Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-03-12 / 10. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1983. március 13. 8 m bI UlJu 9 LfíS a fl Nagy Éva Az alábbiakban a Gútal (Kolárovo) Magyar Tannyelvű Alapiskola azon tanulóit mutatjuk be, akik a mező­­gazdaságot választották. ■ Nagy Éva az ifjúságfalval (Dedi­na Mládeže) gyer­mekotthon lakója. Értelmes beszédű, rendszerető kis­lány. Fiatal kora ellenére az élet megtanította őt ar­ra, hogy reális ké­pekben gondolkoz­zon, becsülje azt, amit a társadalom s környezete nyújt számára. Éva (gy szólt önmagáról s a jövőről: — A gyermekotthonban és az isko­lában egyaránt jól érzem magam. Olyan emberek vesznek körül, akik ha kell segítséget nyújtanak. Életem komoly fordulópontját Jelentette a pá­lyaválasztás. Ügy döntöttem, hogy ál­latgondozó leszek, mivel nagyon sze-' retem az állatokat. A Karval (Kravany nad Dunajom) Mezőgazdasági Szak­tanintézetben tanulok tovább. — Közelebbről is ismered szakmád feladatait? — Hogyne. Egyik barátnőm, Né­meth Kati is ezt a szakot végzi, sokat mesél a tanulásról és a szakgyakor­latokról. Éva az Iskola befejezése után a gú­tal szövetkezetben kíván dolgozni. Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) származású, de ehhez a vidékhez fű­zik az emlékek, itt szeretne élni... ■ főzetik Gizella szintén az ifjú­­ságfalval gyermekotthon lakója, s ba­rátnője. Nagy Éva útját választotta. — Én annak Idején otthon, Ormo­kon (Ivanovo) közvetlen kapcsolat­ban voltam a gazdasági állatokkal. Két nővérem az állami gazdaság fejő-Jozeiík Gizella nője, s gyakran segítettem nekik. Al­moztam, etettem, fejtem. Korosztá­lyomból kevesen dicsekedhetnek az­zal, hogy a kézi és a gépi fejést egy­aránt ismerik. — Vannak olyan foglalkozások, me­lyek iránt nagy az érdeklődés. Téged nem v vonzottak ezek a divatszak­mák? — Én úgy érzem, hogy ma már a me­zőgazdasági dolgo­zókat is mindenütt megbecsülik, maxi­málisan gondos­kodnak róluk. Itt megmutathatja az ember, hogy mit tud, mivel a jutal­mazás ma már az elvégzett munka után történik. ■ Szabó Sándor a gépek szerelme­se. Egy Gúta melletti településen, Nádszigeten (Veľký Ostrov) él. Szülei a mezőgazdaságban dolgoznak, így alkalma nyílt a korszerű mezőgazda­­sági gépek megismerésére. Beszélgetésünk folyamán megemlí­tettem, hogy ennek a szakmának árnyoldalai is vannak, mivel télen van a legtöbb dolga a szerelőnek. Az eddig balkszavfi gyerek — ez ügy védelmében — szinte felkiáltott: — Ah, falusi srác vagyok én, egy kis hideg Igazán nem vág földhöz. Meg aztán, tudja milyen felszerelt műhelyekkel rendelkeznek ma a szö­vetkezetek? El sem hiszi... — Voltál mér ilyen műhelyben? — Hogyne, többször is. A bátyám Is gépesítési részlegen dolgozik mint technikus, fgy módon volt látni a ko­molyabb generál javításokat Is. — Milyen gépek állnak hozzád a togközelebb? — Nagyon szeretem a nagy gépe­ket: a bulldózert, a traktort, a kom­bájnt és a kamiont. Nagy öröm lenne számomra, ha hivatásos gépkezelő­ként én Is felülhetnék Ilyen gépre. És az Is nagyszerű érzés lesz majd, ha a gépemet képes leszek magam karban­tartani. Szabó Sándor az ögyallal (Hurba­novo) Mezőgazdasági Szaktanintézet­ben folytatja tanulmányait, annak ér­dekében, hpgy egyszer majd kiváló gépkezelő és gépjavító váljék belőle. ■ Forró Erzsébet olyan élvezettel beszélt a kertről, a növényekről, hogy néhány mondat erejéig érdemes idéz­ni szavait. — Kiskorom óta kísérletezem a szobanövényekkel, de kinn a kertben is kedveltem az „érdekességeket“. Tavaly például egy utcabeli nénitől olyan magot kap­tam. amelyből dísz­­kukoricák nőttek. Talán ^nevetséges, de mindennap ki­mentem a kertbe és megnéztem, hogy klbújtak-e növénykétm a föld­ből. Persze a leg­boldogabb akkor Forró Erzsébet voltam, amikor a pöttömnyi kukori­cán megjelent a kalász. — Amint hallottam, kertésznek ké­szülsz. Milyen elképzeléseid vannak erről a szakmáról? — Hát a kiindulópont az, hogy gú­tal házunk kertjében nagyon szeretek dolgozni, édesanyámtól ezzel kapcso­latban már eddig Is nagyon sok Isme­retet szereztem. Fóliánk van, de gyü­mölcsöt Is termelünk. így nem kez­dem ismeretlenül a kertészettel kap­csolatos tanulmányaimat. Zárszó helyett k!vén|uk a fentiekben bemutatkozó fiataloknak azt, hogy jövendőbeli mesterségükkel kapcsola­tos kívánságaik — egész társadal­munk hasznára és örömére — telje­süljenek. KALITA GABOR (A szerző felvételei) Г A beíratás ürügyén A Fülekl (Fifakovo) Magyar Tannyelvű Alapiskolában 1983. január végéig Íratták be a szülők iskolaköteles gyermekeiket az első évfolyamba, ősszel 110 kisdiák kóstol bele a tudás fájának gyümölcsébe, de vajon mi­lyen feltételeket tud biztosítani az Iskola számukra? — Négy osztály Indítását tervezzük — mondta Fehér Zoltán igazgató —, s ami a legfontosabb, a tanítást meg tudjuk oldani egy váltásban. Ezenkívül 62 elsős szá mára van hely a napköziben, s étkeztetésük Is biztosí­tott. A kis nebulók új tankönyveket kapnak, a tananyag lényegében változatlan. Átfogóbb módosítást 1984-ben várunk. — Mi okoz gondot? — A rendelkezésünkre álló adatok szerint a jöven­dőbeli elsősök egynegyede nem járt óvodába. Ezek többsége cigányszármazású. Ez nagy hátrány, mert tanítóink erőfeszítése ellenére, ezeknek a gyerekeknek az egy része meg kell hogy ismételje az első osztályt. Sajnos változatlanul megoldatlan az Iskolatej akció is. Sem a tejüzem, sem pedig a pékség nem tudja biztosí­tani a rendszeres és Időbeni szállítást. — A szülők sajnos nem használják ki az iskoláskor előtti Időt arra, hogy gyermekeikbe tudásvágyat oltsa­nak, s ne az Iskolától való félelmet — fejezte be nyilat­kozatát az igazgató. TARI BÉLA Mindenevő Hízóka Bukfenc, a szőrgombolyag kts pulikutya És Cézár, a karcsú, Izmos farkaskutya ROftOkmuzsafon sétálgatott a kertek alatt. Éppen a cse­resznye fasoron poroszkál­­tak a maforság jelé, ami­kor hívogató röfögés ütötte meg a fülüket. — Nézzük meg a kőmáli .— ajánlotta Bukfenc. Hát érdemes ts volt. Ak­kora disznó hasalt egy kö­zeli portán az Ólban, hogy vízilónak ts mutogathatták volna az állatkertben. ■— Mindenevő Hízóka va­gyok — mutatkozott be. — Hallottam már rólatok, Itt vagytok az üdülőben a kts­­gazdltokkal. Rólam meg el­feledkeztek. Ogy marja a gyomrom az éhség, mintha farkas ütött volna benne ta­nyát. S a gazdám, kt tudja, merre fór. Nem kérnétek nekem egy vödör moslékot Bandi bácsitól az Üdülőben1? Egy félóra sem telt h-':, a két kutyus a nyakán át­vetett rúdon egyensúlyozva vitte a vödör moslékot Hí­zókának. Az éhes disznó pil­lanatok alatt eltüntette az eledelt. Bukfenc szemlélget­­te a nem mindennapi há­jast, aztán így szólt: — Veszélyes így kthtznt, hamar elér a disznótor. — Engem ugyan nemi — nevetett Hlzöka. — Volt Itt egy Hömbölgö nevű sertés, azt, Igen, azt hamar levág­ták. De engem nem! En cso­dadisznó vagyok. Azzal felemelt az oldalán egy táskafedél-szerü lebenyt. Hát uram fia egy négyszög­letes üregben finom szagú kolbász tekeredett ott. A másik három üregben pedig hurka, disznósajt és papri­kás szalonna volt. — Miért kellene engem levágni? — mondta Hízóka. — Hisz folyamatosan ellá­tom a gazdámat minden föl di föval. Azzal Bukfencéket ts megkínálta mind a négy üregből. — Amint eszem — foly tolta —, úgy nő bennem a kolbász és a többi finomság, egy élő mészárszék vagyok. Azóta Bukfencék minden nap kiballagtak egy vi őr moslékkal Mindenevő Hízó­­kához. Jutalmuk nem ts ma­radt el, a csodadlszná jól tartotta őket finomságaival. Nem csoda, hogy emlegetik a röftökmuzsafl szép napo­kat ... ÄTÄNYI LÄSZLÖ Gyermekhumor Nyelvórán felszólítják az osztály „álmodozóját": — Mondj fiam egy gyűjtőszót. — Postaláda. öcsi harmadikos, első al­kalommal vakációzik a nagy­bátyjánál. A nagybácsi ked­ves csodábogár-ember, töb­bek közt régi cserépedénye­ket gyűjt, öcsi egyszer vé­letlenül ledönt egy korsót a polcról, ami darabokra tö­rik. A nagybácsi beszalad a zajra és dühös keserűsrg­­gel mondja: — Édes fiam, ez egy XVII. századból valé korsó volt! ... öcsi megkönnyebülten fel­­lélegztk: — Ja], és én még azt hit­tem, hogy új. • • • Földrajzórán a tanár kör­kérdést Intéz a kerekekhez, próbálják meg elmondani, milyen lehet az őserdő. P;­­ler Is jelentkezik: — Az őserdő olyan erdő, ahová emberi kéz még nem tette be a lábát... • • • Két fiú beszélget: — Anyukám azt mondta, hogy ml a tyúkokkal fek­szünk és e tyúkokkal kelünk, mert az az egészséges. — Nálunk ez lehetetlen, nincsenek tyúkjaink. kelte nyugta kelte nyugta NARUIUS 1 6. p. 6. p. 6. p. 6. p. Március 14 Hétfő MATILD !1 MATILDA i [ 6 01 17 47 8 22 17 28 Március 15 Kedd KRISTÓF i, SVETLANA 11 5 59 17 49 6 44 18 34 Március 16 Szerda HENRIETTA <» BOLESLAV , • 5 57 17 50 7 04 19 42 Március 17 Csütörtök GERTRÜD i! ĽUBICA i, 5 55 17 52 7 25 20 52 Március 1B Péntek SÄNDOR, EDE i EDUARD !l 5 53 17 53 7 48 22 04 Március 19 Szombat JÓZSEF i1 JOZEF J 5 51 17 54 8 15 23 17 Március 20 ; Vasárnap KLAUDIA i VltAZOSLAV 11 5 49 17 56 8 46 — Amíg a gyógyszer hatni kezd Ahhoz, hogy egy gyógyszer ha­tását kifejthesse, fel kel szívódnia, és a vérkeringés útján el kell jut­nia a „tetthelyre“. Ezért csak e vízben és a szövetnedvekben vagy az emésztőnedvek hatására oldódó anyagok hatnak. A felszívódás lassítható érszű­­kltőkkel, de az alacsony hőmér­séklet ts gátló tényező. Erre akkor van szükség, ha tartősabb helyi hatást (pl. érzéktelenítéstl aka­runk elérni. Ha szájon keresztül (orálisan) alkalmazzuk a gyógyszert, a fel­szívódás már ott megindul, de csak csekély mértékben. A nyelv­ről viszont az oldatok, a nyelv alól pedig a porok is elég gyor­san felszívódnak. A gyomorban csak a zsíroldé­­kony anyagok szívódnak fel, mert a gyomor nyálkahártyáját egy zsír­­fehérje gát védi. A vékonybelet bolyhal és hen­­gerhámja különösen alkalmassá teszi a felszívódásra. A bélmozgás ts sokat segít. A hatóanyagok in­nen a májba, majd a nagyvérkör­be jutnak. A máj sok anyagot megköt és hatástalanít. Ennek el­kerülésére használják a végbélkú­pokat, mert a végbélben felszívó-ÍEIESZTBEJTIÉIY i »аЕШЯкишшшветюяймгав VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben Marx Károly egyik gondolata van el­rejtve; a gondolat első része. 12. Csí­ráztatott árpa. 13. Folyó Kanadában. 14. Mederben van! 15. A gondolat be­fejezése. 16. Rag. 17. Tantál. 18. El­kedvetlenít. 20. In­dulatszó. 22. Kljtö­­töhíd. 24. Város Belgiumban. 25. Göngyöleg. 27. Mu­tató névmás. 28. Az lttrium és a rá­dium jele. 29. Kö­zép-amerikai ál­lam. 31.... ipso. 32. Elek, Antal, 33. Amur menti tunguz néptörzs. 34. „A“ fa koronája. 38. A szépség Iránti ér* zék. 38. Szájré­szem. 40. Dán fes­tő. 41. Építkezési anyag. 42. Zörej kezdete. 43. Vlsz­sza: szorító érzés. 45. Sütő — népie­sen. 48. Nőt név. 48. Kecske szlová­kul. 49. Kérést kifejező. 50. Kötőszó. 52. Indulatszó. 53. Bálvány. 54. Néma béna. 55. Latin elöljáró. 58. Képző. 80. Amerikai feltaláló. 63. Régi ezüst­pénz (ék. h.J. 65. Üres beszéd. FÜGGŐLEGES: 1. A gondolat má­sodik része. 2. Az Amazonas mel­lékvize. 3. Hiányosan hűl. 4. Vám­hivatal alkalmazottja. 5. Szúrós szagú folyadék. 8. A kén és az ezüst vegy­­jele. 7. Mesében vanl 8....-Ovanesz­­jan, szovjet atléta. 9. Romlott zsira­dék. 10. Irány. 11. Ész (ék csere). 19. Üdítő Ital. 21. Korszak. 23. Személyes névmás. 25. A láb alsó felülete. 26. Bátor nő. 29. Költemények. 30. „A“ levegő. 33. Kevert szag. 35. Motívum. 36. Saját kezűleg. 37, R. R. Y. A. 39. ľ dott anyagok a máj megkerülésé­vel jutnak a szervezetbe. A tüdő nagyon Jő felszívást biz­tosít gázok esetében, mert nagy a felszíne és bő a vérellátása. A bőrön át is történhet a fel­szívódás, bé? védőrétege akadá­lyozza a vizes és a sóoldatok be­jutását. A védőréteg esetleges le­­oldása például benzinnel, a vtzes oldatok felszívódását is lehetővé teszi. Általában helyi hatások el­érésére alkalmaznak kenőcsöket és pasztillákat. A felszívódott gyógyszert a szer­vezet átalakítja (metabolizmus). Ez lehet előnyös (így válik hatá­sossá) vagy hátrányos (mérgezői. A gyógyszereknek nemcsak a felszívódása, hanem a kiürülése Is fontos tényező. Az orvosságok nagy részét a vese választja ki, s a vizelettel távozik. A gázok és az illóolajok a tüdőn át, egyes gyógyszerek pedig az emésztőcsa­tornában, a májban és a bőrön ke­resztül távoznak. A gyógyszerbatás erőssége és tartóssága az alkalmazott adag nagyságától függ. Ezt jelentősen befolyásolják a felszívódási és ki­ürülés! viszonyok Is. A lassú tái vozás a gyógyszer megismételt adagja) miatt kumulációhoz (ösz­­szegezfidésre) vezethet, ami mér­gezést okozhat. , L 1L 3 4 5 6 z i Ö 9' LO u > o. ti i v 14 S 15 Ш Щ 11 18 19 Шаяй - 'f 21 h 24 ■ * 26 Ш L 2B Я m JO u 1 1 32 1« Я я Ш 34 33 L I Yl “ * B 38 P 40 • Ш 42 M L m To 46 47 ш m bő , n H _j 1 _ * 54 ■ 55 54 P ... N 58 59 éo _Aj 61 m 0 64 R á. Í5 Jövö. 41. Pamlag. 44. Kihalt futó­­madár. 45. Kaszáló. 47. Argon. 49. Ausztráliában honos erszényes em­lős. 51. Tasmania része. 53. Vissza­­hajtl 56. Nyakprém. 57. Azonos be­tűk. 59. Menyasszony. 61. Indium. 62. Inga közepe. 84. London peremei. Beküldendő a vízszintes 1., a füg­gőleges 1., valamint a vízszintes 15. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 7. számában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: Ki többet költ, mint a jövedelme, ha­mar szegénységre jut. Nyertesek: Hervay Mária, Duna­­szerdabely (Dunajská Streda), Darázs Veronika, Pered (TeSedikovo), Bástby Agnes, Szaléc (Slanec).

Next

/
Thumbnails
Contents