Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-04-02 / 13. szám

19S3. április 2. SZABAD FÖLDMŰVES, n ШУШЕ VNoVINo ШПИНИ? Az energiahordozók gazdaságos hasznosítása manapság népgazdaságunk minden területén, így a mezőgazdaságban Is a kiemelt feladatok közé tartozik. Bizottságok orsžágos, kerületi, járási és helyi viszonylatokban alapos ellenőr­zéseket végeznek, hogy a jó tapasztalatokat közklnccsé tehessék, ugyanakkor elmarasztal­ják, esetleg szélsőséges esetekben megrovás­ban részesítsék a pazarlókat. Elmondható, hogy a mezőgazdasági—élelme­zésügyi komplexum irányítása alá tartozó vál­latok munkahelyein végzett társadalmi ellen­őrzések rendkívül hasznosnak bizonyultak, mert szunnyadó tartalékok, helyenként pedig nem elhanyagolható hiányosságok kerültek fel­színre. Szabó János, a Terebesi GTA igazgatója, Pavol Molnár vezérigazgatótól átveszi a verseny első helyezettjének járó oklevelet és a pénzjutalmat Eredményes munka örvendetes, hogy mezőgazda­­sági Szemeink túlnyomó több­ségében tudatosították, hogy az energiahordozók ésszerű hasznosítása nem azonos a paszta statisztikai adatszolgál­tatással, tehát a tényleges ta­karékosságon van a fő hang­súly. Aki tehát ezen a téren |ó eredményeket ér el, az erkölcsi elismerést érdemel. Csehszlovákia mezőgazdasá­gában 1980-ban például 3-szor annyi energiát használtak fel, mint 1960-ban. A fejlődés tehát az energiaigények további nö­vekedésére enged következtet­ni. A társadalmi ellenőrök fel­adata, hogy mélyreható elem­zésekkel elősegítsék egy-egy vállalat tartalékainak a feltá­rását, hogy az erőforrások hosz­­szabb távon is hasznosíthatók legyenek. Štefan Studený mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter­­helyettes a közelmúltban arról tájékoztatta a sajtó munkatár­sait, hogyan valósul meg a gya­korlatban a tárca irányítása alá tartozó vállalatokban a ta­karékos energiagazdálkodás. A miniszterhelyettes kiemelte, hogy az állami célprogram megtartását az energiakészle­tek és a fogyasztás közötti gyakori ingadozás teszi indo­kolttá. hiszen évi átlagban me­zőgazdasági üzemeink és élel­miszeripari vállalataink nem kevesebb mint 476 ezer tonna barnaszenet, 63 ezer tonna kő­szenet, 127 ezer tonna nehéz- és 126 ezer tonna könnyűolajat, to­vábbá 327 millió köbméter gázt, valamint 1650 kWó villanyáramot használnak fel. Ez is bizonylt­ja, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés megle­hetősen energiaigényes területe népgazdaságunknak. A jövőben tehát törekedni kell a nem hagyományos erő­források korábbinál bátrabb ki­használására. A társadalmi el­lenőrök a hagyományos ener­giahordozók ésszerű kihaszná­lására serkentve egyben a nem hagyományos források feltárá­sát és igénybe vételét is előse­gíthetik, hiszen a bizottságok­ban hozzáértő szakemberek dol­goznak. Az energiahordozók takaré­kos felhasználását célzó állami program a múlt évben a mező­gazdaság és az élelmiszeripar részére előirányozta, hogy az 1981. év valóságához viszonyít­va 2040 TJ-vel kell csökkente­nie az energiafogyasztást Ez­zel szemben a vállalatok 2262 TJ energiát takarítottak meg, ami nagyon jó eredmény. Igaz viszont, hogy ebben jelentős része volt a kedvező időjárás­nak. Arra viszont nem várha­tunk, hogy az időjárás a követ­kező alkalommal is jótékony lesz velünk szemben. Tehát a takarékosságra való törekvés terén a jövőben még inkább az emberi leleményességre kell építenünk. Az ellenőrzéseket végző bi­zottságok számtalan hasznos megoldás gyakorlati hasznosí­tására is javaslatot tettek. Az illetékeseknek például azt taná­csolták, hogy a SLOVLIK leo­­poldovi üzemegysége a jövőben hasznosítsa a Jaslovské Bohu nice-i Atomerőmű hőhulladékát, mert ezzel 16—17 ezer tonna fűtőolajat takaríthat meg nép­gazdaságunknak. További hasz­not javaslat volt példánl, hogy az Oroszkai (Pohronský Rus­­kov) Cukorgyár a korábban használt nehéz fűtőolaj helyett a kevésbé értékes barnaszén­port használja fel a kazánok átalakítása után fűtésre, mert így kb. 11 ezer tonna fűtőola­jat takaríthat meg. örvendetes az is, hogy a me­zőgazdasági és élelmiszeripari üzemek a 7. ötéves tervidőszak éveiben mintegy ЗП0 napkollek­tor rendszer üzembe helyezé­sére törekednek. Szabad teret kap ugyanakkor a geotermikus energia hasznosítása az üveg­házak és a fóliasátrak fűtésé­ben. Ilyen megoldások kerül­­nek napirendre péídául a tar­­doskeddi (TvrdoSovce). a feiső­­patonyi (Horná Potflü), a szenc­­királyfai (Kráfová pri Senci) és több más gazdaságban. A bio­gáz hasznosítására viszont a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) Mäsospol üzemközi vállalat, a nitrai AGROKOMPLEX egyik sertéstenyésztő telepe, a nőm­­šovái szövetkezet és még né­hány gazdaság rendezkedik be. A komáromi (Komárno] já­rásban, hasonlóan, mint másutt, szintén kiemelt feladatnak te­kintik az energiahordozók ész­szerű felhasználását. A társa­dalmi ellenőrök itt is helyzet­­elemzést végeztek. Az általuk szolgáltatott adatanyag bizo­nyítja, hogy az 1981. év valósá­gához képest a múlt évben összesen 135 ezer 527 TJ ener­giát takarítottak meg. Tény persze, hogy a fűtőanyagok és az üzemanyagok takarékos fel­­használásához a múlt év rend­kívül kedvező időjárása is nagy­mértékben hozzájárult. Így a konkrét ésszerűsítő megoldá­sok életbeléptetésével valójá­ban 35 ezer 746 TJ energiát ta­karított meg a járás mezőgaz­dasága. Az ésszerű módszerek gya­korlati alkalmazásában több gazdaságnak van érdeme. A legjobb gazdaságok között em­líthetjük például a vágfüzesi (Vŕbová nad Váhom) szövetke zetet, в Gyulamajori (Dulov Dvor) Állami Gazdaságot, a ke­­szegfalvai (KameniCná) szövet­kezetét és még néhány gazda­ságot. Ugyanakkor a bátorkeszi (Vojnice), a madari (Modrany), a martosi (Martovce) stb. gaz­daság lényegesen gyengébb eredményt ért el az energiata­karékosság terén, és egyik­másik üzem még a felmérés adatanyagát sem juttatta el a járásra. Feltehetően azért nem, mert a nyilvántartás foghfjas­­sága miatt a bizottság képtelen volt a fogyasztás áttekintésére. Köztudott, hogy a mezőgazda­ság feladatai ebben az évben is nagyon igényesek, ugyanakkor az állami célprogram a járás mezőgazdaságától több mint 24 ezer TJ energiahordozó megta­karítását követeli meg. Tehát nem a véletlen műve, hogy az energiafogyasztásra nagyon igé­nyes munkaszakaszokon éssze­rű módszerek bevezetésére tö­rekednek, hogy ezzel is segít­sék a takarékosságot. Kevesebb energiát fogyasztó erőgépek, berendezések optimális kihasz­nálásával, a 18 kilométert meg­haladó anyagszállftós kizárásá­val és egyéb konkrét intézke­désekkel a lehető legjobb taka­rékosság elérésére törekednek. Elvárható, hogy a gazdaságok a jövőben még pontosabb nyil­vántartásokkal segítsék az energiafogyasztás áttekinthető­ségét. HOKSZA ISTVÁN A Gép- és Traktorállomások Vezérigazgatóságának vezetői a közelmúltban a tőketerebesi (Trebišov) járásban munkaér­­tekezeten értékelték a múlt év eredményeit. A beszámoló ki­emelte, hogy tavaly több mint 57 ezer hektárról gyűjtötték be a gabonát, 17 ezer hektárról pedig a szalmát. A földekre szállítottak és szétterítettek 712 ezer tonna istállótrágyát. Nem kevesebb mint 36 ezer hektárra jutatták ki a trágyalét. A nö­vényvédelmi teendőket 176 ezer hektáron végezték el. A telje­sítmények azt bizonyítják, hogy gondoskodtak a mezőgazdasági jellegű termelő tevékénység to­vábbi mélyítéséről. Eredmé­nyeik főleg a szocialista mun­kaversenynek, a jó szervezés­nek köszönhetők. A gépállomások közti ver­senyben az első helyet a Tere­besi GTÄ munkaközössége sze­rezte meg. Második lett a Lip­tovský Mikuláš-), harmadik pe­dig a Senicai Gép- és Traktor­állomás kollektívája. A növényvédelem terén a mí­chalovcei gépállomás az első csoportban 1569 átlaghektár teljesítménnyel lett győztes. A második csoportból a Nové Mesto nad Váhom-i GTÄ 1511 átlaghektár teljesítményével, a harmadik csoportban a Strop­­kovi GTÄ 1434 átlaghektárral került az élvonalba. A permetezők egyéni verse­nyében az érsekújvári (Nové Zámky) gépállomás dolgozója, Németh Ferenc lett a győztes — 4627 hektáron végezte el a növényvédelmet. Csoportgyőz­tesként értékelték további Ján Botlikot, a michalovcei gépállo­más, Jozef Drzdlkot, a Nové Mesto nad Véhom-1 és Ján Medvedzt, a stropkovi gépállo­más növényvédő traktorosát. A gabonabegyűjtési verseny­be több mint 200 kombájnpáros kapcsolódott be, és egy-egy kombájn átlagos teljesítménye meghaladta a 228 hektárt. Az E—512-es kombájnosok csoport­jában a győzelmet több mint 369 hektár összteljesítménnyel a Jozef Matušiak és Jozef Bub­­niak páros szerezte meg. A má­sodik helyen a Liptovský Miku­láš-! kombájnospáros végzett, 354,6 hektár gabona betakarí­tással. Az E—516-os kombájnok csoportjában az érsekűjvárl gépállomásról a Zdeno Lehocký és Vladislav Mlynarčík kettős több mint 800 hektáros teljesít­ménnyel került az élre. ök ket­ten 2769 tonna gabonát csépel­tek ki. Kitűnő eredményt ért el a losonci (Lučenec) gépállo­másról a Štefan Рпйо és Imrich Šimko kombájnpáros, össztelje­sítményük több mint 708 hek­tár volt. A továbbiakban a kombájnok komplex hasznosítását értékel­ték. Az összteljesítmények alap­ján az első helyet az érsekúj­vári gépállomásról a Pécsi Béla és Sramek János páros vívta ki, akik összesen 1204 hektárról gyűjtötték be a szemeseket. A második helyre ugyancsak ér­sekújváriak kerültek, 1200 hek­táros összteljesítménnyel. A ku­koricabegyűjtési verseny három helyét szintén az érsekújváriak szerezték meg. Érdemes meg­említeni például a Hlnska Béla és BlažoviC párost, akik több mint 527 hektárról gyűjtötték be a kukoricát. Értékelték to­vábbá a nagy teljesítményű traktorok vezetőinek versenyét Is. Az első helyen K—700 as traktorával a rimaszombati gép­állomásról Cikfejes Zoltán vég­zett, 1263 átlaghektárral. Az értekezlet záró részében Pavol Molnár agrármérnök, a gép- és traktorállomások vezér­­igazgatója a versenyben leg­jobb eredményt elérő kollektí­váknak és egyéneknek kitünte­tést és pénzjutalmat nyújtott át, hangsúlyozva azt, hogy a jövőben is mident elkövetnek a feladatok teljesítése érdekében. ILLÉS BERTALAN Az Érsekújvári GTÄ három legjobb kombájnosa: Pécsi Béla, Fiala Tibor és Hloska Béla (A szerző felvételei) Előlegezett bizalom A Rimaszombati (Rimavská Sobo­ta) Agrokémiai Vállalat a múlt évben összességében eleget tett a szerződésben vállalt kötelezett­ségeinek. Nagy figyelmet fordítottak a tevékenységük sokrétűségét, a szol­gáltatások bővítését megalapozó kör­zetek kiépítésére. Az épületberuházá­sok 7 millió 450 ezer koronás tervét csak 79,8 százalékra sikerült teljesí­teniük. Nem fejezték be a tornaijai (Šafárikovo) központ 3-as számú építményét. Az alapozó-építő munkát végző Montostav kassai (Košice) vál­lalata nem végezte el a szerződésben vállalt teendőket. Emiatt nem tudták beszerelni a teherkocsik és a mező­­gazdasági repülőgépek részére terve­zett üzemanyagtöltő állomás műszaki berendezéseit. A cseppfolyós műtrá­gyák tárolói közül az év közepéig el­készül a zádori és a tornaijai. Vala­mivel később adhatják át a sirkovcei létesítményt, de rövidesen Feleden (Jesenské) és Rimaszombatban is hoz­zálátnak hasonló létesítmények építé­séhez. A vállalat 194 dolgozója a mező­gazdaságban aránylag rugalmasan végzi a tehermentesítő, kisegítő szol­gáltatást. A tápanyagutánpótlást 45 ezer 500 hektáron elvégezték. Tizen­kétezer hektárral haladták meg a szerződéses tervet. Az egy hektárra kiszórt mennyiség 5.8 ról 4,4 mázsára csökkent. A D—032-es önjáró műtrá­­gyaszőrók rendkívül nagyteljesítmény­nyel dolgoztak. Egy gépre átlagban 4132 hektár jutott. Az állandó Igény­bevétel s a műtrágyák rongáló hatása miatt a gépek idő előtt elhasználód­nak. Érthetetlen, hogy a vállalat az utóbbi négv esztendőben mindössze egy D 'и? в«: gép vá 'ilá^ára kapott keretet; ugyanakkor a tervteljesltés érdekében legalább nyolc gépre lenne szükségük. Az ipari trágyák tárolásának gond­ját fokozatosan átvállalják a mező­­gazdasági Üzemektől. A múlt évben a tornaijai körzetet, a Bátkai Állami Gazdaságot és a rimaszécsi (Rimav­ská Seč) szövetkezetei teljes mérték­ben tehermentesítették a sok problé­mával járó tevékenység alól. Sok bosszúságot okoz viszont, hogy az ömlesztett műtrágyák kirakodására és tárolására berendezkedett átvevő (tá­roló) helyekre a szállítmányok zsá­kokban érkeznek. A kirakodást a szállítószalagok hiánya miatt csupán nagy Időveszteséggel és magas költ­séggel tudják elvégezni. A vállalat teherautót a gazdasági udvarból 94 ezer 500 tonna istálló­trágyát fuvaroztak a mezei telepekre. Mivel nem sikerült beszerezni elegen­dő mennyiségű nitrogéntartalmú mű­trágyát, csupán 26 ezer tonna szerves trágyát tudtak robbantással elteríteni a tlsoveci, a méhl (Včelince) és a tornaijai gazdaságokban, A trágya­­szórás gazdaságtalan formáját’ a jö­vőben a gépi szónástechnlkára valő teljes átállással fokozatosan felszá­molják. Tavaly például az előző év­hez viszonyítva mér közel a duplájá­ra, 254 ezer tonnára növelték az RMA—8-as és a RUR—5-ös trágyaszó­rógépekkel való szervestrágya-ktjut­­tatást. Egy RMA gépre átlagban 18 ezer, egy RUR típusúra pedig 2 ezer 800 tonna mennyiség jutott. E gépek hatékonyabb kihasználása érdekében a gazdaságok is sokat tehetnek a mezei trágyatelepek célszerű elhelye­zésével és gondozásával. A termelés gazdaságosságának fo­kozására és a műtrágyák mennyisé­gének csökkentésére irányuló törek­vések egyre Időszerűbbé és sürgetőb­bé teszik a hígtrágya hasznosítását. Tavaly 850 ezer hektolitert juttattak a termőföldre. Háromszázezer literrel többet, mint 1981-ben. A savanyú kémhatású talajok me­­szezése állandó feladatuk. Nyolcvan­­kettőben közel tizenkétezer hektáron több mint 46 ezer tonna hatásosabb fiziológiai tulajdonsággal rendelkező új mésztrágyát használtak fel. Ezzel közömbösítették a 4,5—5,5 pH-s tala­jokat. A gazdaságok részére 70 ezer 700 tonna jó minőségű komposztot készí­tettek és szállítottak. Ezt a tevékeny­séget továbbfejlesztik. A vegyszeres növényvédelemre vo­natkozó , szerződéseket nem tudták maradéktalanul teljesíteni, mivel a gazdaságok — vegyszerhiány miatt — évközben csökkentették a megrende­lést, viszont a szárazság következté­ben, a növények tenyészldejének le­rövidülése miatt a légi permetezés Iránti Igény 29 ezer hektárra növe­kedett. A növényvédelemben nyújtott szolgáltatás színvonala a múlt esz­tendőben annyira javait, hogy egyet­len reklamáció sem érkezett a part­nerektől. Repülőgéppel — pontosab­ban egy Z—37-es CMELÄK-kal és egy Mig 2-es helikopterrel 53 ezer 400 át* t t laghebtáron végezték el a levéltrá­gyázást. Űj szolgáltatást Is felkínáltak a gazdaságoknak: a cseppfolyós és gáz­­nemő anyagokkal való fertőtlenítések elvégzését. A gyors és jó minőségű speciális munkával elnyerték a mező­gazdasági üzemek bizalmát. Ezt a gazdaságok részéről benyújtott Igény­lés ts Igazolja. A felsorolt tevékenységen kívül a vállalat nagymértékben segített a ga­bonafélék, a cukorrépa, a kukorica és a tömegtakarmányok betakarításá­ban. Kooperációs vállalkozásban a vállalat a mezei utak építésében Is részt vett. Pénzügyi mutatóikat minden vonat­kozásban teljesítették, jó eredménye­ket értek el az üzemanyag-megtaka­rítás terén Is. A tervfeladatok lénye­ges túlteljesítése mellett az üresjára­tok radikális csökkentésével és a fo­gyasztás rendszeres ellenőrzésével a tervezett üzemanyag-mennyiségnek csak a 94,2 százalékát használták fel, vagyis 60 ezer literrel kevesebbet. Növekedett viszont a gépek javítására és karbantartására fordított pénzösz­­szeg. A vállalat a múlt évben tizen­két járművet selejtezett ki, mert ezek Javítása nem lett volna már gazdasá­gos. A géppark fokozatos felújítását persze elodázhatatlan feladatnak te­kintik. Kritikus a helyzet a D—032-es trágyaszórókkal, mivel nagyon elhasz­nált állapotban vannak, javításuk sok­ba kerül, újakat viszont nem tudnak vásárolni. Még a rakodótechnika Is elvault, ezért félő, hogy az istálló­trágya szállítására Irányuló Igényeket a jövőben képtelenek lesznek kielégí­teni. Oj, nagy kapacitású gépekkel gyorsítják és könnyítik raktáraikban az anyagmozgatást. Korcsmáros László

Next

/
Thumbnails
Contents