Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-03-12 / 10. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES 1983. március 12, 14 '♦ MÉHÉSZÉT + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET -f ISMERETEK ft ЧМНМЯШМЯР léitek táplálásáról ’Az utóbbi évtizedben a tudomány munkatársait, s a méhészeket egy* aránt foglalkoztatja a méhek táplá­lása. „Étlapjuk“ rendkívül egyszerű. Méz és virágpor, tehát szénhidrát ás fehérje, mégis bonyolult. A fejlett méh élete fenntartásához mézet vagy cukrot Igényel. Mézeleségen hosszú Ideig élhet. Az élelem kiegészítésére a forgalomban levő nád- vagy répa­cukor Is felhasználható. Másféle cu­korfajták rossz hatást váltanak ki a telelő méheknél. Másik fő táplálék a virágpor. Ez tartalmazza a szaporo­dáshoz, s a test felépítéséhez szüksé­ges fehérjéket, vitaminokat és ásvá­nyi anyagokat. Egy-egy méhcsalád évi virágpor-szükséglete mintegy negyven kiló. Begyűjtése évszakok, vidékek és méhcsaládok szerint változó. A virág­port szükségszerűen konzervált álla­potban, esetleg a jól Ismert fehérjét tartalmazó anyagokkal együtt ada­golhatjuk. Ezek hasznosítására vonat­kozóan eltérő a szakemberek vélemé­nye. Az utóbbi évtizedben sokféle pótanyaggal kísérleteztek. Ezek nem hozták a várt eredményt. Gyártásukat emiatt beszüntették. Ne felejtsük el viszont a sütőipari élesztővel készített mézestésztát se. Kezdetben eredményesnek tartották, későbbi használata során viszont sza­porodtak a noszémás családok. Ezt az eleséget a tudomány a méhészek­nek nem ajánlotta, mégis felhasznál­ták. A virágpor pótlása más anyagokkal nehezebb, mint például a mézé cu­korral. Erre a célra rendszerint szá­rított élesztőt, zslrtalanltot tejport és szójallsztet használunk. Nagy zsírtar­talmú anyagra a méhnek nincs szük­sége. Szakemberek megállapították, hogy ezen anyagoknak együttes hasz­nálata előnyösebb, mintha bármelyi­ket külön külön hasznosítanánk. Meg­felelő keverési aránynak Ítélik három rész szójallszt, egy rész szárított élesztő és egy rész tejpor vegyítését. Hasonló hatása van az élesztő és a tejpor egyenlő arányú keverékének Is. Ausztriában 1972-ben kísérleteket folytattak a virágpor pótlására. Ami­kor a méheknek nem biztosítottak természetes virágport, azok a peté­­zést csak TJorpótló anyagokkal tartot­ták fenn. Olyan családokban, amelyek Bt hétig tartó kísérletben virágport fogyasztottak, az anyák petéztek ugyan, ám ezeknek csak 10—20 szá­zaléka kelt ki. Amikor a virágport pótló anyagokai dúsították, az anyák már az ötödik napon erőteljesen pe­téztek, s az ezekből keletkezett álcák száz százalékban kikeltek. A pótanya­gok fehérje és vitamintartalma nagy, mégis kisebb hatásúak a méhek fej­lődésére és élettartamára, mint a vi­rágpor etetése. Ezt azzal Indokolták, hogy a pótanyagokból hiányzik egy bizonyos vonzó anyag. Ennek hiányá­ban a méhek kevesebbet fogyaszta­nak. Az élesztőben 50, a szójában 45, a tejporban pedig 38 százalék a fe­hérjetartalom. Ezzel szemben a virág­porban csak 22 százalék a fehérjetar­talom. Amennyiben a virágpor vonzó anya­gait alkohollal, esetleg mással eltá­volítjuk, az eleség a mőheket már nem vonzza. A virágpor tápanyag­­készlete ugyancsak különböző. Érté­kesnek tartják a mogyoró, a fűz, a repce és a gyümölcsök virágporát, míg a fenyőét értéktelennek. A kana­dai és az ausztrállal kutatók megta­lálták a virágporban azt az anyagot, amitől jobb a hatása mint a pótanya­goké. Ezeknek különválasztása a vi­rágportól körülményes. Ha ezeket sikerülne szintetikus úton elkészíteni, akkor a pótanyagok hatása Jobb le­hetne. A tudományos munkatársak leg­többje nálunk, de külföldön Is a pót­anyagokhoz egyrész virágpor hozzá­adását tanácsolja. A méhek Így Job­ban elfogyasztják. Három rész pót­anyaghoz egy rész virágport kell te­hát hozzákeverni.A költésmeszesedés­­sel fertőzött családok virágporát ne adjuk be az egészséges családoknak. A pótanyagok a méhek élettartamá­ra hatást gyakorolnak. Világszerte folynak a kutatások ezek hasznosítá­sával kapcsolatban. Hazánkban Ma­čička tudományos munkatárs folyta­tott Ilyen kísérleteket és a pótanya­gok használatát szükségesnek tartot­ta. A legtöbb külföldi kísérlet szintén ezt bizonyította. Az inkubátorban ki­kelt méhek egy-egy csportját virág­porral, pótanyaggal, s ezek nélkül tisztán cukorral etették. A virágpor­ral etetettek 47, a pótanyagokkal etetettek 38, a tiszta cukorszörppel etetettek pedig csak 22 napig éltek. Amint látjuk a pótanyagok felhasz­nálása kedvező, azonban csak 87 szá­zalék erejéig helyettesíti a virágport. Méhelnk a természetben ktsebb-na­­gyobb mennyiségben megtalálják a virágport, s Így az elfogyasztott pót­anyagok hatása Is kedvezőbb. A szá­rított virágpor minősége viszont gyen­gébb, mint a frissé. Ezért ne használ­junk a méhek etetésére 1 évesnél ré­gibb virágport. A romlott virágpornak mérgező hatása van. Ezért óvakod­junk felhasználásától. Gondoskodjunk róla, hogy a mézestészta keveréke ne legyen tíz százalékon aluli és húsz százalékon felüli mennyiségű pót­anyaggal dúsítva. A tejport tehát tíz százalékon felüli mennyiségben ne használjuk a mézestésztában. Az Ilyen eleség mérgező a méhekre. A méhek ugyanis nem rendelkeznek a tejcukor lebontáséhoz szükséges enzimmel. Több külföldi kutató megfigyelte a szójallszt jó hatását a Hasításra, ám az Ilyen eleség rövidíti az etető mé­hek életét. A szójával táplált csalá­dokban tehát sok a fiatal, viszont ke­vesebb az Idősebb gyűjtögető méh. A dohos szójallszt etetése szintén káros. A szárított, cslrátlanltot élesztő használata nem káros. A tisztán, eset­leg nagyobb mennyiségű élesztővel készített mézestészta hamar kiszárad­hat, és értéktelenné válhat. A pótanyagokkal készített mézes­tésztát mindig a Hasítás közelében helyezzük el, hogy a fiatalabb méhek felhasználhassák. Az Idősebb méhek­nek Ilyen eleségre nincs szükségük. Ha Ilyen táplálékban részesítenénk őket ezzel tulajdonképpen segítenénk a noszéma elhatalmasodását. Meg­előzhető ez, ha a mézestésztához Fu­­magillint adagolunk. A pótanyagokkal készített mézestősztát rendszerint ta­vasszal, vagy a nyárvégi serkentés al­kalmával kapják a méhek. Tavasszal a méhek vízszükséglete emelkedik. A kaptárba ezért híg szörpöt adjunk. Rossz Időben az itatás elmulasztása előidézi a vtzhordó méhek pusztulá­sát. A hasznosítható pótanyagok felku­tatása tovább folyik. Ide sorolható például a halliszt, a burgonya, a nyerstej, sőt a tojásfehérje Is. Doktor Vilié megállapításai alapján egy méhcsalád 25—30 ezer állomá­nyának évi vlrágporszükséglete negy­ven kiló. ősszel, telelés előtt legalább nyolc kiló készlettel kell rendelkez­nie a családnak. Hiánya esetén a csa­ládok nyárvégi cukorszörpös etetése hatástalan. Az említett pótanyagok felhasználásával megkezdte a mézes­tészta gyártását a Szlovák Keményítő­gyárak nemzeti vállalata Trnaván. Egy kiló mézestésztát 12,20 koronáért szállítanak. Ezt az SZMSZ alapszerve­zetein keresztül lehet megrendelni, összetétele és forgalmazási ára ked­vező. Tudjuk, hogy a korábban for­galmazott Annika nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért gyár­tását beszüntették. Ezen hibákon okulva az új fehérjetartalmú méh­­eleség fetlehetően Jobb lesz a csalá­dok tavaszt és nyárvégi serkentésére. Időszerű lenne, ha több méhész ren­delne belőle, és néhány családnál ki­próbálná. ANTAL ZOLTÁN Készül a mézestészta a méhek tavaszi serkentéséhez Fotó: S. Krajíoviő A Varroa atkával is... A Varroa atka terjeszkedése egy­re aggasztóbb. A méhésznek tehát bele kell törődnie a vele együtt történő tevékenységbe. Ez ÚJ jelenség a méhészkedésben. Az atka terjedése évente mintegy 10—15 kilo­méter. Аж első atkafertőzést az ország keleti részében még 1978-ban állapí­tották meg, Kassán (Koiice) pedig 1983-ban fedezték fel. Ai atka ilyen ütemben keletről nyugatra sokára ért volna el. Sajnálatos viszont, hogy a fegyelmezetlen méhészek siettették a terjedését, így az atka eljutott as or­szág különféle körzeteibe. Most az a kérdés, hogy miként küzdjünk vele szemben. Ahol évek óta harcolnak ellene, tapasztalatból Is sokat tudnak. Érdemes őket meg­látogatni és elbeszélgetni azokkal, ahol még nem fordult elő atkafertő­zés. Aki kicsit is szivén viseli a mé­hek életét, az mindent elkövet a nem kívánatos élősködő felszámolása ér­dekében. Hála Jár azoknak, akik va­lamilyen védőszert feltaláltak megfé­kezésére. Ogy tűnik, hogy hazánkban a dohánylé oldata, meg az MNK-ban gyártott Varrescens füstölő szalag a legtökéletesebb az atka terjedésének meggátoláséra. Napjainkban a méhé­szek ezeket használják, és elégedet­tek az eredménnyel. Felmerül a kérdés, hogyan méhész­­kedjünk tovább? Kisebb állománnyal vagy nagyobbal? Véleményem szerint a nagyobb állomány mellett kell dön­teni. Ha például húsz méhcsaláddal szándékozok termelni, akkor a tő hordásra csak erős, népes állomány Jöhet számításba. Az atka irtása elle­nére le gyengülnek a családok. Cél­szerű tehát, húsz család mellett tíz tartalékot Is kialakítani, és a fő hordáshoz ezzel erősíteni a húsz ter­melő családot. A Varroa atka felszámolására meg­felelő kaptártfpusokkal sem rendel­kezünk. Az alátét behelyezése a kap­tárba nemcsak télre, hanem egész évben szükséges ahhoz, hogy a mé­hész szütelenül ellenőrizhesse család­jait, és pontos Ismereteket gyűjtsön az atka terjeszkedéséről vagy vissza­húzódásáról. Csak Így tehet haté­kony óvintézkedéseket, ha szükséges. Erre a célra a régi kaptártfpusok sajnos nem telelnek meg. Nyáron az alátét behelyezése élőiről kellemetlen a röpnyíláson. 16 volna, ha az SZMSZ KB alapo­sabban foglalkozna ezzel a kérdéssel is. Szerintem nem annyira szüksége­sek a 800 koronába kerülő kaptárak, még ha jók is. Elég lenne ezekhez külön kaptéraljakat készíteni drót­háló alátéttel és hátulról történő ke­zeléssel, hogy a méhész a szóban forgó alátétet eredményesen elhe­lyezhesse vagy klvehesse. A rendel­kezésre éllő kaptárokhoz külön méz kamrákat ts gyárthatnának, s ha ren­delkezésünkre áll az említett drótháló alátétes kaptár mézkamrával, akkor kész is a méhcsalád jó lakása. Ha egy méhésznek ötven darab B—9-es kaptára van, s egy — kaptár aljat mintegy 100 koronás költséggel be­szerezhetne, az ötvenből 25-öt azon­nal használhatna. Kezdő méhésztár­saimnak azt tanácsolom, hogy mérle­geljék az említetteket. A Varroa atka továbbra ts gondot fog okozni, ml pe­dig méhészkednl akarunk, s erre ala­posan készüljünk fel. SZÁSZAK LÄSZLÖ, méhészeti szakoktató ◄------------------------------------­Telelő méhcsaládok az erdő szélén Fotó: R. Slavik Dr. Deák Gábor rendkívül fontosnak tartja a röpnyílások téli szűkítését Fotó: Kontár Gy. A családok tavaszi fejlesztése Az eredményes tavaszi feflődés, mint már többször is olvashattuk, az előző évi teleléstől függ. Most az át­telelt családok kora tavaszi fejlesz­tését szeretném ismertetni. i A tisztuló kirepülés után, ha erre mód van, március első felében saját készítményű mézestésztéva! serken­tem a családokat. Az eleséget a fész­kek kereteire, túlia zacskókban la­posra sikálva, teszem. A zacskókon keresztben nyolc-tiz mm-es csíkokat hasitok. A méhek így kb. egy négy­­zetcentiméternyi felületen férnek az eleséglíez, és nem szórják szét azt a kaptár fenekén. Nálam a keret feletti takaró, amit már korábban ismertet­tem. centiméternyi vastag lécből ké­szült „ráma1' egyik felére sznlolit le­mezt, a másikra meg dróthálót erősí­tettem. A takarót télre úgy teszem a keretekre, hogy a lemez és drótháló lefelé forduljon, s a keretek és a ta­karó közt körülbelül nyolc-tíz milli­méteres légüres tér keletkezzék. A mézestészta beadásakor viszont meg­fordítom a rámát. Ily módon a kere­tek és a takaró közt mintegy két centiméteres tér van, és az elsimított tészta is ilyen vastagságú. Olykor felülről melegebhen takarok és a ki­járó nyílást is szűkítem, amennyiben az időjárás nem kedvez a folyamatos kirepülésnek. Amióta virágpor gyűj­téssel is foglalkozom, a mézestésztát 10 százalék erejéig finomra őrölt vi­rágporral is dúsítom. Nem kell sem tejport, sem élesztőt, sem pedig szója­­lisztet keverni a készítménybe. A no­széma elkerülése céljából viszont Fu­­magillint keverek a mézestésztába. A vlrágporos és gyógyszeres mézes­tészta kitünően serkenti a családokat a Hasítás lendületesebb kiterjesztésé­ben. Ha az időjárás az első adag mé­zestészta elfogyasztása után továbbra is kedvezőtlen, és szükségesnek tar­tom a fiasftás nagyobb méretű növe­lését, jó takarással, két hét múlva újabb mézestészta-adaggal serkentek. Célom, hagy korán tavasszal, március közepétől április közepéig az áttelelt családokban kedvező hőgazdálkodás­sal támogassam a Hasítás terjedését, vagyis a fejlődést. Ily módon a Hasítás terjedelme április közepére elérheti a 70—80 négyzetdecimétert, a keretek mindkét oldalán. Ilymődon segíthetjük elő a családok fejlődését. Májusban szüksé­ges ez ahhoz, bogy a családok ne csak az akácra, hanem a repcére is termelő erőben legyenek. A családok bővítését az alábbiak szerint befolyásolom: az átlagban 8 keretre szűkített telelő családokat a gyümölcsvirágzás után 2—3 napra egy-egy mülépes kerettel bővítem, hogy sok fiatal méhhel rendelkezze­nek, s ugyanakkor segítsem építő hajlamukat is. Ez akkor esedékes, ha már nektárt Is gyűjtenek. Kedvezőt­len időben viszont cukorszörppel ser­kentek. Szeszélyes időben míílép he­lyett zsemlyeszfnfi lépes keretet adnk be, hogy az anya mielőbb bepetézze. Ha az időjárás kedvező, akkor a be­adott mfilépet a családok két-három napon belül kiépítik, s az anya eze­ket bepetézi. A Hasítás terjedelmét ily módon mintegy 30—40 négyzetde­­ciméterrel növelhetem. Megfigyelő seim elánján a méhanyák többsége olykor naponként 1200—1300 petét is rak, és a családok, a gyümölcsvirág zás, második szakaszában elérik a kí­vánt erőnlétet. Amennyiben az időjárás az első műlép kiépítése és bepetézése után is kedvező, a gyümölcsvirágzás máso­dik harmadában további műlépokkei hővítek. A beadott műlépeket, esetleg lépes kereteket, küzvetleniil az utolsó befiasitott keret mellé helyezem. Az anya ugyanis a fiasításos lépek külső oldalát hamarább petézi be, s a mé­hek ott építik ki legjobban a műié­­pet, nem pedig a fészek közepén. Ezt a terjeszkedés ösztöne befolyásolja. Amennyiben a műlépes vagy a kiépí­tett kereteket bővítésre a fészek kö­zepébe tenném, ezzel tulajdonképpen kárt okoznék. Ha a fészek bővítését hzvös éjszakák követnék, a családot a fejlődés szakaszában tulajdonkép­pen kétfelé választanánk a középre beadott keretekkel. További fészek-bővítéskor a család Hasítása még az előbbinél is kiterjed­tebb. A táplálást már sok fiatal méh segíti, hiszen bőségesen rendelkezé­sére áll a jő minőségű virágpor, meg a korán begyűjtött nektár. Előfordult, hogy április végén, május elején a családokban $200 petét számláltam naponta. Ilyen teljesítményre persze csak kiváló tulajdonságokkal rendel­kező családtól felnevelt fejlett, fiatal anyák képesek. Ezért fontos a méh­anyák tervszerű, vagyis kétévenkénti cserelése. Kísérleteim során azt tapasztaltam, hogy amennyiben a család fészkét nem szűkíteném, s mind a tfz keretet benthagynám télre, akkor a hőgazdál­kodás tavasszal is kedvezőtlenül ala­kulna, tehát a családok Hasítása és népessége nem érné el a várt szintet. Hasonló hibát több méhésznél Is meg­figyeltem. A szűkítetlen családok ese­tében gyümölcsvirógzás után 12—15 nappal elodázédott a fejlődés. Ez tu­lajdonképpen egy fél nemzedéknyi állomány. A kiesést a családok nem tudják behozni. A termelő fejlettséget csupán az akácvirágzás közepe tájára érbeti el a család, akkor pedig már késő, mert a repce kihasználására is képtelen a család. VICZÉN ISTVÄN méhészeti szakoktató Értesítjük a tisztelt méhésztársa­kat, hogy a beküldött viaszból meg­rendelésre 10,— koronáért, — son­kolyból pedig kilónként 12,— koro­náért |ó minőségű mfilépet készí­tünk. s azt kívánatra fertőtlenítjük. A mólépet megrendelés szerinti mé­retre vágjak, s ha partnereink kí­vánják foszfnrral feljavítjuk, hogv a méhek egészségesen szaporodja­nak. A viaszt és a. sonkolyt, s a meg­rendelési az alábbi címre küldjék; Výrobňa medzistiennk 991 06 Zelovce

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents