Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-04-30 / 17. szám

I 1983. április 30. SZABAD FÖLDMŰVES.-11 jpapítsiá! Az erdő mlpt az élet szerves tartozéka, népgazdasági szem­pontból rendkívül nagy értékek forrása. Az élővilág egyensúly­ban tartásában betöltött szerepe szinte felmérhetetlen. Hatást gyakorol például az éghajlati, a víz- és talajgazdasági ténye­zők kedvező alakulására, befolyásolja a növény- és állatvilág, valamint egyéb biológiát szervezetek természetes fejlődését, óvja a természet szépséges értékelt, felüdülést, egészséges környezetet biztosít az embernek. Ezért minden törekvésünk­kel védelmeznünk, óvnunk és gyarapitanunk kell az erdőt. Szlovákia összterületének csaknem 39 százalékát erdőségek borítják. Hazánk minden lakosára 0,37 hektár erdőterület Jut. Felmérésekkel bizonyították, hogy erdelnk talpon állő faállo­mánya túlhaladja a 352 millió 399 ezer köbmétert. A vágásra érett fa ebből több mint 96 millió köbméter. Az állományból évente az erdőgazdasági üzemek mintegy 2 millió 322 ezer köbméter tűlevelű és 2 millió 820 ezer köbméter lomblevelű fát termelnek ki Ipari, esetleg fűtési célokra. Gyakorlatilag annyit, amennyi az évi biológiai fejlődésből származó növe­kedés. A közelmúltban Ernest Pápay erdészmérnök, az erdő- és vlzgazdaságl miniszter első helyettese a sajtó munkatársait egyebek között arról Is tájékoztatta, hogy az előző ötéves tervidőszak éveiben Szlovákia területén 93 ezer hektár ú) er­dőt telepítettek. A 7. ötéves tervidőszak első két évében vi­szont 20—20 ezer hektár volt a telepítés. Ezt az ütemet az Idén is tartják. Csak természetes, hogy olyan területekre te­lepítenek facsemetéket, amelyekről egy évvel korábban kiter­melték a fát. Tulajdonképpen ezzel állandóan tartják, esetleg kissé növelik az összterületet. A tárca termelési-gazdasági egységei a múlt évben a kiter­melt nyersanyag szállítási tervét 101 százalékra teljesítették. Tűlevelű nyersanyagból kissé többlet forgalmaztak, mint elő­irányozták, ugyanakkor a harmadik és a negyedik minőségi csoportba tartozó lomblevelű fék nyersanyagából mintegy 8 ezer köbmétert nem vett át a hazai feldolgozó Ipar, és más megoldás híján exportálták a nyersanyagot. Nem kis problémát okoz, hogy a feldolgozó iparág új kapa­citásai vontatott ütemben készülnek, s a régebbiekből is csak néhányat újítottak fel a nyersanyagok korszerű feldolgozá­sára. Emiatt a kész áru kivitele Is elodáződott. Az erdő- és vlzgazdaságl tárca az ökológiai feltételeknek megfelelően erdelnknek mintegy 78 százalékán megkülönböz­tetett komplex gazdálkodást folytat. Tarvágást csak olyan kör­zetekben rendelnek el, ahol ezzel nem károsítják a környe­zetet, egy év elteltével viszont ide új erdőt telepítenek. A ter­mészet- és tájvédelmi területeket, s a nemzeti parkokat övező védősávokon — az összterületnek 12 százalékán — válogatás­sal termelik ki a fát, a meghatározott küldetést betöltő erdők­ben — az összterület 10 százalékán — például Ivóvíz- és ásványvíz-nyerő gyógyfürdőket, a vadaskerteket vagy erdő­parkokat övező területeken pedig a célnak megfelelő fakiter­melést és telepítést alkalmaznak. A tárca a gazdasági és életkörnyezeti célok rugalmas meg­valósításét szolgálja a Járulékos beruházásokkal Is Tavaly például korszerű erdei utak építésére 214, nyersanyagok táro­lására 7,9, talajjavításra 25, lakásépítésre több mint 24, fais­kolai központok létesítésére 18, más beruházásokra 68, szállí­tást könnyítő beruházások létesítésére pedig 18 millió koronát költöttek. Ebben az évben pedig további 189 kilométer új utat építenek, s ebből mintegy 84 kilométer út vágásra érett, Je­lenleg még hozzáférhetetlen területeken készül. A távlati tervekben meghatározták, hogy a századfordulóig az erdőgazdaságokban Is a termelékenység lesz a döntő. Mint­egy 28 ezer hektárt kitevő hozzáférhetetlen területen felszá­molják az elöregedett biológiai anyagot, 23 ezer hektáron feljavítják a gvenge minőségű faállományt, mintegy 9 ezer hektáron felújítják az erősen kfritkult erdőt, 68 ezer hektá­ron maghbzó, 69 ezer hektáron pedig fajtaazonos erdőt létesí­tenek stb. Gátolja a tervfeladatok folyamatos megvalósítását a feldol­gozó ipar lassú kapacitásépítési üteme. Az iparnak máris át kellene vennie feldolgozásra a gyengébb minőségű faanyagot is. Ez azonban még a Jövő zenéje. A síkvidéki zónákban viszont szorgalmazni fogják a gyorsan növő fák telepítését, viszont ezeknek a hazai forgalmazása sem teljesen biztosított. Nem kis feladatok hárulnak a tárca termelési-gazdasági egységeire, dolgozó népünk üdültetési fel­tételeinek kialakításában. Olyan erdősített övezetek kialakí­tása Is szükséges, ahol a városok dolgozóinak százai és ezrei — tiszteletben tartva a rendelkezéseket — kellemesen eltölt­­hetlk a hétvégeket, hogy aztán újult erővel, felüdülten lép­hessenek munkába. Attól eltekintve, hogy az erdészet területén az utóbbi év­tizedekben számtalan új módszert meghonosítottak, szép ered­ményeket értek el, ez a munka még mindig megterhelő az ember számára. Igyekeznek ezt az emberről való fokozott gondoskodással ellensúlyozni. A törekvések sajnos nem min­dig úgy alakulnak, ahogyan szeretnék. A múlt évben például a dolgozóknak mintegy 22 százaléka részesült üzemi étkeztetésben az erdészetben. Persze többen is igényelték volna ezt a szolgáltatást, csak hát az erdőn sok olyan munkahely van, ahol néhányan dolgoznak, s a meleg ételek odaszállltása rendkívül költséges. Segítenek viszont a dolgozóknak a továbbtanulásban. Ennek köszönhetően az utób­bi Időszakban a közép- és főiskolákon több mint 380-an gya­rapították Ismereteiket, a munkáskategóriába tartozók közül pedig 1287-en szereztek magasabb szakképzettséget. Kitűnően dolgoztak az erdőgazdasági üzemek újító és fel­találó kollektívái is. összesen nyolc találmányt nyújtottak be, s a bejelentett 821 újítási Javaslatból 464-et már meg Is való­sítottak. Az ebből eredő társadalmi haszon értéke túlhaladja a hat millió koronát. A termelési-gazdasági egységek dolgozói 25 ezer szocialista felajánlást Jelentettek be, s ezeknek pénzértéke túllépi a 29 millió koronát. Az erdőgazdasági üzemek dolgozóinak több mint 95 százaléka kapcsolódott be a versenymozgalomba. Ezen belül a szocialista brigádmozgalomban 775 kollektíva több mint 6 ezer dolgozója érdemdús tevékenységet fejt ki, s a komplex ésszerűsítő brigádokba 597 dolgozó kapcsoló­dott be. Természetes, hogy a tudományos-műszaki célok megvalósí­tásét Is szorgalmazzák. Ezen a szakaszon a Zvoleni Erdőgaz­dasági Kutatóintézet munkaközössége Jár az élen. HOKSZA ISTVÁN шиймаиишн Egyre ésszerűbben A Csehszlovák Tudományos- Műszaki Társaság és más Intéz­mények közreműködésével Bra­­tislavában, a Technika Házában bemutatták mindazon találmá­nyokat, újítási javaslatokat és ésszerű megoldásokat, melyek­nek gyakorlatban történő basz nositésöval népgazdaságunk az energiahordozókból jelentős megtakarítást érhet al. A Technika Házában 90 szer vezet 50 mintapéldányt, 145 nyilvántartott értékes dokumen­tációt és 200-nál több megváló sftott találmányt, újítást és ésszerűsítő megoldást sorakoz tatott tel. Érthető, hogy ezek felkeltették mind a szakembe rek, mind az egyszerű látoga­tók érdeklődését. A szervezők arra törekedtek, bogy a hasznos tárgyak és do­kumentációk bemutatásával в nem hagyományos, tehát az új­szerű takarékos megoldások nak pártfogókat nyerjenek meg. A találmányok, újítások és ésszerűsítő megoldások börzé­jével párhuzamban két orszá­gos méretű konferencia szerve­zésére is tor került Az egyi­ken mélyrehatóan elemezték в másodlagos energiaforrások op­timális kihasználásának ipari módszereit, a másikon pedig a kollektíva bölcsességére tá­maszkodva arra kerestek meg­oldást, hogy népgazdaságunk egészében miként érhető el be­látható Időn belül jobb haté­konyság az energiahordozók takarékos felhasználásában. A találmányok és újítások börzéjén felsorakoztatott anya­­giasitott áj szellemi értékek módot nyújtottak rá. bogy a szakemberek sokasága felfris­sítse, tehát kiegészítse korábbi ismereteit, és kedvet kapjon az új megoldások szorgalmazására. Köztudott, bogy mezőgazda-Hegyvldéken használható motoros kaszálógáp Ságunk területén mennyire von­tatott a találmányok, illetve az újítások térhódítása. Ez viszont nem jelenti azt, hogy az embe­rek itt nem törekednek az új­ra, a korszerűbbre. Megfigyel­hettük, hogy a bratislavaihoz hasonló bemutatók mindig ha­tással voltak a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok több dolgozójára. így nem a véletlen műve, hogy a bratisla­­vai börzén mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok dol­gozói is ésszerű megoldásokat, hasznos újításokat matattak be. Az igazat megvallva, ezen a téren még nagyobb aktivitás­sal számoltunk, hiszen a mű­szaki fejlesztés területén dol­gozó szakemberek többre lettek volna képesek. Értékes újítást mutatott be például Stanislav Nezhoda, a rovinka! szövetkezet dolgozója. Újításával évi átlagban 120 ezer kWó villanyáram takarítható meg. A börzén szintén hasznos újítással jelentkezett Viliam Zopp mérnök, a Nyugat-szlová­kiai Söripar szakembere Brati­­slavából, aki megoldotta a hű­tőberendezések korábbinál cél­szerűbb, energiatakarékosabb üzemeltetését. így sorolhatnőnk a többi, tekintélyes társadalmi hasznot biztosító újítások értel­mi szerzőit Is, akik arra tőre kedtek. bogy javaslataikkal elő­segítsék az energiahordozók megtakarftásút.-bal-ЖЩ1Щ0 IPASXTJtLATSS* A fehérjetakarmányok irán­ti Igény az állattenyész­tés fejlesztésével szerte a világon növekszik. A vegyes állati fehérjellszt-termelés nem tette lehetővé minden esetben az igények kielégítését, ami sok országban — Így Szlová­kiában és Magyarországon Is — a fehérjetakarmány-import fo­kozásához vezetett. A beruhá­zások korlátozottsága s nem utolsósorban az energiaárak ro­hamos emelkedése arra ösztö­nözte az előállításban és fel­­használásban érintett szövetke­zetek és állami gazdaságok ve­zetőit, hogy a takarmányozás során — a szükségletek egy részét — húspép formájában hasznosítsák. A húspép-hasznosítás ener­gia- és költségkímélő, s nem teljesen újszerű módszere az Húspép az állatok takar­mányozásában «rWWVWS/W állati eredetű fehérjetakar­mány-felhasználásnak. Az állati termékek-termelésében élenjáró fejlett országokban már hosz­­szabb Ideje széleskörűen alkal­mazzák, elsősorban energia- és költségtakarékosságból, vala­mint a fehérjeértékét Jól meg­őrző tulajdonsága miatt. Magyarországon az elmúlt évtizedben az Aliatifehérje Takarmányokat Előállító Válla­lat évente a feldolgozó kapaci­tás hiánya, illetve a technoló­giai problémák miatt 10—15 ezer tonna magas víztartalmú baromfibél és rost stb. meg­semmisítésére kényszerült. A keszthelyi Agrártudományt Egyetem mosonmagyaróvári ka­rán |dr. Varga, dr. Schmidt és dr. Balntner) a hazai állati eredetű fehérjebázis nö\»elésére húspép-tartósítási és felhasz­nálási technológiát fejlesztettek ki. MI ENNEK A LÉNYEGE? A minimálisan 20 százalék szárazanyag-tartalmú felfőzött vágóhídi hulladék vizaktlvitá­­sát valamilyen anyaggal — leg­célszerűbb szénhidrátokban gaz­dag abraktakarmány hozzáke­verésével — olyan szintre csök­kentik, hogy a főtt vágóhídi hulladék egy speciális, kombl­­natlv pH-eltolő és bakterlcld hatást kifejtő konzerváns keve­rék (a propionsav és a han­gyasav meghatározott arányú elegye) hozzáadáséval hosszabb Időn át [legalább 60 nap), aerob körülmények között Is tárolható. A kedvező állatetetési kísér­letek hatására a vázolt mód­szer a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban elter­jedt. Az ATÉV húspéptermelése az 1978. évi 820 tonnáról, 1980- ban már közel 17 ezer tonnára növekedett. A devlzalgényes szerves-savas tartósító elegyet NDK-bell tapasztalatok alapján „kénsavas pH-beállitással“ he­lyettesítették. A Győr melletti Kisalföldi Állami Gazdaságban folytatott több éves kísérletek alapján Pozsgal Mihály és Balntner Ferenc agrármérnök megállapította, hogy a húspép alapanyagának összetételétől függően a hízósertések takar­mányadagjában 50 kg élőtö megfőj a hizlalás befejezéséig a 30—35 százalékos részarány­ban kevert húspép eredménye­sen helyettesíti az extrahált szójadarát, az extrahált napra­­forgődarát és a húslisztet. Mt LEHET A TERMEK ALAPANYAGA? Takarmányfeldolgozás céljára legmegfelelőbb a baromfibél, a vegyes baromfiipari mellékter­mék a tepertő, a belsőségek stb. Nem tartalmazhat azonban úgynevezett „keratin-anyago­kat“ (toll, szőr, pata, köröm), csontot és állati hullát, továbbá bendő- és béltartalmat. Labora­tóriumi vizsgálatok szerint ■ húspép minimális béltartalma 22 százalék száraz anyagot, 12 százalék nyersfehérjét tartal­maz, míg a nyersfehérje emészt­hetősége 70 százalék. Ugyan­akkor a nyerszsír maximális — tartalma 15 százalék, a nyershamu 3 százalék körül alakul. Magyar Szabvány sze­rint a szavatossági ldö a gyár­tástól számítva maximálisan 10 nap. Melyek a húspép előállításá­nak és felhasználásának leg­fontosabb egészségügyi szabá­lyai? Az előállító üzem feladatai: ■ A húspép gyártáséra csak lágy vágóhídi hulladékot sza­bad felhasználni. ■ A hulladékot nagy nyomá­son gőzzel legalább 30 percig kell sterilizálni. A gőznyomást a sterilizálóba épített manomé­­terrel, a hőfokot pedig ugyan­csak beépített hőmérővel kell ellenőrizni. A gyártási napló­ban a nyomás és a hőfok érté­két, kezdetének és befejezésé­nek időpontját (óra, perc) fel kell tüntetni. ■ A sterilizált húspép zárt csővezetéken Jut el a (tiszta és fertőtlenített üzemrész) megfe­lelő tartályába, ahol kénsavas vagy szerves sav hozzáadásával a pH-t 3,5-4 közé kell beállí­tani. A pH-t tizedes értékű unt­verzál indikátorpapírral sava­­zás után ellenőrizni kell. ■ Az emésztőszervi megbete­gedések megelőzésére, a hús­pép zsírtartalmát a felügyeleti szervek által megadott mődon és határok közé kell beállítani. ■ Kiszállítás előtt a pH-t Is­mét ellenőrizni kell. Ha a pH 4-nél magasabb, a húspépet új­ra kell savaznl. ■ A húspépet csak Jól zár­ható (csepegéstől mentes), tö­mör falú, belül réseket, rosté­lyokat nem tartalmazó és le­gömbölyített élő tartályokban szabad szállítani, amelyet csak húspép vagy legfeljebb zsír szállítására használnak. ■ A felsoroltakat a szövet­kezetben vagy állami gazdaság­ban felügyelő hatósági állator­vos köteles folyamatosan ellen­őrizni. A HÚSPÉP ETETÉSÉNEK GYAKORLATI TAPASZTALATAI Magyarországon a húspépet egyre több nagyüzemi sertés­telepen Jó eredménnyel etetik. Az előhizlaldában önetetöből etetik a takarmányt, melynek összetétele: 50 százalék gazda­sági abrak, 20 százalék kon­­centrátum, 30 százalék húspép. A keverék konzisztenciája al­kalmas arra, hogy folyamato­san kerüljön az önetetők elő­­terébe A hizlaldában — 80 kg-től — az állatok eladásáig moslékos etetést folytatnak vályúból. Ilyenkor a takarmány összeté­tele: 50 százalék CCM (nyers csöveskukorica zúzalék, ami egyre Jobban elterjed), 30 szá­zalék húspép, 20 százalék kon­­centrátum, az utóbbi 1:1 arány­ban vízzel hígítható. A közel­jövőben a nedvesítést savóval tervezik. A kész keveréket leg­jobb, ha szippantó kocsi szállít­ja a hizlaldákhoz, ahol csőve­zetéken keresztül Juthat az ál­latok elé. A gyakorlatban bevált a hús­pép naponta háromszori eteté­se. A hízók az össZtakarmánv 25—25 százalékát reggel és délben, míg 50 százalékát este fogyasztják. Az emésztőszervi megbetege­dések elkerülése érdekében a húspépet önmagában ne ada­goljuk. A sertéseket 3 nap alatt kell a húspépes táphoz szoktatni ügy, hogy a húslisz­tes táphoz mind nagyobb meny­­nyiségű húspépes tápot adunk. A húspépes tápot célszerű a 40 kilogrammnál nehezebb hízók­kal, esetleg a kocákkal etetni. A húspépes abrakkeveréket a keverés Időpontjától számított legfeljebbb 72 órán belül kell megetetni. Ha a táp bármilyen elváltozást mutat, ajánlatos ál­latorvossal megnézetni. Megbe­tegedés esetén a húspépes táp­bői azonnal mintát kell venni és küldeni a területileg Illeté­kes állategészségügyi Intézetbe. A húspép és a nyers csöves­kukorica zúzalék etetésével Ja­vult az állatok egészségi álla­pota és takarmányfelvevö ké­pessége. Egy kilogramm súly­­gyarapodásnál 3—3,50 forint megtakarítás Jelentkezik. Dr. László László kutató mérnök V

Next

/
Thumbnails
Contents