Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-04-09 / 14. szám

1983. április 9. SZABAD FÖLDMŰVES 3 PARASZTSZEMMEL A NYUGATON Az agrár protekcionizmus kiiátástalansága i,’Az a szándékunk, hogy bárhol és bármikor harcoljunk a Közös Piaccal ha kell“, Ismerte be nyíltan John Block amerikai mezőgazdasági ml niszter, s ezzel nagyon rávilágított az Egyesült Államok és a Közös Piac kereskedelmi kapcsolatainak jellegé­re. Az Egyesült Államok most a me­zőgazdasági termékek nyugat-európai kivitelét fenyegeti. A világ gabonakereskedelmének 80 százaléka öt országra esik — az Egye­sült Államokra, Kanadára, Argentíná­ra, Franciaországra és Ausztráliára. Ugyanakkor a gabona-világpiacnak mintegy a fele az USA kezében van, sőt, az Egyesült Államok ellenőrzi a kukoricával, szójával és számos más mezőgazdasági terménnyel űzött nem­zetközi kereskedelem jelentős részét Is. Ennek ellenére Washingtonban úgy vélik, hogy a Közös Piac aláássa az Egyesült Államok pozícióit a mező­­gazdasági terménykereskedelemben. A Közös Piac állítólag tisztességtelen konkurrencia-fogásokhoz folyamodik, melyeket az Egyesült Államok állító­lag nem alkalmaz. Mivel vádolják hát konkrétan a nyugat-euröpat „tizeket“? A tengeren túl mindenesetre a kö­zöspiaci vámok és minimális árak rendszerével elégedetlen, mert azok az államok, melyek nem tagjai a Kö­zös Piacnak, ezen az áron adhatják el termékeiket a közösségen belül. Mivel pedig a belföldi árak magasab­bak a mezőgazdasági világáraknál, a közöspiaci országokba importálókra magas vámokat rónak ki. Washing­tonnak nem tetszik a szubvencionálá­st rendszer a Közös Piacban. A nyu­gat-európai szállítók ugyanis termé­keik külföldi eladásakor előnytelen helyzetbe kerülnének, ezért kapnak magas szubvenciót a Közös Piac költ­ségvetéséből. A tengeren túl a közös­­piaci egységes felvásárlási árak rend­szerét és az agrárpiac szabályozását is zokon veszi. Állítólag ennek a kö­vetkezménye, hogy a közöspiaci or­szágokban agrár-termékfölöslegek hal­mozódnak fel, melyeket ezek az or­szágok dömpingáron kínálnak s így zavarják a szabad versenyt. Az Egyesült Államok összes közös­piaci követelései arra Irányulnak, hogy aláássák a „zöld Európa“ pillé­reit. A közöspiaci uralkodó körök azonban a maguk követeléseivel ho­zakodnak elő, s hangoztatják, hogy a közösség nem mond le az agrárin­tegráció alapelveiről, annál kevésbé, mert az Egyesült Államok is keres­kedelmi protekcionizmus és a mező­­gazdasági termékek kivitelének szub­vencionálásához folyamodik. Noha a „tizek“ országaiból szárma­zó mezőgazdasági termékek volumene sokkal kisebb az Egyesült Államok kivitelénél, ennek ellenére az óceánon túl ezt az USA vezető helyzete ko­moly veszélyeztetésének tartják. „Az amerikaiak nem akarnak erős poten ciális versenytársakat, s jobb min­denre számítani, mint kész tény előtt állni“, jegyezte meg a párizsi Le Monde Diplomatique. A mezőgazdasági termékek kivitele a legutóbbi 25 étijén lényegesen megnőtt, s fontos forrás lett az ame­rikai kereskedelmi fizetési mérleg idült deficitjeinek fedezésére. 1981- ben a mezőgazdasági termékek alkot­ták az amerikai kivitel 20 százalékát. Nagyon megnőtt az Egyesült Államok mezőgazdaságának a külföldi piacok­tól való függősége Is. A világpiacon amerikai farmerek adják el a búza és a rizs 60 százalékát, a szójabab felét és a kukoricának mintegy har­madát. 1981-ben összes bevételeiknek mintegy negyedrészét a kivitel bizto­sította. A mezőgazdaság és vele ösz­­szefüggő feldolgozó ágazatok 24 mil­lió személyt foglalkoztatnak, vagyis az Egyesült Államok munkaerőinek ötödrészét. A kormány a mezőgazdasági kivitel bővítésében politikai okokból is érde­kelt. Reagan választási ígéretei eile» nére a szinte hagyományosan a re­publikánusokra szavazó amerikai far­merek anyagi helyzete az utóbbi két évben rohamosan rosszabbodott. Jö­vedelmük tavaly 18 milliárd dollár­ral kisebb volt, s ez a harmincas évek „nagy válsága“ óta a legnagyobb csökkenés. 1981-ben a búza éra 8,7, a kukoricáé 20,2, a szójababé pedig 15,8 százalékkal csökkent. A farme­rek eladósodottak: bankadósságuk a múlt év végén elérte a 200 milliárd dollárt. A Fehér Ház e helyzetben el­szánta magát a mezőgazdasági ter­mékek külföldi szállításainak növelé­sére, függetlenül attól, milyen külpo­litikai árat kell fizetnie a NATO- szövetségesekkel szembeni kemény irányvonaláért. Ez irányban nem kerülhetik el a következményeket, mert a válság ép­pen úgy sújtotta a közöspiaci orszá­gok agrárszektorát, mint az Egyesült Államokét. „Csak egy alternatívánk van, ez pe­dig a szabad piacok támogatásának kérdésében elfoglalt álláspontunk ideiglenes feladása, és költséges, rö­vid kereskedelmi háborúk folytatása. Ha éppen ez kell a szabad piacok elveinek megszilárdításához, akkor valóban határozottan kell cseleked' Hová tűnnek az atomszakértők? Nagy-Britanniában bizonyos idő óta rejtélyesen eltűnnek emberek. Főként atomszakértők. A Scotland Yard de­­tektivjei a lábukat is lejárhatják, mégsem tudnak rájönni a rejtély nyit­jára. A londoni Sunday Maii újságírói is kezükbe vették az ügyet. Nekik nem kellett sok idő, hogy nyomára jussanak az eltűnteknek ... A nyomok a Dél-afrikai Köztársaságba vezettek. Mintegy húsz brit mérnök szerződést Irt alá az ESCOM dél-afrikai társaság­il, s nukleáris fegyverek fejlesztő­in dolgozik a fajüldözők számára. Az újságírók leleplezései sokkolták lakosságot. A brit Atomeröügyi Hi­­ital sértődöttséget színlelve katego­­kusan visszautasította azt az állt* st, bogy emberei a Dél-afrikai Köz­­rsaságban dolgoznak. Mikor azon­­m a bizonyítékok, főként az „eltün­­k“ családtagjainak vallomásai tel­iz szorították, a hivatal vezetői siir­­ísen kijelentették, hogy emberei >m Pretoria katonai programjain üködnek. Ezek szerint ellenőriznék Dél-afrikai Köztársaság nukleáris boratériumait? MIDHAT ZARIPOV (Novo)e Vretajal A tiszta égbolt őrei nünk ebben az Irányban“ — vallja ultimátumszerűén John Block. Washington fenyegetéseit konkre­tizálva eléggé világosan kifejezésre juttatta, hogy kész megtorlásokhoz folyamodni és dömpingáron a világ­piacra dobni tejtermékfölöslegeit. A csapás Irányát pontosan megválasz­totta — a közöspiaci országok ugyan Is a világ tejtermék-kereskedelmének 60 százalékát bonyolítják le. A brüsz szeli kétoldalú tanácskozásokon és a GATT (Általános Vámtarifa- és Ke reskedelmi Egyezmény) durva nyo mást gyakorolt a nyugat-európai kon kurrensekre. Párizsban azonban vilá gosan értésére adták Washingtonnak itt az ideje, hogy tüzetesen tanulmá­nyozzák a farmereknek nyúlandó amerikai segélyprogramokat, melyek bői az amerikai mezőgazdaság for­galmának körülbelül harmadrészét finanszírozzák. A GATT-tárgyaláson a közöspiaci küldöttek szintén jelezték hogy ha az Egyesült Államok megva­lósítja a tejtermékek dömpingjét, a közöspíaci országok elutasítják az aiinerlkai szójabab behozatalát. Természetesen mindkét fél látja, hogy az agrárellentétek elhúzódó transzetlanti kereskedelmi háborút vonhatnak maguk után, amely a tőkés világgazdaság mély válságának álla­potában törne ki. Ezért irta a Tbe New York Times, hogy „ha folytató dik a kereskedelmi háború, sok áldo­zatot fog követelni. Közeleg az idő, amikor a nemzetközi kereskedelem megszűnik csupán üzlet lenni, és po­litikává válik“. A közőspiaci országok túl sokat kockáztatnak, semhogy egyetértsenek azzal, Washington az ő számlájukra oldja meg a maga gazdasági problé máit. A „ki kit győz le“ kérdés tehát a transzatlanti kereskedelem állandó velejárója marad. VLAGYIMIR LAVRjONOV A szovjet nép és fegyveres erői hagyományosan április második va­sárnapján megünneplik a légvédelmi csapatok napját. Az SZKP és a kor­mány nagyra értékelte második vi­lágháborús érdemeiket és a szovjet légitér védelmében teljesített jelen­legi feladataik végrehajtását. A légvédelmi csapatok története 1917. október 29-re virradó éjjel kez­dődött, amikor Lenin felkereste az akkori Petrográd Putyilov Műveinek munkásait. Rövidesen elhagyta a gyá rat a légeiháríté ágyúkkal és gép fegyverekkel felszerelt első páncél­­vonat. melynek legénységét putyilo visték alkották, hogy a forradalom védelmére siessen. A polgérhábprá nehéz időszakában e fiatal fegyvernem hősiességének számtalan ragyogó példáját mutatták harcosai, akik ez alakuló munkás­paraszt Vörös Hadseregből tevődlek össze Petrográd, Moszkva, vasúti góc­pontok és más fontos létesítmények védelmében az ellenforradalmi ás be­avatkozó erőknek a levegőben és a földön intézett támadásai ellen. A legnehezebb megpróbáltatáson a Nagy Honvédő Háborúban estek ke­resztül, amikor fasiszta repülőgépek ezrei rontottak a szovjetországra. A hős szovjet városok harci dicsősége, a háborús gazdaság menete, a száraz­földi szovjet csapatok nagy hadműve­leteinek sikerei mind szorosan össze­függnek a pilóták, a tüzérek és a lég­védelemhez tartozó többi fegyvernem hősi tevékenységével. A háborúban a vadászrepUiök több mint négyezer, a légvédelmi tüzérek pedig háromezer fasiszta repülőgépet lőttek le, szükség esetén pedig az ellenség szárazföldi erői ellen fordították fegyvereiket A légiharcokban tanúsított hősiességü­kért a légvédelmi csapatok több mint 80 ezer harcosát tüntették ki érdem­rendekkel és -érmekkel, 29 nagyobb egységnek nyújtottak ét gárda-zész­­lét, 11-et pedig történelmi elnevezés­sel jutalmaztak. A második világháború után és fő­ként az utóbbi években a tudomá­nyos-műszaki forradalom következté­ben nagyot fejlődtek a támadó feev­­verek, amelyek mögött a légvédelmi eszközök sem maradtak el. A légvé­delem jelenleg a legkorszerűbb harci technikával rendelkezik. Széles kü­rtien érvényesült az irányítási folya­matok automatizálása. A fegyveres erőknek ez az összetevője, amelyben másodpercekre mérik az időt, állan­dó harci készültségben van a légi el­lenség visszaverésére. A nagyfokú harckészség és az új fegyverek tökéletes elsajátításának szükségessége egyre nagyobb igénye­ket támaszt a légvédelmi harcosok erkölcsi-politikai állapotával és a szakmai felkészültségével szemben. E követelmények teljesítésének biz­tosítékául szolgálnak a parancsnokok, politikai dolgozók, kommunisták, komszomolisták, s ezt megsokszoroz­za e fegyvernem csapatainak nagy­fokú felelőssége hazájuk légiterének megvédéséért. Köszöntjük bajtársainkat és további sikereket kívánunk nekik. JAN MICATEK Április 7-én egészségügyi világ­napot ülünk annak emlékére, hogy 26 ENSZ-tagállam 1948- ban ezen a napon fogadta el egy új szakosított nemzetközi szervezet sta­tútumát. Évente ismétlődő ünnep ez, mely alkalomból áttekintik a köz­egészség egyes területeinek főbb si­kereit. A legutóbbi három évben Ilyen jelszavakkal rendezett akciókat az Egészségügyi Világszervezet: Válasz­­szunk — dohányzás vagy egészség (1980), Egészséget mindenkinek 2000- ig (1981), Életet az éveknek (1982). Az Egészségügyi Világszervezet (WHO — World Health Organisation) ma számos, korábban egészségügyi rész­­szervezetként működó intézmény sze­repét betölti. Együttmfiködik 57 nem kormányszintű szervezettel és intéz­ménnyel. Pozitív szerepet játszik kü­lönféle járványok megfékezésében. Az utóbbi Időben nagy figyelmet szentel a rákkutatásnak és -gyógyításnak, be­hatóan foglalkozik ér- és szívbeteg­ségekkel, a cukorbajjal, az idült reu­­matizmusal, élösdiek okozta betegsé­gekkel. A világszervezet fejlődésében nagy jelentősége van annak, hogy a Szov­jetunió kezdeményezésére több politi­kai jelentőségű határozatot fogadott el, melyek fontossága különösen az ENSZ dekolonizácíós határozatával összefüggésben domborodik ki. Az Egészségügyi Világszervezetnek jelenleg 158 tagja van. Nagyon fontos szerepet tölt be az ENSZ 1990-ig tar-Az egészségügyi viágnapon tó közegészségügyi évtizedében, mely­nek fő témája a nemzetközi ivóvíz­­ellátás és közegészségügy. Célja a harmadik világ lakosainak ellátása tiszta vízzel és egyéb alapvető kör­nyezetegészségügyi feltételekkel. A szervezet kimutatása szerint ugyanis valamennyi emberi betegség és kőreset 80 százaléka az ivásra, mosdásra, fürdésre alkalmatlan víztől, az elemi higiéniát nélkülöző emberi környezettől ered. öt csoportban ide sorolt vírusos és baktériumos fertő­zéseket (évente hatmillió kisgyermek halálát okozzák), a koleramegbetege­dések száma 1979 ben 500 millió volt, s a harmadik világban a gyermekha­­lélozások felét fertőzött víz okozza. Évente fertőzött víz használatával 500 millióan betegednek és vakulnak meg trachomától. A galandférgektől éven­te mintegy 900 millió lakos betegszik meg. A szocialista közösség országai ere­jüktől telhetőén támogatják e nemes célokat szolgáló alapokat. Nemcsak hazai feltételek között segítik a vá­zolt problémák megoldását, a fertő­zések forrásainak kiküszöbölését, ha­nem minden más emberbaráti kezde­ményezést felülmúló akciókkal járul­nak hozzá ä fejlődő országok világa egészségügyi problémáinak kiküszö­böléséhez, példát mutatva a kormá­nyoknak, hogy az esztelen fegyverke­zés, a konfliktusok élezése helye« az emberiség közös boldogulására fordít­hatnák a milliókat. Tehát: tiszta vizet, tiszta levegőt, nem pedig nukleáris és vegyi fegyvereket. L. L. ÜNNEP ETIÓPIÁBAN A Szocialista Etiópiában április 6-án évente állam­ünnepet tartanak annak emlékére, hogy 1941-ben ezen a napon vonultak be Addlsz Abeba fővárosba a haza­fiakból külföldön szerveződött ellenállási erők, akiket brit egységek Is támogattak. A jelenlegi etiópjai válto­zások törvényszerűen emlékeztetnek Afrika egyik leg­régibb független államának múltjára, hányatott törté­nelmére, hogy megértsük a mai nagy történelmi válto­zások bonyolultságát, bizonyos szakaszokon a változá­sok lassúságát. Olaszország már a múlt század kilencvenes éveiben nagyhatalmi ábrándokat kergetett erős afrikai gyarmat­­birodalom megteremtésére, amelytől és további terjeszke­déstől a régi római birodalom dicsfényének visszahozá­­sát remélte, különösen Mussolini fasisztáinak hatalomra jutása után. Az európai nagyhatalmak könnyen átlát­hattak a szitán, felismerhették Rőma terjeszkedési hó­dító terveit, Olasz Kelet-Afríka egybeolvasztásénak ter­vét, amely szerint Líbia, Eritrea és Olasz Szomália ura­lását követően Etiópián volt a sor. Így aztán 1935. októ­ber 3-a, a fasiszta támadás napja nem érte őket várat­lanul. Az akkori világszervezet, a Népszövetség tagjai rútul cserbenhagyták az őst afrikai államot, szabad fo­lyást engedve az olasz terjeszkedésnek. Ebben az időben a szabadság szimbólumává emelkedett a négus, I. Hailé Szelasszié császár alakja, amikor Genfben a Népszövet­ség szónoki emelvényén erélyesen kérdőre vonta a tét­len és passzivitásukkal az agresszor kezére játszó nagy­hatalmakat. „Kérdem ai 52 nemzetet, amelyek megígér­ték az etióp népnek, hogy segítik az agresszorral szem­ben, mit óhajtanak tenni a megtámadott érdekében? Es a nagyhatalmak, amelyek a kollektív biztonság Ígéretét adták a kis nemzeteknek, s amelyekre ugyanolyan ször­nyűségek várnak, mint aminőket most Etiópia átél, mit szándékoznak ők cselekedni? Szavai rövidesen beteljesedtek, a nagyhatalmaknak a fasizmussal űzött szembekötősdije, a látottak meg nem látása megbosszulta magát. A császár 1936 májusában az összeomlás előtt elmenekült — a 350 ezer főnyi, primitív fegyverekkel felszerelt, mezítlábas katonaság a tartományok élén álló hercegek (rasszok) vezetésével nem tudott sokáig ellenén! — hogy aztán a felszabadító seregeket követve 1941. április 6-án visszatérjen Addlsz Abebába. A magát Sába királynőjének és Salamon királynak frigyéből származtató dinasztia 225. uralkodó tagjától egy új Etiópiát vártak. A négus ugyan viszonylag fogé­kony volt a haladásra, de állami eszményképe mind­végig a felvilágosult monarchia maradt. Életének leg­nagyobb reformja a rabszolgaság eltörlése volt, de en­nél előbbre képtelen volt lépni. Nemcsak az erltrel szakadárok harcai Ingatták meg rendszerét, hanem első­sorban az elharapódzó szociális bajok tették kormá­­nyozhatatlanná az országot és Járultak hozzá forradalmi helyzet kialakulásához. Ez 1974-ben be is következett. A középkorból kivezető út azonban igen hosszú. A császárság bukása után tömegével alakultak pártok és szerveretek, de képteleneknek bizonyultak az ország­­vezetésre. A kezdeményezést Hengistu Haile Maria alezredes marxista orientációjú csoportja vette át, mely megalakította az ideiglenes katonai kormányzó taná­csot, a DERG-et, mely fokozatos reformok útján halad előre. A 90 százalékban mezőgazdasági foglalkozású la­kosság életében igen nagy szerepe volt a földreform végrehajtásának és a szocialista alapon állő szövetke­zetek alapításának, mely valamelyest emelte a lakosság, főként a múltban sokszor éhhalálra Ítélt paraszti lakos­ság életszínvonalát. Az ország életében fontos fordulóponthoz érkezett: az élcsapat párt létrehozásának előkészítésére alakult bi­zottság, a COPWE nemrégen bejelentette, hogy befeje­ződéshez közelednek az előkészületek, s a közeljövő­ben megalakul az ország marxista-leninista élcsapat pártja. Ez minden bizonnyal nagy előrelendülést jelent a forradalom kibontakozásának útján. Etiópia életében igen nagy segítséget Jelent a szocia­lista országok együttműködése. A Népszövetség csődje idején is a Szovjetunió és Csehszlovákia volt az a két állam, mely határozottan fellépett az olasz fasiszták hódító tervei ellen, és sohasem Ismerte el Etiópia füg­getlenségének elvesztését, mint ahogy az etióp kormány is érvénytelennek tartotta a müncheni diktátumot. Együttműködésünk Jövője ma már pontosan megfogal­mazott állami szerződésekre épül, s ez biztos alap. LÖRINCZ LÁSZLÓ — Én mellettük lakom, a szomszéd földrészen (M. Kuznyecov rajza)

Next

/
Thumbnails
Contents