségekkel a takarmánytermelés növelésére, amely módot nyújt egységnyi területről két termés begyűjtésére. Ez főleg abból ered. hogy sok mezőgazdasági üzemben a takarmánynövényeket — öntözött viszonyok között — a szántóterület 20—24 százalékán termesztik, ez a tudat pedig nem kényszeríti a vezetőket az összes rendelkezésre álló tartalék kihasználáséra. Az Intézetünkkel való együttműködés eredményeként több mezőgazdasági üzemben jól érvényesítik a tarlónövények öntözött viszonyok közötti termesztését. A ma már közismertté vált Perko, Akela vagy a Hyso tarlónövényként való termesztésével az összes agrotechnikai követelmények betartása mellett — gondolunk itt elsősorban közvetlenül a főnövény betakarítása utáni vetésre, a megfelelő tápanyagpótlásra és az öntözési lehetőségek maximális kihasználására — igen jó eredményeket értek el. A tarlónövényekből származó zöldtömeg takarmányozásával — azokban a gazdaságokban, ahol termesztésük az öntözött körülmények között meghonosodott — a tehenek tejelékenysége december elejéig nem csökkent. A másik oldalon viszont az áttelelt Perko és Hyso növényzete lehetővé tették a kora tavaszi zöldtakarmányozást. A peredi (Tešedíkovo) szövetkezetben tavaly például Perkóból 30,6, az Akela repcelajtából 26,8, a Hyso hibridből pedig 39,6 tonnás átlaghozamot értek el. Ezen túlmenően a zöldtakarmányozás idényét december elejéig kinyújthatták, tavasszal viszont korábban kezdhették meg. Am ami igen lényeges, az öntözött körülmények között termesztett takarmánynövények minősége kiváló. Ma a Most pri Bratislava-i, az ostrovi, a trebaticei, a soporňai, a vágselylyei (Šaľa), a peredi és a légi (Lehnice) szövetkezetben, valamint a Gombai (Hubice) Állami Gazdaságban fokozott figyelmet szentelnek a tarlónövények öntözéses termesztésének. Míg pár évvel ezelőtt ezekben a gazdaságokban jelentős takarmányhiánynyal küszködtek a téli időszakban, ma a szükséges takarmányaiap megteremtésének kérdése megoldódott. A Fregatt gördülő szárnyvezeték korszerű öntözőberendezés Kezdeményező helytállásukkal alapvetően fontos szerepet töltenek be a takarmánytermelés progresszív módszereinek népszerűsítésében. Ezek a gazdaságok rugalmasan reagáltak arra a követelésre, hogy bevált tapasztalataikat az -összes mezőgazdasági üzemben érvényesítik, ahol adottak az öntözési lehetőségek. Szlovákiai viszonylatban tíz mezőgazdasági üzem kötelezettséget vállalt, hogy öntözött körülmények között lucernából Uz. belterjes fűfélékből — zöldtömegben — hetven, silókukoricából 45, tarlókeverékekből 15, őszi keverékekből pedig 18 tonnás hektárhozamot érnek el. Fő céljuk kellő mennyiségű és jó minőségű tömegtakarmányt biztosítani ahhoz, hogy egy kiló marhahús kitermelésére az erőtakarmány-szükségletet 2,10 kilóról két kilóra, egységnyi tej előállitásához pedig 0,31 kilóról 0,28 kilóra csökkentsék. Valamennyi gazdaságra vonatkoztatva a legfontosabb cél továbbra Is az ésszerű tömegtakarmány-gazdálkodás marad, különös tekintettel a minőség javítására. Ennek alapvető feltétele a belterjes fűállományok megfelelő telepítése, kihasználása, továbbá a kellő mennyiségű tápanyag- és vízszükséglet biztosítása. Ebhez az alábbi elvek és Intézkedések betartását javasoljuk: ■ a belterjes fűállományok telepítését és hasznosítását az öntözőgazdálkodási kutatóintézet módszertani utasításai szerint végezzük; ■ minőség és mennyiség szempontjából be kell tartani az egyes fűfajok optimális sorrendjét; ■ a begyűjtést évente ötször kell elvégezni, emellett csökkenteni a betakarítási veszteségeket, és növelni a takarmány minőségét; ■ főleg elégtelen téli csapadék esetén nagyobb öntözővíz-adagokat kell alkalmacni — 4—5 óránként 50 —60 millimétert le. Ahhoz, hogy az idén az öntözési lehetőségeket teljes mértékben kihasználjuk, hasznosítanunk kell a múlt évi bevált jó tapasztalatokat, és ki kell küszöbölni az előző évek hiányosságait úgy, hogy a takarmányprogram megvalósításában is teljes mértékben érvényesüljön a maximális gazdasági hatékonyság. Ehhez 8 feltételek adottak. Csak élni kell ezzel a lehetőséggel. Ehhez feltétlenül szükséges. hogy pontosan kidolgozzuk az öntözési terveket, gondoskodjunk az öntözőberendezések maximális üzemképességéről és ésszerű kihasználásuk szüntelen ellenőrzéséről. Az alapossággal végzett munka ezen a téren is teljes mértékben bevált. Ezért a gazdaságok vezetőségének Is minden tekintetben támogatni kell ennek biztosítását. A múlt évi tapasztalatok arra utalnak, hogy a mezőgazdasági üzemek többségében az öntözőberendezések karbantartásának és javításának csak minimális figyelmet szenteltek. Többnyire a pótalkatrészek hiányára hivatkozva. Bár ez az érvelés jogos, mégis a legnagyobb hibát ott követték el. hogy az öntözőberendezések javítását és karbantartását úgy tervezik és végzik, mint ez a többi gépi eszköz esetében történik. A javítási és karbantartási munkákat az öntözé si csoport tagjaira bízzák, vagy a javításokat közvetlenül az öntözőberendezések üzembehelyezése előtt végzik el. Ennek következtében a pótalkatrészek iránti igényeiket sem terjesztik elő kellő időben. Gyakran lehetünk tanúi annak, hogy a szakszerűtlen és felelőtlen bánásmód következtében az öntözőberendezések meghibásodnak. Mivel az öntözőberendezésekről való gondoskodás és az ellenőrző tevékenység egyelőre foghíjas, a mezőgazdasági üzemekben arra kell törekedni, hogy az öntözőberendezések közvetlenül a dolgozók szocialista gondozásába kerüljenek. Ehhez persze meg kell teremteni a szükséges szervezési és műszaki feltételeket, valamint a hatékony anyagi ösztönzés rendszerét. A mezőgazdasági üzemeknek ez mindenképpen kifizetődik, még akkor is, ha igényesebb és ellenőrző munkával jár. STEFAN FOJTlK agrármérnök, a Bratislavai öntözőgazdálkodási Kutatóintézet munkatársa Az öntözés hatékonyságát az alapos felkészülés, az öntözőberendezések rendszeres karbantartása és szakszerű kezelése jelentősen növeli “BarÓH orszZgck termelési ý&pasiUAeltiä EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL A Szovjetunió élelmiszerprogramjának megvalósítása során a többi szocialista ország együttműködésével is számol. A citrusfélék termesztésével kapcsolatban a Szovjetunió Kubával fog együttműködni. Az egyik oldalon a Szovjetunió segíti a citrusfélék feldolgozását végző új üzemek építését, az öntözőberendezések létesítését, a másik oldalon Kuba látja majd el a Szovjetuniót citrusfélékkel. A Szovjetunió ugyancsak számol a friss és a tartósított zöldség- és gyümölcsfélék behozatalával, főleg a Bolgár és a Magyar Népköztársaságból, valamint a Román Szocialista Köztársaságból. A Szovjetunió már hosszú évek óta együttműködik hazánkkal és d többi szocialista országgal a gabonatermesztésben. A Szovjetunióban jelenleg a növénykultúrák több mint harminc olyan fajtáját, hibridjét termesztik, amelyeket a KGST-tagországokban nemesítettek ki. A vetőmagvak és ültetöanyagok behozatalát a Szovjetunió állandóan növelt — a jelenlegi ötéves tervidőszakban a növekmény várhatóan eléri a 14 százalékot. A Szovjetunió ezen kívül részt vesz a gazdasági állatok genetikai alapjának hasznosításában, az állatgyógyászati készítmények fejlesztésének nemzetközi szakosításában és még sorolhatnánk tovább. jOBB GABONATERMES Az afgán földművesek az idei gazdasági évben 4,5 millió tonna gabonát takarítottak be. Legtöbbet búzából — 2,86 millió tonnát, amely tízezer tonnával volt több az előző évi valósághoz viszonyítva. Figyelemre méltó eredménynek számít az Is, hogy 920 ezer tonna gyümölcsöt és szőjőt takarítottak be, s 5 százalékkal nőtt a zöldségfélék termése. A jó gyümölcstermés lehetővé teszi, hogy több aszalt gyümölcsöt készítsenek, ami az ország legfontosabb kiviteli cikkét képezi. A jó eredmények elérését el-" sósorban az tette lehetővé, hogy az afgán földművesek a korábbi gazdasági évhez viszonyítva több műtrágyát, vetőmagot és növényvédő szert kaptak, s előnyös kölcsönökkel növelhették a termelést. ELEKTRONIKUS IRÄNYlTÄSSAL A Bolgár Tudományos Akadémia Műszakl-klbernetlkal Intézetének műn katársal kifejlesztették azokat az elektronikai berendezéseket, amelyek lehetővé teszik az Uvegházak önműködő Irányítását. A berendezések olyan mikroprocesszoros rendszer alapján működnek, amelyek állandóan figyelik a hőmérsékletet, a levegő nedvességtartalmát, a levegő áramlását, a napsütés vagy a fűtés Intenzitását, a talaj nedvességtartalmát, s ezek alapján programozásszérűén kialakítják a növénykultúrák számára legmegfelelőbb körülménye két. Az EKO-rendszert a Szófia közelében levő Szredecl Agrár-Ipari Kombinátban már sikeresen kipróbálták, ahol a tüzelőanyagok Jelentős mérté kü megtakarítása mellett a zöldségfélék és a virágok terméshozamának 25 százalékos növelését eredményezte. FEHERJEKIEGÉSZlTÖK Az amlnosavak, amelyekből az 41Ö szervezet a fehérjéket építi fel, az élelmiszerek nagyon fontos, szinte nélkülözhetetlen részét képezik. Ezért nem véletlen, hogy takarmánykiegészltöként is nagy jelentőségük van. A szovjet kutatók kifejlesztettek egy technológiát, melynek során a cukorrépa melléktermékeiből, főleg a melaszból és ennek feldolgozásakor keletkező melléktermékekből fehérjét nyernek. Ha ezt a tápokhoz keverték (0,2—2 százalékos arányban), a gazdasági állatok hasznosságának 6—14 százalékos növekedését észlelték. NÜVEL1K A LEGELŐK TERÜLETÉT A Mongol Népköztársaságban 1985-ig 10—12 millió hektár sztyeppét, Illetve félsztyeppét változtatnak át legelőkké. Ezidáig a legelőkön évente 24 millió juhot, tehenet, lovat, kecskét és tevét tartottak. Ezért a legelők termésének hatékony kihasználása és a növénytermesztés volumenének növelése elengedhetetlen részét képezi a szükséges takarmányaiap megteremtésének. Jelenleg az állatokat a potenciális legelőknek több mint a felén tudják megítatnl. Erre a célra Igénybe veszik a különféle természetes vlzforrásokat, főleg az ország északi részén. 1985-ig további hétezerrel szeretnék növelni a vlzforrások számát. Sok helyütt azonban a víz több mint 100 méter mélységben található, ezért egyre több és nagyobb teljesítményű szivattyút kénytelenek használni. Jelenleg a meglévő vízforrások hatékony hasznosításán fáradoznak. Ebbe a tudományos Intézetek munkatársait Is bekapcsolják, akik főleg a vlzforrások optimális széthelyezését szorgalmazzák. Az egyes járásokban a berendezések karbantartásáról és javításáról mobil brigádok gondoskodnak. ŰJ PARADICSOMKOMBAjN A Román Szocialista Köztársaságban új kombájnt fejlesztettek ki a paradicsom betakarítására, amely egyúttal osztályozza is a termést, helyettesítve számos dolgozó munkáját. A kombájn óránkénti teljesítménye 20 tonna. SUGÁRZÁSSAL — TÖBBET A Bolgár Tudományos Akadémia Örökléstani Intézetében sikerrel alkalmazzák a sugárzást. Gamma-sugarak segítségével igyekeznek megváltoztatni a növények genetikai tulajdonságait. A múlt év őszén első Ízben vetették el azt az Altimir G7 búzafajtát, amelyet a már említett sugárzás Igénybevételével nemesítettek ki. Az új fajtára Jellemző, hogy átlagosan SÓ—80 mázsás hektárhozamot ad, ami mintegy egyötödével több, mint 8 fajta hagyományos nemesítésekor volt. A sugárzás kedvező hatása ezenkívül a kukorica, a szója és a paradicsom esetében is bizonyított. A sugárzást a gyümölcstermesztésben Is hasznosítják — a legelterjedtebb két őszibarack-fajta esetében átlagéin 30 százalékkal növelték a hektárhozamokat. (HÍZ) Tudomány és gyakorlat N0VÄKYI PETROLKÉMIAI KUTATÓINTÉZET: A A mezőgazdasági földterület csökkenése és a takarmányalap bővítése megköveteli, hogy új utakat keressünk, új takarmányforrásokat. takarmányktegészltőket hasznosítsunk. DrSc. Vendelín Mach mérnöknek és munkaközösségének, valamint Ing. Vladimír Pátkának és munkaközösségének találmányai ts az előbb említett célt szolgálják. A találmányok lényege: a D-erltro-pentöz gyártása során keletkező szörpök takarmányozási célra való hasznosítása, egyrészt a többi takarmányféle Ízesítésén keresztül, másrészt a szemcsézett takarmányokban. A vegyészeti kutatás és az állategészségügyi felügyelőség munkatársainak, valamint a mezőgazdasági üzemek szoros együttműködésével a mezőgazdasági gyakorlatban eléggé gyorsan megvalósították a kutatás eredményeit. Például 1981-ben a kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemet több mint 3760, tavaly a közép- és kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemel pedig 4353 tonna szörpöt vettek át. A szörpök tránt egyre nagyobb az érdeklődés, de vannak még készletek. Az érdeklődők az alábbi címzetthez fordulhatnak: Výrobné združenie, Spoločný poľnohospodársky podnik, Štúrova 129, 093 33 Vranov nad Topľou. NYiTRAi Állattenyésztési kutatóintézet: Ing. R. Blaho, CSc. vezetésével egész sor kísérletet végeztek az optimális borjú- és üszőnevelés céljából, különös tekintettel a hosszantartó, jó hasznosság elérésére. A legutóbbi kísérletek során a szlovák plnzgauí borjakkal, valamint a vörös tarka holstein-fríz és az ayrshlre fajtával történő keresztezés utódaival 15—90 napos korukban takarékos tejporfogyasztás (19,7 kg) mellett 103 kiló TKŠ tápot és 25 kiló jó minőségű szénát etettek, egyedenként. A legnagyobb (0,72 kg-os) átlagos nap! súlygyarapodást a vörös tarka holstein-fríz marhával történő keresztezés utódai és a pinzgaul borjak (0,65 kg) érték el. Az üszőkkel 90—180 napos korukban 150 kiló szecskázott szénát, 418 kukortcaszllázst és 159 kiló keveréktakarmányt etettek, s az átlagos napi súlygyarapodás 0,78—0,82 kg között ingadozóit. A növekedés említett egyedenkénti intenzitása megfelel a későbbi jó hasznosság elérésének.
