Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-03-12 / 10. szám
• A tévai (Levice) járásban eredményesen tevékenykednek a postagalambtenyésztők. A hat szakosított klubba tömörülő tenyésztők összesen húszezer postagalambot nevelnek, melyek közül kilencezer már versenyképes. A járás egyik legeredményesebben működő klubija Ipolyvisken (Vyškovce nad Ipľom) található, ahol a postagalambsportot kerek harminc évvel ezelőtt Anka Lajos, Sllle János és Anka József honosította meg. A klubnak ma 18 tagja van, közülük többen (pl. ÍTuhárszky Ferenc, Báli Lajos, Kádas! Ilona, Kovácsik Ernő, Bondor József, Németh Géza) értékes díjakat nyertek a rendszeresen látogatott hazai és külföldi kiállításokon és versenyeken. A siker láttán a fiatalok Is egyre behatóbban érdeklődnek a postagalambsport Iránt, tehát lesz kinek folytatni a harmincéves hagyományt. (Belányi J.) • Nem tudom, másutt hogy van, de nálunk, Szőgyénben (Svodín) főleg a nyugdíjasok foglalkoznak nyúltenyésztéssel, A felvásárlást már tíz éve Koncser János szervezi, persze a felesége közreműködésével. Tőlük tudom, hogy 1972-ben mindössze 280 kilogramm élőnyulat kapott a Branko az itteni tenyésztőktől, a múlt évben pedig 12 ezer 453 kilogrammot szállíthattak el, több mint negyed millió korona értékben. Többen mondják, hogy nagyobb is lehetne a kínálat, ha végre fölemelnék a fölvásárlást árat, ahogy annak Idején kilátásba helyezték. (Hinzellér L.) О A Szlovákiai Kisállattenyésxtők Szövetségének nádszegi (Trstlce) alapszervezeto megtartotta értékelő taggyűlését. Gombos Ödön, a 78 í' t számláló szervezet elnöke beszámolójában mindenekelőtt arról szólt, hogy végre sikerült megalakítaniuk az ifjú kisállattenyésztők klubját. Jól dolgoztak a nyulászok, akik tavaly 3254 pecsenyenyulat értékesítettek. A legjobbak közül legalább Győri Rafael, Erdélyi Béla és Keszl Erzsébet nevét hadd említsük meg. Ami a további jó munkát szavatolja: az idén Is rendelt az alapszervezet fajcsibéket, megint lesznek szakelőadások, tanulmányutak és kirándulások. Ami viszont dicséretet érdemel: az alapszervezef tagjai gondozásba vették a kultúrház körüli parkot, és 580 óra társadalmi munka elvégzésére tettek ígéretet a szövetkezetnek, (Győri íj Aki nyulat akar tenyészteni, annak idejekorán döntenie kell afelől, hogy hol helyezi el az állatokat, tehát milyen tartási módot választ. A szabadtartás igen primitív, külterjes módszer, melynél ráadásul a betegségeket is igen nehéz megelőzni. Ilyen tenyésztésre csak a legigényteienebh fajták alkalmasak. A szovjet kutatók a kis csincsillával kísérleteztek a huszas évek közepétől 1940-ig I vadaskertek). A rekeszben tartás a ketreces és a szabadtartás kombinált módja, amikor a ketrecek elé drótszövctből kifutót, úgynevezott rekeszt építünk. Persze, a drótszövetet legalább 50 cm mélyen a földbe kell süllyeszteni, nehogy a nyálak kikaparják a kerítés alját és megszökjenek. Ilyen környezetben főleg a nőstényeknél szokott előfordulni, a vemhesség idején, hogy földalatti vackot készítenek maguknak, mint az üregi nyúl. Ha ezt a tartási módot választjuk, akkor a nősténynek 2X3 méteres, a tenyészbaknak pedig 2X1 méteres rekeszt építünk. A drótszövet lyukbősége maximum 2X2 cm-es lehet. A fiókákat 12 hetes korig hagyjuk az anyjuknál, majd nemek szerint különválasztva, más rekeszekbe kerülnek. Egy fiókára 2 négyzetméter alapterületet számítunk, s huszonöt férőhelyesnél nagyobb rekeszeket semmi esetre ne készítsünk. A rekeszben kap helyet a ketrec, amely szükség esetén védelmet nyújt az állatnak. A ketrec teteje jól szigeteljen, hogy az esővíz ne juthasson he az állatszállásra, ugyanakkor leemelhető legyen, hngy fialás után ellenőrizhessük az almot. A tárgyalt tartási mód előnye, hogy edzettebb, ellenállóbb nyulakat nyerünk, s Jobb lesz a prém minősége is. Hátrányként említhető, hogy nagyobb a betegségek terjedésének valószínűsége (pl. myxomatózis), az állományban esetleg kárt tehetnek a ragadozók, gyengébb lesz a bús minősége és a munkát sem lebet gépesíteni. Ilyen módszerrel a prémjükért tar-Kezdő nyulászoknál tott állatokat érdemes tenyészteni vagy a tuvóbbtartásra szánt növendékeket, hogy edzettebbek legyenek és jobb kondíciót érjenek el. A ketrecben (ólban) való nyúltartás napjainkban is a legelterjedtebb. A legtöbb nyulász többszintes ketrectüinbben tartja tcnyészállományát. Háromszintesnél magasabb ketrectömböt nem ajánlatos építeni, mert az ilyen létesítményt nehéz kezelni, takarítani stb. Ugyanakkor az egyszintes tömböt is célszerű legalább harminc-negyven centiméteres lábakra állítani, hogy jobban hozzáférjünk, s ne kelljen nagyot hajolni. Arról már Rém is beszélve, hogy az ilyen építmény valamivel jobban védi az állatokat a kutyáktól. A ketreceket mindig úgy építsük, hogy védelmet nyújtson az állatállománynak (időjárás, kutyák, ragadozók stb.), de a nyulak se szökhessenek meg belőle. Az állatszállás legyen könnyen kezelhető, világos, helyesen (ájolt. Legjobb, ha a ketrecek keleti vagy délkeleti irányba néznek, mert így a nyulaknak mindig védelmet nyújtanak a hideg északi, illetve a nedves nyugati légáramlat ellen. Ha nem lehet fa alá vagy fal közelébe állítani a ketrectömböt, építsünk rá jól kinyíló tetőt, hogy legalább az árnyékolja be a ketreceket. Az ólat a porta legcsöndesebb részén helyezzük el, hogy lehetőleg semmi ne zavarja az állatok nyugalmát. Az állandó zajhoz (monoton motorzúgás, fűrésztelep zaja stb.) a nyulak hozzászoknak. viszont a hirtelen zaj (kntyangatás, szárnyasok riadalma stb.) nyugtalanítja az állományt A vemhes anyáknál könnyen vetélést, a szoptatós nőstényeknél tejbozam-csökke□ást idézhet elő a zajos környezet. A ketrectömb buzatmentes helyen álljon, mert a nyulak ’A padozatok fajtái: í — dupla padló, szigetelőréteggel; 2 —■ rácspadló; 3 — kombinált padló; i — kombinált padló kihúzható ürülékfelfogóoal kimondottan érzékenyek a huzatra, hamar orrhurutot kapnak. A beteg állatok előbb csak tüssziignek. később fehér váladék jelenik meg az orruk alatt. S végezetül: a nyúlketrecet ne tegyük közel az ablakhoz, mert a nyúltelep (vizelet, trágya) elég bűzös. Miből készüljön a nyúlketrec? Bármilyen rendelkezésre álló építőanyagból készülhet, de legjobbnak mégis a fa nevezhető. A deszkaketrec jó hőszigetelő, károsodás esetén az egyes elemek könnyen cserélhetők, s építéskor nem okoz gondot a kívánt alakzatok kivágása, kialakítása. Olcsó is, hiszen széldeszkából építhető. I TELEPADLÓ, rAcspadlű? A hagyományos ketrecekben telepadló van. Ezt gyakran kell tisztogatni, mert a felhalmozott nyúltrágya gyorsan erjedni kezd. az elhanyagolt ketrecben az állat húsa vizeletszagúvóválik, és a nyúl közérzete is romlik, hiszen a trágya bűze izgatja a nyúl szaglószervét. Es természetesen a szőrzet is mindig piszkos az ilyen ketrecben, ha nem takarítunk rendszeresen. Ha már telepadlót készítünk, legalább púba fából való legyen, mert a kemény fa — főleg a nagy testű nyulaknál — könnyen talpfekélyt okoz. Legjobb, ba dupla padlót készítünk, s a kettői szigeteljük. Az ilyen padlót hátul 8—10 cm-rel kiengedjük, és kis esést adunk neki, hogy a vizelet ne az ólon csurogjon végig. A rócspadló. Igen előnyös találmány, de ilyenkor feltétlenül két padozattal kell számolni. A fölső padló fából, drótszövetből, az alsó (ez kis eséssel készül) ugyancsak fából, bádogból, fémből stb. készülhet. A lécből kialakított rácspadló 2,5 cm-es lécekből készül, melyek között 1,5 cm távolságot kell hagyni. A drótszövet 3,15 mm-es drótból és 20 X 20 mm и lyukbőséggel készülhet erre a célra. Az alsó padozatnak 8—10 cm esést kell adni és hátul a padlót 6—10 cm-vel ki kell vezetni, sőt, legjobb kis csatornát erősíteni rá, hogy elvezesse a vizeletet és az ürüléket. A vizelet elvezetésére szolgáló padozatot és csatornát időnként meg kell tisztítani. Ha ilyen ketrectömböt építünk, nyulaink tulajdonképpen mindig száraz, egészséges környezetben fognak élni. s minimumra csökken a kokcidiózis veszélye is. Arra azonban ügyelni kell, hogy a rácspadlóval ne legyük huzatossá az ólat. Kombinált padlóról akkor beszélünk, amikor a padozat első háromötöd része telepadló, a hátsó kétötöde pedig rácspadló. Sokan mondják, hogy ez a legjobb megoldás, mert kiméli az állatok lábát. Farkas Ottó A perbetei (Pribeta) Sipos János kertjében készült felvétel tanúsítja, hogy a jó táperóben lévő földben akár lugasszerűen is nevelhetjük a paprikát. Hogy mikor nevezhetjük a földet jó táperóben levőnek, arról szakrovatunk második oldalán szólunk Fotó: —bor A gyors ütemű városiasodás következtében gigantikus lakótelepek nőnek fel a kiskertos házak helyén, s szűk teret szabnak az ott élő embereknek. Ilyen feltételek mellett az állatbarát-mozgalom lehetőségei is szerényebbek. Csnpán a szerencsésebb kerttulajdonosok foglalkozhatnak nyulak, nutriák. galambok, esetleg baromfi tenyésztésével, a többség négylábú vagy szárnyas kedvenceivel, illetve akváriami halakkal osztja meg a lakását. Az utóbbi években a városi lakosság körében egyre nagyobb teret hódítanak a kecses, színben és formában mutatós exotikus macskák. Persze a nem kevésbé szép házimacska is nagy közkedveltségnek örvend. A macskatenyésztők száma főleg nagyvárosokban olyan mértékben növekedett^ hogy a kisállattenyésztők helyi szervezeteinek keretén belül szakosított klubok létesültek. 1 Saláta peronoszpóra. Elsősorban a fejes salátát károsítja, de megtámadhatja az endíviát, a cikóriát, az articsókát, sőt, a fészkesvirágú dísznövényeket Is. A szabadföldi is a hajtatóházi salátát egyaránt fertőzi. A beteg növény leveleinek fonáki részén fehér színű bevonat jelenik meg. Meleg és csapadékos Időjárás (környezet) esetén a bevonat átterjed a sziklevelekre is. A leveleken szabálytalan alakú, világoszöld, később A saláta betegségei sárgába váltó foltok jelentkeznek, a fertőzött levél elszárad, nedvesség hatására megrothad. Védekezés: a beteg növényeket gyűjtsük össze és égessük el, növénvt maradványokat ne hagyjunk hátra, az íivegház földjét gőzöléssel vagy vegyszerek segítségével fertőtlenítsük. A vegyszeres növényvédelemben Dithane és Perozin gombaölő szereket használhatunk. Salátarozsda. Késő tavasszal vagy nyár elején a növény leveleinek színén kerek, különböző nagyságú — sárgás szegéllyel övezett —, narancssárga foltok jelentkeznek. Ugyanakkor a fonáki részen sárga vagy narancsszírű 8—13 mm átmérőjű, kiemelkedő kerek foltokat figyelhetünk meg. Vegyszerek utón csak végszükség esetén nyúlunk (Dithane, Perozin), de akkor is nngyon ügyeljünk a kötelező élelmezés-egészségügyi várakozási idő megtartására. Szürkepenészes rothadás. Az üvegházi késő őszi és téli növényállományra a legveszélyesebb. A salátát mlndon fejlődési időszakban megtáraudja, miközben a fiatal növényekben tesz legnagyobb kárt. A szik alatti szárrészeh barna, rothadó foltok jelennek meg, a palánta kidől és szürke bevonat kialakulása közben elpusztul. Előbb a gyökérnyaki rész indul rothadásnak, majd a kór — szürke, porszerű bevonat kíséretében — átterjed a levelekre. Az idősebb növényeket a külső leveleken támadja meg. Védekezés: betakarítás után gondosan gyűjtsük össze és égessük el a növényi maradványokat, a növényházak talaját, valamint a melegágyl kereteket fertőtleníteni (formalin) kell. Vetés előtt a magot csávázzuk (Dithane). A fogyasztásra termesztett salátát nem tanácsos vegyszerrel kezelni, mert szinte lehetetlen megtartani a kötelező, 21 napos élelmezésegészségügyi várakozási időt. Ezzel szemben a magszaporítő növényzetet megpermetezhetjük (Fundazol). Fehérpenészes rothadás. A gyökérnyaki részen nedves, vattaszerű bevonatta] borított, fehér foltok keletkeznek, melyek gyorsan terjednek s egykettőre körülfogják az egész nyakat. Később átterjednek a külső és belső levelekre. A beteg levelek fonnyadnak, elfekszenek a földön és elrothednak. A bevonatban sok-sok apró, szabálytalan alakú és különböző méretű csomó keletkezik. Védekezés: a beteg növényeket és növényi maradványokat gyűjtsük öszsze, semmisítsük meg. Mivel a vegyszeres kezelés nem elég hatásos, hőkezeléssel fertőtlenítsük a földet. (szíj A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének bratislavai szervezete hét évvel ezelőtt alakitatta meg a macskatenyésztők klubját, melynek a közelmúltban megtartott évzáró taggyűlésén örömmel nyugtázhatták, hogy az állatbarátok száma tizenötről ötvenre gyarapodott. Ma hatvanhat törzskönyvezett cirmost tartanak nyilván. A bő választékban a hosszúszőrú perzsa és a birmat macskák különböző változatai dominálnak. Szerényebb képviseletben rövidszőrű sziámiak, kartúzi és orosz kék fajták is előfordulnak A klub irányítja a törzskönyvezett fajtatiszta macskák tenyésztését, szaktanácsot nyújt a tagaknak, kiállításokat rendez és felbecsülhetetlen társadalmi szerepet tölt be azáltal, hngy közelebb hozza egymáshoz az elidegenülö városi embereket, s népszerűsfti a természet szeretetét és védelmét. A klub múlt évi tevékenységében messzemenő minőségi fordulatot jelentett az 1. nemzetközt raauskakiállítás megrendezése, amely óriási visszhangra talált. Két nap leforgása alatt 12 ezer látogatója volt a nemzetközi szinten is elismerést érdemlő, színvonalas bemutatónak, amely a tagság áldozatkész tevékenységéről, szakértelméről, s jó szervezőmunkáról tanúskodott. Egy-egy kiállítás sikere létfontosságú a klub eredményes tevékenységéhez, hiszen ez a fő bevételi forrás a további rendezvények szervezéséhez. A tavalyi bemutató 32 ezer korona nyereséget jelentett a klubnak. Nem csoda, hogy az új feladatok előterében az 1984-re tervezett, II. nemzetközi macskakiállításra való előkészületek szerepelnek. A további tevékenység szakelőadások és turisztikai kirándulások szervezésére irányul. A Nemzetközi Gyermeknap alkalmából kisebb méretű, díjmentesen látogatható kiállítást rendeznek. Ennek célja, hogy egy életre szóló barátság kialakulását szorgalmazzák a gyermekek és a cirmosok között. A klub tagjai közül többen is vállalkoztak arra, hogy környezet- és állatvédelemmel kapcsolatos előadást tartanak az iskolásoknak, hogy a nagyvárosban élő gyermekükkel megkedveltessék a természetet; felkeltsék az érdeklődésüket a természetvédelem iránt, s egyben további lelkes ál,í latbarátokat toborozzanak a fiatalok köréből.--kim—s