Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-03-12 / 10. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES 1983. március 12, 14 '♦ MÉHÉSZÉT + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET -f ISMERETEK ft ЧМНМЯШМЯР léitek táplálásáról ’Az utóbbi évtizedben a tudomány munkatársait, s a méhészeket egy* aránt foglalkoztatja a méhek táplálása. „Étlapjuk“ rendkívül egyszerű. Méz és virágpor, tehát szénhidrát ás fehérje, mégis bonyolult. A fejlett méh élete fenntartásához mézet vagy cukrot Igényel. Mézeleségen hosszú Ideig élhet. Az élelem kiegészítésére a forgalomban levő nád- vagy répacukor Is felhasználható. Másféle cukorfajták rossz hatást váltanak ki a telelő méheknél. Másik fő táplálék a virágpor. Ez tartalmazza a szaporodáshoz, s a test felépítéséhez szükséges fehérjéket, vitaminokat és ásványi anyagokat. Egy-egy méhcsalád évi virágpor-szükséglete mintegy negyven kiló. Begyűjtése évszakok, vidékek és méhcsaládok szerint változó. A virágport szükségszerűen konzervált állapotban, esetleg a jól Ismert fehérjét tartalmazó anyagokkal együtt adagolhatjuk. Ezek hasznosítására vonatkozóan eltérő a szakemberek véleménye. Az utóbbi évtizedben sokféle pótanyaggal kísérleteztek. Ezek nem hozták a várt eredményt. Gyártásukat emiatt beszüntették. Ne felejtsük el viszont a sütőipari élesztővel készített mézestésztát se. Kezdetben eredményesnek tartották, későbbi használata során viszont szaporodtak a noszémás családok. Ezt az eleséget a tudomány a méhészeknek nem ajánlotta, mégis felhasználták. A virágpor pótlása más anyagokkal nehezebb, mint például a mézé cukorral. Erre a célra rendszerint szárított élesztőt, zslrtalanltot tejport és szójallsztet használunk. Nagy zsírtartalmú anyagra a méhnek nincs szüksége. Szakemberek megállapították, hogy ezen anyagoknak együttes használata előnyösebb, mintha bármelyiket külön külön hasznosítanánk. Megfelelő keverési aránynak Ítélik három rész szójallszt, egy rész szárított élesztő és egy rész tejpor vegyítését. Hasonló hatása van az élesztő és a tejpor egyenlő arányú keverékének Is. Ausztriában 1972-ben kísérleteket folytattak a virágpor pótlására. Amikor a méheknek nem biztosítottak természetes virágport, azok a petézést csak TJorpótló anyagokkal tartották fenn. Olyan családokban, amelyek Bt hétig tartó kísérletben virágport fogyasztottak, az anyák petéztek ugyan, ám ezeknek csak 10—20 százaléka kelt ki. Amikor a virágport pótló anyagokai dúsították, az anyák már az ötödik napon erőteljesen petéztek, s az ezekből keletkezett álcák száz százalékban kikeltek. A pótanyagok fehérje és vitamintartalma nagy, mégis kisebb hatásúak a méhek fejlődésére és élettartamára, mint a virágpor etetése. Ezt azzal Indokolták, hogy a pótanyagokból hiányzik egy bizonyos vonzó anyag. Ennek hiányában a méhek kevesebbet fogyasztanak. Az élesztőben 50, a szójában 45, a tejporban pedig 38 százalék a fehérjetartalom. Ezzel szemben a virágporban csak 22 százalék a fehérjetartalom. Amennyiben a virágpor vonzó anyagait alkohollal, esetleg mással eltávolítjuk, az eleség a mőheket már nem vonzza. A virágpor tápanyagkészlete ugyancsak különböző. Értékesnek tartják a mogyoró, a fűz, a repce és a gyümölcsök virágporát, míg a fenyőét értéktelennek. A kanadai és az ausztrállal kutatók megtalálták a virágporban azt az anyagot, amitől jobb a hatása mint a pótanyagoké. Ezeknek különválasztása a virágportól körülményes. Ha ezeket sikerülne szintetikus úton elkészíteni, akkor a pótanyagok hatása Jobb lehetne. A tudományos munkatársak legtöbbje nálunk, de külföldön Is a pótanyagokhoz egyrész virágpor hozzáadását tanácsolja. A méhek Így Jobban elfogyasztják. Három rész pótanyaghoz egy rész virágport kell tehát hozzákeverni.A költésmeszesedéssel fertőzött családok virágporát ne adjuk be az egészséges családoknak. A pótanyagok a méhek élettartamára hatást gyakorolnak. Világszerte folynak a kutatások ezek hasznosításával kapcsolatban. Hazánkban Mačička tudományos munkatárs folytatott Ilyen kísérleteket és a pótanyagok használatát szükségesnek tartotta. A legtöbb külföldi kísérlet szintén ezt bizonyította. Az inkubátorban kikelt méhek egy-egy csportját virágporral, pótanyaggal, s ezek nélkül tisztán cukorral etették. A virágporral etetettek 47, a pótanyagokkal etetettek 38, a tiszta cukorszörppel etetettek pedig csak 22 napig éltek. Amint látjuk a pótanyagok felhasználása kedvező, azonban csak 87 százalék erejéig helyettesíti a virágport. Méhelnk a természetben ktsebb-nagyobb mennyiségben megtalálják a virágport, s Így az elfogyasztott pótanyagok hatása Is kedvezőbb. A szárított virágpor minősége viszont gyengébb, mint a frissé. Ezért ne használjunk a méhek etetésére 1 évesnél régibb virágport. A romlott virágpornak mérgező hatása van. Ezért óvakodjunk felhasználásától. Gondoskodjunk róla, hogy a mézestészta keveréke ne legyen tíz százalékon aluli és húsz százalékon felüli mennyiségű pótanyaggal dúsítva. A tejport tehát tíz százalékon felüli mennyiségben ne használjuk a mézestésztában. Az Ilyen eleség mérgező a méhekre. A méhek ugyanis nem rendelkeznek a tejcukor lebontáséhoz szükséges enzimmel. Több külföldi kutató megfigyelte a szójallszt jó hatását a Hasításra, ám az Ilyen eleség rövidíti az etető méhek életét. A szójával táplált családokban tehát sok a fiatal, viszont kevesebb az Idősebb gyűjtögető méh. A dohos szójallszt etetése szintén káros. A szárított, cslrátlanltot élesztő használata nem káros. A tisztán, esetleg nagyobb mennyiségű élesztővel készített mézestészta hamar kiszáradhat, és értéktelenné válhat. A pótanyagokkal készített mézestésztát mindig a Hasítás közelében helyezzük el, hogy a fiatalabb méhek felhasználhassák. Az Idősebb méheknek Ilyen eleségre nincs szükségük. Ha Ilyen táplálékban részesítenénk őket ezzel tulajdonképpen segítenénk a noszéma elhatalmasodását. Megelőzhető ez, ha a mézestésztához Fumagillint adagolunk. A pótanyagokkal készített mézestősztát rendszerint tavasszal, vagy a nyárvégi serkentés alkalmával kapják a méhek. Tavasszal a méhek vízszükséglete emelkedik. A kaptárba ezért híg szörpöt adjunk. Rossz Időben az itatás elmulasztása előidézi a vtzhordó méhek pusztulását. A hasznosítható pótanyagok felkutatása tovább folyik. Ide sorolható például a halliszt, a burgonya, a nyerstej, sőt a tojásfehérje Is. Doktor Vilié megállapításai alapján egy méhcsalád 25—30 ezer állományának évi vlrágporszükséglete negyven kiló. ősszel, telelés előtt legalább nyolc kiló készlettel kell rendelkeznie a családnak. Hiánya esetén a családok nyárvégi cukorszörpös etetése hatástalan. Az említett pótanyagok felhasználásával megkezdte a mézestészta gyártását a Szlovák Keményítőgyárak nemzeti vállalata Trnaván. Egy kiló mézestésztát 12,20 koronáért szállítanak. Ezt az SZMSZ alapszervezetein keresztül lehet megrendelni, összetétele és forgalmazási ára kedvező. Tudjuk, hogy a korábban forgalmazott Annika nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért gyártását beszüntették. Ezen hibákon okulva az új fehérjetartalmú méheleség fetlehetően Jobb lesz a családok tavaszt és nyárvégi serkentésére. Időszerű lenne, ha több méhész rendelne belőle, és néhány családnál kipróbálná. ANTAL ZOLTÁN Készül a mézestészta a méhek tavaszi serkentéséhez Fotó: S. Krajíoviő A Varroa atkával is... A Varroa atka terjeszkedése egyre aggasztóbb. A méhésznek tehát bele kell törődnie a vele együtt történő tevékenységbe. Ez ÚJ jelenség a méhészkedésben. Az atka terjedése évente mintegy 10—15 kilométer. Аж első atkafertőzést az ország keleti részében még 1978-ban állapították meg, Kassán (Koiice) pedig 1983-ban fedezték fel. Ai atka ilyen ütemben keletről nyugatra sokára ért volna el. Sajnálatos viszont, hogy a fegyelmezetlen méhészek siettették a terjedését, így az atka eljutott as ország különféle körzeteibe. Most az a kérdés, hogy miként küzdjünk vele szemben. Ahol évek óta harcolnak ellene, tapasztalatból Is sokat tudnak. Érdemes őket meglátogatni és elbeszélgetni azokkal, ahol még nem fordult elő atkafertőzés. Aki kicsit is szivén viseli a méhek életét, az mindent elkövet a nem kívánatos élősködő felszámolása érdekében. Hála Jár azoknak, akik valamilyen védőszert feltaláltak megfékezésére. Ogy tűnik, hogy hazánkban a dohánylé oldata, meg az MNK-ban gyártott Varrescens füstölő szalag a legtökéletesebb az atka terjedésének meggátoláséra. Napjainkban a méhészek ezeket használják, és elégedettek az eredménnyel. Felmerül a kérdés, hogyan méhészkedjünk tovább? Kisebb állománnyal vagy nagyobbal? Véleményem szerint a nagyobb állomány mellett kell dönteni. Ha például húsz méhcsaláddal szándékozok termelni, akkor a tő hordásra csak erős, népes állomány Jöhet számításba. Az atka irtása ellenére le gyengülnek a családok. Célszerű tehát, húsz család mellett tíz tartalékot Is kialakítani, és a fő hordáshoz ezzel erősíteni a húsz termelő családot. A Varroa atka felszámolására megfelelő kaptártfpusokkal sem rendelkezünk. Az alátét behelyezése a kaptárba nemcsak télre, hanem egész évben szükséges ahhoz, hogy a méhész szütelenül ellenőrizhesse családjait, és pontos Ismereteket gyűjtsön az atka terjeszkedéséről vagy visszahúzódásáról. Csak Így tehet hatékony óvintézkedéseket, ha szükséges. Erre a célra a régi kaptártfpusok sajnos nem telelnek meg. Nyáron az alátét behelyezése élőiről kellemetlen a röpnyíláson. 16 volna, ha az SZMSZ KB alaposabban foglalkozna ezzel a kérdéssel is. Szerintem nem annyira szükségesek a 800 koronába kerülő kaptárak, még ha jók is. Elég lenne ezekhez külön kaptéraljakat készíteni drótháló alátéttel és hátulról történő kezeléssel, hogy a méhész a szóban forgó alátétet eredményesen elhelyezhesse vagy klvehesse. A rendelkezésre éllő kaptárokhoz külön méz kamrákat ts gyárthatnának, s ha rendelkezésünkre áll az említett drótháló alátétes kaptár mézkamrával, akkor kész is a méhcsalád jó lakása. Ha egy méhésznek ötven darab B—9-es kaptára van, s egy — kaptár aljat mintegy 100 koronás költséggel beszerezhetne, az ötvenből 25-öt azonnal használhatna. Kezdő méhésztársaimnak azt tanácsolom, hogy mérlegeljék az említetteket. A Varroa atka továbbra ts gondot fog okozni, ml pedig méhészkednl akarunk, s erre alaposan készüljünk fel. SZÁSZAK LÄSZLÖ, méhészeti szakoktató ◄------------------------------------Telelő méhcsaládok az erdő szélén Fotó: R. Slavik Dr. Deák Gábor rendkívül fontosnak tartja a röpnyílások téli szűkítését Fotó: Kontár Gy. A családok tavaszi fejlesztése Az eredményes tavaszi feflődés, mint már többször is olvashattuk, az előző évi teleléstől függ. Most az áttelelt családok kora tavaszi fejlesztését szeretném ismertetni. i A tisztuló kirepülés után, ha erre mód van, március első felében saját készítményű mézestésztéva! serkentem a családokat. Az eleséget a fészkek kereteire, túlia zacskókban laposra sikálva, teszem. A zacskókon keresztben nyolc-tiz mm-es csíkokat hasitok. A méhek így kb. egy négyzetcentiméternyi felületen férnek az eleséglíez, és nem szórják szét azt a kaptár fenekén. Nálam a keret feletti takaró, amit már korábban ismertettem. centiméternyi vastag lécből készült „ráma1' egyik felére sznlolit lemezt, a másikra meg dróthálót erősítettem. A takarót télre úgy teszem a keretekre, hogy a lemez és drótháló lefelé forduljon, s a keretek és a takaró közt körülbelül nyolc-tíz milliméteres légüres tér keletkezzék. A mézestészta beadásakor viszont megfordítom a rámát. Ily módon a keretek és a takaró közt mintegy két centiméteres tér van, és az elsimított tészta is ilyen vastagságú. Olykor felülről melegebhen takarok és a kijáró nyílást is szűkítem, amennyiben az időjárás nem kedvez a folyamatos kirepülésnek. Amióta virágpor gyűjtéssel is foglalkozom, a mézestésztát 10 százalék erejéig finomra őrölt virágporral is dúsítom. Nem kell sem tejport, sem élesztőt, sem pedig szójalisztet keverni a készítménybe. A noszéma elkerülése céljából viszont Fumagillint keverek a mézestésztába. A vlrágporos és gyógyszeres mézestészta kitünően serkenti a családokat a Hasítás lendületesebb kiterjesztésében. Ha az időjárás az első adag mézestészta elfogyasztása után továbbra is kedvezőtlen, és szükségesnek tartom a fiasftás nagyobb méretű növelését, jó takarással, két hét múlva újabb mézestészta-adaggal serkentek. Célom, hagy korán tavasszal, március közepétől április közepéig az áttelelt családokban kedvező hőgazdálkodással támogassam a Hasítás terjedését, vagyis a fejlődést. Ily módon a Hasítás terjedelme április közepére elérheti a 70—80 négyzetdecimétert, a keretek mindkét oldalán. Ilymődon segíthetjük elő a családok fejlődését. Májusban szükséges ez ahhoz, bogy a családok ne csak az akácra, hanem a repcére is termelő erőben legyenek. A családok bővítését az alábbiak szerint befolyásolom: az átlagban 8 keretre szűkített telelő családokat a gyümölcsvirágzás után 2—3 napra egy-egy mülépes kerettel bővítem, hogy sok fiatal méhhel rendelkezzenek, s ugyanakkor segítsem építő hajlamukat is. Ez akkor esedékes, ha már nektárt Is gyűjtenek. Kedvezőtlen időben viszont cukorszörppel serkentek. Szeszélyes időben míílép helyett zsemlyeszfnfi lépes keretet adnk be, hogy az anya mielőbb bepetézze. Ha az időjárás kedvező, akkor a beadott mfilépet a családok két-három napon belül kiépítik, s az anya ezeket bepetézi. A Hasítás terjedelmét ily módon mintegy 30—40 négyzetdeciméterrel növelhetem. Megfigyelő seim elánján a méhanyák többsége olykor naponként 1200—1300 petét is rak, és a családok, a gyümölcsvirág zás, második szakaszában elérik a kívánt erőnlétet. Amennyiben az időjárás az első műlép kiépítése és bepetézése után is kedvező, a gyümölcsvirágzás második harmadában további műlépokkei hővítek. A beadott műlépeket, esetleg lépes kereteket, küzvetleniil az utolsó befiasitott keret mellé helyezem. Az anya ugyanis a fiasításos lépek külső oldalát hamarább petézi be, s a méhek ott építik ki legjobban a műiépet, nem pedig a fészek közepén. Ezt a terjeszkedés ösztöne befolyásolja. Amennyiben a műlépes vagy a kiépített kereteket bővítésre a fészek közepébe tenném, ezzel tulajdonképpen kárt okoznék. Ha a fészek bővítését hzvös éjszakák követnék, a családot a fejlődés szakaszában tulajdonképpen kétfelé választanánk a középre beadott keretekkel. További fészek-bővítéskor a család Hasítása még az előbbinél is kiterjedtebb. A táplálást már sok fiatal méh segíti, hiszen bőségesen rendelkezésére áll a jő minőségű virágpor, meg a korán begyűjtött nektár. Előfordult, hogy április végén, május elején a családokban $200 petét számláltam naponta. Ilyen teljesítményre persze csak kiváló tulajdonságokkal rendelkező családtól felnevelt fejlett, fiatal anyák képesek. Ezért fontos a méhanyák tervszerű, vagyis kétévenkénti cserelése. Kísérleteim során azt tapasztaltam, hogy amennyiben a család fészkét nem szűkíteném, s mind a tfz keretet benthagynám télre, akkor a hőgazdálkodás tavasszal is kedvezőtlenül alakulna, tehát a családok Hasítása és népessége nem érné el a várt szintet. Hasonló hibát több méhésznél Is megfigyeltem. A szűkítetlen családok esetében gyümölcsvirógzás után 12—15 nappal elodázédott a fejlődés. Ez tulajdonképpen egy fél nemzedéknyi állomány. A kiesést a családok nem tudják behozni. A termelő fejlettséget csupán az akácvirágzás közepe tájára érbeti el a család, akkor pedig már késő, mert a repce kihasználására is képtelen a család. VICZÉN ISTVÄN méhészeti szakoktató Értesítjük a tisztelt méhésztársakat, hogy a beküldött viaszból megrendelésre 10,— koronáért, — sonkolyból pedig kilónként 12,— koronáért |ó minőségű mfilépet készítünk. s azt kívánatra fertőtlenítjük. A mólépet megrendelés szerinti méretre vágjak, s ha partnereink kívánják foszfnrral feljavítjuk, hogv a méhek egészségesen szaporodjanak. A viaszt és a. sonkolyt, s a megrendelési az alábbi címre küldjék; Výrobňa medzistiennk 991 06 Zelovce