Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-04-23 / 16. szám

рш-1УА1ЯВ2ВШМК KÉRDÉS: Milyen tápanyagpótiást és növényvédelmet Igényel a mák? A. R., K. VÁLASZUNK: A mák gyommentes, mélyré­tegei, porbanyós, nem cserepe­­sedő, mészben, humuszban és tápanyagokban gazdag, nyirkos talajt Igényel. Számára legked­vezőbbek a mélyrétegei vályog­talajok, a homokos vályog-, Il­letve kötöttebb márgatalajok. A mákot lehetőség szerint is­tállótrágyázott kapások után vessük, mert ezek a növények jó táperöben és gyommentesen hagyják hátra a területet. Má­kot önmaga után csak 3—4 év múlva vessünk. A mák rendkívül tápanyag­­igényes növény, főleg mészből vesz fel sokat. Hektáronkénti tizenkét mázsás mag- ős 35 mázsás kórótermés esetén 60 kg nitrogént, 35 kg foszfort, 73 kg káliumot és 73 kg meszet kö­vetel. Közvetlenül a mák alá csak sovány talajokon lehet Is­tállótrágyát adni, de Itt (s csak keveset. A nitrogén túladago­lása esetén a mákfejek arány­talanul nagyra nőnek, de ke­vés bennük a mag (esetleg tel­jesen üresek), ráadásul a nö­vényzet sokkal fogékonyabb a betegségekre. A nitrogén felét vetés előtt, felét pedig a te­­nyészidöben kell kijuttatni (fo­lyamatos fejtrágyázás). Kezdet­ben kénsavas ammóniát, késóbb mésznitrogént adhatunk. A fosz­for-műtrágyák közül ősszel Thomas-salakot, tavasszal szu­­porfoszfátot használhatunk. A káliumot kálisó vagy kállmag­­nézium formájában adagoljuk. ^ Betegségei közül a peronosz­­póra és a szegletes levélfoltos­ság érdemel említést. A pero­­noszpóra ellen valószínűleg a Dithana nyújthatna védelmet, bár a szakirodalom egyelőre nem foglalkozik ezzel a kér­déssel, mert a betegség nin­csen elterjedve. A szegletes le­vélfoltosságot csávázással (1 kg .vetőmagra 5 gramm Agronal) és helyes agrotechnikával lehet megelőzni. Kártevői: mákgyökérbarkó, mákszárdarázs, máktokbarkó, máklégy, répalevéltetű. A meg­jelenés sorrendjében a levél­­tetveket Pirimorral vagy Dl­­mecron 20 készítménnyel, a mákgyökérbarkót Actelllc EC- vel irthatjuk. Legveszedelme­sebb kártovő a máktorbarkő. Ellene virágzás előtt kell per­metezni (Actelllc ЕС). Az Ac­­tellic spray használatát nem javasoljuk, mert részben fa­gyasztja, részben perzseli a nö­vényeket, főleg akkor, ha túl közelről Juttatjuk rájuk a per­metek A mákszárdarázs és a máklégy egyelőre nincsen vé szesen elterjedve, ellenük vegv szeres kezelést nem szüksége" alkalmazni. S z a 1 a i L., az Érsekújvárt (N. Zámky) Agrokémiai Vállalat körzeti növényvédelmi technikusa ľanesó Károly udvarát (Dvory nad ŽttavouJ la­tos évtizedekkel ezelőtt a nem könnyű, Diszont megbe* csült kovácsszakmát választót* ta. A helybeli Auróra Бfsz-ben, ötvenhat évesen, ma is ott sür­gölődik az üllő körül. Több mint egy évtizede ismerem; tudom, hogy Jó szakember és elismert újító, de arról, hogy a szabad­idejét nyúltenyésztésnek szen­telt, csak a közelmúltban sze­reztem tudomást. Legutóbbi ta­lálkozásunk alkalmával kedvte­lése felöl érdeklődtem. Karcsi bátyám elmondta, hogy valamikor az ötvenes évek ele­jén kezdett érdeklődni a nyu­­lászat iránt. Tyúkok, kacsák, ludak, meg sertések korábban ta akadtak szép számban Van­­csóék háztáji gazdaságában, hiszen a mezőgazdaságban dől* gozó családfő természetbenit kapott, a szénát és a friss zöl­det pedig -akkoriban is előte­remthette, aki nem sajnálta megfogni a kasza nyelét. — Eleinte két-három anyát tartottam, a család heti étrend-­­Jének változatosabbá tételéhez ennyi is elég volt. Most tizen­egy anyát meg két bakot tar* tok. — Melyik fajta a kedvence? — A német tarka. Kilenc nős­tényt meg egy bakot tartok ebből a fajtából. A többi fran­cia ezüst. — Miért pont a német tarka? — Valahogy megtetszett ne­kem ez a fajta. No nemcsak külalakra, a hasznossága mialt is. Nem túl Igényes, zömök tes­tű, húsos nyulak, az anyák sza­porák, nyugodtak, Jó utódneve­lők és dajkaságot ts vállalnak. — Milyen ólai vannak? ■— Négy ólam van, deszkából készítettem valamennyit. Az anyák ketrectömbje háromszin­tes, a növendékeké kétszintes ^Jelképek, éldakének négyketreces. A növendékek­nek három ólat csináltam; az egyikben 100X80, a másikban 120 X 90, a harmadikban pedig 150X90 cm-es ketrecek van­nak, hogy a nagyobb nyulak is megfelelő környezetben élhes­senek. Az utóbbi ketrectömbók homlokfala és тшт ajtajai házilag készített, 2X2 cm-es lyukbősé­­gü drótsző i bői vannak. — A tapasz­talt tenyésztő elárulna vala­mit a gyakorta* ti munkájáról? — A pározta* tást úgy irányi* tóm, hogy biztosított legyen a csoportos ellés. Nálam mindig legalább három-négy anya fial egyszerre, így a háromnapos alom ellenőrzésekor a fölös fiókákat gond nélkül dajkaság­­ba adhatom. Egy-egy alomban rendszerint hét-nyolc fiókát ha­gyok meg, így az anyák nin­csenek túlságosan megterhelve és az utódok is gyorsan fejlőd­­nek. Fontosnak tartom a helyes takarmányozást. Naponta és da* rabonként négy-öt deka abra­kot, illetve nyúltápból, búzából, árpából és némi kukoricából álló keveréket adagolok. Árpá­ból többet, kukoricából csak keveset teszek a keverékbe. Az árokparton nyáron kaszálok egy lovaskocsira való füvet, igu reggel nyáron is szénát kí­nálok, este pedig fonnyasziott zöldet. Sok kerti ős konyhai hulladékot féletetek a nyúlok­­kai. Nekik tesszük félre az ah mahéfat, a káposztalevelet, a sárgarépa zöldjét, s nagyidból egy áron karalábét Is terme­lünk nekik. Itatni napjában két alkalommal szoktam, természe­tesen télen is, mindig tiszta vízzel. A ketreceket télen he­tente egyszer, nyáron pedig —■ a mélyalmos tartásra való te­kintettel — hetente kétszer, — Most pedig szóljunk az eredményekről. — Ёп elégedett vagyok. Ta­valy hat anyával szaporítottam, s a család hússztikségietének nagy részét a pecsenyényulak fedezték. Még a Brankoriak Is futott huszonöt vágónyúl. — йл többre gondoltam. ■— Meglehet, de nálunk nagy ám. a család és mindenki sze­reti a gyönge nyúlhűst. Három fiam, négy lányom meg tizen­egy unokám van. És akkor a vöket meg a menyeimet még nem számítottam. Ráadásul az egyik lányom építkezett, amúgy csináld magad alapon. Ha hét­végeken összefött a család, a rokonság meg a segítőkész ba­rátok, bizony volt úgy. hogy nyolc nyulat is levágtam. Ke­mény munkához sok hús dukál, — Tehát amolyan nyúltoro­­kat tartottak. S mi lett a sok gerezna sorsa? — Nálunk egy sem kerüli a szemétdombra. Több mint száz nyúlbört adtam el tavaly. Ké­szítettem néhány egyszerű je­­szítörámát, ezekre frissen rá­húzom a gereznát, majd kicsit besőzom, hogy ne lepjék meg a molyok. Egyébként az épít­kezésnek vége, az alapállo­mányt is csaknem megdupláz­tam, tehát az idén már több pecsenyenyulat tudok kínálni a felvásárlóknak. — Jól körülnéztem, de hízót nem láttam az udvarban. — 'A sertéshlzlalással föl­hagytunk, viszont van vagy hatvan tyúk, s ezek közül so­kat levágunk az Idén. Van négy kacsánk, ezektől várjuk, hogy fölneveljék azt a húsz-huszonöt utódot, melyeknek terveink sze­rint még az Idén sütőbe kell kerülniük. Azonkívül lesz még vagy tizenöt libánk, így tojá­sért meg húsért nem nagyon fogunk sorakozni a boltban. Ez persze nem csupán az én érde­mem. Ha Giziké, a feleségem nem segítene, aligha győzném a munkát ennyi állattal. Az etetés többnyire az 6 gondja. Lejegyezte: Pa »et [. Plavec Tavaly a vidéki városokban is új piacközpontokat létesítettek, így az Idén feltehetően jobb lesz az ellátás, gazdagabbá vá­lik a zöldség- éz gyümölcskf­­nálat Fotó: —bor 1983. április 23. C* ♦>♦>♦> •>•>*>•> <• •?• ❖ •>■?• *í* *>•> »I* ♦> & Ф •> «8* «5» ♦> «8» <♦ «3» Tavaszi dologtevés közben nyitottuk rá az utcaajtót Gaál Lajosra, a kisállat­­tenyésztők Csallóközként! (0- hradyi szervezetének elnökére. — Elnézést a háborgatá­sért .. . Lenne egy kis beszél­­getnivalönk. A szervezetről, te­vékenységűkről, az eredmé­nyeikről és problémáikról. A lakásba invitál a házigaz­da. ott mégis zavartalanabbá folyhat a diskurzus. — Mikor kezdték a szervez­kedést? — indítom a kérdés­sort. — Huszonkét évvel ezelőtt döntöttünk amellett, hogy szer­vezetten többre visszük. Nem túl népes szervezet a miénk: tavaly például 78 felnőtt tagot számláltunk. — Utánpótlásra gondolnak-e? — A gondolás helyett cselek­szünk: jelenleg IQ az iskolás diákok köréből toborzott ta­gunk. — S mi dominál a tenyész­tésben? — Hát a tyúktenyésztés, fő­leg keltetőtojás nyerése végett. Tavaly mintegy tizenöt tagunk adott a köz javára keltetőto­jást. Ennél többen Is voltak tojástermelésre berendezkedve, de a fajtavlzsgálat során nem volt minden rendben. No meg a nyúl tenyésztés dívik nálunk. — Fajtajelleg? Lassacskán klsllabizáljuk, hogy a csincsilla és a belga óriás fajta a legkedveltebb. Jelenleg mintegy huszonőten­­huszonhatan tenyésztenek nyu­lat. Az elnök lelkendezve, büsz­kén újságolja: — A múlt évben összesen tizenegy alkalommal adtak le nyulat tagjaink, mégpedig 2046 darabot. Az idén? Már három­­százötvenet. Ebben szerepel az ifjú Gaál Tibor által leadott is, 32.5 kiló össz-súlyban. Szép dolog, hogy a fiatalok Is Igyekeznek. Eredményeik to­vábbi jó munkára lelkesítik őket. Az Ilyen állatbarát fiata­lok megtanulják szabadidejüket hasznosan, tartalmasán eltölte­ni. Elkerülve a kocsmát, amely jóra semmiképp sem nevel. — Örömmel mondhatom — tájékoztat tovább Gaál elnök —, hogy sikerült az állatállományt megóvni a különböző betegsé­gektől. Ezt jórészt dr. Bíró kör­zeti állatorvosnak köszönhet­jük, aki nemcsak az öltést vég­zi el szakavatottan és nagyon lelkiismeretesen, hanem szak­előadásokat is tart tagjaink ré­szére. Az állatelhullást sikerült szinte a legkisebbre csökken­teni ezáltal. Közben azt Is megtudom, hogy például tavaly az állat­barát-szervezet tagjai a szabad­idő céltudatos eltöltésével nem kevesebb, mint 100 ezer korona bevételre tettek szert. Sok ez, vagy kevés? Ne vitassuk! Nézzük meg, miként mutatott példát az elnök? Szerződéses alapon meghizlalt a műit évben négy sertést és két bikát. Az előbbieket 120—130, az utób­biakat 500 kilós súlyban érté­kesítette. Tudatosítva: csak úgy lesz zavartalan az ország hús­ellátása, ha ki-ki teszi a dol­gát. — Ragadós-e az elnök példa­­mutatása? Már ami a szerződé­ses hústermelést Illeti...? — Tudja: a tények beszélnek. Az idén mintegy heuen sertés és harminchat szarvasmarha hizlaláséra és értékesítésére kötöttek a községünk lakosat szerződést a húsipar Illetékes járási szervével. Persze, még ez sem a végső határ. A lehetőség adott. Aztán arról beszél Gaél La­jos, hogy az év elsó felére szerződés köttetett még 54 ko­cára, Illetőleg azok szaporula­tának felnevelésére és eladá­sára. — A malacnevelés iránt jóval több az érdeklődő, mint gon­dolnánk. Csakhogy a szerződés­­kötés ezen a téren visszafogot­tabb. Miért a korlátozás? Alig­hanem a takarmányprobléma szab határt. Helyesen értelmezi az elnök: bizony a tápellátás folyamatos­sága, zavarmentessége követeli a visszafogottságot. Mert, mit érne, ha valamennyi érdoklödő számára lehetőség nyílna szer­ződéses malacnevelésre, ugyan­akkor a tápellátás szenvedne csorbát. Mert hiszen, köztu­dott, hogy a takarmánybehoza­­tali lehetőségeink nagyon is korlátozottak. Talán a legmé­lyebben „húsbavágó“ kérdés éppen ezl Ml tehető ennek ellensúlyo­zására? Saját lehetőségeink tel­jes hasznosítása. A leleményes csallóközkürtiek nem Is marad­nak e téren adósak: megragad­nak minden alkalmat, s termé­szetesen a kaszanyelet Is, ha eljön az ideje... Tavaly is ezt tették jónéhányan. Az idén sem tesznek másként. (kovács) 1 Húsba vágó kérdés

Next

/
Thumbnails
Contents