Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-15 / 2. szám
ИМЕНИЯ Gyökérzöldség, földbe ágyazott üvegekben Üt évvel ezelőtt kezdtem az új módszerrel kísérletezni, s azóta minimális veszteséggel tárolom a gyökérzöldségat. A kiskertem 700 méteres tengerszint feletti magasságban van (Krkonoše), ahol a gyökérzöldségek közül sárgarépát, petrezselymet és pasztinákot lehet sikerrel termelni. A gyökereket lehetőség szerint aszályos időben szedem föl, hogy ne kelljen bajlódnom a tisztogatással, s a termést november végéig ideiglenesen tárolom. December elején uborkásüvegekbe rakom a zöldséget ;(vegyesen, hiszen majd egyenként lesznek fölszedve), a kertben 60 can széles és 40 cm mély árkot ások (a gödör hosszát az üvegek száma adja meg), melyben elhelyezem a több réteg újságpapírba csavart üvegeket (kiásáskor a papír védi az üveget a sérüléstől). Mint az ábra is mutatja, kőnkét üveget szájában egymás felé fordítva helyezek el, mégpedig jó szorosan, hogy az egerek ne férhessenek hozzá a zöldséghez. A sor végére kerülő, páratlan üveget ajánlatos műanyag zacskóba csomagolni és szájával erősen az előző üveg fenekéhez szorítani. Az árkot végül betakarom, föléje kb. tíz centiméteres földhalmot húzok, így az üvegeket tulajdonképpen harminc oentiméteres földréteg fedi. A mi viszonyaínik között ez elegendő, hiszen nem ritkaság az egy méteres hótakaró. Ahol kevesebb a bó vagy eset« leg száraz fagyokkal is számolni kell, ott jobban be kell takarni az üvegeket, esetleg szalmát, falevelet stb. is kell tenni a halomra. És a vermet természetesen meg kell jelölni, mégpedig akkora karókkal, hogy a hótakaró alatt is meglátjuk a tárolt zöldséget. Az első üveget december derekán, az utolsót májusban szoktam fölszedni, hogy helyet adjak a veteményeknek. A módszert a házgyári lakások tulaj« donosainak figyelmébe ajánlom, mert tapasztalatból tudom, hogy a meleg pincében hamar tönkremegy, a hideg garázsban pedig általában megfagy a zöldség, oikár homokban, akár fürészporban tároljuk. Néha előfordul, hogy olvadáskor hóié kerül az üvegekbe, de ez legfeljebb néhány gyökér károsodását Idézi elő, nem teszi tönkre az egész termést. (Kvarda St., Zahrádkár) Nyúlrágta gyümölcsfák kezelése Minden igyekezetünk ellenére előfordulhat, hogy tél végén, kora tavasszal észrevesszük, nem minden gyümölcsfánk fölött múlt el nyomtalanul a tél. Ha a nyulaik bejutnak a kertbe és megrágják a fák törzsét, ez nem csupán a kistermelőnek okoz gondot és bosszúságot, de a nagyüzemi gyümölcsésznek is. A nyúlrágta gyümölcsfák Ismert kezelési módszere az áthldaiásos oltás. Ezt a részben vagy teljesen körülrágott fáknál egyaránt alkalmazni lehet. Ennél sokkal egyszerűbb és kevesebb munkát igénylő módszert egy morvaországi kertbarátnál ismertem meg. Mint elmondta, fagymentes időben a károsított fa törzsét lemossa a Fundazol 0,2 százalékos töménységű oldatával, majd száradás után a megrágott részt — alulról fölfelé haladva — szorosan becsavarja színtelen műanyag ragasztószalaggal (Izolep). Hangsúlyozta, hogy a szalag kizárólag színtelen lehet, mert a sötét szalag alatt < a fertőtlenítés ellenére —» szaporodásnak indulhatnak a gombák. Az sem utolsó érv, hogy szinte a szemünk láttára Indul meg a kalluszképződés, és többnyire nem is lassan. A módszer alkalmazásához tudni kell, hogy a kártételt lehetőleg gyorsan fel kell fedezni (rendszeres ellenőrzés), s a ragasztószalagot úgy kell a fa törzsére csavarni, hogy minden újabb szalagsor 2—3 mm-rel fedje az előzőt. A ragasztószalagot ősszel vagy inkább tavasszal lehet eltávolítani, hogy a következő évben ne akadályozza a növekedést. A szalag éppenségel nem olcsó, de megmenthetjük vele a nyúlrágta fát. A módszer hátránya, hogy csak azoknak a fáknak a gyógyítására alkalmas, melyeket nem rágtak körűi teljesen a nyulak. SZA1.A! LÁSZLÓ, Kürt (Strekov) Negyven dinnye, huszonöt négyzetméterről A kertésztársak közül tavaly sokaa panaszkodtak, hogy ráfizettek a dinnyetermesztésre. Hogy csak egy példát említsek: a szomszédomnak csupán egy dinnyéje termett ugyanakkora területen, amekkoráról én negyven q termést szüreteltem. A siker szerintem a szakszerű ápolásnak és növényvédelemnek köszöntő. Én rendszerint már ősszel, október végén kijelölöm a görögdinnye helyét, 200X200 cm-es térállásban kiásom a 30 X 30 X 30 cm-es gödröket, megtöltöm őket érett trágyával, amire egy maréknyi kombinált műtrágyát meg egy kevés földet szórok. Márciusban, amikor már rá lehet menni a földre, a gödrökben tárolt trágyát jói. összekeverem földdel, majd a gödrük északi oldalán kis földhányást készítek. Ezek a dombocskák fogják később védeni a zsenge növénykéket a hideg széltől. Április 13-én a gödrökben fellazítom a földet és kb. 3—4 cm mélyre Bt szem dinnyemagot teszek. Ez az első vetés. Egy hét múlva újabb három magot, majd április végén még három magot vetek egyegy gödörbe. Szabadföldi termelés, illetve helyrevetés esetén azért tartom előnyösnek a háromszori vetést, mert ha a májusi fagyok kárt tesznek az első vetésből kelt növényekben, a következő vetésből fejlődők minden bizonnyal megmaradnak. Ha viszont az első vetés nem károsodik, időelőnyben vagyok. Ennyit igazán megér az a néhány szem vetőmag, és a fáradozás. Arról nem is beszélve, hogy így még mindig olcsóbb a palánta, mintha hobbiházban vagy melegágyban nevelném. Persze kísérletet tettem a fóliás palántaneveléssel, illetve dinnyetermesztésset is. Van egy 25 négyzetméteres melegágyam, mely fölé fémvázas fóliasátrat emeltem. Palántaneveléshez 100 mm átmérőjű, 12S mm magas gyökereztetöket használtam. A gyökereztetőt március 20-án a fölső fül magasságáig megtöltöttem rostált komposzttal, majd a földet fertőtleoitettem (10 liter vízhez 1 dkg Fundazol és 2 dkg Dithane). Fertőtlenítés utón egy-egy gyökereztetöbe öt szem magol helyeztem, a gyökereztetőt színig töltöttem koniposzttal, s az egészet meglocsoltani a fertőtlenítéshez használt oldattal. A dinnye tizenöt nap múlva kikelt, azonnal megpermeteztem Fundazol-oldattal. Ezt a kezelést még kétszer megismételtem, mindig egyhetes időközökben, utána Dithane készítménnyel permeteztem. A palánta május 15-re nőtt akkorára, hogy állandó helyére, a melegágyba ültethettem. Itt mindössze 13 centiméteres földréteg állt a növények rendelkezésére. Nyolc gyökereztetőm volt, tehát nyolc fészek dinnyét telepítettem, mindegyikbe két palántát. A melegágyról május végén vettem le a fóliát, természetesen fokozatos palántaedzést követően. Június B án öt virágot mesterségesen megtermékenyítettem, s később sem bíztam ezt a munkát kizárólag a méhekre. A görögdinnye legveszedelmesebb betegségének (peronoszpóra) első tünetei június 19-én észleltem a lombon és a termésképződményeken. Ettől kezdve hetente permeteztem (10 liter víz és 4 dkg Kuprikot oldatával) a növényzetet. Mio-< dig estefelé vettem elő a permetezőt, s ha esett az eső, utána azonnal permeteztem, ha nem is telt el az egyhetes időköz. Az első termést augusztus 6-án vágtam le, melyet később még harminckilenc követett- Tehát huszonöt négyzetméteren összesen negyven görögdinnyét termeltem. A legkisebb gyümölcs 2,50 kilósnál valamivel nehezebb, a legnagyobb kis híján kilenc kilogrammos volt. Az össztermés túlhaladta a százhatvan kilót, ami — hat kurona piaci árat véve alapul — 960 koronát képvisel. Ezek szerint négyzetméterenkénti átlagban 3S koronának megfelelő mennyiségű görögdinnyét termeltem. Erre én azt mondom, megérte. LENGYEL SÁNDOR, Nagykapos (V. Kapušany) v тлмииимь У fGVrtrtSTOL 1 Tél a szőlőskertben Kádek Gábor felvétele 1 A Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Bizottsága december derekán bővített ünnepi plénumülésen emlékezett meg az egységes, országos kertbarátmozgalom megalakulásának negyedszázados évfordulójáról. A szövetség történelmét röviden Ruttkay Adalbert, a járási bizottság titkára ismertette. Hangsúlyozta, hogy szlovákiai méretben még sóikat fejlődhet а mozgalom, hiszen a statisztika több mint 400 ezer házikertet tart nyilván, viszont a szervezett kertészkedők száma még a 160 ezret sem éri el. A járás kertbarátmozgalmának jelenét és múltját, fáradságos munkával megalapozott sikereit Belucz János agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, az érdek védelmi szövetség járási bizottságának elnöke méltatta. A többi között hangsúlyozta, hogy az utóbbi években komoly sikert értek el a fejlesztési elképzelések valóra váltásában. A sző vétség tagjainak száma három év alatt harminc százalékkal gyarapodott. Az idén újabb két település (12op, Btahová) kertészkedői tömörültek szervezetbe, így ma már 49 alapszervezet működik a járásban, melynek csaknem ötezer-kétszáz aktív kertészkedője van. Ha az utóbbi öt évben elért fejlődés mértékét vizsgáljuk, akkor azt kell mondanunk, hogy a járás kertészkedői felküzdöttük magukat az országos élvonalba. Hetvenhétben a dunaszerdahelyi járásban összesen 1408 hektáron termett zöldség, s e területnek 45 százalékát a háztáji adta. Ekkor az évi össztermelés 41 ezer 250 tonna volt, melyből a háztáji kertészkedők 45,3 százalékkal részesültek. Ezzel szemben az idén 1482 hektár jutott a zöldségnövényeknek, s az össztermelés 51 ezer tonna volt. A termőterületből a háztáji 58,4 százalékkal, az árutermelésből pedig 52,9 százalékkal részesült. Ez annyit jelent, hogy a járás kertészkedő! 26,2 százalékkal nagyobb területen 16,7 százalékkal termeltek több zöldséget, mint öt évvel korábban. A terület és az össztermelés Tizenöt százalékkal többet ígérnek aránytalan növekedése is jelzi, ebben a járásban nem a mennyiségi mutatók kerültek előtérbe, hanem a társadalmi érdek. A mozgatom fejlesztését segíti a parlagföldek felkutatására, feltérképezésére és kerttelep-létesíiési céllal történő mielőbbi igénybevételre tett törekvés is. A tavaszi fizikai leltározás során 15,55 hektáros földterületet nyilvánítottak kerttelep létesítésére alkalmasnak, s ebből mintegy kilenc hektárt már az első félévben átadtak az érdeklődő kertbarátokrwík. Így most a járásban huszonegy kerttelep van, s ezek összesen huszonhárom hektáros — nagyüzemi termelésre alkalmatlan — földterület ésszerű kihasználását teszik lehetővé. Tudjuk, Csallóközben minden talpalatnyi föld kincset ér, gazdagon terem, de ugyanakkor azt is tudjuk, hogy vannak még parlagföldek, jó lenne ezeket mielőbb átengedni a kertészkedni vágyó, csaknem ezer érdeklődőnek, hogy ezzel is megszilárdítsuk e vidéknek -az önellátottság megalapozásában betöltött szerepét. Mint tudjuk, a járás szerződéses árutermelést folytató kertészkedői tavaly 8164 tonna zöldség értékesítésére vállalkoztak. Ígéretüket 38,4 százalékkal túlteljesítették. Az idén negyvenöt alapszervezet tagjai 9571 tonna zöldség értékesítésére tettek szerződésben rögzített ígéretet. Ez 14,7 százalékkal több a múlt évben leszerződött mennyiségnél. A járás kertészkedői most azon fáradoznak, hogy a fejlesztési elképzelések megvalósításával, a tervidőszak végón hazánk minden lakosának egy kiló zöldséget adhassanak a háztájiból. Az elképzelés 15,5 millió kilogramm zöldség eladását feltételezi. Merész, de teljesíthető elképzelés, hiszen tavaly már 11 ezer 306 tonna zöldséget kaptak a föívásárló szervezetek a járás háztáji kertészkedőitől. Az utóbbi év legsikeresebb rendezvényeit — borverseny Csallóköz Gyümölcse '84 Agro komplex ’82, virágkötészeti verseny — Is fölelevenító tanácskozás szövetségi kitüntetések átadásával ért véget. ká—Bakabánya (Pukanec) a lévai (Levice) járón egyik legrégibb települése. Lakói valaha a fazekas mesterségnek hódoltak, ma a gyümölcstermsztésre szakosodott állami gazdaságban, illetve a Smrečina Bútorgyárban lelnek jó munkalehetőséget. A gyönyörű vidék kedvező feltételeket biztosít a szőlő- és gyümölcstermeléshez. Talán éppen ennek köszönhető, hogy a járásban itt alakult meg a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének első alapszervezete, Új kerttelep létesült melynek napjainkban 270 tagja van. A korábban parlagon heverő dimbes-dombos földterület nagyobb részén szőlőt és gyümölcsfát ültettek, sok-sok pincét, présházat építettek a kertészkedők. A település léiekszáma egyre gyarapodik. A bővülő bútorgyár nemrég 223 családnak juttatott új lakást, s máris nyolcvan tagfelvételi kéretem sorsa fölött kell döntenie az alapszervezetnek. A tervek szerint az idén 3,6 hektáros elfekvő földterületen létesítenek kerttelepet. A járás egyik legjobb alapszervezete nagy gondot fordít a háztáji kertészkedők szakismereteinek gyarapítására és kedvtelésük eredményeinek népszerűsítésére. Mindig nagy sikerrel mutatják be termékeiket a járási és az országos kiállításon, a helyi seregszemléken pedig ingyenes látogatást biztosítanak az alapiskola diákjai számára, akiket igyekeznek megnyerői • hasznos kedvtelésnek. (bj)
