Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-02 / 13. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, 1983. április 2. 12 A hazai szemeskukorica-hibridek beváltak A Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Felügyelő Intézet nagymegyeri (Calnvo) fajtakísérleti állomása 1975- ben alakult. Feladata az új fajtajelöltek megfigyelése, az elismert fajtákkal és hibridekkel való összehasonlítása, valamint az adott termelőkörzet adottságai között legjobban bevált fájtajelölteknek a kiválasztása. Az állomás negyven hektárnyi szántóterületén — amely négy-négy hektáros területű parcellákra van felosztva — tizváltásos vetésforgót alkalmazunk. Kezdetben csupán gabonafélékkel foglalkoztunk. Később rátértünk a lucerna, a napraforgó, a szója, a burgonya és a cukorrépa fajtakísérleteire is. Ezen Írás keretében a szemes kukorica múlt évi fajtakísérleteinek eredményeiről számolok be. Elöljáróban — a jobb áttekintés végett — a kísérleti telepeken alkalmazott termesztési technológiát ismertetném: A kukoricát gabona után, istállótrágyázott parcellákon termesztjük. A tápanyagpótlást a talajelemzés és a növény tápanyagszükséglete alapján végezzük. A szemes kukorica — hatóanyagban számítva — 120 kiló nitrogént, 120 kiló foszfort és 140 kiló káliumot von el a talajból. Ezt a tápanyagmennyiséget az ősszel beszántott — hektáronként harminc tonna — Istállótrágyával és műtrágyákkal biztosítjuk. A műtrágyák java részét — a nitrogénműtrágyák kivételével — ősszel juttatjuk a talajba. A talajelőkészítés a következő műveletekből áll: tarlóhántás, az istállótrágya bedolgozása középmély szántással, őszi mélyszántás. Tavasszal: simitózás, boronálás és kombinátorozás. A gyomok és a talajkártevők elleni védekezést a nagyüzemi gyakorlatban alkalmazott vegyszerekkel végezzük. Tavaly a gyomok ellen a Zeazin + Dual szerkombinációt, a kártevők ellen pedig a Dursban készítményt. A vetés időpontját a meteorológiai állomásunk adatai alapján határozzuk meg. A vetőmag talajba juttatása szemenként történik, kézi ültető segítségével. A szemenként! vetést két éve alkalmazzuk. Korábban 2—3 szemet vetettünk egy-egy fészekbe. A növényápolás a tenyészidő folyamán minimális. A kísérleti parcellákon nem végzünk sem öntözést, sem kapálást. Viszont rendszeres megfigyelés alatt tartjuk a növényzetet, s erről feljegyzéseket készítünk. A betakarítás időpontját a mintavétel eredményei szabják meg. Amikor a szárazanyag-tartalom elérte a 65 százalékot, megkezdjük a kézi betakarítást. Az egyes fajtajelölteket pontosan megjelölt rekeszekbe, illetve ládákba helyezzük. Fedett, szellős helyen raktározzuk, ahol természetes száradás megy végbe. Ezt követi az anyag értékelése. Minden egyes fajtajelölt esetében kiszámítjuk a cső és a szem arányát, a hektérhozamot, az ezermagsúlyt, valamint a kukoricaszár tömegét. Az általunk elért eredményeket a többi fajtakísérleti állomás adataival együtt központilag dolgozzák fel. Állomásunkon 1981-ben a magyarországi hibridek sokkal jobbaknak bizonyultak a hazai fajtáknál. A magyar .nemesítésű X17 hibridjelölt 11,5 tonnás átlaghozamához viszonyítva a hazai — húsz hibridjelöltből összeállított — választék átlaghozama csupán 10,1 tonnát ért el. Tavaly jelentősen javult az arány a hazai 'СЯ11И11111»в«г1ра»вия»к23Ё^ «гамаамшнкяжигзкхиш fajták javára. Átlagban 9,96 tonnás hozamot értünk el, miközben a magyarországi hibridek csak 0,14 tonnával múlták felül a hazai választék átlagát. A múlt évi eredmények Igazolták, hogy a hazai, őejői, nyárasdl (Topolníky) és trnavai nemesítésű hibridek beváltak. Ha a vetőmagtermelő mezőgazdásági üzemekben jobban odafigyelnének a termesztési technológiára, betartanák a technológiai fegyelmet, akkor a vetőmagbehozatal csökkentésével jelentős mennyiségű valutát lehetne megtakarítani. Az alábbi táblázattal Ismertetjük a kísérleteinkbe bevont néhány hibrid és fajtajelölt átlaghozamát és egyéb tulajdonságait: hibrid hozam t/ha ezer-Szem: korábbi évek 0 1982 magsúly g tuskó arány ТО 335 __ 12,46 419 85:15 ČE 200 10,03 11,89 365 80:20 СЕ 370 — 11,68 384 80:20 ТО 328 — 11,02 336 82:18 ТО 440 8,62 10,72 413 76:24 СЕ 420 10,48 10,70 408 76:24 се ззо. 10,38 10,65 427 80:20 ТО 285 9,33 10,38 379 78:22 СЕ 268 9Д1 10,33 388 82:18 TAMv 310 R0 ЮД7 10,01 384 81:19 MvSc 1295 13,7 11,64 365 80:20 MSc 1.475 12,4 11,26 420 80:20 Mv 1266 13,0 10,84 416 82:18 MSc 1305 11,7 10,71 369 81:19 MSc 3279 12,7 10,48 411 80:20 MvSc 304 10,9 10,00 413 80:20 Aga — 13,80 343 87:13 Me Curdy 46§4 — 12,87 419 82:18 Mc Durdy 4436 — 12,82 371 81:19 SS 3440 — 12,74 394 84:16 OSSK 377 — 12,66 379 82:18 XL 13 — 12,61 318 83:18 Dea 12,3 11,52 212 82:18 Az ismertetett eredmények hitelességéről az a tény is tanúskodik, hogy tavaly a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban több olyan mezőgazdasági üzem ts akadt, ahol ötszáz-ezer hektárnyi termőterületről kilenctíz tonna közötti hektárhozamokat értek el. PATASI — BELUCZ Tehenészek becsülete Nem szeretnénk elnagyolni a rangelsőség értékét, hiszen jól tudjuk, igényesebb mércével, a fejlett állattenyésztés mai elvárásainak szem előtt tartásával a kamienkaiak eredménye nem hat a szenzáció erejével. Manapság a nagyüzemi tehenészetekre akkor figyelünk fel, ha négyezer litert jóval meghaladó egyedenkénti évi tejtermelési átlagot mutatnak fel. A kelet-szlovákiai kerület gazdaságaiban ez csak cél lehet. Gazdaságonként néhány egyed átalaga közelíti meg ezt a szintet. A Stará Luboviía-i járás kamienkai szövetkezetében az utolsó két évben nem kevesebb mint 552 literrel növelték a tehenenkénti évi fejésí átlagot, s tavaly 3740 literes tejtermelést értek el. Ezzel járási méretben az első, kerületi méretben pedig a tisztes harmadik helyet szerezték meg. Ez kétségkívül dicséretükre válik a szerényebb takarmányozási feltételekkel rendelkező szövetkezeti tagoknek. Másfelől viszont megfontolandó jelenség, mert a hármas számú istállóban az Anna Hrebiková vezette hattagú szocialista brigád 4150 literes átlagot ért el. Hogy e brigád kimagasló sikere miben rejlik, arra Bohumil P á 1 e š agrármérnök, a szövetkezet elnöke a következőket mondta: — A magyarázatot nem csupán a műszaki-anyagi alapban, hanem a rendben és a fegyelemben, a szakirányításban, a gondozók lelkiismeretességében, a takarmánykészlet ésszerű beosztásában, a jószág gondos ellátásában stb. kell keresnünk. Az elért szép eredmény nagyban befolyásolta a szövetkezet gazdasági eredményét is, hiszen a tervezett 4 millió 70 ezer korona nyereség helyet 6 millió' koronát értek el. A kamienkai szövetkezetesek a tejtermelés további növelése érdekében komoly intézkedéseket hoztak. Elhatározták, hogy az idén elérik a négyezer literes évi tejtermelési átlagot. Anna Hrebiková brigádja pedig vállalta, hogy a gondjaikra bízott állatoktól elérik a 4500 literes fejési átlagot. Mindehhez csupán annyi megjegyzésünk volna, hogy a gyenge tejhasznoságot elérő gazdaságoknak nem ártana eszmecserét, tapasztalatcserét folytatni, mert a kamienkai tehenészektől volna mit tanulni. Nemcsak a kullogó gazdaságok érdeke, hanem a közérdek is megköveteli, hogy a jövőben a kelet-szlovákiai kerület valamennyi gazdaságának tejhozama elérje a tervezett szintet. (illés) A sikernek is vannak árny-Egy évvel ezelőtt a muzslai (Mužla) Béke Egységes Földművesszövetkezet komoly gondokkal küszködött. A gazdálkodás évi mérlege tetemes hiányt mutatott. Indokolt volt tehát, hogy a szövetkezet vezetősége és tagsága keresse a termelésfejlesztés lehetőségeit, s azokat az év folyamán ki is használja. A jóváhagyott termelési és pénzügyi terv, amely az 1981. évi valósághoz viszonyítva a mezőgazdasági össztermelés 8 millió 500 ezer koronával való növelését irányozta elő, arra utalt, hogy ez a háromezer-hatszáz hektáron gazdálkodó szövetkezet radikális intézkedéseket tesz a fejlődést gátló tényezők felszámolására, vagyis növeli a termelést, annak hatékonyságát és gazdaságosságát. A minap Barusz Ernő agrármérnökkel, a szövetkezet elnökével, Slabák Jozef közgazdasági mérnökkel, üzemgazdásszal, Benyó János növénytermelési főágazatvezetővel, Horváth Géza agrármérnökkel, állattenyésztési főágazatvezetővel és Zalaba András tervezővel arra a kérdésre kerestünk érdemleges választ, hogyan sikerült teljesíteni az egy évvel ezelőtt körvonalazott és a zárszámadó közgyűlés által szentesített tervfeladatokat. El kell Ismerni, hogy távlati szempontból is reménytkeltő, hogy a Béke Efsz a múlt évi gazdálkodást 10 millió 309 ezer korona nyereséggel zárta, s e tervét 117 százalékra teljesítette. Ez bizony még nem fordult elő Muzslán és persze az sem, hogy a szövetkezet dolgozói nyereségrészesedésként az évi keresetük tíz százalékát megkapják. Már mága ez a tény is arra enged következtetni, hogy az elmúlt gazdasági évben — az előző évekhez viszonyítva — jobban kidomborodott és eredményesebbnek bizonyult a vezetőség és a példás helytállást tanúsító sorkatonák termelés- és gazdaságfejlesztő törekvése. A nyereség alakulását persze némileg kedvezően befolyásolták a módosított felvásárlási árak is, döntő tényezőként azonban a mezőgazdasági össztermelés több mint nyolc százalékos növekedése szerepelt. Legszembetűnőbb eredmények a növénytermesztés szakaszán születtek. A speciális növénytermelési ágazat például megduplázta az előző évi termelését és az ipari növények közül rangos szerepet játszott a napraforgó. Ezen a szakaszon huszonhárom százalékkal szárnyalták túl az előző évi eredményeket. Az előző évhez viszonyítva a gabonatermesztés is három százalékkal eredményesebbnek bizonyult. Az álattenyésztésben — a tejtermelés kivételével, amely úgy ahogy az előző évi színvonalon maradt — a sertéshús termelésében tiz százalékos, a marhahús-termelésben pedig öt százalékos visszaesés tapasztalható és hatékony orvoslást sürgető fogyatékosságok vannak. A vállalati nyereségképzésben jelentős szerepet töltött be az áruforgalmazás három évi átlagát meghaladó eredményekért kapott töb mint kétmillió korona növekmény! prémium, továbbá az a 250 ezer tonna többletbevétel, amelyet az értékesített tej 92 százalékának első minőségi osztályúként való eladása eredményezett, hasonlóan a szőlőtermelésből származó 1 millió 400 ezer korona terven felüli bevétel és nem utolsósorban a tervezett termelési költségekből megtakarított 872 ezer korona, amely egyben — legalább ts bizonyos fokig — az üzemirányítás és a munkaszervezés színvonalának emelkedésére Is utal. Még a sikernek is megvannak a maga árnyoldalai! Legalább is az említett vezető dolgozókkal erre a következtetésre jutottunk. Egyértelműen állítható, hogy ebben a gazdaságban ezidáig nem sikerült összhangot teremteni a növénytermelés és az állattenyésztés között. Így aztán az állattenyésztés takarmányokkal való önellátottsága — mind mennyiségi, mind pedig minőségi szempontból — nagyon szegényes és sovány eredményeket érlel. Például a bikahizlaldában, még a példás munkát végző gondozók — Kecskeméti István és Pathó József — is csupán 700 grammos napi átlagos súlygyarapodást értek el, míg a többi istállókban — főleg azokban, ahol gyakran cserélődnek a gondozók — ennek a szerény súlygyarapodásnak alig ötven százalékát. Nyilván a marhahús áruforgalmazásában mutatkozó tizenkét százalékos lemaradást a napi súlygyarapodásban említett lényeges különbségek, a gondozók egy részének felelőtlen magatartása is előidézte. De minden kétséget kizáróan állítható az is, hogy a takarmánytermesztés szükségszerű fejlesztésének elmulasztása is fékezte az állattenyésztési termelés színvonalának tervszerű emelkedését. A szövetkezet vezető dolgozói bizony aggódva néznek a tavaszi hónapok elébe. Ez nem is csoda, mert tavaly a tömegtakarmányok termelési tervét csak hatvan százalékra teljesítették. Az eléggé túlméretezett sertéstenyésztés részére sem képesek létrehozni a szükséges takarmányalapot. Néhány évvel ezelőtt ez ugyan nem okozott különösebb gondot, mert a behozatallal feltöltött állami takarmányalapból hellyel-közzel csöppent-csurrant Muzslára Is valami. Ez a csatorna azonban már megszűnt, követelménnyé vált ezen a szakaszon Is az önellátottság biztosítása. Ezzel magyarázható, hogy a sertések napi adagja egy kilogramm takarmánykeverékre csökkent. Még csoda, hogy a hízóknál a 420'gramm napi átlagos súlygyarapodást elérikl Az azonban kétségtelen, hogy a sertéshús-termelés jövedelmezőségének, az áruforgalmazási terv teljesítésének nem lehet a takarmánybázis által teremtett lehetőségek méreteit meghaladó sertéstenyésztés és hizlalás hatékony módszere. Hiába tartottak sok sertést, amikor a meghonosodott extenzív módszerekkel az áruforgalmazási tervet tavaly csupán nyolcvan százalékra teljesítették. A helyzetelemzés feltárta a termelés gépesítésében lévő ellentmondásokat ts. A jól gépesített szövetkezetek közé tartoznak. Csak elismerően lehet szólni arról, hogy a szövetkezet vezetősége folyamatosan gondoskodott a géppark felújításáról, korszerű mezőgépek beszerzéséről. A várt eredmény azonban elmaradt. Ugyanis valamilyen oknál fogva nincsenek meg a drágán vásárolt gépek optimális kihasználásának feltételei. Kevés a traktoros, aránylag kevesen vannak szakmailag jól felkészülve a korszerű gépek, főleg a betakarító gépek kezelésére. S így az a fonák helyzet áll elő, hogy a szövetkezet saját gépei csak minimálisan vannak kihasználva, s a terménybetakarítás jelentős részét vendégmunkások s idegenből érkező gépek végzik. Ugyancsak elgondolkoztató — s a munkaerkölcs lazaságára is utal — a sajátos terepviszonyokat jól ismerő muzslai gépkezelők sem aratás idején, sem egyéb termékek betakarításakor, nem tudnak méltó versenytársai lenni a távolról vagy a közeli szövetkezetekből érkező vendégmunkásoknak. A gépjavító műhely körül is bajok vannak. Állítólag maga a műhely jól fel van szerelve és a gépszerelők is meg tudnak birkózni a bonyolult feladatokkal. De kevesen vannakl Ezért gyakran előfordul, hogy a meghibásodott gépeket máshol kell megjavíttatni. A szántóföldi munkák gépesítésének ez a módszere nem helyeselhető. Még akkor sem, ha a vendégmunkásokkal garantálni lehetett a csúcsmunkák időbeni elvégzését. Ez a kényszermegoldás a múlt esztendőben legalább egymillió koronát vitt el a faluból. S ezzel lényegében szegényebb lett a falu, a szövetkezet tagsága. Ezért jobban kell szorgalmazni és ha szükséges, érdeklődést keltő intézkedésekkel is ösztönözni azt, hogy a gépesítők szakmai felkészültsége a tudományos-műszaki fejlődéssel összhangban legyen. Persze, a szövetkezet jelenlegi gépesítőinek a sajátos érdeke is megköveteli — nem beszélve arról, hogy a szakszerűen végzett munka becsületbeli kérdés is — szakmai felkészültségük elmélyítését, a munkaidő maximális kihasználását és az üzemanyag-takarékossági követelmények betartását. A Jobb hozzáállással, munkaerkölcsük javításával gyarapítják saját jövedelmüket és a koronák elvándorlásának gátat vetve gazdagíthatják szövetkezetüket. A muzsali efsz idei termelési és pénzügyi terve a tavalyi színvonalán marad. Ugyanis a helyzetelemzések arra figyelmeztetnek, hogy Irreális lenne nagyobb termelési és áruforgalmazási eredményekkel számolni. Nem kétséges tehát, hogy a terv teljesítése — még kedvező időjárás mellett is — komoly erőfeszítéseket igényel. A szövetkezet vezető dolgozói meggyőző érvekkel bizonygatták, hogy már részben megteremtették, az év folyamán pedig tovább szorgalmazzák a növénytermesztés — azon belül a gabonafélék és a takarmányok termelésének — elsődleges fejlesztését. El kell ismerni, hogy a szövetkezet létezésének egyetlen évében sem juttattak akkora területre istállótrágyát, mint az 6sz folyamán. Elhatározták azt Is, hogy az idén megkülönböztetett figyelmet szentelnek a talajművelési munkáknak, növelik e munkafolyamatok ellenőrzésének hatékonyságát és az anyagi érdekeltség különböző formái- / nak alkalmazásával ösztönzik a dolgozókat a munkák minőségének javítására. Döntő fordulatot akarnak elérni a kukorica termesztésében. Egyrészt azáltal, hogy a szemes kukorica termesztésében — a vetésterület egyharmadán — meghonosítják a Vágsellyei (Šaľa) Iparszerű Kukoricatermesztési Társulat módszereit, másrészt pedig nagyhozamú silókukorica hibridek vetésével és a növényápolási munkák színvonalának emelésével akarják garantálni a silókukorica eddigieknél jóval nagyobb hektárhozamát. A szövetkezetnek háromszázhetven hektár kapacitású öntözőberendezése van, amelyet az elmúlt években csak minimálisan használtak ki. Nemcsak azért, mert a vizet adó csatorna a szárazság idején gyorsan kimerülő forrásnak bizonyult, hanem azért ts, mert a szövetkezetnek nem volt öntözési csoportja. Azt állítják, hogy az idén lesz és mindent elkövetnek azért, hogy a csatornába összegyűlő talajvíz, majd a Duna magas vízállása idején átömlesztheffi vízkészlet az öntözhető területek kultúrnövényeit táplálja, azok hozamát növelni. A takarmányalap létrehozását azáltal is szorgalmazzák, hogy a múlt évihez viszonyítva ötven hektárral
