Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-03-19 / 11. szám
1983. március 19. SZABAD FÖLDMŰVES Tömegtakarmánvok a figyelem középpontjában A senical járás mezőgazdasági üzemelnek évek óta komoly problémát Jelentett a kellő mennyiségű és megfelelő minőségű tömegtakarmányalap megteremtése. Annak, hogy miért nem sikerült biztosítaniuk az előirányzott állattenyésztési feladatok teljesítéséhez szükséges takarmánykészletet, több oka volt. A többnyire objektív okok mellett azonban nagyobb akarattal, kezdeményezőkészséggel könnyen kiküszöbölhető hiányosságok is előfordultak. Tavaly valamennyi mezőgazdasági üzemben éppen ezekre a hézagokra összpontosították figyelmüket. A helyzet javítására hozott intézkedések eredményesnek bizonyultak, bár Ivan Prokeš agrármérnöknek, a járási mezőgazdasági igazgatóság főagronőmusának véleménye szerint jelentős tartalékaik vannak elsősorban a szénatermelésben, melyen feltétlenül javítani kell. A járás mezőgazdasági üzemei öszszesen 75 ezer 754 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodnak. Ennek 17 százalékát, azaz 13 ezer hektárt a rétek és legelők foglalják el. Szálas takarmányokat szántón is termelnek, elsősorban évelő takarmánynövényekből, amelyek termőterülete hat-hétezer hektár körüli. Miért említjük ezeket a számadatokat? Az utóbbi években — a szemesek bői való önellátottság kérdésével kapcsolatban — egyre gyakrabban emlegetik a tömegtakarmányok, de főleg a jő minőségű széna termelésének jelentőségét. A tejtermelésben és a marhahizlalásban a számottevő erőtakarmány-fogyasztás gazdasági szempontból is hátrányos. Már ezért is keresni kell azokat a megoldásokat, amelyek a hazai források hasznosításával lehetővé teszik az erőtakarmányok legalább részbeni pótlását. A tehenek esetében a megfelelően összeállított tekarmányadagban egy kiló jó minőségű széna értéke egyenlő ugyanannyi erőtakarmányéval. A takarékosságnak ezt az alapvető tényezőjét a senical járásban Is tudatosították. Ebből indult ki a rétek és legelők belter jesítő programja is, amelynek megvalósítása valamennyi gazdaságban folyamatban van. Több földművelő ma Is emlékszik arra az időszakra, amikor a szüleik vagy dédszülelk jó minőségű réti szénával etették teheneiket kiegészítő keverékek adagolása nélkül, legfeljebb kisebb mennyiségű darát kevertek az itató vízbe s teheneik mégis kielégítően tejeltek. A kudarcos évek sorozata után tavaly első ízben sikerült a járás mezőgazdasági üzemelnek egy-egy számosállatra 4,24 tonna tömegtakarmányt — szénában számítva — termelniük. Ez számosállatonként 0,24 százalékkal több a tervezettnél. Igaz, a sikerhez a kedvező időjárási viszonyok is hozzájárultak. Annak ellenére, hogy az új termésig elegendő tömegtakarmány áll rendelkezésükre, a szénatermelés továbbra is nyitott kérdés maradt, mivel a széna részaránya nem felel meg a követelményeknek. Tavaly a rétekről és legelőkről csupán 2,74 tonna, a szántóföldi évelő takarmánynövényekből pedig 7,36 tonna szénát gyűjtöttek hektáronkénti átlagban. A szénatermelés növelése szempontjából a legnagyobb tartalékokat a gyepterületek termésének növelésében látják. Tulajdonképpen mit is tartalmaz a rétek és legelők beltérjesítési programja? Mindenekelőtt receptet ad a rétek és legelők ésszerű hasznosítására. Pontosabban, felhívja a gazdaságok ügyeimét a gyepterületek helyes kezelési módszereire, többek között a simítózásra, a boronálásra, a műtrágyázásra stb. A gyepterületeket termőképességük szerint 5 minőségi csoportba sorolták be. Feltételezik — amennyiben a gazdaságok a javasolt intézkedéseket betartják —, hogy a 4. és 5. csoportba sorolt gyepterületekről — rendszeres kezelésük esetén — hasonló szénatermést érhetnének el, mint a szántóföldön termesztett évelő takarmánynövényekből. A belterjesitő program megvalósításával a gyepterületek termését hektáronkénti átlagban 3,2 tonnára növelhetnék. E tekintetben jó példával járt elől a poradiei szövetkezet, ahol a 216 hek tárnyl legelőt teljes mértékben ki használták, a hatékony belterjesitő intézkedéseknek köszönve. Ebben a szövetkezetben több éven át kooperációban legeltetik az üszőket a tejtermelésre szakosodott gazdaságok számára, méghozzá eredményesen. Szükséges azonban szóvá tenni, hogy a rétek és legelők fűtermésének begyűjtését jelentős mértékben a betakarító, a kaszáló, a forgató és a rendfelszedő gépek hiánya hátráltatja. Az elégtelen gépesítés következtében elhúzódik a begyűjtés időtartama, ami kétségtelenül a széna minőségének a rovására megy. Kedvezőtlenebb évjáratokban jpedig kénytelenek egy-egy kaszálást kihagyni. Sok gazdaságban korszerűtlen, kiselejtezett vagy saját műhelyeikben összebütykölt gépeket alkalmaznak a termés begyűjtésére. A nem megfelelő gépek meghibásodása igen gyakori és ez megbontja a munkaszervezést, s végső soron jelentősen növeli az üzemanyag-fogyasztást, ami végképp nincs összhangban az energia-takarékossági intézkedésekkel. A begyűjtési munkák üteméről és minőségéről már nem is beszélve. Főleg a rendfelszedő gépek hiányából számottevő veszteségek keletkeznek. Ha az egész lekaszált területről idejében be tudnák gyűjteni a termést, ez hektáron ként négyszáz kiló szénatöbbletet jelentene egy kaszálásból. A tömegtakarmányok termelésében példamutató helytállást tanúsítottak a jablonicai, a Moravský ján-i és a Petrová Ves-i szövetkezetesek, akik egy számosállatra számítva 4,6 tonnás készletről gondoskodtak. Sajnos, a takarmányalap kedvező alakulása a múlt évi tejértékesitést már nem befolyásolhatta. Tavaly a járás mezőgazdasági üzemei egymillió 360 ezer literrel maradtak adósak. A jelenlegi kedvező takarmányozási lehetőségek ez év elejétől a tejtermelés növekedését eredményezték. A jé rásban a tej értékesítési ütemtervét 106 százalékra teljesítették, s adottak a feltételek áhhoz, hogy az 59 millió liter tejértékesítési tervüket ne csak teljesítsék, hanem túl is szárnyalják. Ugyanis arra kötelezték magukat, hogy tehenenkénti évi átlagban nyolcvan literrel több tejet értékesítenek a múlt év valóságához viszonyítva. A kedvező takarmányalapot és a belterjesftő intézkedések megvalósítását figyelembe véve vállalásuk reális. Viszont több megértésre volna szűk ség a gépgyártó vállalatok részéről a széna begyűjtéséhez szükséges gépi eszközök biztosítását illetően. JOZEF SLUKA A Slovair légitársaság 55 Z-37 és 9 AN-2 típusú repülőgépei jelentős segítséget nyújtanak mezőgazdasági üzemeinknek a növényápolási munkák idejekorán és jó minőségben történő elvégzéséhez. A mezőgazdasági repülőgépek — beleértve a tagolt terepeken alkalmazott öt helikoptert ii — az idén 1 millió 730 ezer hektáron végzik el a műtrágyázást, tehát közel huszonháromezer hektárral nagyobb területen, mint tavaly Fotó: —bor A ráfizetéssel gazdálkodó, megöl datlan problémák terhét az összeomlás veszélye nélkül már tovább viselni nem képes p e 1-sőci (Plešivec) szövetkezetben egy évvel ezelőtt kádercserére került sor. Farkas István helyét, az elnöki tisztséget Zajíőek Ferenc, a rostári gazdaság rátermett vezetője vette át. S az eredmény? Egy év elteltével 1 millió 800 ezer korona neyereséggel zárták a gazdasági mérleget. Rekordtermésük volt a korai burgonyából. Tavaly előtt 5,6 tonnás hozamot értek el hektáronként. Tavaly tizenkét tonnára növelték tervüket, a valóságban pedig 22 tonnát takarítottak he hektáronként. Mindezt a Mit hozott a kádercsere? kedvező adottságú táhlák kiválasztásával, a megfelelő fajtaválasztékkal, a gondos talajelőkészftéssel, s az idő ben elvégzett vegyszeres védekezéssel érték el. A rozsnyói (Rožňava) járásban egyedül ebben a gazdaság ban alkalmazták a burgonyabetaka rító kombájnt. Mindössze hat dolgozó közreműködésével gyűjtötték be a tér mést. Egy MARS—4-es típusú ültetőgép, valamint a sorközműveló és töltögető gépek beszervezésével megoldották a hurgunyatermesztés komplex gépesítését. Az ültetőanyagot a Poprádi Állami Gazdaságtól vásárolták. A gazdag termés értékesítése nehézségekbe ütközött. A felvásárlók csak a szerződtetett mennyiséget vették át. Az állatokkal mintegy húsz tonnát etettek fel. A termés jelentős részét a szövetkezeti tagoknak adták el. Így a burgonyatermelés ráfizetéssel járt. Evek óta ismétlődő probléma ez. A tömegtakarmányok termesztésében is jelentős előbbrelépés volt ta pasztaiható. Evek óta először sikerült teljesíteniük a tervet. Az idén nem került sor arra, hogy a szarvasmarhaállománynak csökkentett takarmányadaggal kellett volna átvészelnie a telet. A siker nyitja abban rejlett, hogy nem etettek meg „mindent" nyáron. Felszámolták a gazdaságvezetésben uralkodó korábbi felfogást, miszerint annyi zöldtakarmányt adtak az állatoknak, amennyi csak belefért a vályúba, s persze az elpocsékolt fölösleg vagonszámra a trágyadombra került. Az új szemlélet értelmében a tömegtakarmányok gazdaságosabb kihasználására törekedtek. Egyidejűleg teljes mértékben kihasználták a fennsíki legelőket. A juhállomány mellett a szarvasmarha-állományból mintegy kétszáz növendéküszőt és ugyanenynyi hízóállatot tartottak a legelőkön először. A karszt vidéken problémát jelentett az állatok ivóvízzel való ellátása. Jórészt tartálykocsikkal kellett felhordani a vizet, de még Így is kifizetődő volt a legeltetés. A begyűjtött tömegtakarmányok minősége is összehasonlíthatatlanul jobb volt az előző évekhez viszonyítva. A háromszáz hektáron termesztett silókukoricának mintegy húsz százalékáról a betakarító gépek sorozatos meghibásudása miatt nőm sikerült jó minőségű takarmányt előállítani. De egyébként a betakarítás lendületesebb volt a szokottnál. Az évelő takarmánynövények termesztése azonban visszaesett. A szárazság következtében az első kaszálás után száz hektár lóherét és negyven hektár lucernát kellett kiszántaniuk. Csupán 37 hektáron maradt évelő takarmánynövény, ami a szántóföldim termesztett takarmánynövények huszonhét százalékából mindössze három százalékot tett ki. Még ebben az ötéves tervidőszakban az évelő takarmánynövények részarányát 18 százalékra akarják növelni. A gazdaságban a nagyobb hozamú lucernatermesztés mellett döntöttek, de egyelőre nincsen vetőmagjuk. A tömegtakannányok termőterületének további növelése lehetetlen. Ezért át kell állniuk a belterjes termelési módszerekre. Ez azonban csak megfelelő agrotechnikával, gazdaságos istálló- és műtrágyafelhasználással és öntözéssel biztosítható. Silókukoricából a hektáronkénti 40 tonnás hozam is elérhető az eddigi 35 .tonnás átlaggal szemben. Az idén hordozható öntözőberendezést vásárolnak. Ez ölven hektárnyi területen lehetővé teszi a korai burgonya és a lucerna öntözését. A szövetkezet gépparkjának gyors fejlesztése az egyik alapfeltétele a gazdálkodás tökéletesedésének és a tervfeladatok sikeres teljesítésének. Míg 1981-ben 600 ezret. 1982 ben már 1 millió 600 ezer koronát fordítottak új gépek vásárlására. Az idén a talajelőkészítő gépek garnitúrájábái hiányzó nehéztárcsákat akarják beszerelni, az elavult gabonavetógépekat újakra szeretnék cserélni, de sajnos ezek hiánycikkek. Szénasoroló-forgató gépekkel is ki akarják egészíteni a gépparkot. Az elért eredményeknél még nagyobb változáson ment át a munkához való hozzáállás. Es ez hasznos tartalékot jelent. Szerencsére az elnök új szemléletmódja megértésre, követésre talált, és bizakodókká tette az embereket. Minden dolgozó akarja a jobbat. Véleményünk szerint a feltételek eddig is adottak voltak a fejlődéshez, a parázs ott izzott a hamu alatt, csak eddig nem tudták feléleszteni. Az előrelátó gondolkodással és tervezéssel pár év múlva akár a járás legjobb mezőgazdasági üzemeinek élvonalába is kerülhetnek. KORCSMÄROS LÄSZLÖ • '•««c^bürifidrfeofliiaacflflBBiiaKBii termelés helyzetéről a lemaradást? Mikulec József agrármérnök, a Dunaszerdahelyi Járási Mezőgazdasági Igazgatóság termelési igazgatóhelyettese: — A cukorrépa termesztésével kapcsolatban két alapvető körülményt kell figyelembe vennünk. Járásunk a kukoricatermelő körzetben helyezkedik el, ahol a cukorrépa termelési feltételei kedvezőtlenebbek, mint a répatermelő körzetben. Ugyan csak nem elhanyagolható tény, hogy járásunkban a szarvasmarha-állomány sűrűsége országos viszonylatban a legnagyobb — száz hektár mezőgazdasági területre 87,6 darab szarvasmarha Jut —, ezért a cukorrépa melléktermékei alapvetően fontos takarmányforrást jelentenek számunkra. Erről a jövőben sem mondhatunk le. Tavaly a cukorrépa termesztésében a kedvezőtlenebb adottságok ellenére kfVálő eredményeket — járási átlagban 44,8 tonnás átlaghozamot — értünk el. Így az aránylag alacsony 12,76 százalékos cukortartalom mellett egységnyi területről 5,7 tonna cukorhozamot értünk el. Persze ezen lehet és akarunk is javítani. A tartalékok feltárására és a cukortalom növelése érdekében egy Igen széles körű felméréshez fogtunk hozzá. Ebbe a nagyarányú munkába valamennyi Illetékes tudományos, kutató és kísérleti intézet munkatársait bevontuk. Emellett az agrotechnikai intézkedések révén saját szántóföldi kísérleteinkben is vizsgáljuk a cukortartalom növelésének lehetőségét. A tavaly bemutatott magyarországi cukorrépa-termelési rendszert az idén ötszáz hektárnyi területen akarjuk kipróbálni A rendszergazda a cslllzradványi iCiližská Radvaő) Cstllzköz Élsz lesz. Szeretném megjegyezni, hogy a cukorrépa-termelésben tapasztalt lemaradás okát nemcsak a gyakorlatban kell látni. E probléma megoldása egyetemes hozáállést követel, és minden résztvevő félnek — Így a feldolgozóiparnak Is — egyenlő arányban hozzá kell járulnia a termelés hatékonyságénak növeléséhez. Számtalanszor emlegetjük a betakarítási veszteségeket, ám annál kevesebbet beszélünk például az országos átlagban 110 napig tartő kampány következtében keletkezett veszteségekről. Holott a fejlett cukorrépa-termelő országokban 70 nap alatt dolgozzék fel a nyersanyagot. Jtn Matnla agrármérnök, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság (őagronómusa: — Kerületünkben 44 ezer hektáron termesztjük a cukorrépát, többnyire a kukoricatermelő körzetben, ahol a csapadékhiány miatt — a csehországi répatermelő körzettel ellentétben — a szükséges egyedszám biztosítása nehézségekbe ütközik. Ezért Is nehezebben honosítható meg a meghatározott távolságra történő helyrevetés. A gyakorlatban alkalmazott SPC— 6-os Monair típusú vetőgépek nem felelnek meg a helyrevetés követelményeinek. Bár az utóbbi években a Pneumasen vetőgépek beszerzésével lényegesen Javult a helyzet, ezek nem elegendők az egész vetőterületre. Több mezőgazdasági üzemben kénytelenek a hagyományos vagy a módosított régebbi vetőgépeket alkalmazni és a vetés minősége — mér a vetőgépek elavultsága miatt ts — nem felel meg az agrotechnikai követelményeknek. Adottságaink között előnyösebb a kisebb távolságra történő vetés, a későbbi kézi utőegyeléssel egybekötve. A cukorrépa hozamát a növényzet gyakori elgyomosodása jelentős mértékben csökkenti. Az utóbbi években nagymértékben elterjedtek a fűféle és a tenyészldő későbbi szakaszában fejlődő nyári gyomnövények. Az alkalmazott vetés utáni gyomirtó szerek hatásának Időtartama aránylag rövid, és nem gátolja a nyári gyomnövények fejlődését. Ezért a mezőgazdasági üzemek joggal követelik a vegyipartól a hatékonyabb, hosszabb hatóidejű gyomirtó szerek fejlesztését és gyártását. Tekintettel arra, hogy az esetek túlnyomó többségében a cukorrépa növényzete egyenlőtlen, a jelenleg alkalmazott gépsorokkal csak nagy veszteségek mellett gyűjthető be a termés. Mivel a cukorgyárak feldolgozó kapacitása korlátozott, a hoszszabb idejű tárolás következtében ugyancsak számottevő veszteségek keletkeznek a gyökér tömegét és cukortartalmát Illetően. Optimális volna, ha a gazdaságok azonnali feldolgozásra közvetlenül a földekről szállíthatnák a cukorrépát. Szükségesnek tartom, hogy most a tavaszi munkák kezdetén legalább tömören összefoglaljam mindazokat az alapvető Intézkedéseket, amelyekre feltétlenül ügyelni kell a terv által előirányzott cukorhozam eléréséhez. Említést érdemel,hogy kerületűnkben az őszi talajművelés során az összes répaföldeken agrotechnika] határidőben elvégeztük az Istállótrágyázást, a mélyszántást és a hantok lesimitását. E- zek ugyanis alapvető tényezői a következő évi termés jő megalapozásának. A tavaszi talajelőkészítés során mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy megfelelő magágy-előkészítéssel és vetéssel biztosítsuk a szükséges egyedszámot, az egyenletesen fejlett növényzetet. A talajt csak a vetés mélységéig porhanyítsuk. A magágyat olyan nagyságú területen kell előkészíteni, amilyen a vetőgépek napi teljesítményének megfelel. A néhány napös Időelőnnyel előkészített magágy, hátrányosan befolyásolhatja a magvak csírázását és kelését. A nitrogéntrágyázást csakis a talajelemzések eredményei alapján és a cukorgyárak agronőmlal szolgálatának javaslata szerint ajánlatos elvégezni. A nyári gyomnövények ellen a mechanikai eszközöket kell alkalmazni, és ami lényeges, ídejébel végrehajtani. Tudatosítani kell, hogy az elgyomosodott növényzetben ugrásszerűen növekednek a betakarítási veszteségek. Fokozott mértékben ügyelni kell a betakarítás szervezésére és a gépek helyes beállítására. De főleg arről kell gondoskodni, hogy a répa kézi utőklszedése egy menetben történjen a gépi begyűjtéssel. • • A megszólaltatott szakemberek cukorrépa-termelésünk számtalan megoldásra váró problémáját tárták fel. Közvetlenül vagy közvetve helyesen utaltak arra, hogy csakis közös öszszefogással lehet kellő színvonalra emelni a cukorrépa-termelést. Kezdve a nemesitőktől az őstermelőkön keresztül egészen a feldolgozókig, a minőség javítására és a veszteségek csökkentésére kell törekedni. Az objektív nehézségek mellett számtalan olyan szubjektív tényező lelhető fel, melyek kiküszöbölése — különösebb beruházások nélkül — jelentős előbbrelépést jelentene a cukorrépa-termelésben és a cukorgyártásban. Természetesen az előirányzott feladatok megvalósításához feltétlenül meg kell teremteni a szükséges anyagi-műszaki alapot, beleértve a feldolgozó kapacitásokat Is, továbbá a nagyobb hozam elérésére ösztönző gazdasági szabályozókat, és az együttműködés ésszerű módszereit. Klamarcsik Mária
