Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-23 / 16. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES, 1983- április 23. Egy szép tavaszi napon azzal a céllal utaztam Szlmőre (Zemné), az érsekújvári (Nové Zámky) járás egyik legnagyobb falujába, hogy meggyőződjek arröl: az anyagi jólét mellett milyen színvonalú a falu lakóinak kulturális élete. Hogyan szórakoznak a fiatalok, kik törődnek velük, egyszóval hogyan zajlik az élet a kétezer ötszáz lelket számláló községben. Jókor érkeztem. Egy ünnepségnek lehettem a résztvevője. A kultúrház elótt tarka csoporttal találkoztam. Nyakkendős pionírok. Ifjúsági szervezeti tagok, pedagógusok, tisztségviselők ünneplőbe öltözve állták körül a kultúrház előtti kis, zöldellő parkot. Az alapiskola igazgatója mondott ünnepi beszédet, melyből kiderült, hogy a falu lakói mit ünnepelnek. Szfmót harmincnyolc évvel ezelőtt 1945 március harmincadikén szabadította föl a szovjet hadsereg. Erre a történelmi jelentőségű eseményre emlékezett a falu népe. Az ünnepség után a fiatalok elhelyezték a kegyelet koszorúit a hósl halált halt katonák emléktáblájánál. Tavasz volt akkor Is, az első gyönyörű szabad tavasz. Sokat kellett harcolni a máért, azért, hogy a gyermekek békében élhessenek, tanulhassanak, szórakozhassanak. A megható ünnepség után Illés Imre kultűrfelelőssel bementünk a kultúrház épületébe. Megmutatta, milyen körülmények között zajlik a kulturális élet. Illés elvtárs szívesen van a fiatalok között, foglalkovlk velük, mert szereti őket. Éveken keresztül a helybeli szövetkezetben technikusként dolgozott, miközben a falu kulturális tevékenységét Is szervezte, irányította. E kettőség lekötötte szabadidejét, ezért végül is hivatásos kultúrfelelós lett. Ott volt a kultúrház alapkövének letételénél, az építkezésnél a többi szövetkezeti taggal együtt. A létesítményt a szövetkezet építette szövetkezeti klubnak azzal a céllal, hogy a dolgozóknak megfelelő helyiséget biztosítson kultúrtevékenységUk kibontakoztatásához. Ezért a falubeliek hol szövetkezeti klubnak, hol kultúrháznak nevezik, mert való igaz, Impozáns épület, megfelelő berendezéssel és kellékekkel ellátva. Az eseménydús krónika hűen tükrözi a falu gazdasági és kulturális életének fejlődését Benne olvastam többek közt azt ts, hogy a szövetkezeti klubot 1968-ban adták át rendeltetésének. Most lépett működésének tizenötödik esztendejébe. Körülnézek az épületben. Az egyik teremben székek, asztalok, színes tévé, magnetofon. Ülésteremnek vagy akár táncteremnek Is nevezhetnénk, mindkettőnek megfelel. A tömogszervezotek Itt tart|ák összejöveteleiket, itt zajlanak a vezetőségi gyűlések. A közelmúltban a kertbarátok tanácskoztak ebben a helyiségben. Itt rendezik a politikai, tudományos, egészségügyi, mezőgazdasági, kulturális és népművelő előadásokat, melyeken elég sokan megjelennek. Itt bonyolítják le a különféle akciókat, vetélkedőket ts. Innen egy másik nagy terembe nyitottunk. — Ebben a helyiségben rendezzük meg a bálokat, a színdarabokat, esztrádműsorokat, s Itt kerül sor a filmvetítésre is — mondotta Illés elvtárs. — A terem megfelelő színpaddal, reflektorokkal, szellőztető berendezéssel, központi fűtéssel van ellátva, Így nemcsak amatőr, hanem hivatásos művészek és bűvészek Is vendégszerepelhetnek a községben. A kultúrházban gyakran fellépnek hazai és külföldi vendégművészek. A környező falvak (Besenyő, Tardoskedd, Szőgyén) színjátszó csoportjai minden évben eljönnek a faluba és bemutatják legújabb, legsikeresebb színdarabjukat. A teremben háromszázharmlnchéj ülőhely van, de vannak esetek, amikor zsúfolásig megtelik. A közelmúltban például a nótaestnek volt nagy sikere. Tizenkilenc szereplő lépett színpadra húszéves kortól hetven éves korig. Falunkban jól működik a színjátszó csoport. Aktív kultúrmunkát végez a Pénzes házaspár. Pénzes István a CSEMADOK helyt szervezetének elnöke, felesége pedig a színjátszó csoport vezetője, amely a Kutyaszorító című színművel részt vett a jókal-napokon. Minden évben betanulnak egy színdarabot, mellyel a környék lakosságát szórakoztatják. Hamarosan bemutatják az Elképzelt levél című vígjátékot. Külön dicséret illeti őszi Irmát, Farkas Marikát. Gyertyák jázsetet, Csémi Évát, akik a szó szoros értelmében a kultúra napszámosai. A fiatalok részére tánciskolát szerveztek. Az Idén hétvenketten voltak az úgynevezett első próbabálon, ahol a fiatalok bemutatták tánctudásukat a szülők nagy örömére. Éppen ezért fájlaljuk, hogy falunkban nincs tánccsoport és éneklőcsoport. A kultúrház kivételével minden nap 15 órától 21 óráig, szombaton és vasárnap 15 órától 20 óráig a falu lakossága rendelkezésére áll. Am, aki csöndben, egyedül, a könyvek közötti szereti eltölteni szabadidejét, bevonulhat a könyvtárszobába, amely szintén ebben az épületben van. A könyvhónap alkalmából eladással egybekötött könyvklállltást rendezett Gyurica Indít, a könyvtár vezetője. A forradalmi hagyományok emlékszobájában nyomon követhetjük a falu fejlődését. A veterán pértharcosok, a szövetkezet alapító tagjainak és kitüntetett dolgozóinak fényképeit üveg alatt őrzik. Mivel a létesítmény fontos szerepet tölt be a falu kulturális életében, a lakosság eszmei-politikai nevelésében, művelődésében és szórakoztatásában, felszereléseit, berendezéseit kímélni kell. Erre ts Illés Imre ügyel. Azt Is tőle tudtam meg, hogy a szövetkezet a kulturális tevékenység sokrétű kibontakoztatásához megad minden anyagi támogatást. A falu képviselőinek sem mindegy, hogy a fiatalok hogyan töltik szabadidejüket, s a társadalmi szervezetek miképpen tevékenykednek. E beszélgetés után az efsz-be látogattunk, ahol Illés Lászlóval, az üzemi pártszervezet elnökével találkoztunk. ö a következőket mondotta: „Vannak kiválóan, közepesen és gyengébben működő tömegszervezeteink. Általában azonban elmondhatjuk, hogy többségük jelen van a község kulturális életében. Az ifjúsági szervezet munkájában bizonyos megtorpanás volt. Ez az átmeneti stagnálás — véleményem szerint — összefüggött a falusi életmód megváltozásával, a televízió és a kommunikációs eszközök térhódításával. Ezzel a kínálattal a műkedvelők műsorszámai nem tudnak versenyezni. A falu tisztségviselői, az üzemi és a falusi pártszervezet mindent megtesz annak érdekében, hogy a fiatalok jól érezzék magukat, a faluban ts megtalálják számításukat. Ezért nekik is tenniük, dolgozniuk, tevékenykedniük, cselekedniük kell. Értékeljük az Ifjúsági szervezet eddig kifejtett munkáját, s azt, hogy a fiatalok aktívan bekapcsolódnak a társadalmi munkába, sportversenyeken vesznek részt, időnként sikeresen szerepelnek’ a politikai és kulturális rendezvényeken, ünnepi esteken. E vonatkozásban azonban még akad javítani való. A pártszervezet többet vár az új vezetőségtől, melyet a közelmúltban választottak. Elnöke a huszonkét éves Ránská Lýdia, a szövetkezet könyvelőnöje, titkára Gogh Magdolna. Az újdonsült SZISZ-elnök pirulva hallgatta végig Illés elvtárs szavait, majd elmondta a vezetőség elképzeléseit. — Az ifjúsági szervezetnek ötvenhat tagja van, és hatvan a regisztrált tagok száma. Közülük tizennyolcán párttagok. Az új vezetőség céljait a párttagok aktív támogatásával szeretné megvalósítani. A cél? Eddiginél fokozottabb munkát kell kifejteni mind kulturális, mind politikai téren, jobb együttműködést kell kialakítani a pionírokkal. Az ifjúsági klubban, melyet rövidesen megnyitunk. a huszonht esztendős Kollár László klubfelelőssel azt szeretnénk hogy a klub korszerű berendezésével valóban az említett célt szolgálja. Van színes tévé magnó, társasjátékok stb. Itt szeretnénk találkozn' s a népművelési munkában Is eredményesebb munkái felmutatni. Terveink között szerepel egy esztrádmüsor betanulása és bemutatása, s ha minden jől megy, akkor egy tánccsoportot is alakítunk. Az efsz és a hnb támogatja a szervezet tevékenységét, rajtunk a sor, hogy bizonyítsunk — fejezte be mondanivalóját az elnök. S mi a véleménye Bark Lászlónak, a helyi nemzeti bizottság titkárénak és Tóth Pálnak, a falusi pártszervezet elnökének, akikkel a nemzeti bizottság épületében beszélgettem? — A falu tisztségviselői akkor elégedettek, ha községük kulturális élete eleven, eseménydús — mondotta Back László. — Az emberek nevelése, tudatformálása rendkívül fontos, s ebből a munkából nem kis mértékben veszik ki részüket a kultúra napszámosai. Egyértelműen öröm számukra, ha a kultúra frontján is jó a számvetés. Főleg a CSEMADOK helyi szervezetének munkáját emelném ki. Igyekeznek pezsgő légkört teremteni a faluban. Hasonló aktív munkát várunk az Ifjúság) szervezet tagjaitól Is, hisz megteremtettük számukra a feltételeket — fejezte be Back elvtérs, s máris egy újabb esemény szervezésére készült. Amint megtudtam, a helyi nemzeti bizottság és a pártvezetőség javaslatára realizálódik a szlmót születésű Koslk István forradalmár szobrának leleplezése, melyre április 30-án kerül sor. A szobrot Engen Bekényi szobrász készítette és az Iskola udvarán állítják fel. Itt kerül legméltóbb helyre. Ezzel tartoztak Kosík István emlékének. NAGY TERÉZ Hogy könnyebb legyen a katonaélet A katonai szolgálatra való felkészülés Irányelvei szükségesnek tartják, hogy a fiatalok a feladatok egy részének ismeretével lépjenek a néphadsereg kötelékébe. A bevonulás előtt álló, a katonai parancsnokság állományéba került fiatalok részére a Honvédelmi Szövetség teremti meg a feltételeket a szükséges ismeretek elsajátítására és begyakorlására. — A néphadsereg leendő katonái két kiképzést Időszak alatt, szakoktatók segítségével készülnek honvédelmi küldetésük betöltésére — tájékozhatott Sebő István, a HSZ Lévai (Laticel járási Bizottságának politikát munkatársa. — Az első kiképzési Időszakban a járás néhány községében hétvégeken jönnek össze a sorköteles fiatalok, ahol politikai ismereteiket gyarapítják, s bővebb Ismereteket szereznek a szocialista tábor béketörekvésetről. Gyakorlati foglalkozások keretében megismerkednek a géppisztoly funkciójával, kezelésével, de gyakorolják a célbalövést légpuskával és kisöbű puskával is. Elsajátítják az elsősegélynyújtás legfontosabb elemeit, különösen a sebkötözést. Topográfiai kiképzésen vesznek részt, megtanulják a térkép használatát és az Iránytűvel való munkát. Lényeges része az első kiképzést Időszaknak a harcászati alapelemek elsajátítása, valamint a taktikai tényezők megismerése. Ebben az időszakban megismerkednek a katonai szabályzattal, a néphadsereg kötelékébe tartozó személyek jogaival és kötelességeivel, a katonai rendfokozatokkal. A fizikai felkészülés keretében sor kerül a katonai gyakorlatok és az utászismeretek elsajátítására Is. — A fiatalok (ontosnak tartják-e a katonai szolgálatra való felkészülést? — A megjelenés arról tanúskodik, hogy szfvesen vesznek részt a felkészítő gyakorlatokon, melyek önkéntes alapon történnek. Az érdeklődés fokát minden bizonnyal meghatározzák az egyes foglalkozások Is, melyek színvonalas, érdekes előadásokat tartalmaznak. Természetesen az Is szerepet játszik a gyakorlatokon való részvételben, hogy a fiatalok tudatosítják: mindez az 6 érdekükben történik, az itt, szerzett ismeretek birtokában lényegesen könnyebb lesz a katonai életforma megszokása. — A februártői szeptemberig tartő első kiképzési időszak után kerülnek a fiatalok a sorozőblzottság elé — folytatta Sebő István. — Ez lényeges momentum a további felkészülést illetően, mivel ezután már Léván, Zselizen (Zetlezvoce) és Ipolyságon (Šahy) speciális központokban történik a szakismeretek elsajátítása. Igen sokan gépjárművezetést tanulnak mások híradós és felderítő Ismereteket szereznek, a továbbiak pedig alapfokú katonai kiképzésben részesülnek. Ez a felkészülést tdőszak már Igényesebb, amit az Is bizonyít, hogy zárőbeszélgetésen kell számot adniuk az elsajátított Ismeretekről. — A második kiképzési időszak anyaga több „érdekeset“ (gér. Ezzel párhuzamosan növekszik-e a fiatalok érdeklődése? — Mivel ebben az Időszakban a fiatalok érdeklődési köréhez közelebb állő Ismeretekkel foglalkoznak, aktivitásuk Is fokozódik. Nagyon vonzó a gépjárművezetés, s mivel a hadseregnek sok gépkocsivezetőre van szüksége, Itt a legnépesebb a „szakcsoport". Ez azért Is vonzza a fiatalokat, mert a civil életben foglalkozásként Is hasznosítható. De vonzó a fiatalok részére a híradósok munkája Is. Kapcsolatba kerülnek a -számukra eddig Ismeretlen hlradási eszközökkel, megismerik azok működési elvét, elsajátítják kezelését. Ebbe a szakcsoportba már magasabb végzettségű fiatalokat „sorolnak“ be, mivel az érzékeny műszerek kezelése, a morse-jelekkel való kapcsolatteremtés igényesebb munkavégzést követel. A felderítők soraiba a jő fizikai felépítésű, bátor fiatalokat sorolják. Itt el kell sajátítani az önvédelmi alapismereteket, s a hadsereg kötelékében ejtőernyős kiképzésben Is részesülnek. A második kiképzési tdőszak végén éleslövészetre Is sor kerül, ami ízelítőt ad az igazi katonaéletből. — * — A Honvédelmi Szövetségnek a fiatalok katonai szolgálatra való felkészítésében számos segítője van. Az Ipolysági körzetben Villám Lajos és Diéssy József, Nagysallőban (Tekovské Lužany) Nevidzánsky Jozef mérnök, Gaŕamkálnán (Kálna nad Hrobom) Kovács Valentin, Várnádon (Farnál Virág László. A második felkészülési Időszakban Zselizen a két testvér: Füri Gyula és Attila tartalékos altisztek végeznek kiváló munkát. A lévai katonai alakulatnál Baran Iván százados és Koháry János főhadnagy n felderftők képzésében ér el jő eredményeket. A fiatalok felkészítésében a SZISZ, a Vöröskereszt és a Faslsztaellenes Harcosok Szövetségének járási bizottságai, valamint a járási katonai parancsnokság és a lévai katonai alakulatok parancsnokai is •eredményesen bekapcsolódnak. Szólni kell a nemzeti bizottságok szervezőmunkájáról is, mely minden kiképzőközpontban eredményes. A fiatalok tudatformálását, s eszmei politikai látókörük bővítését kedvezően alakítják a forradalmi hagyományok emlékszobát is. A Jövő katonái gyakran ellátogatnak a „Február 28-a“ nevet viselő harci dicsőségek szobájába, ahol filmvetítésekkel egybekapcsolt beszélgetésekre Is sör Kerül. Felkeresik в garamkálnal „Harci Dicsőség Házát“, a Siklósi-magaslaton levő Malinovszkij-harcállást, ahonnan а II. Ukrán Front parancsnoka személyesen irányította 1945 tavaszán a szovjet hadsereg alakulatainak a Garamon való átkelését. Az elmondottak hatékonyan hozzájárulnak a haza és a szocializmus iránti hűség erősítéséhez. Böjtöt János Szlmbn ebben az épületben zajlik a kulturális élet Fotó: i—Ita—ч