Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-04-16 / 15. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1983, április 18, 8 A gyomor- és nyomliélfekélvrOI Á sósav Áldozatai Kis túlzással, azt Is mondhatnánk, hogy a gyomor- és nyombélfekély okát nem Ismerjük. Ez azonban nem fedi a valóságot, mert azt tudjuk, hogy a fekély létrejöttéhez sósavat és pepszlnt tartalmazó gyomornedvre van szükség. De mivel a fokozott sa­vas gyomornedv ellenére sem kelet­kezik mindig fekély, nyilvánvaló, hogy a nyálkahártyát valami védi a sav ellen. A nyálkahártyát védheti a nyék és fordítva: fokozott hajlamot Jelenthet a nyálkahártya bizonyos te­rületein keletkező vérellátási zavar. Vérellátás hiányában a nyálkahártya hámrétege védtelen lesz, és a sósav áldozatává válhat. Az orvosi tankönyvek még sereg­nyi, ritkábban előforduló okot Is em­lítenek, amelyek közül a gyógyszere­ket kell kiemelni. Végül pedig a ni­kotin, a koffein és az alkohol ugyan­csak fokozza a gyomorsavtermelést és növeli a fekélyhajlamot. Aki kigyógyult a fekélybetegségé­­ból és később ismét visszaesik, az Jel­legzetes fájdalmai alapján szinte csal­hatatlan biztonsággal saját maga Is megállapíthatja a kiűjulást. Erre ugyanis általában az a jellemző, hogy főképpen tavasszal és ősszel újul ki, de az Is, hogy a fájdalom a gyomor­száj körül, pontosan egy helyen lép fel, rendszerint éhgyomorra. Ez az „őhségfájdalom“. A fájdalomhoz a fe­kélybetegség Időtartamétól és súlyos­ságától függően más kellemetlensé­gek Is társulhatnak, például bevont nyelv, gyomorégés, fogyás, székreke­dés. A gyomorfekélyre Jellemző fáj­dalmak általában szódabikarbóna, illetőleg savkötő vagy közömbösítő szerek hatáséra megszűnnek. A jellegzetes fájdalmak esetén —• ha a beteg orvoshoz fordul — a diag­nózist a gyomornedv savtartalmának, a gyomor és a nyombél röntgen és műszeres („gyomortükrözés“) vizsgá­latából állapítják meg. A legteljesebb bizonyíték a tükrözés, amit ma már hajlékony, úgynevezett száloptikás műszerrel végeznek. Ez a vizsgálat nem okoz fájdalmat és veszélytelen. A kezelés eredményességét Időnként ily módon ellenőrzik, akár színes felvételt Is lehet készíteni a fekélyes területről, sőt szövettani vizsgálatra mintát is lehet venni. PERFORÁCIÓNÁL — MŰTÉT A fekélyesek panaszai a gyógysze­res kezelés, a pihenés és a diéta ha­tására rendszerint megszűnnek, és a fekély előbb-utóbb begyógyul. De olykor szövődmény: vérzés vagy a gyomor, Illetve a nyombél átíúródá­­sa is előfordul. Atfúródásra, szak­nyelven perforációra a betegnek és hozzátartozójának akkor kell gondol­nia, ha a régitől eltérő, metszőbb, szinte tűrhetetlen fájdalom lép fel, ami légzéskor fokozódik. A beteg sá­padt, elesett, hányinger, hányás, csuk­lás léphet fel. A fekély átfúródása életveszélyt Jelent, a beteget azonnal kórházba kell szállítani és meg kell operálni. Ugyancsak veszélyes szövődmény a fekélyből történő nagyfokú vérzés. A friss fekély egy kissé mindig vérzik, a vért a székletből ki lehet mutatni. Ez a rejtett vérzés nem Jelent élet­veszélyt. Ha azonban a beteg hirte­len sok kávéaljszerü vért hány vagy, ha szurokfekete a széklete, ez nagy­fokú vérzést lelez, aminek életveszé­lyes következményei lehetnek, ha nem kerül azonnal kórházba. A harmadik, viszonylag még Jelen­tős szövődmény a fekély körüli terület elhegedése lehet, ami — elsősorban — nyombél szűkületet okozhat a gyo­morból kivezető szakaszon. Ez az úgynevezett pilorusz (gyomorszáj) szűkület. A nagyfokú szűkület akadá­lyozza a gyomortartalom kiürülését. A prilorusz-szfikület hetek, hónapok, sót évek alatt alakul ki. Műtéttel kell eltávolítani. Régebben azt tartották, hogy a so­káig fennálló vagy vissza-visszatérő fekély daganatosán is elfajulhat. Az újabb vizsgálatok szerint azonban er­re egyáltalán nem, vagy csak rend­kívül ritkán kerül sor. GYÓGYSZER, DIÉTA, PIHENÉS Friss fekély vagy a fekély kiújulá­­sa esetén az otthoni; kórházi vagy szanatóriumi pihenés teremti meg a gyógyulás feltételeit. A szódabikarbó­na és más, savkötő és közömbösítő anyagokat tartalmazó porok rendsze­res szedése a pillanatnyi fájdalmat szüntetik. A savtermelést serkentő idegvégződések működését csökkentő vagy bénító szereket manapság ugyan­csak széles körben használják. A pi­henés és a gyógyszerszedés mellett, a fekély gyógyításában is nagy jelen­tősége van az étrendnek. A régebbi szigor azonban a múlté: ma bő fehér­jetartalmú, lehetőleg kalóriadús éte­leket adnak, amelyek azonban nem tartalmazhatnak alkoholt, koffeint és a savtermelést okozó íz-anyagokat, fűszereket. Lényeges, hogy a beteg legalább két-három óránként egyék, hogy üres gyomrában hirtelen és nágymértékű savtermelésre ne kerül­jön sor. Füröszthetök-e a szobanövények A növények lemosásával nemcsak a környező légtér páratartalmát fo­kozzuk, é« csökkentjük a felmelege­dést, hanem a levelekre előbb-utőbb mindenütt lerakodó, s a légzőnylláso­­kat valósággal eltömítő, felületeket beárnyékoló porréteget Is eltávolít­juk. Legcélszerűbb kéthetenként ned­ves szivaccsal letörölgetnl a levele­ket, a bozzáférbető szárrészeket. Ha a téli hónapokban ezt elmulasztottuk, akor most föltétlenül végezzük el. Az erősen szennyezett, kormos leveleket szappanos vízzel mossuk meg. ügyel­ve arra, hogy a virágföldre ne csöp­penjen. Különösen gondosan tiszto­gassuk át finom ecsettel az érzugo­kat a leveleken, a levélnyelek által körülvett, átölelt szárrészeket, a kör­­okozók jő búvóhelyeit. Egyébként nedves lemosás helyett — végső eset­ben — száraz, puha ronggyal, még inkább tollseprűvel is elvégezhető a portalanítás. Tökéletes tisztító hatást érhetünk el в növények fürösztésével. Helyez­zük el szobanövényeinket oldalra döntve a fürdőkádban, és tusolórózsá­­bél finom, gyenge, kézmeleg vizsuge­­rat eresszünk a levélzetre. Fontos a növényeket oldalra dönteni vagy tö­vüket fóliával beburkolni, hogy gyö­­kérlahdájuk száraz maradjon. A fü­­rösztésre negyedévenként kerülhet sor Ügyeljünk arra, bogy a leveleken ne maradjon éjszakára egyetlen csepp víz sem, mert lehűlés miatt barnulé, rothadó foltok keletkeznek. K. L. Ikor Nagyapó Ktsgergó segít­ségével bekerítette a régi ken­derföldet, kifújta magát és határozottan kijelentette. — Itt pedig kertgazdaságot létesí­tünk. Ktsgergó tudta, ha Nagyapó Ilyen hivatalos szavakat mond, az nagyon komoly dolog. Vacsoránál megelőzve Nagyapót, 6 tilt elsőnek asztalhoz, hogy tudomására adja Nagyanyónak: — Mamuska, ml a Nagyapóval kert­gazdaságot létesítünk. Nagymaminak egy pillanatra meg­­állt a fOzOkanál a kezében, rátekin­tett Nagyapóra, s csak úgy szó nél­kül megcsóválta a fejét. Gergó sejtette, hogy valami nincs rendben, s már bánta ts, hogy el­szólta magát. Kt tudja Nagyapó mi­lyen nagy titkot bízott rá ott kint a város szélén? De mtért nem mondta hát, hogy Nagymami előtt jó lesz hallganl róla? Azért nagyobb baj nem történt. Másnap mikor a leendő kertgazda­ságban tettek-vettek, Ktsgergó egy furcsa rongykupacra lelt. — Hát ez meg miféle maskura? — kérdezte Nagyapót. — Ne tégy úgy, mintha ma látnál először madártjesztőtl — dorgálta meg Nagyapó. — Alttsd fel a lábára és meglátod micsoda daliás ‘ legényt — Miket beszélsz te Apókat — mondta csodálkozva Gergő. — Már hogy lehetne egy madárijesztö da­liás? Csupa toprongy az egész. ■— Eltaláltad barátom, valóban én volnék a Nagyloprongy, a kertek fejedelme, a holdvilág barátja és a sötétség ura. •— Hát ez csodálatos — kiáltotta őrömmel Gergő. — Én meg Kisgergb vagyok, Nagyapó unokája és a kert­nek az egyik gazdája. Legyünk jóba­­rátokl — S azzal szépen le is paro­­láztak egymással. Sőt még azt ts megfogadták, hogy kölcsönösen támo­gatják egymást. rAmt igaz az Igaz, Nagytoprongy inkább rászorult a támogatásra, mert már ugyancsak öregecske volt. Míg ásták a kertet, addig Gergő a madárljesztőt a kerítésnek támasztot­ta. Így ts lehetett vele szót váltani. Mikor pedig befejezték a munkát, fogta a fiúcska Nagytoprongyot és odaállította régi helyére a volt ken­derföld kellős közepére. — Jótett helyébe jót várj — rebeg­­te Nagytoprongy búcsúzóul. CSICSAY ALAJOS: & жтмШй Gergő sokáig töprengett a madár­­ijesző szavain, de sehogy sem tudott rájönni totelmükre. Tudta, hogy min­den mesében így szokták megköszön­ni az emberséges bánásmódot a rá­szorulók, de azok mindnyájan sze­gény öregemberek, vagy éhes állat­kák voltak, akiknek csodálatos va­rázserő vált birtokukban. De ugyan miféle csodát tudna művelni egy ág­­rólszakadt madártjesztő, akinek rá­adásul még Ilyen szánalomra méltó neve ts van, hogy Nagytoprongy. El­kerget t a madarakat? Hiszen nincs abban a kertben egy csipetnyi félte­­ntvaló sem. Azért annyi tapintói la­kott Gergőben, hogy a világért sem bántotta volna meg Nagytopronauot. Inkább az tárt az eszében, hogy vala­hol új ruhát kellene keríteni neki, meg valami klvénhedt báránybőr sap­kát, mert rohamosan közeledik a tél, s a szerencsétlen vénség ott fog meg­dermedni a kietlen pusztaságban. Ha már egyszer ktrángatta Gergő a pusz­tulásból és elfogadta a barátságát, gondolta, ennyivel tartozik neki. — Mami, mamika, adhatnál nekem valami rossz gúnyát ajándékba — kérlelte Nagyanyát. — Mi ütött már megint beléd? — zsémbeskedett Nagyanyó, de ez a szemrehányó szó kt tudja mtért, In­kább Apókának szólt. — Tudod ráleltem a kertgazdaság­ban egy Igazi jóbarátra, akinek ruhá­ra lenne szüksége ... — Miféle jóbarátra? — Hát, olyan ízére... madárijesz­tőre — nyögte ki nehezen: — Madárijesztö a barátod? — Az. Ügy hívják Nagytoprongy. Olyan elnyűtt már szegénynek a ru­hája, hogy megesik az ember szíve rajta. — ö, hát persze — enyhült meg Nagyanyó hirtelen, közben szaporán pislogtak egymásra N agyapóval. — Hanem tudod mit? Én odaadom neki a Nagyapád rossz kabátját, te meg ajándékozd meg öt a zöld kalapod­dal. No, ezen ugyancsak megütközött Gergő, mer a zöld kalapjánál semmit sem féltett jobban, még akkor ts, ha már régen nem hordta. Este alig bírt elaludni. Almában megjelent előtte Nagyoprongy. Oda­kuporodott az ágya melé és szünte­len azt duruzsolta a fülébe „JÓ tett helyébe jót várjl" Másnap Gergő fogta a zöld kalap­ját, meg Nagyapó száz lyukú, egér­­rágta nagykabátját és kiballagott Apó­kéval a kertbe felruházni a madár­­ifesztöt. — Látod milyen szép lett? Azt is mondhatnám csodálatos. Ne félj, meg­hálálja nekünk százszorosán. Sőt már a felét meg Is adta.-L Meghálálta felét? — kételkedett Gergő. — MegámI Elriasztotta a frissen ásott földről a varjakat, s így meg­maradtak benne a földigiliszták. Azok­nál pedig hasznosabb jószág nem él a termőtalajban. Most már aludhat Nagytoprongy tavaszig, akkor majd megint szükségünk lesz rá. Ml meg akár haza ts ballaghatunk. Gergő odament Nagytoprongyhoz, tmlamit susogtak pusmogtak egymás fülébe, aztán a fiúcska Nagyapó után Iramodott, de a kertknpuban megfor­dult és vlsszaktáltotta: —Szép telet kívánok Nagytop­­rongyl — Mire a madárijesztö bizta­tóan lengette meg a vadpnatú] zöld kalapját. [ kelte nyugta kelte nyugta 1 6. p. 6. p. 6. p. 6. p. Április 18 Héttő ANDREA ! VALÉR i i 4 51 18 37 811 — Április 19 Kedd EMMA ' JELA < 1 4 50 18 38 9 08 0 39 Április 20 Szerda TIVADAR J MARCEL i i 4 48 18 40 1014 134 Április 21 Csütörtök KONRÄD 1 ERVIN i 1 4 46 18 41 11 29 2 20 Április 22 Péntek CSILLA, NOÉMI 1 SLAVOMlR 1 4 44 18 42 12 46 2 50 Április 23 Szombat BÉLA i VOJTECH i 4 42 18 44 14 05 3 27 Április 24 Vasárnap GYÖRGY 1 JURÁI [ 4 40 18 45 15 21 3 52 Örök divat nincsl — hiszen attól di­vat a divat, hogy állandóan változik — de időtálló ru­hadarabok vannak. Ezek közé tartozik a klasszikus kosz­tüm és társai. Jó néhány évig válto­zatlanul, ugyanak­kor változatosan viselhetők szinte minden alkalomra. Az anyagot és a színt kell úgy meg­választani, hogy Jövőre és azután egy-egy ú] kiegé­szítő darabbal (mellénnyel, blúz­zal, szoknyával, pelerinnel, puló­ver stb.) újszerű­nek hasson. Előnye még, hogy nincs életkorhoz kötve. Egy Jó vonalú kosz­tümben egyformán elegáns minden nő: a húszéves Is, a dédanyák Is. Az már testalkat kérdése, hogy nadrággal vagy szoknyával viseljük. Mindkettő di­vatos — de moletteknek nem kell erőltetni a nadrágos változatot. Fekete kordbársony mellény is viselhető a kosztümhöz, arany gombokkal, hátul csatos övvel. (Ugyanebből az anyagból készült fekete szoknyával külön öltözék.) EHftZTREJTVÍHY VÍZSZINTES: 1. Jaroslav Hašek cseh Író leghíre­sebb műve. 12. Női név. 13. Félreért. 14. Névelő. 15. Szlovákiai város. 16. Némán súg. 17. Allatkert. 18. Ci­garetta-márka. 20. Bakó azonos hang­zói. 21. Az ég iste­ne a föníciaiaknál. 23. Fém. 24. Észrk­­indiai marhapász­tor törzs Nepálban 26. Mezőgazdasági munka (ék. h.) 30. Hiányosan int. 31. Szerb. 32. Lovasro­ham. 35. E. A. 37. Tucat mássalhang­zói. 39. Argon. 40. Iparos — régiesen. 43. Elektromos töl­tésű anyagi ré­szecske. 45. Harc közepe. 47. Jaro­slav Hašek elbe­széléseit tartalma­zó kötet. 50. Liter. 51. Levelet ... a barátjával. 52. A rénium és a diszprőzium Jele. 53. Piac közepe. 55. Babfajta, névelővel. 56. Ugyanis rövidítése. 57. Személyes névmás. 58. Kevert pék. 60. Latin elöl­járó. 61. Gabonanövény (ék. h.) 63. Újdonság — latinul. 65. Személyragos határozősző. FÜGGŐLEGES: 1. A szlovák ábécé egyik mássalhangzója. 2. Képző. 3. Folyó az NSZK-ban. 4. Ecuadorban élő indián törzs. 5. A történetírás mú­zsája az ókori görög mitológiában. 6. А. I. T. 7. Igen — oroszul. 8. Vitor­lásverseny. 9. Tengődik. 10. Végtag. 11. Magyar fizikus. 14. Jaroslav Hašek műve. 10. Osztrák elbeszélő. 19. Ma­gyar festő. 21. Tő Olaszországban. 22. A Duna jobb oldali mellékfolyója. 25. ... um, vegyi elem. 28. Szerzetes fő­pap. 27. Hordozható hajlékom-e? 28. Numero. 29. Nátrium. 33. Építkezési, anyag. 34. Véd. 36. A népgvűtés helye az antik görög városokban. 38. Az áll alatti zsírpárna. 41. А. I. 42. Az USA tagállama. 44. Képző. 46. Ránc, 48. Vissza: francia rendező. 49. Sírbolt. 50. Jaroslaš Hašek életének utolsó szakaszát itt élte le. 54. „A“ csepű. 56. Ürnak szólít. 59. Esztendeje. 61. Névutő. 62. Hatvanban vanl 64. Unal­masnak érez. 65. Római pénznem. 66. Anna, Olga. Beküldendő a vízszintes 1., 47., va­lamint a függőleges 14., 50. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS - NYERTESEK A lapunk 12. számában közölt ke­resztrejtvény helyes megfejtése: Ha az ember emberré akar válni, műve­lődnie kell. Nyertesek: Kiss Zoltán, Negysallő (Tekovské lužtanky), Annus Éva, Ipolyföriémes (Ipeľské f'ľany), Vôlyi Erika, Vojkóc (Vojkovce).

Next

/
Thumbnails
Contents