Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-03-12 / 10. szám
1983. március 12. SZABAD FÖLDMŰVES, 13 a termelés fejlesztéséért! Asomorjai (šamorfn) Kék Duna Efsz-t Feleö-Ceallóköz legjobb, illetve a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) járás élvonalbeli gazdaságaként emlegetik. Az elmondottak Ismeretében cseppet sem lepődtem meg azon, hogy a szövetkezet tagsága legutóbb a címben tömören megfogalmazott — s a mindennapi életben mindinkább előtérbe kerülő — társadalmi elvárás szellemében tanácskozott. A tervidőszak második évének örömre és bosszúságra vegyesen okot adó eredményeit Piscb László agrármérnök, a közös elnöke Ismertette. Több ízben hangsúlyozta, hogy a tudományos-műszaki haladás vívmányainak rugalmas gyakorlati meghonosítása mellett, a fejlődés mai szintjén egyre fontosabb szerep jut az embernek, aki tudásával, a közös vagyon védelméhez és gyarapításához, Illetve a feladatokhoz való viszonyulásával a fejlődés rugójává vagy hátramozdltójává válhat. Sajnálattal hallottuk, hogy az elnök az utóbbi vonatkozásban is tud példákat említeni, főleg az állattenyésztésből. FELEMÁS ÉV VOLT Az elnökségi beszámolóból megtudtuk, hogy a kétezer hektárosnál alig nagyobb szövetkezet ökonómiai szempontból sikeres évet zárt. A tervezett összteljesítményt több mint hét százalékkal lépték túl, a nyereség pedig 14,58 százalékkal haladta meg a remélt szintet. A mezőgazdasági bruttó termeiéi értéke 33 ezer 238, az árutermelés értéke pedig 28 ezer 420 korona volt, természetesen egy hektár átlagában számítva. Hadd jegyezzem meg, hogy mind a két mutató jobb a tervezett irányszámnál, valamint az előző év eredményénél Is. Ezek után csodálkozva hallgattam, hogy az elnök amolyan felemásnak nevezi a múlt évet. Persze nem véletlenül tette, hiszen az egyesítés óta eltelt évtizednek ez volt a legfurcsább éve. A növénytermesztési ágazat — néhány mutató kivételével — remekelt, viszont az állattenyésztés csak árnyéka volt korábbi önmagának. A növénytermesztési ágazat — a társadalmi elvárásokkal összhangban — jó ütemben fejlődött. A hektáronkénti átlagban Kifejezett bruttó termelés 4326 koronával gyarapodott, ami az adott feltételek közepette csúcsteljesítménynek számit. A hosszú tél és a száraz tavasz Csallóközben Is áthúzta a gabona- és lucernatermesztők számítását. Az elszenvedett kár ellensúlyozásához nagy emberi erőfeszítésre volt szükség. Az igyekezet eredménye: az ágazat végül Is kilenc százalékkal túlteljesítette termelési feladatát. A gazdaság némi házával adós maradt ugyan, viszont kukoricából 1249 tonnával többet termelt, a így összességében igen komoly lépést tett az ötéves fejlesztési feladat teljesítésének megalapozása érdekében. Itt kell megemlíteni, hogy a kukorica 8,53 tonnás átlaghozama járási és kerületi méretben Is a harmadik legjobb eredmény volt. Az ágazat végső sikeréhez a cukorrépa, a szója, az őszi repce, a lucernamag, valamint a szóló és a zöldségnövények tervezettnél jobb hozama is hozzájárult. Takarmányból tizenöt százalékkal termeltek többet, mint ahogy eredetileg tervezték. Az állattenyésztési ágazat az ntóbbi tiz év egyik legrosszabb eredményét nyújtotta. A kudarc részben az előző év gyengébb takarmány-termelési eredményének, másrészt az ágazatban tapasztalt felelőtlen hozzáállásnak az eredményeként jelentkezett. A tehenenkéntl évi tejtermelés visszaesett négyezer liter alá, és csökkent a malacelválasztási átlag Is. A jövedelmezőséget csökkentette, hogy a tejnek csupán negyvenkét százalékát tudták az első minőségi osztályban értékesíteni. Többek között ennek az ágazatnak a sikertelensége okozta, hogy munkatermelékenység tekintetében a szövetkezet elmaradt a járási középmezőnytől. MAGYARÄZKODÄS helyett jüvObetekintés A zárszámadó közgyűlés résztvevőjeként örömmel nyugtáztam, hogy a vitában felszólalók nem a magyarázkodást választották, inkább a vétett hibák kijavításának, a még igényesebb feladatok sikeres teljesítésének hogyanjáról beszéltek. Mégpedig olyan őszinte lelkesedéssel, amilyenről köszöntőjükben az alapiskola pionírjai Is szóltak. At állattenyésztési főágazatvezető ígéretet tett, hogy a munkafegyelem szilárdításával, következetes állományfejlesztéssel, és a rendelkezésre álló takarmánykészlet ésszerűen takarékos felhasználásával megteremtik a termelési és értékesítési feladatok teljesítésének feltételeit. A többtermelés érdekében mindenekelőtt az átlagos termelékenységi mutatókat kell javítaniuk, hiszen — tekintettel a már így Is nagy teherre — az állomány létszámbeli fejlesztése számunkra járhatatlan út. Tavaly száz hektár átlagában százhárom szarvasmarhát, Illetve negyvennégy tehenet tartottak, s hektáronként 1680 liter tejet, valamint 663 kiló húst termeltek. És akkor még nem teljesítették a feladataikat. Az idén 3,7 millió liter tejet és 1453 tonna húst kell termelniük. Kötelezettségeiknek csak abban az esetben tudnak eleget tenni, ha javítják a malacelválasztást, növelik a súlygyarapodást, és a feltételek közepette elérhetőnek tartott 4100 literre javítják az évi fejős! átlagot. További feladat, hogy a tejnek legalább nyolcvan százalékát a lehető legelőnyösebben értékesítsék. A feladat teljesítéséhez gazdag takarmánykészlet áll rendelkezésre. Kifogásolni legfeljebb azt lehet, hogy nem megfelelő a fehérjedús takarmá nyok részaránya, de a növénytermesztési ágazatvezető ígérete szerint ezt a hibát az idén már nem követik el. Knezoviö Ján agrármérnök, növénytermesztési főágazatvezető vitafelszólalásában mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy az ágazat előnyös fejlesztésével igyekeznek hiánytalanul kiszolgálni a komoly feladat előtt álló állattenyésztést, miközben azon munkálkodnak, hogy a gazdaság erejéhez méltó részt vállalhasson az országos önellátási célok elérésének megalapozásából. Nagyobb teret kívánnak adni a haladó, lparszerü termelési rendszereknek, hogy segítségükkel a szemesek átlaghozamát hat tonna fölött, a hektáronkénti cukortermelést pedig öt tonna fölött állandósíthassák. Szója helyett napraforgót fognak termelni, és bevezetik a CCM-rendszerű kukoricatárolást. A zöldetetési Időszak megnyújtása, Illetve a takarmánykészlet gazdagítása érdekében Intenzív legelőt létesítenek, tarlókeverékeket pedig legalább kétszázötven hektáron fognak termelni. TUDOMÁNYT A GYAKORLATBA A növénytermesztési főágazatvezető nagy lelkesedéssel beszélt arról, hogy a kor egyik alapkövetelménye — lényegesen szorosabbra ffizni a kapcsolatot a tudomány, a szolgáltató vállalatok és az őstermelők között. Ennek szükségességét konkrét példával Igazolta. Rámutatott, hogy a szőlészetben éppen a tudományos intézményekkel folytatott együttműködés alapozta meg a korábbinál jobb eredményeket. Az általános növénytermesztésben is a rendszeres talaj- és növényelemzések eredményeinek ismeretében kellene végezni a tápanyagpótlást, mert az ötévenkénti laboratóriumi vizsgálat ma már távolról sem ad megbízható támpontot. A cukorrépa esetében feltétlenül eredményjavulást hozna a tudományos alapokra helyezett trágyázás. Tavaly a szövetkezet hektáronkénti átlagban 8,7 tonna cukrot termelt. Ez kiváló eredménynek tűnik, s lényegében az Is; csakhogy az eléréséhez ötven tonna fölötti hozamra volt szükség, mert a répa cukortartalma mindössze 13,29 százalékos volt. A nagy tömeg jól Jött a takarmánykészlet feltöltése szempontjából, viszont a gazdaság lényegesen többet költött anyagmozgatásra, és ráadásul még hat koronával kevesebbet Is kaptak egy-egy mázsa répáért, mintha elérték volna az Ideális tizenöt százalékos cukortartalmat. S mindez csak azért fordulhatott elő, mert túladagolták a nitrogént. Most az őszi talaj- és tavaszi növényelemzéssel ennek a pazarló tápanyag-gazdálkodásnak szeretnék elejét venni. Knezovlé mérnök kétszer la aláhúzta a termőföld és a megtermelt javak védelmének szükségességét, és külön fejezetben szólt a humnsztartalmat növelő, rendszeres istállótrágyázás fontosságáról. Elismerte, hogy az öntözési lehetőségek messzemenő kihasználását biztosító, korszerű esőztető berendezések beszerzése nem tűr halasztást, ugyanakkor javasolta, hogy már most mérlegeljék a sok növényi hulladék és trágyalé ésszerű hasznosítását megalapozó komposzttelepek kiépítésének lehetőségét. HELYES DÖNTÉS VOLT Mindent egybevetve a szövetkezet tavaly egy hektár átlagában 4642 korona nyereséget könyvelhetett el, tehát eredményesen gazdálkodott. S bár az állattenyésztési ágazat átmeneti megtorpanásáról beszéltünk, mégis azt kell mondanunk, hogy a felmutatott eredmény az erők összevonásáról hozott, tiz évvel korábbi döntés helyességét Igazolta. A közös gazdálkodás első évében az egyesült szövetkezet 46 millió korona bruttó termelést ért el, tavaly pedig 84 milliót. Ha számításba vesszük, hogy a közös mezőgazdasági földterülete időközben nagyjából harminc százalékkal csökkent, akkor csak gratulálhatunk a mai színvonal elérőinek. Tudniillik a bősnagymarosi vízlépcsőrendszer építése évi 13 millió korona termelési értéktől, illetve körülbelül 4,5 mllltö korona nyereségtől fosztotta meg a gazdaságot. A hiányzó jövedelem pótlását a szövetkezet a nagy gonddal fejlesztett fémmegmunkáló és szállítórészlegtől várja. Az évtizedes munka sikerét Igazolja egyebek között az is, bogy a szövetkezet minden adósságát törlesztette, immár hűségjutalmat tud fizetni, évente több mint másfél millió koronát juttat a szociális és kulturális alapra, s egyébként is olyan nyereséggel gazdálkodik, hogy a beruházási és bővített újratermelési elképzeléseket saját erőből képes megvalósítani. Ez kellőképpen szavatolja a tervezett és hőn óhajtott előbbrelépést, valamint azt, hogy a Kék Duna Efsz tagjai — ígéretükhöz híven — az elkövetkezőkben még nagyobb feladatot vállalhatnak a nagyobb közösség, a társadalom Igényelnek színvonalas kielégítéséből. KADEK GÄBOR 'Az állatgondozók lelkiismeretes munkájának köszönve tavaly túlteljesítették a tej értékesítési tervét A nehézségek ellenére is eredményesen i A földművesszövetkezetek éle- I tében jelentős esemény a zár- i számadó közgyűlés, mely egy lezárt gazdasági év eredmé nyeit teszi mérlegre. Ott mutatkozik meg, mennyit ért az j ember) szorgalom, a tudás és a termelés folyamán szerzett szakismeret, miként tudta az ember ellensúlyozni a természeti erők termelésfékező hatását. Az 1475 hektáron gazdálkodó Rátka-terbelédi (Rátka-Trebe- Iovce) Efsz-be nem éppen a legkedvezőbb Időpontban, az évzáró előtti napon érkeztem. Az egész irodaház „mozgásban“ volt, a gazdaságirányítók, a műszaki-gazdasági dolgozók mind a nagy eseményre készül tek. Az elnök, Milan KallCiak agrármérnök és Viera Jágerfiíková agrármérnök, növénytermesztési főágazatvezető éppen a nagy esemény részleteit konkretizálták, de egy kis Időt szakítottak arra Is, hogy az elmúlt gazdasági év eredményeiről tájékoztassanak. Már a beszélgetés elején megtudtam, hogy a nem éppen kedvező feltételek és Időjárási viszonyok mellett termelő közös eredményesen zárta az évet: a tervezett nyolcszázezer korona tiszta nyereséget 1 millió 539 ezer koronára növelték. A NÖVÉNYTERMESZTÉS A közös mezőgazdasági összterületének csak a fele szántó, és az Is nagyrészt meredek lejtőkön terül el. A növénytermesztők tehát nem a legideálisabb feltételek között végzik munkájukat, annál dicséretre méltóbbak az elért eredmények. A gabonafélékből, melyeket 460 hektáron termesztettek — az aszályos év ellenére — 4,71 tonnás hektáronkénti átlaghozamot értek el. Ez a tervezettnél 0,30 tonnával több termést jelentett. Eredményes volt a cukorrépa-termelés is, ami nagy részben annak köszönhető, hogy a szükséges munkákat agrotechnikai határidőben és lelkiismeretesen végezték el. Betakarítás élőt hozzávetőlegesen nyolcvanezer volt a hektáronkénti egyedszám, ami 40,5 tonnás hektárhozamot eredményezett. Szövetkezeti méretben rekordtermést értek el a száz hektáron termesztett Dukát és Dalibor borsófajtákból Is, melyek 3,6 tonnával fizettek hektáronként. • Gondokkal járt viszont a korai burgonya termesztése. Az előcsíráztatott Resy fajta a szárazság miatt lassan fejlődött. Betakarítását csak augusztusban kezdték el. Az időeltolódás jelentősen befolyásolta a bevételt, mivel akkor a burgonya értékesítési ára két korona alá csökkent. Így hiába teljesítették túl 44 tonnával a termelési tervet, a bevétel a vállaltnál kisebb volt. A szövetkezet szántóterületéből mintegy hetven hektárt az ipari növények foglalták el. Ebből 41 hektárt a szőlészet tesz ki, ahol tavaly az elmúlt őt év legjobb termését érték el. Bár egy részét elverte a jég (az ál laml biztosító ötven százalékos kárt állapított és térített meg), mégis 106 tonnát szüreteltekhektáronként. A szőlőtermesztés mellett jelentős a zöldségtermesztés is. A 27 hektáros területből tavaly 14 hektáron paprikát termeltek, melyhez maguk neveltek- palán tát. Az egész tenyészidő alatt, rendszeresen öntözték a növényzetet, így a tervezettnél is nagyobb mennyiséget, 150 tonna helyé» 210 tonnát sikerült termelniük. Ezenkívül káposztát és gyökérzöldséget is termesztettek. Sárgarépából például 80,5, petrezselyemből 28,3 tonnát takarítottak be hektáronként. Kedvezőtlenebb eredményeket értek el a takarmánytermesztésben. A csapadékszegény tavasz és a száraz nyár következtében késett a kaszálás, gyengébb volt a termés és annak nagy része 1* csak másoÜ« osztályú volt. az Állattenyésztés eredményeinek alakulását többféle tényező befolyásolta. Meghatározó szerepet a tömeg- és abraktakarmány-hlány Játszott, de mindezek ellenére általában jó eredményeket értek el az állattenyésztők. A tejértékesítés tervét 100.8 százalékra teljesítették. Ebben legnagyobb érdeme a rátkal telepen tevékenykedő, Miklós Pavel vezette szocialista brigád tagjainak volt: Spodniak Emilnek, jozefnak és Matúšnak, akik 6 ezer 500 liter első minőségi osztályú tejet fejtek ki terven felül. A borjúéiválsztás a tervezettől hat százalékkal elmaradt, aminek fő oka az volt, hogy a borjazás ideje eltolódott. A hiányos és felelőtlen állatgondozás rovására is írható, hogy a 270 született borjú közül 9 elpusztult, mind a Terbeléd—Lázy-1 részlegen, ahol az állatgondozók munkája nem kielégítő. A helyzet orvoslása érdekében a szövetkezet vezetősége intézkedéseket hozott, melyek alapján feladatul adta az állattenyésztési dolgozóknak és vezetőknek a munka minőségének Javítását. A lemaradozó központokon a tejtermelés terén mutatkozó hiányosságokat az idei első negyedévben meg kell szüntetni. A feladatokat pontosították és névre szólóan lebontották, s a jövőben hathatósabban akarják érvényesíteni az anyagi érdekeltséget. A gondozás színvonalának javításával szándékoznak megszüntetni a borjúelhullást. A hústermelésben mutatkozó kisebb hiányosságokat в juhtenyésztés eredményei ellensúlyozták, Ez az ágazat . 28 _százalékkal több húst termelt a tervezettnél. Ezzel a többlettel a közös 100,6 százalékra teljesítette húseladási tervét. Figyelemre méltó eredményt értek el a juhtenyésztők a gyapjútermelésben is, ahol értékesítési tervüket 142 ezer koronával túlteljesítették. A sertéstenyésztők főleg a malacelválasztásban Jeleskedtek, a tervezettnél többet, 15,5 malacot választottak el kocánként. Ehhoc az Is hozzájárult, hogy az elhullást a tervezett szint alá szorították. A MELLÉKÜZEMÁG, mely kőbányát üzemeltet, beruházásos és mélyépítő munkákat végez, 45 dolgozót foglalkoztat. Az első két vállalkozás eredményes volt, tájékoztatott Kuna Stefan, a melléküzemág vezetője, tervüket 112 százalékra teljesítették. A mélyépítési munkákban lemaradás mutatkozott, mivel a Divíni Helyi Nemzeti Bizottság nem készítette elő a terepet a munkavégzéshez. SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS A közösben fokozott figyelmet fordítanak a dolgozók munkakörülményeinek javítására, munka utáni pihenésük, kulturális Igényeik kielégítésére, tájékoztatott Anna Slovákovi, a személyzeti osztály vezetője. Minderi évben jelentős összeget fordítanak a munkahelyi szociális feltételek javítására és a dolgozók üdültetésére. Tavaly 14 dolgozó Itthon, három pedig a Szovjetunióban töltötte szabadságát. A szövetkezeti tagok gyermekei hazai és külföldi pionírtáborukban töltik a szünidő egy részét. Ennek a sokrétű gondoskodásnak nem kis része van abban, hogy a közös, a vitathatatlanul kedvezőtlenebb feltételek ellenére Is egészében eredményesen zárta a gazdasági évet. A nyereséget a gazdaság további fejlesztésére és a tagok munka- és életfeltételeinek javítására fordítják. Beruházásokra hétszázezer, forgóalapra 361 ezer, kulturális és szociális alapra 198 ezer koronát Irányoztak elő. A tagok eredményes munkájának jutalmazására — osztalékra — 280 ezer koronát szántak. BÖJTÖS JÁNOS Többet adni a közös asztalra
