Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-03-19 / 11. szám
SZA-BA-D FÜLDMÍÍWBS 1983. március 19L 8 -------------------------------------------------------------------------------Gondolkodásra neveljünk A tudományos-műszaki haladás időszakában egyre nagyobb szerepe van a gondolkodásra való nevelésnek. A fejlett szocialista társadalom építése megköveteli, hogy minden területen emeljük a mércét, mert csakis ily módon léphetünk előre. Ma már minden beosztásban növekvő igényeket és követelményeket támasztanak a dolgozókkal szemben. Nem kétséges, hogy céljainkat akkor teljesíthetjük, ha a családban és az iskolában egyaránt elmélyítjük az elkotó gondolkodásra való nevelést, mely e szocialista embertípus fontos meghatározója. Kétségtelen, hogy már az óvodás korú gyermek is gondolkodik, vagyis megold bizonyos feladatokat, problémákat. Mihelyt a gyermek iskolába kezd járni, gondolkodása gyorsabban fejlődik, s nem a közvetlen tapasztalatokra épül. A gondolkodás végcélja a problémamegoldás. Ahhoz, hogy a gyermek ide eljusson, több gondolkodási műveletet kell végrehajtania. Akkor gyarapítja alkotóan az ismereteit, ha látja a problémákat, és azokat meg is oldja. Nagyon helytelen, ha a szülő úgy próbál segíteni iskolás gyermekén, hogy megoldja helyette a számtanpéldákat. Ez nagyon káros jelenség, hiszen a szülő ily módon egyrészt megfosztja gyermekét a sikerélménytől, másrészt gátolja őt önálló gondolkodása fejlődésében. A szülők és nevelők előtt egyaránt Ismeretes, hogy hazánk közoktatási rendszerének tartalmi átszervezése, mely jelenleg a hetedik évfolyamnál tart, nagy fontosságot tulajdonít a fotograíikus ismereteken ktvüí az önálló ismeretszerzésnek, mely éppen a gondolkodáson alapszik. Az Iskolai nevelés tehát épít a gyermek alkotó gondolkodásának fejlesztésére, a problémamegoldásra. A házi teladatok ellenőrzésekor a szülők ne szó szerinti felmondásra támaszkodjanak, hanem kérdések feltevésével győződjenek meg arról, hogy gyermekük mennyire értette meg a tananyagot, az összefüggéseket, s a mondanivaló lényegét. A helyes fogalmak kialakításához a tárgyak elemzése, illetve az egyes elemek egésszé kapcsolása szükséges. Fotó: Kontár Gyula A helyes gondolkodás fontos alkotóeleme, hogy a gyermek tudjon összehasonlítani, meglássa a dolgok közötti hasonlóságokat és különbségeket. Általában a különbségeket hamarabb felismerik, mint a basonlósőgokat. Az említettek alapján alakot ki általánosító és elvonatkoztató képessége, amikor meg tudja állapítani a dolgok lényeges és kevésbé lényeges sajátosságait, melynek kapcsán általánosttást végez. A gondolkodás fejlődésének és nevelésének egyik fontos tényezője az, hogy a gyermek felismerje a dolgok közötti összefüggéseket, s azon belül is elsősorban az ok-okozati összefüggéseket. Az óvodás és a kisiskolás elsősorban tapasztalatai alapján képes az összefüggések felismerésére. Tízéves kor után kezd kialakulni az elméleti alapokon nyugvó logikai gondolkodás, mely nem a közvetlen tapasztalatra, hanem a jelenségek tudományos elemzésére épít. A szülők és nevelők sokat tehetnek abban, hogy a gyermek érdeklődése az egyes jelenségek iránt ne apadjon. Minden kérdésüket meg kel) válaszolni. Ki kell alakítani a gyermekekben a kedvet és képességet a problémák megoldásához. ]ó, ha a szülő minél több lehetőséget biztosit gyermekének az önállóságra, s hagyja, hogy egyedül jöjjpn rá a probléma megoldására. Ismeretes, hogy alapos ismereteket csakis gondolkodtató módszerrel, az önművelődés kiszélesítésével lehet szerezni. A szerzett ismeretek tartóssága is attól függ, mennyire értette meg azokat, s hogyan tudja összefüggésbe hozni a régebbi ismeretekkel. Minél többet lát és tapasztal, annál tágabb lesz az érdeklődési köre, s annál inkább felismeri az újabb problémákat s azok megoldását. A családi és az iskolai nevelés szorosabbra főzésével járuljunk hozzá az alkotó, gondolkodó embertípus neveléséhez, aki minden tekintetben képes az előttünk élló igényes teladatok folyamatos teljesítésére. SVfNGER ISTVÄN Mit egyenek a vérszegények? A vérszegénység, azaz a vörösvértestek számának csökkenése gyakran a táplálkozással Is befolyásolható. A vérszegény betegnek elsősorban vasra van szüksége, amit a szervezet legkönnyebben az állati eredetű ételekből képes hasznosítani: tojásból, májból, búsokból és húskészítményekből. A növényi eredetű táplálékokban levő vas felszívódása rosszabb (ne kínozzuk feleslegesen a gyerekeket spenóttal, sóskával, ba nem szeretik). A vas felszívódásához szükség van C-vitaminra, amelyhez leginkább gyümölcsök, zöldség- és főzelékfélék fogyasztásával juthatunk. A vérképzéshez szükséges értékes fehérjéket az állati eredetű fehérjeforrások adják: tojás, hús, húskészítmények, tej, tejtermékek. Ezekből mindennap, sőt lehetőleg minden étkezéskor kell egyiket-máslkat fogyasztani. A vérképzés folyamatában a Be-vitamln és a főisav Is fontos. Ezeket a vitaminokat szintén tartalmazzák a táplálékok. Be-vitamln a májban,, húsokban, burgonyában, hüvelyesekben; a főlsav pedig zöldség- és főzelékfélékben, gyümölcsökben van jelentősebb mennyiségben. ÉLELMISZER JAVASLAT: Húsok: A sovány és közepesen zsíros marha-, sertés-, baromfi, valamint a halhús fogyasztása ajánlott, Ízlésnek megfelelően elkészkltve. Húskészítmények: A közepesen zsíros és sovány sonkák, felvágottak, kolbászok, szalámik, májkészílmények fogyasztása engedélyezett. Belsőségek: A máj, tüdő, vese, szív tetszés szerint elkészítve fogyasztható. Tej és tejtermékek: Napi 2—4 dl tej, illetve savanyított tejtermék ajánlható a túrókból és sajtokból napi átlagos 2—3 dkg. A tejföl, tejszín ízesítésre, ételek elkészítéséhez használható. Tojás: Naponta 1—2 db szükséges a szervezet számára; az Ízlésnek megfelelő módon elkészítve fogyaszható. Zsiradékok: Javasolt napi mennyisége, kortól függően 6—10 dkg. A vajtól a napraforgóolajig, a baromfizsirig minden zsiradék megengedett. Liszt, búzadara, rizs: A gabonaneműek vastartalma alacsony, ezért fogyasztásuk csupán a változatosság és a szénhldrétbevitel céljából javasolt. Tetszés szerint elkészíthető. Kenyér-, tésztafélék, édességek: A barna kenyér és a teljes kiőrlésű lisztből készült termékek előnyösebbek, mint a finomított lisztből készültek. A hússal ízesített tésztafélék vasban gazdagaöbak. A tojással készített édességek is fogyaszthatők. Főzelékfélék: A száraz hüvelyesek és színesfőzelékek habarva, rántva, hintve, párolva, gőzölve, töltve, rakva, salátának elkészítve, angolosan, lengyelesen, csőben sütve, főzelékitalnak egyaránt hasznosak. Burgonya: Fogyasztható főzve, párolva, sütve és a tészták elkészítéséhez segédanyagként ts ajánljuk, mert így nagyobb lesz a tésztaétel vastartalma. Ízesítők, fűszerek: A nagyon csípősek kivételével mindenféle fűszer használható. A túlzott sózást kerülni kell. Gyümölcsök: A nyers gyümölcsök Igen előnyösek, ajánlatos a fehérjét tartalmazó komplett étkezések után fogyasztani. Elkészíthetők salátának, sütve, főzve; fogyaszthatők a mélyhűtött és a konzervgyümölcsök ts. It egyszer egy, szegény kovács. Nem volt neki semmije, munkája ts alig, gyermeke meg annyi, mint rostán a lik. Bizony örült, ha kenyeret tudott nekik adni. Egyszer beállít hozzá az ördög: — Adtam ёп az ükapádnak valamikor három fityfirityet kölcsön! Add meg tüstént, mert ha nem, viszlek tüstént a pokolbal Az őrdög és a kovács — Bizony, nincs nékem egy se, nemhogy három — tárta szét két karját a kovács. Váltig erOsködött az ördög, hogy a kovács adja meg az adósságát, végül, ha volt szeme, be kellett látnia, btz nincs annak semmije. — Akkor mérkőzzünk meg! — találta ki az ördög. — Fogjunk kezeit Ha te szorítod meg jobban a kezem. vigye az ördög a három fityfirityet, ha én, viszlek a pokolba. Mit tehetett a kovács, belement az alkuba. , Megszorította az ördög a kovács kezét, hogy csak ügy recsegtek a csontjai. Á kovácsnak hideg vízbe kellett mártani, hogy szűnjön a fá jás. Bármilyen erős volt a kovács, látta, hogy itt már csak az esze segíthet. Felkapott egy fogót, és úgy meg szorította vele az ördög kezét, hogy annak az ujjaiböl kicsordult a vér. — Jól van, te nyertél — mondta fintorogva az ördög, azzal eltűnt. Másnap a kovács alig kel fel, hát látja, az ördög már megint ott van Jó reggelt se mond, megint kezdi: — No kovácsj add meg a három fityftrityemetl — Hát nekem most is annyi van, mint tegnap: semmi. — Akkor tegyünk próbál. Ha év váglak pofon erősebben, akkor jössz velem a pokolba, ha te, akkor vigye el az ördög a három jltyflrityet. Mit tehetett a kovács, ebbe ts bele ment. — Kt kezdi? — kérdi a kovács, — Kezdem én — mondja az ördög. Azt hitte, ha pofon vágja a kovácsot, az biz belátja, hogy nem tud nagyobbat ütni; és hopp, már viheti is a pokolba. Pofon vágja az ördög a kovácsot, hogy az hármat bucskázott a fején. Föltápászkodik a kovács, megrázza a Jetét . . . Te JösszI — mondja hetykén az ördög. — Várj csak, előbb meghosszabbítom a kezem! — mondja a kovács, azzal felkapta az üllőről a kalapácsot, és úgy kólintotta fejbe az ördögöt, hogy az ctgánykerekezve ment n pokol kapujáig. Azt hitte a kovács, most már végre nyugta lesz. Hál másnap újra megjelenik az ördög: — Hallod-e kovács; add meg a három jltyflrityet, mert ha nem, tüstént viszlek a pokolra. ,flát ez már soha nem akarja abbahagyni“ — gondolta a kovács. Volt gz udvaron egy kiszáradt kút. Mondja a kovács: — Ott van, annak a feneként — mutat a kútra. Beleugrtk az ördög a kútba, в kovács meg gyorsan a tetejére borított egy nagy malomkövet. Dorombolt az ördög, fenyegetőzött, hogy engedjék kt, de bizony nem hallgatott rá senki. Talán még ma is ott van, ha azóta ki nem Jött. NÁNDORI OTTÓ J MÁRCIUS i kelte nyugta kelte nyugta i Ď. p. ó. p. ő. p. ó. p. Március 21 Hétfő BENEDEK i BLAHOSLAV i ! 5 47 17 57 9 26 0 30 ■ ■ — ----‘ Március 22 Kedd BEATA I IZOLDA 1 • 5 45 17 59 1015 140 js Március 23 Szerde EMŐKE ADRIAN 1 5 43 18 00 1118 2 42 Március 24 Csütörtök GABOR i GABRIEL . i 5 41 18 02 Í2 28 3 35 Március 25 Péntek IRÉN, ÍRISZ MARIÄN 1 5 39 18 03 13 44 419 Március 26 Szombat EMANUEL EMANUEL I 5 37 18 04 15 04 4 54 Március 27 Vasárnap HAJNALKA ALENA » 5 35 18 06 16 23 5 24 Tavaszi ajánlatunk Szoknyás és hosszúnadrágos együttesek azonos színű kisebb (tyúklábmlntás) és nagyobb (Eszterházy) kockás szövetből. Kiegészítőjük: szilvakék moher pulóver és tolldíszes bársonybarett, illetve kockás kalap a kabát anyagából m EBESZTREJTVČHY ЩВЗЖЙВНШШШНЕШНЯЖИЯВ Szülő. 44. Névelő, 45. Ittrlum, oxigén. 47. Ördög. 48.... Hood,, angol mondái hős. 50. Samoa-szlgetek fővárosa. 51. öregember. 55. S. I. B. 56. Város az NSZK-ban. 57. Illetve rövidítése. 59. A szén ős a bőr jele. 60, Megszólítás. 61. Szüretben vani Beküldendő a vtszlntes 1., valamint a függőleges 15., 30. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 8. számában megjelent keresztrejtvény hel.yes megfejtése: A tavasz még távolban vesztegelt fehér takarójába burkolva. De szívünkben már tavasz énekelt! Nyertesek: Gányovics Szilvia, Qnnaszerdahely (Dunajská Streda), Fekete Gáborné, Hetény (Chotín), Csonka Anikú, Bacska (Bafika). VÍZSZINTES: 1. Móra Ferenc gondolata a könyvről, első rész. 12. Fém pénzdarab. 13. A disznó bőre alatti zsírszövet. 14. Tíltószó. 16. Szakember. 17. Indíték. 18. Idős rövidítése. 19. Szovjet folyam. 21. Földet túr. 22. Triclum, cérlum. 23. Szóban kifejezett hála. 26. Személyes névmás. 27. Elhasznált textllanyag darabja. 28. Szándékozá. 30. Mese fele. 22. N. Y. Y. 33. Szándék. 34. Izomban rejlik. 36. Iparos — régiesen. 37.... poetica. 38. Ilyen szekér is van. 40. Bekötik a fejét! 42. Európlum Jele. 43. Emberfölötti lény. 44. Magyar költő. 46. És latinul. 47. Bevásárló táska (az utolsó bető duplán). 49. Hóhér — szlovákul. 51. Morzehang. 52. Kihalt futőmadár. 53. Olga, Anna. 54. Kepe közepe. 55. Prés. 57. Arab nevekben az atya neve elé teszik. 58. Felülígért. 61. Gottwaldov régebbi elnevezése. FÜGGŐLEGES: 1. Idősebb nő. 2. Rezultáns. 3. Azonos betűk. 4. A vas vegyjele. 5. Kettősbetfl. 6. A beszéd egysége. 7. Súlyegység. 8. Elföldel. 9. Tisztít. 10. Fém. 11. Rovar és gyom Irtó rövidítése. 15. A gondolat második része. 19. Oxtgénmődosulat (ék. h.j. 20, Jóságos szellemi lény. 22. Asszír császárok fejdísze. 24. Stroncium. 25. E. Y. 26. Vissza: művészi alkotás. 28. Makrancos. 29. Ragpár. 30. A gondolat befejező része. 31. Izmos. 33. Vadászkutyám. 35. öntéssel készíttet valamit. 39. Bálna, 41. I
