Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-04-09 / 14. szám

* 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1983. április 9. Kezdődnek a járási pártkonferenciák A párt és a nép minden erejét a CSKP XVI. kongresszusán elfogadott program teljesítéséért jelszó jegyében kezdődnek Szlovákiában április 16-án és 17-én az első járási pártkonferen­ciák. Megvitatják a járási pártbizott­ságok beszámolóit a legutóbbi kon­ferencia óta a kongresszusi határoza­tok végrehajtásán végzett munka ered­ményeiről, valamint a járások párt­­szervezeteinek további feladatait. A konferenciák jelentősen hozzájárul­nak majd a politikai, eszmei, szerve­zeti és káderbeli feltételek szilárdu­­lásához, hogy tovább fejlesszék a XVI. pártkongresszus után elért ered­ményeket, pozitívumokat, teljesítsék a fejlett szocialista társadalom továb­bi építésének programját. A galántai járási pártkonferencián társadalmi életünk valamennyi ágét képviselő küldöttek találkoznak. Egyi­kük lesz Jaroslav Kmeť, a Szocialista Munka Hőse, a diószegi (Sládkovi­čovo) CSSZBSZ Magtermesztő Állami Gazdaság Igazgatója. Arra a kérdésre, miről akar szólni a konferencián, kijelentette: „Minde­nekelőtt az üzemi pártbizottság és alapszervezeteink általános tevékeny­ségéről, arról, hogyan biztosítják a kommunisták minden szakaszon igé­nyes feladatok teljesítését jó ültető­anyagok, szőlőoltványok, gyümölcsfák és más termények termesztésében is, általában milyen tevékenységet foly­tatnak az állattenyésztésben. Minde­nekelőtt a ránk váró, rendkívül igé­nyes feladatokról akarok beszélni. Jó eredményeket érünk el az őszi búza, árpa, a cukorrépa és egyes különle­ges növények termesztésében. Az idén ' például 200 hektáron Perko fűfajta vetőmagjának, 50 hektáron naprafor­gó vetőmagnak, hat hektáron uborka­magnak, 128 hektáron egycsírájú cu­­korrépamagvának stb. nyerésére tö­rekszünk. Gazdaságunk a járás legna­gyobb hüvelyestermesztője. A pártaiapszervezetek az üzemi pártbizottság vezetésével jelentős sze­repet játszanak abban, hogy eredmé­nyesen biztosítsuk a feladatok telje­sítését. Foglalkoznak valamennyi munkahely problémáinak és nehézsé­­gemek-ímegoldásával, biztosítják a ta­gok és a pártonkívüliek eszmei szín­vonalának emelkedését, hozzájárulnak a szocialista versenymozgalom kibon­takoztatásához. A mezőgazdaságban is megköveteli az anyagi érdekeltség fokozását és az érdemek szerinti ju­talmazás szempontjának határozot­tabb érvényesítését az a körülmény, hogy nagyobb nyomást kell kifejteni az Intenzitásra, a gazdaságosságra és a minőségre. Nem kis szerepet játszik a kollektív szerződés, amely pontosan részletezi az egyes munkahelyek sze­rinti prémiummutatókat és a prémiu­mok nagyságát. Dolgozóink pontosan tudják, sőt ismerik a kulturális és szociális szükségletek alapjának költ­ségvetését. Tavaly például 1 millió 917 ezer koronánk volt ezen az ala­pon, ebből járultunk hozzá 277 ezer koronával az Užemi étkeztetéshez, la­kásépítési kölcsönök folyósításához, bútorvásárláshoz, a lakások korsze­rűsítéséhez, vállalati üdültetéshez, fürdőkezeltetéshez, külföldi üdülés­hez, utazásokhoz s egyebekhez. A pártszervezetek foglalkoznak a szocialista verseny fellendítésével, amely az általános termelés fejleszté­sére, valamint a szociális politikára irányúi, figyelemmel kísérik a szo­ciálpolitika színvonalát az egyes köz­pontokban, a szociális program telje­sítését, a dolgozókról való gondosko­dást, a környezet, a szociális beren­dezések javítását stb. Magtermesztő állami gazdaságunk­ban például a legszebb környezetért folyó verseny kritériumait is kidol­goztuk, melyeket az egyes pártaiap­szervezetek Is megvitattak és jóvá­hagytak. Kellő figyelmet szentelünk e kérdéseknek, ezt az is bizonyítja, hogy a három legjobb részlegnek 12 ezer korona értékű tárgyi jutalmat vásárolunk, ebből hatezer koronás ér­ték Jut az első helyezettnek. Ezek a pozitívumaink, de vannak bosszantó fogyatékosságaink Is. Ta­valy problémáink voltak az állatte­nyésztésben, 312 ezer liter tejjel ma­radtunk adósak, de Intézkedéseket teszünk, hogy ezt az adósságot a le­hetőségekhez képest már az idei első negyedévben letörlesszük, s az Idén minden feladatunkat becsülettel telje­­sítsük KRAJCSOVICS FERDINAND (A szerző felvétele) шваттшвтяятатшааввааввшшяшааа C£r,3Z­Most a gazdasági állatok elhul­lásának problémáival, a szar­vasmarha, juh vagy baromfi elhullása okozta nagy gazdasági vesz­teségekkel foglalkozunk. Valaki ellen­vethetné, hogy olyan problémakörbe bocsátkozunk, amely az országúti tra­gédiák, halálos balesetek és sebesü­lések, tüzesetek, robbanások és ka­rambolok mellett a bűntett társadalmi veszélyességét tekintve is peremügy­nek tűnik. Ha gazdasági állatok el­hullásának eseteit úgy fognánk fel, hogy valahol elhullott pár darab mar­ha, akkor talán meg sem kellene em­lítenünk. Csakhogy minden konkrét eset mögött ott bújik meg az a „ha“. A mi esetünkben: „ha“ az elhullott darabok mögött nem kellene kiszá­molni a nagy gazdasági veszteségeket is, s főként ha minden egyes eset mögött rendszerint nem rejlene em­beri hanyagság, néhol szembetűnően, máshol leplezetten, ha nem húzódna meg a háttérben közömbösség, a mun­kakötelességek hanyag teljesítése, esetleg más fegyelmezetlenség a mun­kában ... Az ilyen esetekben már nem lehet adminisztratív úton leírni a vesztesé­geket és mindent szerencsétlen vélet­lennel magyarázni, mert paragrafu­sok árnyai vetődnek érdekelt és fele­lős dolgozókra, s kellemetlen kérdé­sekre kell válaszolniuk, melyek kö­zött a leggyakrabban ismétlődik az a követelés, magyarázzák meg, miért nem biztosították azt, amit biztosíta­niuk kellett volna, ami szolgálati kö­telességeik teljesítéséből következik. Meg kell mondanunk azt Is, hogy a Szlovák Állami Biztosító általxkifize tett kárpótlás semmi esetre sem oldja meg a .lakosság élelmiszer-ellátását — éz a tény is további ok, s a pénzbeli kárpótlás nem fedezheti a tejben, tej­termék-!; h^n,tojásban, húsban és hús­­készit ■ ínyekben keletkező vesztesé­geket. Gazdasági állatok elhullásának gyakran ismétlődő oka a műtrágya­­mérgezés. A baromfi esetében inkább a szellőztetés csődje áramszolgálta­tási zavarok vagy az áramszolgálta­tás megszűnése következtében. A Ju­hok elhullását elsősorban a kóbor kutyák okozzák. Mindezek azonban olyan okok, melyeknek nem kellene előfordulniuk, ha mindenki munka­helyének, munkabeosztásának minden pontján következetesen teljesítené Mién pusztulnak az áliatok? kötelességeit. Csakhogy mindig elő­fordul valamilyen pillanatnyi habo­zás, a véletlenre támaszkodás, félre­értés vagy egyszerűen hanyagság. Egyszer a nem helyénvaló műtrágya­­lerakathoz jut a marha, máskor agyoneszi magát karbamíddaf, vagy az, aki a nyáj őrzésére és behajtására hívatott, elaludt, leitta magát, vagy egyszerűen nem tartózkodott az álla­tok közelében. Marhalegeltetéskor olyan esetek is előfordultak, hogy a felelős irányítók közül senki sem közölte a pásztorral, hogy egyes lege­lőkön nem legeltethet, mert előtte jól meg^gyázták. Illusztrálásként említek februári eseteket. A poprádi járásban a Hra­­novnicai Efsz gazdasági udvarán he­ves szél kárt tett a juhakolban és kinyitotta ajtaját, aminek következ­tében a juhok megriadtak, összegaba­lyodtak a juhakol egy részében, az­tán 23 juh megfulladt. Ebben az esetben több mint 31 ezer koronára becsülték a kárt. A jubiláns köszöntése A CSKP Központi Bizottsága Elnök­ségének javaslatára a köztársasá­gi elnök a Szocialista Munka Hőse cí­met, a vele járó aranycslllagot és a Klement Gottwald Érdemrendet ado­mányozta a 60. születésnapját ünnep­lő Jozef Lenért elvtársnak, a CSKP Központi Bizottsága elnökségi tagjá­nak, az SZLKP Központi Bizottsága első ttikárának a párt javára végzett munkásságáért és a szocializmus épí­tésében kifejtett sokéves áldozatos tevékenységéért. A kitüntetéseket Gustáv Husák, a CSKP Központi Bi­zottságának főtitkára, köztársasági elnök a múlt pénteken nyújtotta át az ünnepeltnek. Husák elvtárs köszöntőjében hang­súlyozta, hogy Lenárt elvtárs elköte­lezett tevékenységével hozzájárult a CSKP programjának megvalósításához, szocialista hazánk sokoldalú fejlesz­téséhez, barátságunk és együttműkö­désünk elmélyítéséhez a Szovjetunió­val és a többi szocialista országgal. Nagyra értékelte azt a munkát, ame­lyet Jozef Lenárt elvtárs a válság utáni időszakban végzett, amikor a párt vezetőségének tagjaként jelentő­sen elősegítette országunk politikai és gazdasági helyzetének konszolidá­lódását, a CSKP politikájának formá­lását és megvalósítását. Lenárt elvtársat életjubileuma és kitüntetése alkalmából a szlovákiai párt- és állami szervek tisztségviselői is köszöntötték. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége az Októberi Forrada­lom Érdemrenddel, Erich Honecker, az NDK Államtanácsának elnöke pe­dig a Népek Barátságának Nagy Csil­laga Érdemrenddel tüntette ki a jubi­lánst. A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA SZELLEMÉBEN... (Folytatás az 1. oldalról) A harmadik csoportba tartoznak a járási székhelyek, valamint a tízezren felüli lakosú városok, melyek ipari vagy gazdasági jelentőséggel bírnak. Az utolsó kategóriába tartoznak azok a városok, amelyek helyi jelen­tőségű települések központjai, s ha­táskörük azonos a központi községe­kével. A városi nemzeti bizottságok jog­körének kibővítésével azt akarjuk biztosítani, hogy városaink választott szervei, következetesebben, tervsze­rűbben végezhessék államhatalmi. népképviseleti megbízatásukat. A tör­vényadta lehetőségek alapján szüksé­ges lesz céltudatosabban fejleszteni a városgazdálkodást, jobban kielégíteni a dolgozók szociális és kulturális igényeit. A városi nemzeti bizottságok a jö­vőben méginkább kihasználhatják a termelés és a jobb gazdálkodás adta lehetőségeket a hatáskörükbe tartozó körzetben, nemcsak az építkezés te­rén, hanem az élet- és munkakörnye­zet védelmében is. A következő időszakban szükséges lesz, hogy szocialista társadalmunk шаяяшшшжпшштдавмЕ EiüMez mii ieiüiil Mint már nemegyszer kiemeltük, törvényhozó szerveink szabá­lyos időközönként visszatér­nek egy-egy súlyponti kérdés megvi­tatásához, illetve ellenőrzik a megol­dására foganatosított intézkedések végrehajtását, a megoldás hatásossá­gát. A Szlovák Nemzeti Tanács ille­tékes bizottsága nemrégen a cigány­­kérdés megoldásának tapasztalatait elemezte, az 1976-os helyzethez viszo­nyítva a mai állapotot. Erre közvet­lenül az is okot adott, hogy az eny­hén negatívan változott bűnözési sta­tisztikában elgondolkoztatóan felug­rott a cigányok részaránya — mind a felnőtteké, mind az ifjúságé — a bűn­tettek, sokszor komoly társadalom­ellenes vétségek elkövetésében. Ha tekintetbe vesszük, hogy Szlová­kiában 215 ezer cigány család él, több mint felerészük Kelet-Szlovákiában, s a bűntettek és vétségek elkövetésé­ben részarányuk az előző időszak 14,6 százalékáról 17,9 százalékra emel­kedett, ráeszmélünk, milyen társadal­mi problémáról van szó. Annál is in­kább, mert bűnözési aktivitásuk ép­pen a legsúlyosabb bűntettekben mu­tat felfelé Ívelő tendenciát: 75,7 szá­zalékban vettek részt az ifjúság er­kölcsi nevelését veszélyeztető bűntet­tekben, felearányban a rablásokban, zsebtolvajlásban, majdnem 60 száza­lékban .nemi erőszakban, több mint 40 százalékban élősködésben, s fgy tovább sorolhatnánk összeütközései­öt nap múlva, február 5-én éjszaka a Kassai (Košice) Járás nováčanyi Ba­rátság Efsz-ében a bejárati ajtón lyukon át két juhászkutya hatolt be a juhakolba, ahol 272 juhot tartottak. Az állatok megvadultak, összeverőd­ted, s 38 juh megfulladt. A szövetke­zet kárát 73 ezer koronára becsülték. Február 22-én a Kassal (Košice) Állami Gazdaság hanlskal udvarán a karbamidnak takarmányfejadagban történt túladagolása következtében 80 darab fejőstehén pusztult el, 17 dara­bot le kellett vágni. A többieket a gyors állatorvosi beavatkazás meg­mentette. Az állami gazdaságnak több mint 230 ezer koronás kára keletke­zett. A levágott fejőstehenekből min­tát vettek és szakértői vizsgálatra küldték. Csupán szeretném megjegyezni, s ez megától értetődő lehetne, hogy a gaz­dasági állatok elhullásával okozott károk terjedelme és nagysága arra kényszeríti az Illetékes funkcionáriu­sokat, hogy tegyenek hatékonyabb Intézkedéseket az Ilyen esetek meg­akadályozására nemcsak jobb szerve­zőmunkával és valamennyi Intézkedés megtartásával, hanem ha kell, s ez váljék szabállyá, az okozott kárért konkrétan felelős dolgozó anyagi fe­lelősségével és pénzbírságolásával Is. Határozottan nem volna helyes csak megállapítani, hogy a szarvasmarha vizet Ivott az udvaron, ahol műtrágya volt, vagy karbamldot nyalt, esetleg más műtrágyát stb. Még valamit. Határozottan több fi­gyelmet követel a qjarhapásztoroktől is, ha a vasúti átjárókon hajtják át az állatokat, ahol a köd nagyon be­folyásolja a látási viszonyokat. Á ta­valyi őszi napokban több ilyen elővi­gyázatlansági esetet könyveltünk el. Éppen ennek a ténynek a lebec ü’ése is nagyon komoly károkat képes okozni. (hr) két a törvénnyel. Az ifjúság bűntet­teinek négytizedét az arányosság sze­rint cigány fiatalok követték el. Mindebből az következik, hogy a jelek szerint társadalmunk valame­lyest adósa sötét bőrű polgártársaink­nak, hogy arra a szintre emelkedje­nek, amelyen az emberhez méltó élet elkezdődhet. Persze, a vádaskodás a legkönnyebb. Felróható a tanítóknak, a nemzeti bizottsági képviselőknek, a társadalmi és egyéb szervezeteknek, hogy talán nem eléggé törődnek ci­­gény polgártársainkkal. A kérdés a­­zonban nagyon összetett. Sok a visz­­szahűzó erű. Ez részben meggyökere­zett, régi hagyományos életmódjuk­ban, szokásaikban van, melyektől ne­hezen szabadulnak meg, melyek minduntalan kísértenek. Kétségtelenül nagy befolyással van életük alakulá­sára a környezet, amelyben élnek. Am nem egyszerű modern bérházakba köl­töztetni őket, az új lakókat hozzá kell szoktatni a kulturált életmódhoz. Így aztán elmarad a lakások belső megrongálása (parketták felszedése és elégetése), helyiségek nem cél­szerű használata stb. Társadalmi segítséget igényelnek a cigányok azért is, hogy elhelyez­kedjenek a társadalom hasznos, dol­gos életében, munkálkodjanak a köz javáért, mert a statisztika könyörte­len adatai szerint hétezerre tehető közülük a nem dolgozók száma, sőt azt is megállapították, hogy több mint ezren Л egyenesen munkakerülők. Az ilyen állapotok pedig egyenesen táp­talajt adnak a bűnözésre. Ezzel függ össze az a fontos társadalmi-szociális feladat is, hogy a cigány fiatalok rendszeresen látogassák az iskolát. A tapasztalatok bizonyítják, hogy a cigánykérdés megoldásának csak anyagi vonatkozásai önmagukban nem elegendőek. Sokszor az illetékes állami szervek hozzáállása sem egy­séges. Egészséges lakásviszonyok te­remtése ugyan elsőrendű kérdés — Szlovákiában 1977 óta 5234 cigány család költözött megfelelő lakásba, az állam további, több mint kétezer put­rit számolt fel, s ez a folyamat a le­hetőségeknek megfelelően folytatódik, ám dilemmát okoz annak eldöntése, va­jon tömegesen, egy közösségben köl­töztessék-e a cigányokat új otthonok­ba, vagy szétszórtan telepítve őket, valósítsák meg átnevelésüket. A ci-JOGI VÁLASZOK Adókedvezmény és nyugdíjügy P. L.: Lapunk február 19. számában megjelent közleményünk megfelel az 1981. szeptember 30-1 Irányelveknek, melyeket az SZSZK kormányának 268. számú határozatával kapcsolatban ad­tak ki (ezekbe a helyi nemzeti bi­zottságon betekinthet). Valószínűnek tartjuk, hogy az ön bevétele az előző években magasabb volt, és ön a lakosság bevételét meg­adóztató törvény hatálya alá esett (évi 20 ezer koronánál magasabb tiszta bevétel esetében), és Így még tavaly december 31-ig tartozott volna érdekeinek megfelelően a nemzeti bi­zottságok még jobban gondoskodja­nak a termelőeszközök közötti egyen­súlyról a szocialista előrehaladás to­vábbi megvalósításáról. Minden téren tudatosítani kell, hogy a jogkörbővítéssel párhuzamosan ön­­tudatosabban kell teljesíteni a köte­lességeket is. A nemzeti bizottságok jogkörbővítése több lehetőséget bizto­sít, szükséges, hogy azt megismerjük és az életben alkalmazzuk, minden polgárunkat megnyerjünk, hogy pár­tunk vezetésével kitűzött céljainkat maradéktalanul valóra váltsuk. gányok lakásviszonyainak, életkörül­ményeinek megkülönböztetett befo­lyásolása, az apróságok idejében való elhelyezése óvodákban, a cigány dol­gozók elhelyezése állandó munkahe­lyeken, a kollektíváknak hozzájuk való méltányos viszonyulása a fő fel­tétele a cigánykérdés komplex ren­dezésének. Jó tapasztalatokkal dicsekedhetnek a rozsnyói (Rožňava) járásban, ahol szintén tömegével élnek cigányok. Tudósítónk B e 1 á n y i János a lévai (Levice) járásban fekvő Fakóveze­­kény (Plavé Vozokany) községből számolt be a cigánykérdés megoldá­sáról. A 16 százalékban cigánylakta községben már 1981-ben felszámolták a pérót, s 25 családi házat bocsátot­tak rendelkezésükre a község egész területén. Štefan Horniak iskola­­igazgató, a társadalmi szervezetek mint a Vöröskereszt és a Nőszfivetség bekapcsolódásával hosszú időn át megfelelelő ráhatással foglalkoztak nevelésükkel, s elérték normális be­illeszkedésüket a község életébe. Öten kettőslakást vettek és heten családi házat is építettek. Hat ház tatarozás­ra vár. Két rokkant kivételével mind munkaviszonyban vannak. A család­anyák többsége bekapcsolódik a me­zőgazdasági idénymunkákba. Az óvo­dába járatás (28) százalékos. A nem­zeti bizottságnak a cigánykérdéssel foglalkozó albizottsága népművelési, egészségügyi és közérdekű előadáso­kat, tanfolyamokat rendez a lányok­nak és asszonyoknak. Ennek hatása a gyermekek öltöztetésén, viselkedésén is lemérhető. A közrendészeti bizott­ság szinte munkanélküli lett. A tapasztalatok alapján leszűrhe­tő a cigánykérdés megoldásá­nak néhány fő követelménye: a szülők rendszeres foglalkoztatott­sága, a gyermekek rendszeres oktatá­sa, a lakásviszonyok megjavítása és normális életkörülmények biztosítása, elmélyült társadalmi munka és ráha­tás, továbbá az egyenlő jogok — egyenlő kötelességek elv alapján a törvény szigorának megfelelő alkal­mazása azokkal szemben, akik maka­csul nem akarnak beilleszkedni a tár­sadalomba. Még egy jé felismerés: sokat segít­het a cigány származású értelmisé­giek, kulturált, civilizált életet élő polgártársak példamutatása, különö­sen a nagy közösségekben. Nem utol­sósorban a közrend védelmébe bekap­csolódott segédrendőrök ráhatása is. LŰRINCZ LASZLÜ a kérdéses Igazolást a munkáltató vállalattól beterjeszteni. Ha e késedelem miatt esne adó alá, kérelmezze, hogy tekintsenek el a ké­sedelem következményeitől. Ami felesége nyugdíjügyét illeti: felesége a kisfiúk egészségi állapotá­ról szóló Igazolás alapján a 121/1975. számú társadalombiztosítási törvény 13. paragrafusának 2. bekezdése alap­ján kérelmezze a járási nemzeti bi­zottság társadalombiztosítási osztá­lyán, hogy munkaviszonya megszakí­tását tekintsék komoly okból történt megszakításnak. Az ilyen esetben, ha felesége kérelmét kedvezően bírálják el, úgy kell reá tekinteni, mintha a munkaviszonyát nem szakította volna meg (de a kihagyott időt nem számít­ják ledolgozott időnek vagy pótidő­nek). Ha a megszakítás öt évnél to­vább tart, az előző éveket csak akkor lehetne beszámítani, ha a dolgozó a megszakítás után legalább három évig volt munkaviszonyban. Dr, F. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents