Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-30 / 17. szám
Szabad Földműves AZ SZSZK MEZÖGAZDASÄGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 19B3. április 30. 17. szám ★ ШВВ XXXIV. évfolyam Ara 1,— Kčs Forradalmi eszméink jegyében Ezerkilencszáznyolcvanhárom: a 94. májas elseje azóta, hogy a II. Inter nacionálé 1889-fis párizsi alakuló kongresszusa elhatározta, hogy május elseje ezután „minden nemzet munkásosztálya közüs tüntetésének napja“ lesz. Minden nemzet munkásosztályáé, azaz nemzetküz! ünnep. Volt ebben a kilencvenhárom esztendőben jó néhány olyan májusi ünnep, amikor az uralkodó osztályok sztgorá utasítással szerették volna még a tüntetés szándékától is eltérltenii a dolgozókat, s volt véros május nem is egy. Munkásokra és parasztokra támadó csendőrök ontottak vért, pró hálták megfélemlíteni a dolgozó tömegeket. Az első szabad májusig nem egyszer hirdette jelszó, s harsogta kiáltás: ez a május — véres május jövő május — vörös májusi 1116, hogy a dicsó forradalmi eszméink jegyében fogant májusok, jelentőségüknek megfelelően épüljenek be szocialista nemzeti tudatunkba s éljenek egész népünk emlékezetében. Ez azért is fontos, mert mai min dennapl életünk hétköznapi tetteinek is vitathatatlanul megvan a forradalmi töltése, tartalma, akkor is, ha ez kevésbé látványos, mint a forradalmi elődöké volt. Forradalmi hivatásunk a mai korban az. hogy társadalmi rendGnk minden vívmányét megvéd jilk, erősítsük, gazdagítsuk és tovább fejlesszük. Forradalmi feladat ez, ha mégoly hétköznapinak is tűnik. Május elseje azt az üzenetet hozza nekünk, hogy van valami eltépbetetlenül és megsemmisltbetetlenül közős dolgozó népünk tudatában; életükben, céljaikban, törekvéseikben. Nem véletlen, hogy józan önvizsgálat, tárgyilagos mérlegkészítés jellemzi, évró! évre nemzeti ünnepeinket, köztük május elsejét is. Képünk munkája, helytállása, szocialista elkötelezettsége a záloga an nak, hogy társadalmi rendszerünk, a dolgozó nép hatalma, a proletárdiktatúra rendszere szilárd. Méltán lehetünk büszkék az elvégzett munkára, melynek eredményeként a XVI. pártkongresszus óta eltelt időszakban is előrehaladtunk, a fejlett szocialista társadalom építésében. A népgazdaság fejlesztésének feladatait, amelyek a korábbi éveknél igényesebbek és bonyolultabbak, általában telejsitettük. Hetedik ötéves tervünk Időarányos céljait, legfőbb irányzatait elértük, illetve megközelítettük. Ez azért Is fontos, mert pártunk intézkedései a nagy átfogó célt, népünk életszínvonalának szilárdítását, a szociálpolitikai, a társadalmi, valamint a kulturális feladatok megvalósításához szükséges anyagi bázis szélesítését szolgálják. joggal Illeti tisztelet a mezőgazdaság dolgozóit, akik a népgazdaság szempontjából oly fontos ágazat feladatainak megoldásában tudásuk, szorgalmuk, képességük legjavát adva, becsülettel helytálltak. Köszönet és elismerés érte az ország és mindannyiunk nevében! Mfg a gazdálkodás eredményessége számokban rögzíthető, a társadalom tudati állapota nehezebben mérhető. Pedig vannak észrevehető jelel e területen is a fejlődésnek. A szocialista brigádmozgalom kiterebélyesedése, a szocialista verseny sikerei, a társadalmi aktivitás fokozódása városainkban és falvalnkban egyaránt azt mutatja, hogy növekszik azoknak a tábora, akik munkahelyi kötelezettségükön kívül is hajlandók részt venni a szocialista építőmunkában, kulturális értékeink gyarapításában, lakóhelyük szépítésében. A szocialista tudatosság fejlődését mutatja az is, hogy hazánkban egyre több az olyan dolgozó, aki gondolkodik. Fokozódó kommunista felelősségérzetről tanúskodik az a tény, hogy egyre többen bírálják azokat a fogyatékosságokat, melyekre a CSKP Központi Bizottságának 4. ülése is rámutatott. Fellépnek a lazaságokkal, a közömböséggel szemben; felvetik, hogy a fegyelmezetlenség iránt helyenként túlzott a türelem. Anyagi és szellemi erőink Ismeretében bátran elmondhatjuk: képesek vagyunk nagyobb és jobb tel|esitményekre. A jogos igények teljesebb kielégítésének gazdasági alapjai tehát fokozatosan megteremthetők. Meglevő adottságaink kihasználásával, a tervszerűbb, szervezettebb munkával eleget tudunk tenni a magasabb minőségi követelményeknek is. Az emberek többsége becsülettel dolgozik. Ugyanakkor azt la tapasztalhatjuk, bogy bizony nem mindenki dolgozik képességei szerint, sőt akadnak olyanok is, akik többet szeretnének elvenni az ország asztaláról, mint amennyi munkával gazdagították azt. Ez nem engedhető meg! S ha követelmény, hogy igazodnunk kell a szigorúbb gazdasági teltételekhez, akkor az Is követelmény, hogy minden szinten és az élet minden területén szigorúbb mércével mérjük a munkát. Nem szabad megengednünk, hogy a többség rovására egyesek visszaéljenek a gyakran helytelenül alkalmazott egyenlősdi jogán. Ugyanakkor lépjünk előbbre a tisztességesen dolgozó többségről való gondoskodásban, teremtsünk mindenütt társadalmunkhoz méltó kulturált munkafeltételeket, munkahelyi légkört, működtessük tudatosabban az üzemi demokrácia fórumait, fokozzuk a dolgozók munkavédelmét, s adjuk meg a jó munka anyagi és erkölcsi elismerését. Nem véletlen, hogy május elsején, a munka ünnepén elsőként a munkáról szóltunk. Sok okunk van arra, hogy ünnepeljünk, de minden ok visszavezethető a számunkra legfontosabb tényezőre: az ember hasznos és |övőt formáló tevékenységére. Minden, ami az ember újat teremtó munkája révén jön létre, őt magát, az embert dicséri, az embert, az alkotót, aki a XX. században eljutott oda, hogy a világ jelentős hányadán nemcsak az alkotás, hanem ezzel egy időben a társadalom életének megszervezése és irányítása is mindennapos kötelességei közé tartozik. A májusi gondolatok szépsége, az ügy emelkedettsége sem engedheti meg, hogy elszakadjunk a feszült nemzetközi helyzet korántsem ideális tényeitúl. A békét fenyegető veszélyt, mely a parázsló tűzfészkek, a regionális háborúk, s legfőképpen az egyre kiszámíthatatlanabbá váló, egyre inkább indulataitól vezetett amerikai kormányzat politikájában ölt testet, el kell hárítanunk. Május elseje — melyet népünk hazafias érzéssel és internacionalista szellemben köszönt — egyúttal üzenetet Is jelent a világ népeinek. A mi üzenetünk úgy szól, hogy hazánk dolgozó népe szilárdan és eltökélten megoldja hazai feladatait, tovább halad a fejlett szocialista társadalom építésének útján, s a Szovjetunióval és a szocialista országok közösségével együtt mindenütt ott van, s a jövőben is ott lesz, ahol síkra kell szállni a békéért. Fejlett szocialista társadalmunkban több nemzedék munkálkodik együtt. Köztük vannak még azok, akik nagy áldozattal, forradalmi hittel utat törtek mai szabad életünknek. Növekvő számban, mind gazdagabb tudással folytatják ezt a munkát a fiatalok. Május elseje, sa a munkásünnep ezért válik egész népünk sajátjává, ünnnepévé. A forradalmi eszméink iránti tisztelgés azonban nem korlátozódhat csupán az ünnepi alkalomra: a munkában, a politikai és erkölcsi magatartásban, az egyszerű, hétköznapi tettek valódi forradalmi lendületében nyilatkozik meg legméltóbban. CSIBA LÁSZLÓ mm тятей I
