Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-30 / 17. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1983. április 30 12 A marhahlzlalda korszerűsítése megoldott (A szerző felvételei Munkánk minőségét általában aszerint ítéljük meg, hogy milyen haszon származik belőle, hogy idejében, lelkiismeretesen és szakszerűen végeztük-e el. Mérce lehet mondjuk akár az is, hogyan tejelnek egy gazdaság tehenei, hogyan gondoskodnak a takarmányokról. Ezek már összehasonlítási alapok, ezekből fakad a kérdés, hogy amit az egyik helyen hibátlanul elvégeztek, ugyanez miért nem sikerül a másik hqlyen? Ezek a gondolatok Csécsen (CeíSejovce) ötlöttek eszembe. Ebben a Bodva menti szövetkezetben már régóta jól gazdálkodnak. Amihez hozzáfogtak, az mindig sikerült. Ezt igazolják az utóbbi évek tejtermelési ipari jelleg felé. A hetedik ötéves tervidőszakra kidolgozott program szerint 1985-ig el kell érni az állattenyésztés teljes gépesítését. A hústermelésben a kérdés megoldottnak tekinthető. A legtöbb teendő a borjúistállók körül adódik. A közeljövő e téren is jelentős javulást hoz. A szövetkezetben jól szervezett építőcsoport tevékenykedik. Az istállók korszerűsítését saját erőből oldják meg, figyelembe véve a helyi lehetőségeket, adottságokat. Az istállókban egységes technológiát alkalmaznak, ami lehetővé teszi nemcsak a karbantartás, de a szakoktatás egységes szervezését is. Közismert, hogy az állattenyésztésCéltudatosan, kitartó munkával eredményei is. 1980-ban a tehenek átlagos évi tejhozama áttörte a bűvös háromezres határt, tavaly pedig már 3422 literes évi fejési átlaggal dicsekedhettek. A múlt évben elért szint nem a véletlen műve, hanem annak a céltudatos, kitartó munkának az eredménye, amely már évekkel ezelőtt — a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak, a kerületi és járási pártszervek határozatainak teljesítésével megkezdődött. A szövetkezetben 1980-ban alapos programot dolgoztak ki az állomány gyors növelésére, s rámutattak, hogy a hetedik ötéves tervidőszak végére lényegesen emelhetik a borjúnevelés színvonalát. Nos, ebben a szövetkezetben már tavaly száz tehénre számítva 105,6 borjút neveltek fel, s az idei kilátások is kedvezőek. Nincs ezen semmi csodálnivalú. Hiszen ha megvizsgáljuk a tehenészet helyzetét, kiderül, hogy a nagy szaporulat természetes következménye az immár évek óta folytatott jó szelekciónak, az ésszerű takarmánygazdálkodás bevezetésének, az állattenyésztés folyamatos gépesítésének, s nem utolsósorban a gondozók alapos felkészültségének és lelkiismeretességének. Mi az, amit itt jobban csináltak? Például az, hogy nagy gondot fordítottak a tehenek időbeni fedeztetésére. Ha a tehén az ellést követő 80 napon belül kerül fedeztetésre, a gondozó jutalmat kap. A korábbi években előfordult, hogy „jó húsban“ tartott. biológiailag hibátlan teheneket az ellés után csak 4—5 hónap elteltével fedeztettek, mert a gondozók nem vezettek pontos nyilvántartást, nem ellenőrizték következetesen a rájuk bízott teheneket. Ján E1 к о agrármérnök, állattenyésztési főágazatvezető elmondta, hogy a gondozók anyagi érdekeltségének bevezetésével ötvöződött a tehénfarmokon a magas szaporulati arány. Persze, nagy gondot fordítanak az üszőnevelésre is. Az utóbbi három év átlagában száz tehénre számítva 43 kiváló előhasi üszőt neveltek fel, így maradéktalanul teljesíthették a tervezett selejtezést. Ez jelentősen hozzájárult a szarvasmarhaállomány feljavításához, s ezáltal a tejtermelés növekedéséhez. Az állattenyésztés már túljutott az „iparosodás“ irányába tett első lépéseken. Az elért termelési eredmények, valamint az egyre növekvő tervfeladatnk szükségessé teszik a további fejlesztést a még hangsúlyozottabb ben az eredmények nem születnek egyik napról a másikra. Ahhoz például, hogy egy gazdaság állattenyésztésében gyökeres javulást, általános fellendülést lehessen elérni, hosszú évekig tartó szakszerű és következetes munka szükséges. Ilyen céltudatos tenyésztői munkának köszönhető, hogy a csécsi szövetkezet állattenyésztése ma már a kelet-szlovákiai kerület élvonalában van. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az idei év első negyedében az értékesített tej menynyisége alapján elsők a kerületben — a napi tehenenként! fejési átlag meghaladta a 9 litert. Az évi tejértékesítési kötelezettségüknek az első negyedévben 25 százalékra tettek eleget. Azért érhettek el ilyen kiváló eredményt, mert a felelős beosztású vezető dolgozóknak sikerült összefogniuk és a közös cél érdekében mozgósítaniuk az állattenyésztésben dolgozó embereket. E nehéz feladat megvalósításában nagy szerepe volt az állattenyésztési főágazatvezetőnek. Szüntelenül újító törekvéseinek, kezdeményezőkészségének és fáradtságot nem ismerő erőfeszítéseinek igen sok köze van ahhoz, hogy az utóbbi években a szövetkezet állattenyésztése felfelé ívelt. Ahhoz, hogy egy gazdaságban a tejtermelés fellendüljön, a megfelelő gondozás és takarmányozás mellett elsősorban a nagy termelőképességű, célszerűen kínemesített tehénállományról kell gondoskodni. Erről sem feledkeztek meg a csécsiek. A szlovák tarka fajtát a fekete tarka lapály marhával keresztezik, és kiváló minőségű utódokat kapnak. Tavaly pél dául az ellenőrzés alatt álló istállóban az utódok átlagos évi tejelékenysége az első laktációban 3609 literes volt. Am a csécsi farmon Olova Mária, Olexa Anna, jolana Godoöová, Sürgel István, Dénes Dezső. Dénes Sárika és Pelegrin Klára, a pányi (Paűovce) farmon Komjáti Éva és Ondrej Pastirüák tavaly négyezer literes évi fejési átlagot értek el. Vannak viszont még jócskán olyan dolgozók, akik nem lelkiismeretesen gondoskodnak az állatokról. A szövetkezetben jelenleg 550 tehenet tartanak. A jelenlegi ötéves tervidőszak végéig hatszázra szeretnék növelni a tehenek számát és elérni a 3500 literes évi fejési átlagot. E célok megvalósításához minden feltétel adott, hiszen jelenleg 10 literes napi fejési átlagot érnek el. ILLÉS BERTALAN A.^ iXA' Á j . lÁ a ’qÁ $ A Jelšaval Állami Gazdaságnak több mint évtizede nagyon rossz híre van. A gazdaság Irányítási rendszerében végbemenő megújhodás egy csapásra nem számolhatta fel az előítéleteket, de minden esetre gátat vetett a termelés további visszaesésének, és a konszolidálás útjára vezette a gazdaságot. TÉNYEK ÉS OKFEJTÉSEK Az állami gazdaság a rozsnyói (Rožňava) Járás mezőgazdasági üzeme. A területi összpontosítás nem hozta meg a várt előnyöket. A komplex értékelés szerint a helytelen irányítás, a laza munkafegyelem, az ellentmundásoktél terhes munkaszervezés és a feladatok teljesítésének elmulasztása miatt jutott az állami gazdaság olyan nehéz helyzetbe Az utólagos elemzés során sokan Joggal bírálták a laza munkafegyelmet, amelyre valóban nincs mentség. Csakhogy hamis általánosítás volna a felelősséget csupán azokra hárítani, akiket a helytelen szervezés és irányítás, valamint a fegyelmezés hiánya kárhoztatott semmittevésre. A 3476 hektár szántóterületen gazdálkodó üzemben a mezőgazdasági bruttó termelés múlt évi tervét csupán 83,5 százalékra teljesítették. Ez több mint tíz millió korona veszteséget jelentett. A növénytermesztési ágazat mindössze 74,4 százalékra teljesítette tervét. így nem véletlen, hogy a huzamosan lemaradozó mezőgazdasági üzemek közé kerültek. Gabonafélékből tavaly az előző évhez képest jobb — hektáronként 2,97 tonnás — átlaghozamot értek el. de Így is közel ötszáz tonnával termeltek kevesebbet a tervezettnél. Az önbiráló elemzés szerint elsősorban a helytelen talajelőkészítés és vetés, az agrotechnikai határidők be nem tartása, a hiányos növényápolás, az agronómusok részéről pedig a rendszertelenül végzett ellenőrző tevékenység, az egyes fajták agrotechnikai követelményeinek elmulasztása, és csak végül a száraz időjárás felelős a gyenge hektárhozamokért... Szemes kukoricát százhúsz hektáron termesztettek 2,1 tonnás átlaghozammal. A tervezett össztermésből 285 tonna — ötvenhárom százalék — volt a kiesés. Akadt olyan parcella, ahol 4,5, de olyan is, ahol csak 1,4 tonnát takarítottak be területegységről. Hol volt a hiba a termelésben? Igaz, nincsenek megfelelő vető- és betakarító gépeik. Ugyanakkor fény derült arra is, hogy például a licincei részlegen sekélyen vetették el a magot, és vetés után nem hengerezték. Közrejátszott a növényápolás elmulasztása miatti nagymérvű gyomusodás is. A burgonyatermelés eredményeivel sem dicsekedhetnek. A százhúsz hektárról — ebből negyven hektár korai burgonya volt — összesen 1430 tonna termést takarítottak be, 390 tonnával kevesebbet a vártnál. A korai burgonyából a szárazság és a meglevő öntözőberendezés kihasználatlansága miatt termett kevesebb. Több parcellán elmulasztották a gombabetegségek és kártevők elleni hatásos védekezést. A betakarítási veszteségek is igen nagyok voltak. Magasan ráfizettek a mák termesztésére. Az 55 hektárnyi területről mindössze két tonna termést takarítottak be. Ez akkor Is kevés, ha enyhítő körülménynek számítjuk azt, hogy az elgyomosodott növényzetből 37 hektárt — ebből huszonhármat közvetlenül a betakarítás előtt — klszántottak. Az ok ez esetben is sokrétű. Az agronómusok nem a megfelelő parcellát választották ki a mák termesztésére. Baj volt a talajelőkészítéssel. Mélyre vetették el a magotl A mechanikai növényápolásról megfeledkeztek, ezzel szemben nem biztositottak elegendő növényvédő szert. Ezekért a növénytermesztési szakágazat vezetői megrovásban részesültek. A tömegtakarmányalap megterem-V. vw» tésének legnagyobb forrása az 510 hektáron termesztett silókukorica volt, azaz csak lett volna. Am a gyenge — 21,7 tonnás — hektárhozamok miatt a tervezett összmennyiségnek mindössze a 76 százalékát takarították be, mivel elmulasztották a vetés utáni hengerezést. Fontos megállapítás, hogy a rendelkezésükre álló elavult SPC-6-os és SPC-8-as vetőgépeiken nem lehet beállítani az optimális vetésmélységet, ami magában is harmincöt-negyvenöt százalékos hozamcsökkenést eredményezett. A betakarításra való felkészültség miatt elodázódott a termés begyűjtése. Így nagy volt a veszteség. Az évelő takarmánynövények termesztésében sem érték el a kívánt színvonalat. Hatszáz hektárról 3,5 ton: nás átlaghozamot takarítottak be. Az ebből készített szenázs 45, a szénának pedig 60 százaléka bizonyult első osztályúnak. A takarmányhiány ellenére a rétek és a legelők kihasználtsága igen alacsony fokú volt. Rosszul szervezték a legeltetést, s csak kis területen érvényesítették szakaszos módszerét. Gyenge volt a tápanyagutánpótlás, s jórészt elmaradt a mechanikai ápolás. Az ezer hektár rétterület egyötödéről kézi erővel takarították be a szénát. Egységnyi területről alig valamivel több mint két tonna szénatermést gyűjtöttek be. Ne mulasszuk el itt sem felsorolni a megdöbbentő felelőtlenségre valló hiányosságokat. Tavasszal kevés műtrágyát szórtak a rétekre. A kijavítatlan gépek miatt későn kezdték el az első kaszálást. A betakarítás során a kedvező időjárást sem használták ki a gépek kétmfiszakos üzemeltetésével. Az első kaszálás után későn és csak kis adagban fejtrágyáztak. A kaszálás után sok helyütt hosszú ideig renden maradt, majd ottveszett a jó takarmánynakvaló. Egy számosállat téli takarmányozására csak 1,87 tonna — szénaegységben számítva — tömegtakarmányt tudtak Tjekészítenl, annak ellenére, hogy a szántóterületnek a 37,4 százalékán termesztenek takarmánynövényeket. A hiányzó mennyiséget vásárolt takarmánnyal pótolták. Az állattenyésztés szakaszán tavaly nem sikerült elérniük a tervezett tehénállományt. A 3 millió 300 ezer literes tejértékesitési tervük teljesítésében 450 ezer literrel alulmaradtak. Az egyedenkénti évi 2146 literes fejési átlag huszonkét literrel volt kevesebb az előző évhez viszonyítva. A kameňanyl részlegen mindössze 1373 liter, Nandrázson ugyanakkor 3250 litert fejtek egy tehéntől évi átlagban. A te] tisztasága sem volt kielégítő. Száz tehéntől nyolcvannyolc borjút választottak el. A született borjak 5,3 százaléka elhullt, főleg a higiéniai előírások be nem tartása miatt. Az üszőborjak súlygyarapodása a tervezetten alul maradt. A marhahizlalásban pedig 0,45 kilogramm volt a napi súlygyarapodás, a tervezett 0,68 kilogrammal szemben. Ennek az a magyarázata, hogy az állatok rendszertelenül, kevés és rossz minőségű takarmányt kaptak. A sertéshlzlalásban negyvenkilenc dekás napi súlygyarapodást értek el. A Juhtenyésztésben pedig egyetlen tervmutatót sem teljesítettek. A gazdaságban tavaly — csak a •nagyobbb tételeket közlöm — nyolcvan borjú, tizenhárom tehén, ezerszázhetvenöt szopósmalac, kétszázhatvanhét hízósertés, húsz koca és ötezer ötszáz csirke pusztult el. Pénzértékben kifejezve ez több mint százezer koronával haladja meg a tervezett állatelhullási veszteséget. Megállapítást nyert, hogy az állattenyésztők többsége csak statisztaként volt jelen a munkahelyén és nem fejtettek ki kellő szervező és ellenőrző tevékenységet. A gépesítési részleget is komoly felelősség terheli a kedvezőtlen gazI ■ WM ш.. dasági eredményekért. Lemaradtak a munkaszervezésben, a gépek nem voltak határidőre kijavítva a laza munkafegyelem és az alkatrészhiány miatt. A zöldaratás idején nem hangolták össze az egyes részlegeken a tömegtakarmányok betakaritását. Nem alkalmazták a gépek gazdaságosság, munkaszervezés szempontjából előnyös csoportos bevetését. Elhanyagolták a fontos napi karbantartást, A fd- és a -részleggépesitők nem működtek együtt az agronómusokkal. Az elmúlt évben mindössze egy újítási javaslatot adtak be. A iárásban ebben a mezőgazdasági üzemben a legnagyobb az üzemanyag-felhasználás. KILÄTÄSOK CSAK FELELÔSSÉGVÄLLALÄSSAL A 750 dolgozót foglalkoztató állami gazdaság élére néhány hónappal ezelőtt új igazgató került. Teljesen átszervezték a vezetőséget is. Cj „haditervet" dolgoztak ki. A cél világos: a tömérdek probléma fokozatos felszámolása. A mérce, a követelmény magas. A* idén a tavalyi tervhez képest tizenhárom millió koronával kell növelniük az árutermelésből származó bevételüket, több mint négymillió korona nyereség elérése mellett. A 7. ötéves terv első két évében a gyenge termés miatti 1185 tonnás gabonakiesést a hátralevő három esztendőben — hozam- és vetésterület-növeléssel — be kell hozniuk. Ugyanez a helyzet a kukorica, a burgonya és a mák esetében. Valamennyi növénykultúra tervezett hektárhozamának az elérésén kívül egy számosállat téli takarmányszükségletének a fedezésére három tonna (szénaegységben) tömegtakarmány előállításával számolnak. Erre alapozhatják a szilárd elhatározásukat, hogy a tavalyihoz hasonló tejértékesítési tervüket félmillió literrel túlteljesítik, hogy csak a legfontosabbakat említsem. A sokrétű és igényes feladatok megvalósítására temérdek energia, önbizalom, újitó kedv, felelősségtudat, szakértelem szükséges. Lehetetlen felsorolni azt a sok új intézkedést és programot, amelyet az állami gazdaság új vezetősége megalkotott. Néhányat ezekből azért mégis megemlítünk: Ján Lehocky mérnök, a gazdaság igazgatója egységre szólította fel az üzem dolgozóit. Rendkívüli összeget — 5,5 millió koronát — fordítanak az idén ú] gépek vásárlására. Bevezették — és havonta szigorúan értékelik — a belüzemi elszámolási rendszert. Oj, ösztönzőbb munkabérezést vezettek be az állattenyésztésben. Naponta ellenőrzik, dekádonként pedig értékelik a névre szólóan lebontott feladatokat, és a helyszínen kifizetik a terv túltelejsitéséért kitűzött célprémiumot. Minden literért, amit terven felül fejnek, jutalomként 20—50 fillért fizetnek. Az állattenyésztők naponta kötelesek beszámolni az Igazgatónak a tervteljesités menetéről. Feltérképezték a táblákat. Pontos vetésforgót dolgoztak ki. Parcellafelelősöket Jelöltek ki a traktorosok és az agronómusok közül. A személyes felelősséget ellenőrizhető kritériumok alapján határozták meg. Minden feladatot aprólékosan, személyek szerint lebontottak. Az ellenőrzés rendszerét átszervezték, kibővítették és megszabadították a formalizmus sallangjaitól. Az ellenőrzésekről szóló jelentést az üzemi pártszervezet rendszeresen értékeli. Az idén már szó sem lehet lazításról, hiszen a munka üteme, a felismert köz- és egyéni érdek, a sok próbára kényszerítő feladat egyaránt megfeszített munkát követel. A munkafegyelem megszilárdítását a régi, elavult nézetek, módszerek elutasításával, a munka tudományosabb megalapozottságával kezdik el. A szocialista verseny- és brtgádmozgalom ts a kitűzött célok megvalósítására hivatott. A dolgozókat — párbeszédet folytatva velük, a fontosság tudatát erősítve bennük ~ előkészítik az tij befogadására, ami minden vonatkozásban az 6 érdekükben történik, az ő életüket teszi majd könnyebbe, gazdagabbá. A dolgozókkal való közvetlenebb kapcsolat, az emberibb hang megtették a magukét. Mindenki érzi, hogy ebben a gazdaságban elkezdődött valami, s remélhetőleg hamarosan beérik a szorgalom, a hozzáértés és a felelősségtudat gyümölcse. Korcsmáros László
