Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-03-19 / 11. szám
Шпизэш?VfiLfiSZBLUNK К t R Ü ь s A szakrovatban újabban sok cikket olvashatunk az oltásról, ami igen hasznos, hiszen a házi oltványnevelés bizonyos mértékben enyhítheti a beszerzési gondokat. Érdeklődéssel olvasom ezeket az írásokat, de nem vagyok szakember, tehát nem tudom, mit neveznek alanynak, mit Jelentenek a megjelölésre használatos betűk és számok, s természetesen azt sem tudom, hogyan lehet otthon oltványt nevelni? Z. L., P. VU ASZUNK: Alanynak nevezzük azt a növényegyedet, amelyre egy másik fajtát ráoltunk, hogy vele összeforrjon és vele együtt éljen. A nyert oltvány növekedési képessége, a későbbi fa terebélyessége, termőrefordulásának ideje, a fa élettartama és környezethez valé alkalmazkodó képessége elsősorban az alanytól függ. Általában minden gyümölcsnek megvan a vad elődje, s ez a legtöbb esetben megfelel a nemes gyümölcs alanyának. Az alany kérdése az almánál van legjobban megoldva, és ez a legérdekesebb Is, Így ennek történetéről szólunk bővebben. Angliában 1912-ben egy kísérleti állomás (East Mailing) szinte az egész világból összegyűjtött« az alma szaporításához használatos alanyokat, s ezeket több szempontból — főleg a növekedési erély szerint — rendszerezte. Tulajdonképpen huszonöt típust különböztettek meg, és ezeket az East Mulling rövidítésével (EMJ, valamint római számokkal (1—XXV) jelölték meg. Később egyszerűsítették a megjelölést, s már csupán egy M betűt basznának, s a római számokat arabokkal helyettesítették. Idővel a Merton Malling-t kutatőállomás Is bekapcsolódott a munkába. Itt a kártevőkkel szembeni ellenállóságot tekintették fő célnak. További tizenhat új alanyt állítottak elő. Ezek ellenállnak a vértotü-fertőzésnek, s Merton Malling-tól kapták a megjelölésüket (MMJ, a számozásuk pedig százon felül kezdődik. így Ismeretes például az MM 10G stb. A svédek 1920-ban Alnarpban doucintípusokból szelektálással előállítottak egy új — jó fagyálló és kiváló íalskölai tulajdonságokkal rendelkező — alanyt, melyet ma Аг jelzéssel emlegetünk. Az erős növekedésű alanyok közül Ismerjük a vadalanyt. Régi gyümölcsösökben, meg az utak mentép még előfordul. Hátránya, hogy későn terem. Közepesen erőteljes növekedésű alanyaink az M 7, MM 106, M 4, az egykori doucin-típusok mai utódai. Nálunk legelterjedtebb az M 4 (Holstein! doucin). Ezeket ma már Inkább csak a gyenge növekedésű spúr-fajták alanyaként használják, mégpedig a jó talajokon. Rosszabb talajokon és zordabb vidékeken a hagyományos fajták (pl. Jonatán) szaporítására Is megfelelnek. Gyenge növekedúsüek az M 26 és M 9 alanyok. Az utóbbinak a múlt században Sárga metzi paradicsomi alma volt a neve. A közepesen erőteljes növekedésű fajták jó talajon való termesztésére felel meg, de gyengébb talajon az erőteljes növekedésű fa|ták alanya is lehet, A sűrű telepítések alanya, már a harmadik évben terem. Sekélyen gyökerezik, tehát a széljárta vidékeken támrendszert vagy karózást Igényei. A nagyon gyenge növekedésű alanyok közül legismertebb az M 27, melynek vegetatív növekedése ötven százalékkal kisebb, mint az M 9 alanyé. Jó talajon a középerős és erős növekedésű fajták szaporítására javasolható, kertészkedőknek nagyon megfelel. Sekélyen gyökerezik, tehát karózni kell. Köthárom éves korban terem. Sajnos, de hazánkban éppen a legkeresettebb alanyokból (M 9, M 26, M 27) van a legkevesebb. Ennek elsősorban az az oka, hogy a szaporítóanyagforrás nem vírusmentes, és éppen ezek az alanyuk szaporodnak legnehezebben. Például egy M 4-es anyatő évente 8—12 új hajtást ad, az említettek viszont legfeljebb négyet-ötöt. Az alanyok magvetésből származnak vagy ivartalan szaporítással előállított kiónok. Így megkülönböztetünk magonc- és klónalanyokat. Az alma korábban leírt tlpusalanyait kimondottan vegetatív úton, gyökérhajtásokkal szaporítjuk, amit Ivartalan szaporításként emlegetünk. A vadalany generatív úton, magról is nevelhető (ivaros szaporítás). így szaporítjuk az összes héjas és csonthéjas gyümölcsöt. Az ivartalan, gyökérhajtásokkal történő szaporítás lényege a következő. Megfigyelhettük, hogy ha az oltvány nemes része elhal, a vad alany kihajt és sok gyökérsarjat nevel. A faiskolában kimondottan alunyt ültetnek.-)pl. M4) 1 méteres sor-, illetve 40 cm-es tőtávolságra. Tavasszal az alanyokat a talaj felszínén visszavágják s az év közben jelentkező alanyhajtásokat kétszer feltóltögetik, akárcsak a burgonvát. Ősszel, amikor a hajtások шаг jól meggyökeresedtek, elhúzzák a földet, és az öt milliméteresnél vastagabb átmérőjű soriakat úgy szakítják le az anyatőről, hogy mindegyiknek gyökérzete legyen. Ezek mar kész alanyok. Ősszel vagy tavasszal faiskolába kerülnek (lm sor- és 30 cm tőtávolságra telepítve), tavasszal 2—3 cm-rel a talaj felszíne fölött viszavágják őket, egész évben gondosan ápolják (kapálás, vállalás, öntözés, permetezés) az ültetvényt, majd augusztusban, amikor az alanyok elérik a ceruzavastagságot, elvégzik a szemzést. A következő tavaszon föllazítják a kötést, az alanyt pedig a szemzés fölött visszavágják. Év közben ismét vadaiul kell, meg persze kapálni, öntözni és permetezni (esetleg a korona Is kialakítható). Így nyerhető alany, az alanyból pedig oltvány. Hogyan juthat Ilyen típusalanyhoz a kertészkedő? Vásárlás útján nehezen, hiszen alanyokat a faiskolák nem forgalmaznak. Viszont az eltelepített csemeték s az idősebb fák is többnyire hoznak sarjhajtást. Ha megbizonyosodtunk a fa alanyának milyenségéről és megfelelőnek találjuk azt, akkor a jelentkező sarjhajtásokból töltügetéssel könnyen nevelhetünk alanyt magunknak a házi oltványkészítéshez, esetleg alanytermő anyatelep létesítéséhez (lásd az ivartalan szaporításról szóló részt). Belucz János agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa iaranoBTifl® Korunk gyors szállítási és fejlett raktározási technikája jelentősen hozzájárul a zöldség és gyümölcs világpiaci választékának gazdagításához. Napjainkban már a gyorsan romló vagy szállítást nem tűrő termékek zömét az őshonos termőhelytől több ezer kilométerre levő piacokon Is árusítják. Az európai piacokon itt-ott már avocado, mangó, sőt, kiwi is kapható. Különösen az utóbbi iránt nagy a kereslet, hiszen nagyon jól értékesíthető. A kíwi (Actinidia chinensis) Kínában honos gyümölcs, többen kínai egresként említik. Őshazájában vadon terem, magja csak évszázadunkban került el egy űj-zélandi farmerhez, aki felismerte a nagy lehetőséget, s hamarosan szaporító ni, szelektálni és nemesíteni kezdte az új gyümölcsöt. A vállalkozást siker koronázta, s Üj- Zéland ma már öt bőtermö, nőivarú, igen jú minőségű gyümölcsöt nyújtó kíwifajtával büszkélkedhet. Hetvennyolcban az országban már ezerkétszáz hektáros ültetvényt tartottak számon. Meleglgényes, termését a kétéves vesszőn hozza. Kúszónövény, tehát a szőlőhöz hason lóan, támrendszeren nevelik. Barna héjú, molyhos gyümölcse tyúktojás nagyságú. A világoszöld gyümölcshús sok apró magot tartalmaz, íze az eper és az egres Izére emlékeztet. HekíoguÉ-e kivit termelni? Az új-zélandi fajták és kiónok napjainkban megtalálhatók Ausztráliában, Japánban, Izraelben és Kaliforniában Is. Kisebb kíwi-ültetvények vannak Olaszország és Franciaország déli részén, illetve Spanyolországban és Svájcban is. Ausztriában szintén forgalmaznak kíwi-csemetéket. Magyarországon a kíwi meghonosításával, illetve szaporításával a Zalaegerszegi Hegyközség Szakszövetkezet kísérletezik. A klwl kétlakt évelő növény. táronként! hozama 15—22 tonna közötti. Oj-Zélandban májusól augusztusig, Svájcban csak novemberben érik. Kedveli a savanyú talajokat, az öntözést meghálálja. Érzékeny a szélre, ezért védett helyre, többnyire fasorok mellé telepítik. Mivel kétlaki, kilenc nőivarú növény után egy hímivarút kell ültetni. ŰJ-zélandi megfigyelés szerint az idősebb ültetvények a mínusz 9 C- fokos hőmérsékletet még eltűrik. A bratislavai botantkuskert 45 éves kíwije szabad ég alatt él és évről évre terem. Ebből arra következtethetünk, hogy körültekintő kiválasztással, fagytűrésre és koraiságra nemesítéssel, valamint megfelelő termelési módszer kidolgozásával lehetővé tehetnénk, hogy ez a C-vitamtnban gazdag, különleges gyümölcs nálunk is meghonosodjék. Legalább is a szőlő számára megfelelő körzetekben. Űj-Zéland jó üzletet csinál ab újabban kínai egres néven forgalmazott klwivel. Gyümölcsét egyelőre többnyire nyersen fogyasztják, de készíthető belőle dzsem és lekvár Is. Főleg azért keresett, mert hétszer-tízszer annyi C-vitamint tartalmaz, mint a citrusfélék. Renczés Vilmos ť* *5* **• *«♦ *1* *J* *1* «J* «J* <J* «J* *J* »*• «j* »j» «j* *j» »2»♦2* *j» *2* «2* »2* «2* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *«• **• ♦♦♦ **♦ *3» 4 Hajdanán a falu lakossága aranymosással foglalkozott — olvasom az Illésháza (Novtj Život) történetéről szóló feljegyzések között. — Hataj, de kapóra jönne népgazdaságunknak, ha Csallóköz jámbor népe újraélesztené néhai .aranyat érő" mesterségét. Csakhogy, mint tydjuk, nem az aranymosók, hanem az arany merült ki. De sebaj, maradt ttt még kincs bőven, csak felszínre kell hozni. Az ,aranybánya“ nem más, mint maga a csallóközi föld. Bármily meglepő is, de ezek a gondolatok épp egy bálban átlőttek fel bennem, miközben a prímás oonószakadtáig húzta a talpalávalót. Ne csodálkozzon a tisztelt Olvasó, én épp oly meghökkentőn és tanácstalanul tekintettem körül a farsangi bálteremben, amikor tarkabarka kunkorodó szalagok meg színes lampionok helyett egy feltűnő helyen álló asztalon kisebbfajta szölóprést, kézi sarabolót, permetezőt és szőlőputtonyt pillantottam meg. Az asztal mellett pult, a pult mögött a padlótól majdnem a mennyezetig polcok, a polcokon számozott címkékkel ellátott borosüvegek. A pult előtt népes férfitársaság; apró pohánkákkal a kezükben élénken vitatkoztak. Mi folyik ttt — jegyeztem meg inkább csak magamnak, de úgy látszik, kissé hangosabban, mert a közelemben álló vendég nyomban felvilágosított: Ez, kérem, kertészbál, s az ott borkóstoló, mert borverseny is van ám. Bevallom, roppant tetszett és kíváncsivá tett az illésháziak találékonysága, s szerettem volna melegében végére járni a dolgoknak. Ez egyszer szerencsém volt, mert ünneprontó puhatolódzás nélkül, egészen véletlenül ismertem meg Farkas Pál mérnököt, a kertbarátszervezet elnökét, s szinte spontán beszélgetés folytán sikerült képet nyernem az itteni kertészkedök örömetről, gondjairól. — Bizonyára gazdag évet zártak az illésházi kertészkedök, ha ilyen vígan vannakPI kezdem célirányosan a társalgást. — A termés bőségére nines is panaszunk, azazhogy van, de nem azért, mert kevés volt, hanem éppen a bősége miatt — mondja Farkas mérnök tréfásan, én pedig értőn mosolygok, gondolván: lámcsak, nem hazudtolja meg a farsangot. De hirtelen komolyra fogja a szót, s szkeptikus hangéllel veszt célba a Zeleninát. — Nehogy félreértsen, arról van ugyanis szó, hogy a Zelenina nem mindig veszi komolyan a termelővel kötött szerződést. Vegyük például a mi esetünket. Nálunk közismerten jó talaja van a zellernek. Nos hát tagjaink közül többen vállalkoztak a termelésére. Nem kockáztattak, szerződést kötöttek a Zelenina nemzeti vállalattal. Mi lett az eredménye? A leszerződött zellermennyiségből mintegy tíz tonnányit, az egész környéket bebarangolva, csak nagy keservesen tudtuk elsütni. Hát ettől ugyan nem fog magasba csapni a termelőkedv. Remélfilk, erre a tavasz rácáfol majd, feltéve, hogy a felvásárló vállalat is rendet teremt a saját portáján, talán, ahogy beszélgetőpartnerem javallottá, a dolgozók hathatósabb anyagi ösztönzésével. — Itt ellenben egyre magasabban szárnyal a jókedv. Közkedveltek ezek a kartészbálok? — Mondjuk inkább egyes számban. Ez tudniillik az első próbálkozásunk, remélem, nem az utolsó. Szeretnénk meghonosítani ilyen vidámabb, kellemesebb összejöveteleket is. Hiszen sok a közös gondunk, jó és rossz tapasztalatunk egyaránt, amelyek megosztásával, kicserélésével tanulunk egymástól. Erre pedig nagyszerű alkalom éppen az ilyen kertészbál, ahol ,gondűző borocska" mellett oldottubban, őszintébben el tudunk beszélgetni egymással, mint egyébként. — Érzésem szerint Farkas Pálban lelkes vezetőre talált a kertészkedök szövetsége. Miért vállalta ezt a sok vesződséggel járó tisztséget? — Mindössze két éve vettem kézbe a kertészkedök ügyét, miután magam is kertészkedni kezdtem. Építkeztem, és szükségem volt némi keresetkiegésiítésre. Rájöttem, hogy ez a föld valóban aranybánya, s vétek kukoricával beültetni, vagy netán parlagon hagyni az érté kés kerteket, mint ahogy sokan tették. Ez a felismerés vezeteti a szervezetbe, s ezt igyekeztem megértetni az emberekkel is. Igyekezetem, úgy érzem, nem volt hiábavaló, hiszen a két év alatt harmincluztról száztízre nőtt tagságunk száma. Tavaly már 600 ezer korona értéket képviselő zöldségmennyiséggel I főleg csemege paprika, uborka, zeller, saláta/ járultunk hozzá a közellátáshoz, ami kezdetnek talán nem rossz. Az ültetőanyagot többnyire magunk állítjuk elő. — Fiatal korát tekintve, nem érzi-e néha a tapasztalatok hiányát? — Ebben a tevékenységi körben az ember könnyen szerez tapasztalatokat. Ha szakmai segítségre gondol, azt valóban ritkán nyújtok, de nem is ezt várják tőlem elsősorban a tagok. A termelés fortélyait meg tanulják a szaklapokból, meg egymástól. Én mint közgazdász inkább üzleti ügyekben adok eligazítást, értékesítési, forgat mazási gondjaikban segítek. Helyi felvásárló központot léte sítettünk, s megegyezés alapján a földmüvesszövetkezet minden héten két tehergépkocsit bocsátott rendelkezésünkre az áru elszállítása céljából. — Akadnák vállalkozók pri mőrök termelésére is? — Hogyne. Nemsokára piacra is kerül például Holocsi Vince kertjéből tízezer darab fejes saláta, Bőgi Vince pedig húszezer karalábét ígér. Gyökeres lajos és Szkuby Ignác karfiolt kínál maid nagyobb mennyiségben. — Azt hiszem, ideje vidámabb témába fognunk. S ha vidámság, akkor bor. Ügy tudom, lllésházán és környékén nincs hagyománya a bortermelésnek. — Valóban nincs, a borversenyen mégis mintegy negyven termelő bora került elbírálásra. Ez azt bizonyít ja, hogy az utóbbi években megnőtt az érdeklődés a szőlő-, illetve borierme lés iránt. A zsűri különösen nagy pontszámmal értékelte Holocsi Sándor és FUlöp Vince borát. Gazdára leltek az értékes dijak, tombol a jókedv, vigadnak a csallóközi kertek szorgos művelői — az ,/aranybánya" vájárai. GYEPES ARANKA Többet vállalnak A Szlovákiai Kertészkedök Szövetségének zselizi (Želiezovce) helyi szervezete is megtartatta értékelő taggyűlését. Az elnökségi beszámuló min denekelőtl arra adott választ, hogy a városka kertészkedői hogyan kapcsolódtak be a XVI. pártkongresszus, illetve a CSKP KB 4. és 7. ülése határozatainak teljesítésébe. Sebő János, a helyi szervezet elnöke hangsúlyozta, hogy elsőrendű feladatuknak tartatták olyan gyümölcs- és zöldségfélék termelésének fellendítését, melyek nagyüzemi szinten nehezen vagy ráfizetéssel termelhetek. Ellenőrző tevékenységük során olyan elfekvő földterületeket térképeztek föl, melyeken a nagyüzemi technológia nem érvényesülhet. Az utóbbi feladat teljesítésének különös figyelmet szenteltek, hiszen a közelmúltban végzett felmérés során megállapították, hogy а járásban (Levice J mintegy más félezer hektáros mezőgazdasagi földterület egyáltalán nincsen megművelve. A szervezet taglétszáma tavaly ötvenkét fővel gyarapodott, így most 254 kertbarátot tartanak nyilván a várusban, ahol napjainkban egy korábbi szeméttelep termővé tételén fáradoznak, hogy további érdeklődőknek juttathassanak kiskertet. Figyelmet érdemlő tény, hogy a mezőgazdaság számára kedvezőtlennek mondott nyolcvankettes évben az alapszervezet tagjai kis híján egy millió korona értékű zöldséget és gyümölcsöt — elsősorban csemegepaprikát, fűszerpaprikát, cseresznyét, szőlőt, kajszit, megygyet, ribiszkét — adtak át a felvásárlással megbízott szervezeteknek. Tevékenységük sokrétűsége mellett szól, hogy ismét megrendezték a gyümölcsös zöldségkiállitást, s Riatislavában is jártak a virágkiállításon. A tanácskozáson szé esett a tartalékokról, a fej.észté;; lehetőségekről . is. Többen hangsúlyozták, hogy a szervezet taglétszáma és ereje lehetővé teszi a nagyobb feladatvállalást. A lehetőségek kihasználásával már az idén növelni kívánják a fokhagyma- és szamócatermelést. Abel Gábor, Zseliz (Želiezovce,J Kertészvigalom
