Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-03-26 / 12. szám

1 AZ SZSZK mezögazdasägi és ÉLELMEZÉSÜGYI MINiSZTÉRIUMÄNAK HETILAPJA 1983. március 26. ★ 12. szám ★ XXXIV. évfolyam * Ara 1,— Kés A katedrán Korszerűsödik az oktatás. Az isko­láról kialakult, évtizedeken keresztül szinte változatlan kép átalakulóban van. A ma iskoláját bemutató film­­tudósftások, képriportok laborató­riumra emlékeztető tantermekbe ka­lauzolnak bennünket: a tanulók üvegfalú, hangszigetelt fülkékben ülnek, előttük a számítógépek vezér­lőpultjához hasonló billentyűzet, fül­hallgatón keresztül kapják a progra­mozott kérdéseket, a gombnyomással megadott válasz után felvillanó lám pa jelzi annak helyességét, a tábla helyén fehér vetítőernyő ... Nem általános még ez a kép, ezt túlzás lenne állítani. Az viszont két­ségtelen, hogy ebbe az irányba tart napjaink iskolája. A műszaki haladást nem lehet és nem is szabad kizárni az iskola falai közül; vívmányai itt is ugyanógy létjogosultak, mint az élet többi területén. Az oktató-nevelő folyamat éppen ógy hatékonyabbá te­hető általuk, mint a termelő mnnka bármely ágazata. Mégis, van valami, ami a holnap Iskolájában ugyanúgy semmivel nem lesz helyettesíthető, mint ahogy a múltban sem volt az, és ahogy ma is j pótolhatatlan: az ember. A katedrán álló pedagógus, aki élővé teszi a tan­anyagot. személyiségének erejét adja hozzá, aki a „gyermekkísérő“ évezre­des szerepéből az emberformálás éld jelképévé nőtt. Feladata tulajdonkép­pen ma is az. arai századokon keresz­tül volt: a nevelés. Emberi tulajdon­ságaival. példamutatással, egész sze­mélyiségével. Különösen fontos fel adat ez napjainkban, a fejlett szocia lista társadalom építésének időszaká­ban. Az iskolára, azon belül a peda­gógusokra hárul az a szerep, bogy e kezük nyomán formálódó Ifjú nemse­­dék nem csak tárgyi tudással és szak értelemmel felvértezve, de értelmileg és érzelmileg is kitetjesedve hagyja el az iskolapadokat, felnőve a közös célhoz: szocialista hazánk felvirá­goztatásához. Ezt a legtágabb értelemben ember- i formáló feladatát az iskola csak ak­kor töltheti be. ha a szó legigazibb értelmében második otthonná válik. Es ki más tehetné azzá. mint a peda­gógus, aki tanítványait, első lépéseik­től egészen a felnőttkor küszöbéig nemcsak a megismerés rögös örvé­nyén vezeti féltő gonddal, de fokoza­tosan oltja beléjük mindazokat az emberi tulajdonságokat és fellemvo­­»ásókat, amelyek lehetővé teszik szá­mukra, hogy igaz, becsületes ember­ként élhessenek. Es mivel örök ér­vényű a törvény, miszerint adni csak azt lehet, ami van. a tanítói hivatás egész embert kíván. A pedagógus sn­­ha nem érheti be az ismeretek pusz­ta közlésével: egész lényét kell h "ч­­adnta a munkájába. Tudása önmagá­ban állóvíz, amely csak akkor válik hasznossá, ha apró erek, majd egyre bővüld patakok, folyók medrén ke­resztül eljut rendeltetési helyére, a szomjas gyerekfejekbe. Ezeknek a jelképes patakoknak és folyóknak n medrei pedig nem mások, mint azok a tulajdonságok, amelyek külön-kü­­lön és együttesen is elválaszthatatla­nok a jó pedagógustól: az elkötele­zettség, a szocializmus iigve iránti odaadó hűség, a hivatás igaz szere­­tete. Mindazok, amelyek többé, ne­mesebbé teszik a pedagógusi hivatást egyszerű szakmánál. Az emberiség egyik legnagyobb ta­nítója. Jan Amos Komenský születés­napján immár hagyományosan kö­szöntjük pedagógusainkat. Az ünnep, a megemlékezés csupán egy napig tart. de munkájuk fontossága holnap és holnapután is változatlan marad A tudás élő lámpásai ők, akik soha ki nem hunyó fénnyel világítják meg azt az utat, amely nélkülük bizony tálán tapogatózás, tévedések soroza­ta, zsákutcák labirintusa lenne. Amit viszonzásul kaphatnak, nem az 6 va­kító, olykor önemésztő lobogásuk Jóval halványabb fény ennál. mégis munkájuknak, életüknek értelmet adó: a jövő fénye, amely ott csillog a gyerekek szemében. VASS GYULA Az Idén illendően köszöntött be a tavasz. A kedvező időjárás jő feltételeket biztosított a tavaszi vetéshez, s ez enyhített a növénytermesztési szakemberek gondján. Nem véletlen, hogy a gabona, és egyéb növényfajták az agrotechni­kai követelményeknek megfelelően, idejében kerültek földbe A kora tavaszi napsugár meg a csípős szél gyorsan megszik­kasztotta a nemrég még puha hótakaró alatt pihenő őszi szántást, így a kervezőbb éghajlatú vidékeken már március első napjaiban nekiru­gaszkodhattak az Idejekorán megjaví­tott és csak az alkalmas pillanatra váró gépek. Országjárás közben min­denütt azt tapsztaltuk, hogy a föld népe hatványozott szorgalommal Igyekszik kihasználni a jövőt meg­alapozó. a közelmúlt hetek tanácsko­zásain elfogadott fejlesztési feladatok teljesítése szempontjából oly fontos tavaszi munkáknak kimondottan ked­vező időjárást. A múlt hét derekán például a du naszerdahelyi (Dunajská Streda) Já­rásban már hiába kémleltük a határt, hiába vettük sorra az utunkba eső földeken porfelhőt kavaró gépcsopor­tokat, magvetőkkel még véletlenül sem sikerült találkoznunk. A járást mezőgazdasági igazgatóságon Bertók Máriától később megtudtuk, hogy az emberi szorgalom eredményeként röpke pár nap alatt földbe került a gabonatermesztési eredményeket rend­szerint igen komolyan befolyásoló ta­vaszi árpa. Pedig nem kis területről, csaknem hat és félezer hektár beve­téséről volt szó. A hónap közepére az üzemek zömében az étkezést hüve­lyeseket is elvetették. Eddig az idő­pontig a lucernának egyharmada. a takarmányborsónak pedig nagyjából a fele került földbe, és sok helyütt már a zöldetetési időszak megnyújtását szolgáló keverékek magja is a föld­ben várta a csírázást serkentő csapa­dékot. Eső helyett azonban a szél süvített s a tapasztalt csallóköziek ugyancsak sürögtek-forogtak, hogy a termőföld mielőbbi megművelésével és lezárásá­val elejét vegyék az egyébként Is sze­rény téli csapadék elillanásának. Ahol gépeket láttunk, mindenütt műtrágyát szórtak, simítóztak, készítették a mag­ágyat a cukorrépának, * в kukoricá­nak és a második szakaszban vetésre kerülő egyéb növényeknek. Mégpedig nagy-nagy gondossággal, mert pél­dául e kukorica és a cukorrépa nem csupán az önellátásl elképzelések megvalósításában jut fontos szerep­hez, de az évvégi mérleg eredményét is komolyan befolyásolja. Márpedig az'itteni üzemek jó évet szeretnének zárni, hogy kellően megalapozhassák a tervidőszak sikerét. A járás üzemei az elkövetkező he­tekben 15 ezer 345 hektáron vetnek kukoricát. A jő hozamokat többek között két külföldi és egy hazai ipar­szerű kukoricatermesztési rendszer előnyeinek messzemenő kihasználásá­val igyekeznek megalapozni. A cukor­répánál a szakszerű tápanyagpótlást tartják legfontosabbnak, mivel az idén növelni szeretnék az egységnyi termőterületről nyert cukorhozamot. A siker érdekében — a felelős ágazat­vezetők és gépkezelők részvételével — járást szaktanácskozást szervez­nek, melyen a cukorrépa-termesztés fejlesztését befolyásoló összes ténye­zőről szót ejtenek. Szorgos munka folyik a kertésze­tekben — néhány üzem hetek óta szállít friss zöldséget a piacra —, jó ütemben halad a szőlő s befejezésé­hez közeledik a gyümölcsfák metszé­se és tél végi, lemosó permetezése. A korai burgonya termelésére vállalko­zók már javában csíráztatják az ülte­tőanyagot. A legszorgalmasabbak felől érdek­lődve. Bertók elvtársnőtől megtudtuk, hogy a tavaszi árpát elsőként az al­­báriak (Dolný Bar) vetették el, az általános talajetőkészttésben pedig a felsőpatonyiak (Horná Potrttí) a nagy­légiek (Lehnice), a nagymagyariak (Zlaté Klasy), a hegyétciek (Kútniky) és a gombaiak (Hubice) járnak jé példával az élen. A KUKORICÁRA ALAPOZNAK A mostoha talaivlszonyok közepette gazdálkodó, zömében kavicsos talajo­kat bíró Allstáli (Hroboňovo) Élez­nek a múlt évi aszályos Időjárás megint csak nem kedvezett. A kuko­ricájuk hiába termett hektáronkénti átlagban négy mázsával többett a tervezettnél, ez csak mérsékelni tud­ta a gabonaféléknél tapasztalt hiányt, pótolni nem. így a szövetkezet két év alatt már nyolcszáztíz tonnával ma­radt el szemestermelési kötelezettsé­geinek teljesítésétől. Ha tiszta szám­lával akarják zárni az ötéves terv­időszakot, mint ahogy mondják, akkor az Idén feltétlenül meg kell kezde­niük az adósság törlesztését. Örömmel láttuk, hogy az őszi ve­téseik Jól teleltek. Most az a kérdés, hogy a tavaszi alapozás mennyire Já­rul hozzá a remélt későbbi sikerhez? Elsősorban erre voltunk kíváncsiak, amikor felkerestük Kun István agrár­mérnököt, a közös elnökét. — A gabona a ml földjeinket nem kedveli — mondta többek között ven­déglátónk. — Amíg a természetes csapadékot nem fogjuk tudni pótolni, eddig sem e búzától, sem az árpától nem várhatunk elfogadható hozamot. A szőlőben talán már az őszön kipró­bálhatjuk a csepegtető öntözést, vi­szont a szántóföldi Öntözógazdálko­­dásra való áttéréssel még vámunk kell egy darabig, mert a hálózat most épül. Persze gabonát addig Is kell termelnünk, s azon vagyunk, hogy a lehető legjobbb eredményt ér­jük el. A tavaszi árpát két és fél nap alatt elvetettük, megadtunk neki mindent, ami a tervezett hozamhoz szükséges. Hogy végül mennyit csé­pelhetünk, az most már többé-kevés­­bé az időjárástél függ. A segítséget a kukoricától várjuk, ötven hektár­ral növeltük a vetésterületet és előny­ben részesítettük a gazdagabb hoza­mot kínáló, félkései és kései hibride­ket. Az alistáliak ottjártunkkor ágy ter­vezték, hogy a hét végén megkezdik a cukorrépa vetését. Később még négyszázhatvan hektár kukoricát, százöt hektár silókukoricát ás hatvan hektár napraforgót kell vetniük. No meg tíz hektár paradicsomot, mert azt is belybevetéssel termelik. A ker­tészetben már szépen erősödik a haj­tatott karfiol, a szőlészet dolgozót pedig, akik tavaly tizenkét tonnás rekordtermésnek örülhettek, most se­rényen csattogtatják az ollót, hogy március utolsó napjaiban végezhesse­nek a metszéssel. KÄDEK GASOR Mit kell tenni а Марен A jó kezdés fél siker A szokásosnál valamivel korábban beköszöntött tavasz nem érte váratlanul a mezőgazdasági üze­mek dolgozóit, hiszen tervszerű, szorgalmas mun­kával sikeresen felkészültek a tavaszi Indulásra. Ezt bizonyítják a hangos munkagépek, melyek mihelyt lehetővé vált, megjelentek a napsütötte domboldalakon, széljárta tágas parcellákon. A nagykürtös! (Veľký Krtíá) járás déli részén levő mezőgazdasági üzemek gépei március máso­dik hetében Indultak a tavaszi munkakezdésre. Amint erről Gabriel Václav agrármérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság gépesltője tájékozta­tott, a gépek szinte kivétel nélkül megjavítva, üzemképes állapotban várták a tavaszi rajtot. Ki­sebb problémák vannak a tárcsák körül, de mivel az őszi munkákat kedvező körülmények között végezték a mezőgazdasági üzemek dolgozói, most tavasszal nem ts Igen lesz azokra szükség. A február végi gépellenőrzés alapján, melyet a köz­­biztonsági szervekkel közösen végeztek as üze­mekben. legjobban a lokanényei (Nenince), az ipolynyéki (Vinica), a bussai (Buílnce), az ipoly­­balogi (Balog nad Ipíom) és a Daóov Lom-i szö­vetkezetben készítették fel a gépeket. Akkor a zsélyi (Zelovce), Suché Brezovó-í, alsopalojtai (Dolné Plachtince) és a sklabinái közösben még dolgoztak néhány gépen, de a tavaszi munkák megkezdését, illetve annak eredményes elvégzését az nem befolyásolja. A járásban több mint 10 ezer hektáron kell elvégezni a talajelőkészítő munkákat és földbe juttatni a magot. A feladatok elvégzéséhez 563 kerekes traktor, 81 lánctalpas traktor, 128 vető­gép. 93 műtrágyaszőrö és egyéb gép áll a növény­­termesztők rendelkezésére. Mivel a hosszú ked­vező őszi időjárás lehetővé tette néhány tavaszra tervezett munka elvégzését is, nyugodtabban vé­gezhetik munkájukat a földművelők, vagyis na­gyobb figyelmet fordíthatnak a munka minőségé­re. Ezt szorgalmazza egyébként az SZFSZ járási bizottsága által meghirdetett verseny is. melynek alapján 29 olyan traktorost jutalmaznak meg, akik a megbatározott üzemanyagfogyasztás mellett a legjobb minőségű munkát végzik. Régi és mindmáig megoldatlan probléma a per­metezőgépekhez szükséges alkatrész. Ezek hiá­nyában gondban vannak a gépjavítók, hiszen a legjobb igyekezet mellett sem tudtak minden permetezőt kijavítani. A mezőgazdasági üzemek e^zel kapcsolatos gondjait bizonyos mértékben enyhíti az, hogy egyes vegyszerek felhasználása, káros hatásuk miatt, korlátozva lesz. Különösen ott, ahol a gyomirtás mechanikus módon Is elvé­gezhető. A permetezés és műtrágyaszőrás Időbent elvégzését segíti az agrokémiai vátlalat, valamint a gép- és traktorállomás Is. A munkák végzésé­hez, mintegy 24 ezer hektáron repülőgépet hasz­nálnak. Az elmondottak azt bizonyítják, bogy a gépek felkészítése és a tavaszi munkakezdés a nagykür­tösi járásban kedvezően indult s mivel a jó kez­dés, fél siker, a mezőgazdasági üzemek dolgozói bizakodással várhatják munkájuk eredményét. i i

Next

/
Thumbnails
Contents