Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-04-09 / 14. szám

AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK H E T1 L A P J A 1983. április 9. i( 14. szám ★ XXXIV. évfolyam * Ara 1,— Kčs Я SZOCIALISTA ОЕМОШШ SfflUMEKN... Irta: Benyó Máté, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke Gazdasági, társadalmi életűnk csaknem minden területén erőteljes ütemben balad a munka végzése, a tervek megvalósítása. Mindany­­nylan tudatosítjuk, bogy az 1983-as év eredményességétől függ a befedik ötéves terv teljesítése. Az eltelt két év mérlegének a meg­vonása különböző értékeket tár elénk, s a helyzet megítélése alapján csupán azt mondhatjuk, hogy az összegezés megfelel a követelmé­nyeknek. Azonban még mindig előfordulnak hiányosságok a ter­melés bizonyos szakaszain egyrészt a gazdaságosság, valamint a minőségi szint biztosításában, másrészt a tartalékok feltárásában. Az előforduló hiányosságokkal kapcsolatban szükséges hangsó­­lyoznunk, hogy mind az év hátralevő hónapjaiban, mind a következő években nagyobb következetességgel, megfontoltabb munkaszerve­zéssel, céltndatosabbb irányítással, hatékonyabb, jobb minőségű munkával kell tervfeladatainkat teljesítenünk. Ezekről az alapkövetelményekről részletes beszámoló hangzott el a Szlovák Nemzeti Tanács nyolcadik ülésén, a SZSZK Kormánya programjának teljesítésével kapcsolatban. Az egyes termelési gaz­dálkodási. közszolgáltatási ágazatok eredményednek értékelése, soron levő feladatainak kitűzése mellett elemzés alá került a nemzeti bi­zottságok tevékenysége is. Véleményem szerint még mindenki emlékszik a CSKP Központi Bizottsága 6. ülésére, melyen a nemzeti bizottságok küldetését, ered­ményeit és jövőbeni feladatait tárgyalták meg. A főbeszámolóben és az egyes felszólalásokban méltatták a nemzeti bizottságok szerepét a fejlett szocialista társadalom időszakában. Megállapítást nyert, hogy a nemzeti bizottságok fontos részét képezik szocialista rend­szerünknek, állami mechanizmusunknak. A nemzeti bizottságok a CSKP vezetésével szocialista államunk pilléreit képezik, demokra­tikus jellegét tlikrözik. Az új gazdasági és társadalmi feladatok terjedelme, s azok igé­nyessége, teljesítési lehetőségük, a dolgozók fokozatosan növekedő szükségleteinek kielégítése nemcsak kommunista pártunkkal, hanem a nemzeti bizottságokkal, az államhatalmi és ügyintézési szervekkel szemben is magasabb követelményeket támaszt. Éppen ezért szük­séges küldetésüket, hatáskörüket tovább bővfteni, tevékenységi szint­jüket fokozni, továbbfejlesztésüket biztosítani. A CSKP XVf. kongresszusa, s a Központi Bizottság máit évi ápri­lisi ülésének határozatai alapján ágy Jellemezhetjük a nemzeti bi­zottságok jelenlegi küldetését, hogy ők is a marz-lenini alapeszmék következetes megvalósítói, a szocialista államrendszer továbbfejlesz­tői. A nemzeti bizottságok mostani tevékenységének tökéletesítése szempontjából szükséges, hogy a hatáskörükbe tartozó körzetek gaz­dasági és szociális fejlesztését még körültekintőbben végezzék, hogy a polgárok igényei jobban klelégítődhessenek. A nemzeti bizottsá­gok munkájában még jobban ki kell bontakoztatni a demokratikus alapelvek érvényesülését, minden feladat teljesítését a dolgozók aktiv bekapcsolásával és részvételével kell megoldani a szocialista törvényesség következetes betartása és elmélyítése keretei között. A fő figyelmet a választott szervek, a nemzeti bizottságok képviselői szerepének a kibontakoztatására, az ügyintézési dolgozók munkájá­nak színvonalasabb végzésére kell összpontosítani. Ismeretes, hogy pártunk R. plenáris ülése határozatai szellemében a törvényhozó testületek, a nemzeti bizottságok jog- és hatásköré­nek a kiszélesítése érdekében áj törvénymódosítást foganatosítottak. A Szlovák Nemzeti Tanács múlt ávi áprilisi ülésén az elfogadott törvényjavaslat értelmében a központi községek nemzeti bizottságai­nak hatáskörét bővítettük. E törvénymódosítás alapján a központi községek nemzeti bizottságai a lakossági szolgáltatás kiszélesítése érdekében kisebb helyi gázou.kodási üzemeket, műhelyeket létesít­hetnek, valamint a házak, lakások karbantartását, átalakítását, javí­tását szolgáló építőcsoportokat szervezhetnek. Megnövekedett a hatáskörök a felsőbb nemzeti bizottsági szer­veknek a központilag irányított gazdasági-szövetkezeti és egyéb szervezetekkel kapcsolatban. Egyes hivatalos ügyek intézését a jnb a központi községek hatáskörébe ntalta, főképpen az iskolaügy, a szociális gondoskodás, a vízgazdálkodás, a szállítás és kereskedelem problémái rendezésének a lehetőségét. A kibővített törvény értelmé­ben a lakásgazdálkodás ét az építkezési kérelmek rendezése köz­vetlenebbül történhet. Mint ismeretes, a nemzeti bizottságokról szálé törvény módosítása és az abban feltüntetett jngkör lehetővé teszi a nemzeti bizottságok szerveinek, bogy a környezetükbe tartozó termelési és gazdasági, szervezetek igazgatóságait kötelezzék arra, hogy terveikről, eredmé­nyeikről jelentést tegyenek, valamint, bogy azokat anyagi eszközök­kel való hozzájárulásra nyerjék meg. Amennyiben az ott tevékenykedő szövetkezetek, üzemek, vállala­tok idegenkednének részt vállalni a közös beruházások kivitelezésé­ből, az élet- és munkakörnyezet fejlesztéséből, ágy a nemzeti bizott­ságok törvényerejű határozattal kényszeríthetik őket az indokolt község- vagy városfejlesztési építkezésekre. Az eddigi tapasztalatok Is azt mutatják, hogy a jó együttműködés, a közös érdekek szem előtt tartása a lakosok részéről nagy elismerést, általános megelé­gedést váltott ki. Annyi bizonyos, hogy az élet- és a munkakörnyezet szintje a jövő ben is meghatározója lesz községeink, városaink fejlődése alakúié sának. A CSKP Központi Bizottságának határozatai a városi nemzeti bi­zottságok hatásköre bővítésével is foglalkoznak, mégpedig egyes ügyintézések terén. Az úgynevezett „nagy újítás'-* elsősorban a városok kategorizálá­sával foglalkozik. Ennek értelmében városainkat jelentőségükuél fog­va csoportosítjuk. Fővárosunk szerepét, jog- és hatáskörét külön törvény határozza meg. Külön csoportot képeznek a kerületi szék helyek. (Folytatás a 2. oldalon) Ahol a mezőgaz­dasági üzemek igyekeztek, már földbe is került a cukorrépa — e fontos ipari növényünk — magja. A nyltral (Nitra) járás Veiké Zálužle-1 szövetkezetében 350 hektáron termesztenek az idén cukorrépát. A vetést szaksze­rűen, nagy pon­tossággal végez­ték Fotó: sk. * mm —яя Mindig újra Kezdeményező embert keresek. A véletlen úgy hozta, hogy olyan em­berrel kerültem össze, aki tegnap, tegnapelőtt, tlz-húsz évvel ezelőtt is a kezdeményezők legjobbjai közé tartozott. Egy ember aki mindig újra és újra törekedett. Ez volt, s ez ma­rad az élete értelme. — эк — Mate] Kotni­­nácky agrár­mérnök ... Ala­csony, ritkulva deresedő hajú ember. Tekinte­te és valameny­­nyi mozdulata, vonása derűt sugároz. Köny­­nyen simára bo­rotválható arcá­val, a tökéle­tes belső meg­békélést sejtető nyugalmával az elégedett ember be­nyomásét kelti. Élete negyvennyolc évéből huszon­kettőt gyakorlati szakemberként a mezőgazdaságban töltött. Pályafutását a Vérkonyi (Vrakúü) Állami Gazda­ságban főmérnökként kezdte. Ezerkl­­lencszézhatvankettöben igazgatónak nevezték ki, s Irányításával három év alatt a gazdaság a nyugat-szlovákiai kerület második legjobb állami gaz­daságévá fejlődött. — Az első sikeres lépések megtéte­léhez még „csak“ nagy fizikai erő, lelkesedés kellett, a továbbiakhoz vi­szont már mind több szakmai tudás — mondja, s közben emlékeiben ku­tat. Friss diplomával a kezében, kezde­ményezője volt a tanulásnak, akart és tudott mások számára Is kedvet csinálni a tanuláshoz. Ezerkilencszázhatvanötben a Várko­­nyi Állami Gazdaság a gyenge ered­ményeket elérő hősi (GabCíkovo) szövetkezettel társult. A társulást kö­vető hanyatlás után a kiváló gazdasá­gi eredmények időszaka következett. A gabonafélék és a kukorica termesz­tésében elért eredményekért 1972-ben a Kosi Állami Gazdaságot Munka Ér­demrenddel tüntették ki. — Ezerkilencszázhatvanöt és ezer­­kilencszázhetvennégy között termelési igazgatóhelyettesként, főmérnökként, majd agronómusként dolgoztam eb­ben a gazdaságban. A puszta számok, a gazdasági eredmények mellett em­beri mérlege is*wolt ennek az idő­szaknak. Ugyanis nemcsak a vezetés formálta meg véleményét a dolgozók munkájáról, hanem a dolgozók ts ki­alakították véleményüket a vezetők munkájáról. *E véleményeket röviden úgy foglalhatnám össze, hogy a veze­tő legyen jó szakember, s legyen tisz­ta erkölcsű. Komínácky agrármérnök ezt a pró­törekedett batételt Is sikeresen kiállta, Mint elv­hű kommunistát és kiváló szakembert a járási pártbizottság elnöksége 1974 őszén a járási iparszerü kukoricater­mesztés! rendszer Igazgatójává ne­vezte ki. — A termelési technológiát a Nagy­­igméndi (Magyarország) IKR-től vet­tük át, s Irányításom alatt olyan kor­szerű gépek kerültek a járás mező­­gazdasági nagyüzemeibe, mint a Fahr kombájn, a Regent eke stb. Már tény­kedésem’első napjaiban tudatosítot­tam, hogy a tudomány alkotása és annak alkalmazása elsősorban az em­beren múlik. Ez a felismerés nap­jainkban hatványozottan érvényes, mivel közismertek azok a gondok, a­­melyek gyakran késleltetik egy-egy tudományos eredmény gyakorlati meg­valósítását, elterjesztését. Ez a prob­léma a leggyakrabban szubjektív okokra vezethető vissza. Ha valami.­­kor, akkor most döntő jelentőségű ezen okok feltárása, megszüntetése, a tudománnyal foglalkozó ember alkotó erejének és készségének további ki­bontakoztatása. Bölcs a közmondás: senki аедп pró­féta a saját hazájában. Különösen nehéz vállalkozás ez egy olyan tájon, mint a Csallóköz, melynek kiváló gazdasági eredményeit mindenki Is­meri. A kivétel erősíti a népi bölcsesség igazát. Riportunk alanya újabb fele­lős beosztásában ugyan nem vált pró­fétává, de megbecsülést és szeretetet vívott ki magénak a padány-bögellői (Padafi-Bohelov) szövetkezet elnöke­ként ts. 1977-ben a l(ét kis falu közös gazdasága élére került. — Olyan munkaterületen éltem le életemből hat évet, ahol az ember több meghatározó jelentőségű döntést hozhatott, ha viszont ezt egy akalom­­mal rosszul tette meg, akkor már csak a kővetkező évben javíthatta ki. Más munkaterületen nem feltétlenül van ez így. Amikor a szövetkezet élé­re kerültem, tisztáznom kellett, hogy milyen célt kövessek, s milyen célt kövessen a tagság. Elképzelései a szövetkezetben is célba értek. A kis gazdaságban rend, fegyelem, pontosság uralkodott. így alakult ez ki, mert erre törekedtek. A vezetésnek emellett az volt ^véle­ménye, hogy ne támaszkodjanak min­denben az államra. Természetesen a támogatást, amire szükség volt, igény­be vették, de terveiknél mindig azt tartották szem előtt, hogy arait vég­rehajtanak, az a termelést szolgálja, az állatállományt képesek legyenek megfelelően elhelyezni, a gazdálko­dásban a célszerűség uralkodjék, a vezetőség és a tagság közötti össz­hang harmonikus legyen. A gazdaságosságra, a hatékonyság­ra, a biztonságra és a célszerűségre való törekvésüket legszemléltetőbben a gazdasági eredmények tükrözik: voltak évek amikor gabonafélékből 6,8, illetve 6,3, szemes kukoricából pedig 8,2 tonnás hektáronkénti hoza­mokat értek el. Az állatállomány hasznossági mu­tatói — a tehenenkónti óvl 4 ezer liter feletti tejhasznosség, a hlzómar­­hánál és a sertésnél elért 1000, Illet­ve 570 grammos napi súlygyarapodás, a kocánként elválasztott több mint 18 malac — azt igazolják, hogy eb­ben az ágazatban is maradéktalanul megvalósították elképzeléseiket. — A felsorakoztatott eredmények mellett a legfontosabbnak azt tartot­tam és a legszívesebben arra emlék­szem vissza, hogy mindig megértettük egymást. Jó volt mindig a viszony e tagság és a vezetés között. Éppen ezért a szövetkezet dolgozóitól vál­tam el a legnehezebben, amikor az üj megbízásomnak kellett eleget tennem. A valóságra alapozott szavak embe­ri fokmérőt Is jelentenek, mert а dolgozók nem a funkciót, hanem az emberi tulajdonságokat tisztelték ben­ne. A dolgozók tisztelete és ragasz­kodása elég ok ahhoz, hogy elisme­réssel szóljunk erről a nehéz utat bejárt emberről, hadd tegyem mégis hozzá: talán a kölcsönös jé viszony is azért alakult ki a különböző sorsú, különböző utakat bejárt emberek kö­zött, mert Kominácky agrármérnök azok sorába tartozik, akik nem kímé­lik önmagukat, akik a saját környeze­tükben mindennap előbbre viszik az életet. Kominácky elvtársat 1982 novembe­rében a 150 millió koronás beruhá­zással épüló korszerű lúdfarm Igaz­gatójává nevezték ki. Ez újabb pró­batételt jelent számára, mivel ezen a farmon a hösltba-tenyésztés legkor­szerűbb technológiáját alkalmazzák majd. Erős a valószínűsége, hogy csak kontúrokban sikerült megörökítenem egy gazdag életpálya cselekvéssel teli képzeletbeli filmkockáit. Nem vagyok éppen gyáva, mégis jólesett, hogy bá­torságot kaptam ettől az embertől. Kevés romantika, több logika, pártos kiállás, elfogódottságtól mentes élet­­látás, aggálytalan cselekvési kedv. A felsorolt jellembeli tulajdonságok bir­tokában Kominácky elvtárs gondolko­dásmódjában sem tűri a súlyfelesle­get, értelmi világának harmonikus geometriája, ötletgazdag és világos szerkezete van. A percre, őrára, napra kiszabott terminusai közé egy zsilettpenge sem férne. A mindig újra töró ember egyetlen makacs ellenfele az idő. CSIBA LÄSZL6

Next

/
Thumbnails
Contents