Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-30 / 17. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1983. április 30L VADÁSZAT + HALÁSZAT -f VADÄSZAT + HALÄSZAT + VADÄSZAT + HALÄSZAT + VADÄSZAT + HALÄSZAT -f VADÄSZAT -f HALÄSZAT + VADÄSZAT + HALÄSZAT A gazdasági ás szociáiis programinál összhangban A természeti forrásuk tervszerű kihasználásával, az életkörnyezet hatékony védelmével és alakításával, a szabadidő hatékony hasznosításával, az üdüléssel, az emberi erő felfrissülésével kapcsolatban fontos és igényes feladatok hárulnak mind a vadászatra, mind a halászatra, illetve a horgászatra. Szlovákiában ugyanis mindkét tevékenységhez kedvezőek a feltételek. A vadgazdálkodás szakaszán legfontosabb feladat a tervezett törzsállomány elérése és stabilizálása, a jó egészségi állapot, erőnlét és trófeaérték megtartása. Szlovákia vadgazdálkodásának színvonala, főleg a vadállomány és a vadászterületeken folytatót gazdálkodás tekintetében pozitívan értékelhető, de meg kell jegyezni, hogy vannak még kiaknázatlan tartalékok, fogyatékosságok. A halgazdálkodás vonalán legfontosabb feladat a konzum hal termelésének növelése, a vfzterületek halasltásának stabilizálása, a sporthorgászat kiszélesítése. Néhány növényevő és ragadozó hal kivételével megoldottnak tekinthető a folyóvizek halagltásához nélkülözhetetlen ivadékszaporltás és -nevelés. A vfzterületek halasftásának megtartása pozitívan értékelhető, különösen akkor, ha figyelembe vesszük a hal biológiai feltételeinek lényeges megváltozását, kezdve a szennyezéstől egészen a folyamszabályozásig. Fogyatékosságként említhető a halastavak és a speciális halgazdálkodási berendezések létesítése, kifejlesztése. vadgazdAlkodAs Szlovákiában jelenleg több mint 4 millió 458 ezer hektár vadászterületet tartanak nyilván, amelynek 55 százaléka mezőgazdasági, 41,8 százaléka erdő, ‘3,4 százaléka pedig egyéb terület. A vadászterületek száma az új módosítások értelmében 2562-ről 1263-ra csökkent, amely nagyobb — 2000— 5000, kivételesen pedig 15 ezer hektáros — biológiai egységek kialakításával párosult. Az összvadászterület 19,4 százalékán az Állami Erdők, 78 százalékán a Szlovákiai Vadászszövetség, 2,1 százalékán a Katonai Erdők és Gazdaságok, 0,5 százalékán pedig egyéb szervezetek (főleg állami gazdaságok, főiskolák) gazdálkodnak. A VADÁSZTERÜLETEK MINŐSÍTÉSE ÉS KÖRZETESÍTÉSE A vadállomány további fejlesztése, de főleg tervezett létszámának megtartása a megfelelő területek szétbelyezésének és az egyes vadfajok optimális száma meghatározásának függ vénye. A tervezett törzsállományok megtartásában a vadászterületek minősítése döntő jelentőséggel bír. A vadászterületek minőségi osztályok szerinti besorolásánál a természetes adottságokat, egységeket veszik figyelembe. Az egyes vadászkörzetek kijelölésére az özek, a szarvasok és az apróvadak esetében került sor. Egyegy vadászkörzet nagysága 30—140 ezer hektár, amelyek határvonala általában megegyezik a vadfajok természetes, ökológiai területének határvonalával. jelenleg még nem sikerült teljes mértékben megoldani a vadgazdálkodást a körzetesített vadászterületeken. Erre várhatóan az elkövetkező három évben kerül sor. A VADÁLLOMÁNYOK alakulAsa Szlovákiában összesen 21S szabadban élő, vadászható állatfaj található. Az őzek, a gímszarvasok, a dámszarvasok, a muflonok, a vaddisznó, a mezei nyúl, a fácán és a fogoly esetében az állatok szaporítása, nevelése és kilövése éves tervek alapján történik. A vadfajok ökológiai feltételei az utóbbi években szinte minden körzetben megváltoztak, főleg a nagyméretű szennyeződés, a kemizélás, a mező- és erdőgazdaság gépesítése, a turisztika fejlődése stb. következtében. Az állatokról való alapos gondoskodás eredményeként 1948 óta lényegében minden vadfaj esetében nótt az állomány. Az utóbbi években azonban az apróvadak, fóleg a foglyok és a mezei nyulak állománya megfogyatkozott. A gímszarvasok lényegében az öszszes körzetre eljutottak. A tervezett tavaszi törzsállomány 20 ezer darab. Tekintettel arra, hogy az utóbbi tíz évben a kilövés tervét csak 85 százalékra teljesítettük, jeleleg több mint 25 ezer gímszarvast tartanak nyilván. A tervezett törzsállomány túlszárnyalása sem tenyésztői, sem mezőgazdasági szempontból nem előnyös. A szelekciós fogyatékosságokkal ugyanis megbomlik az állatok korösszetétele, a nemek aránya és genetikai egyensúlya, ami végső soron az egészségi állapot és a trófeaérték leromlásához vezet. Ez utóbbi számadatokkal Is bizonyítható: a legutóbbi értékelés alapján a 15 ezer 656 kilőtt gímszarvas közül csupán 31 agancs 'é- i"malte ki az araivy-, 287 az ezüst- és 678 a bronzérmet. A közeljövő legfontosabb feladata az állománymódosltás. Főleg a szarvastehenek és a növendék állatok számát kell csökkenteni úgy, hogy a törzsállomány 40 százaléka szarvastehón, 40 százaléka szarvasbika, 20 százaléka pedig növendék állat legyen. Az űzek szintén minden körzetben élnek. Az erdőterületen némileg csökkelt, a mezőgazdasági területen viszont nőtt az állományuk. A törzsállomány távlati terve 75 ezer őzzel számol, jelenleg több mint 63 ezer özet tartanak nyilván. Az utóbbi tíz évben a kilövés tervét 75 százalékra teljesítették. A legutóbbi értékelés alapján a 24 ezer 133 kilőtt őz közül 60 agancs érdemelte ki az arany-, 147 az ezüst-, 1356 pedig a bronzérmet. A közeljövő legfontosabb feladata az állománybóvltés ügy, hogy a törzsállomány kétötöde őzsnta, kétötöde őzbak, egyötöde pedig növendék éllat legyen. A dámszarvas a vadaskertekben és a szabadban él. A tervezett törzsállomány 2000 darab, jelenleg 2923 dámszarvast tartanak nyilván. Az utóbbi években pozitív eredményeket értek el főleg a cernlkl, a petrovecl és a Teplý vrch-1 vadaskertekben. Az 522 kilőtt dámvad közül egy-egy agancs érdemelte ki az arany-, Illetve az ezüst-, négy pedig a bronzérmet. A közeljövő legfontosabb feladata a törzsállomány négyezerre valö növelése és a trófeaérték javítása. A muflonok szintén vadaskertekben és a szabadban élnek. A tervezett törzsállomány kétezer darab, jelenleg 2743 mnflont tartanak nyilván, főleg azért, mert az utóbbi években a kilövés tervét csak 72 százalékra teljesítik. A 718 kilőtt muflon közül 12 agancs érdemelte ki az arany-, 22 az ezüst-, 25 pedig a bronzérmet. A közeljövő legfontosabb feladata a korösszetétel módosítása és a tréfeaérték javítása. A vaddisznó minden körzetben elterjedt. A tervezett törzsállomány 7000 darab, jelenleg a vaddisznóállomány több mint nyolcezerrel több. ezért a mezőgazdaságnak nagy károkat okoznak. A törzsállomány több mint 100 százalékos túlszárnyalása szaporítási, szelekciós fogyatékosságokra vezethető vissza. A közeljövő legfontosabb feladata az állomány csökkentése, elsősorban a kilövés mértékének növelésével. A mezei nyúl vadgazdálkodás szempontjából a legfontosabb vadfaj. A tervezett törzsállomány 400 ezer darab. jelenleg több mint 287 ezer mezei nyulat tartanak nyilván. A mezei nyúl sikeresen alkalmazkodott a megváltozott feltételekhez. Voltak azonban olyan kritikus évek, amikor számuk jelentős mértékben csökkent. Ilyen év volt 1979 és 1982. Az állománycsökkenés nemcsak hazánkra, hanem a környékbeli országokra is Jellemző volt. Tavaly a MÉM megtiltotta a mezei nyulak kilövését, csu: pán az élóvad-befogás tervének (27 ezer darab) teljesítését engedélyezte. A közeljövőben a helyzet javítása érdekében egész sor intézkedést kell megvalósítani. A fogoly jelenleg egész évben védett vadfaj, mert számuk az utóbbi években lényegesen csökkent. A korábbi, tervezett törzsállomány 500 ezer darab volt, jelenleg csupán 110 ezret tartanak nyilván. A fogolyra jellemző, hogy a legrosszabbul alkalmazkodik az egyre változó feltételekhez. ezért ezen a szakaszon is egész sor intézkedést kell megvalósítani, beleértve a mesterséges szaporítást és nevelést is. A fácán — a fogollyal ellentétben — legjobban alkalmazkodott a megváltozott feltételekhez. A tervezett törzsállomány a szabad természetben 240 ezer, a farmokon pedig 70 ezer darab. Jelenleg a fácánosokba évente 70—80 ezer mesterséges nevelésű fácáncsibét engednek ki, de a kapacitást a közeljövőben 150—200 ezerre növelik. Az új farmokon a fácán mellett megoldható lesz a fogoly, a vadréce és részben a mezei nyúl szaporítása Is. A vadgazdálkodásból származó évi bevételek nagysága átlagosan körülbelül 56 millió korona. Ebbe nincsen beszámítva a bőrök, szőrmék, trófeák értéke, a tagdíj és a vadászok társadalmi munkájának pénzbeli értéke. Ez utóbbiak összesített értéke jóval meghaladja az említett 56 millió korona bevételt. Szlovákiában jelenleg évente körübelül 2554 tonna vadhúst termelünk, amely egy hektár vadászterületre számítva 0,57 kilónak felel meg. A Szlovákiai Baromfiipar szervezetei, vállalatai évente mintegy 1600 tonna vadhúst vásárolnak fel. Uhli .vri, Zw Az 1990-lg érvényes fejlesztési koncepció értelmében hazánkban az 1975. évi 14 ezer 995 (Szlovákiában 1838) tonnáról 1990-lg 30 ezer 568 (az SZSZK-ban 7020) topnára kell növelni a konzum halak termelését. A tervezett haltermelést a CSSZK-ban az egy hektár halastóra számított halhúshozam növelésével (az 1975. évi 283 kilóról 1990-lg 550 kg-ra) és speciális halgazdálkodási létesítmények építésével, as SZSZK-ban a halastavak kis területéből (mindössze 912, míg Csehországban 52 ezer hektár) kiindulva az összes halastó és vizteriilet ésszerű kihasználásával, további halastavak létesítésével és speciális halgazdálkodási létesítmények építésével kell elérni. Szlovákiában a halgazdálkodás színvonalának emelését, a halhűstermelés növelését a beruházási eszközök hiánya gátolja. A hetedik ötéves tervidőszakban az Állami Halászat 53 millió korona értékű keretet használhat fel. A Szlovákiai Horgászszövetség több mint 318, az SZHSZ alapszervezetet pedig 52 millió korona értékű akciókat terveznek. Szlovákiában jelenleg belterjesen 912 hektár halastó. 22 speciális halgazdálkodási létesítmény és 26 ezer 900 hektár kiterjedésű folyóvíz hasznosítható. A halastavakban 501, a spectálts létesítményekbe/! 216, a folyóvizekben pedig 1679 tonna halat termelnek ki évente. Az Állami Halászat a halastavak 73,1 és a folyóvizek 6, a Szlovákiát Horgászszövetség a halastavak 20,9 és a folyóvizek 90,6, az Állami Erdők a halastavak 2,7 és a folyóvizek 2,5, a Katonai Erdők és Gazdaságok pedig a halastavak 3,3 és a folyóvizek 0,9 százalékán gazdálkodnak. Az Állami Halászat halastavaiban tavaly a hektáronkénti halhúshozam 689 kiló volt. Általában olyan halastavakról van szó, amelyeket húsz évvel ezelőtt létesítettek, többségük vízhiánnyal birkózik s a víz minősége sem megfelelő. A halastavakban vastag iszapréteg rakódott le, a széleik benőttek s a töltéseket a vfzerózié károsította. A közeljövő legfontosabb feladata az iszapréteg és a nem kívánatos növényzet eltávolítása a halastavakból, a töltések megerősítése és új halastavak létesítése. A Szlovákiai Horgászszövetség halastavaiban évente 38 tonna halhúst és 238 tonna Ivadékot és növendéket termelnek. Ez utóbbiakat a folyóvizek halasítására használják. A speciális halgazdálkodási létesítményekben évente 216 tonna konzum halat és a folyóvizek halasítására 5 millió korona értékű kihasználásé val és az új beruházások átadásával lehetőség nyílik arra, hogy 1985-ben 522 tonnára növeljük a pisztrángok termelését. A folyóvizekben a hektáronként! halhűstermelés 70 kilót teszi ki, ami azt jelenti, hogy összesen 1880 tonna lehet a termelés. Jelenleg évente több mint 1670 tonna halat fognak ki folyóvizeinkből. A folyóvizek szennyezésével, a vízgazdálkodásban folyó beruházásokkal és más behatásokkal jelentős mértékben megváltoztak a halak szaporodásbiológia) feltételei. A folyóvizek halasításához ezért mesterségesen nevelt Ivadékot vagy növendéket használnak. Ezzel természetesen lényege-, sen befolyásolható a gazdasági szempontból értékesebb halfajok (ponty, csuka, pisztráng, harcsa, fogas, süllő stb.) elterjesztése és kifogása. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma ma egész sor intézkedést fogadott el annak érdekében, hogy 1985-ig elérhető legyen a fejlesztési koncepció szerinti halhűstermelés mennyisége. Sürgős feladat a kelet-szlovákiai síkság és a dunai vízi e.rómfl térségében az űj halastavak létesítése, a növényevő halfajok szaporításához és neveléséhez szükséges berendezések építése és még sorolhatnánk tovább. • • • A mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca a közeljövőben hathatós elemzést végez a vadászati tevékenységgel és az egyes vadfajok ökológiai fettételeinek helyzetével kapcsolatban. Az elemzés eredményei alapján, valamint a mező- és erdőgazdaság fejlesztésének tervezete értelmében, a káros behatások alakulásának előrejelzésével hathatós intézkedéseket dolgoz ki a vadászat fejlesztésével kapcsolatban nemcsak 1985-ig, de távlatilag 1990-ig is. Az említettek alapján egészítik ki és valósítják meg a már korábban kidolgozott fejlesztési koncepciót. I Hasonlóképpen értékelik a halászat helyzetét, melynek snrán a figyelem középpontjába az összes vízterület halászati, illetve horgászati célokra történő kihasználása, az ivadékok és növendékek tenyésztése, a vizterületek hatékony halasítása és új halgazdálkodási berendezések létesítése kerül. A legfontosabb feladatok közé a halhűstermelés növelése és ezáltal a lakosság halhússal történő jobb ellátásának megteremtése tartozik. A kitűzött célok megvalósítása a vadászok és halászok eszmei és politikai nevelésének, valamint az állategészségügyi felügyelőség munkatársai és a fajtanemesltők munkájának függvénye. Természetesen nagyon sok függ a szervezési, anyagi és egyéb intézkedések megvalósításától, valamint a tudományos-műszaki bázis hozzéiárulásától. Reméljük, hogy a közös összefogás eredményeként lényeges előrehaladást érünk el mind a vad-, mind a halgazdálkodás szakaszán, ezzel is hozzájárulva a gazdasági és szociális program megvalósításához, végső soron pedig a lakosság, a vadászok, a halászok, illetve a horgászok igényeinek kielégítéséhez. Forrásanyag alapján: —blm
