Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-03-12 / 10. szám

10. szám ★ 1983. március 12. <Д­XXXIV. évfolyam Ära 1,— Кб* Demokratikusan -1 a köz javára j A demokratikus centralizmus elve, melyet V. I. Lenin a párt- és állami szervezetek legfőbb elveként dolgo­zott ki, helyesnek és feltétlenül szükségesnek bizonyult a munkásosztály harcában, melyet a kapitalizmus meg­döntéséért, a szocialista forradalom győzelméért, a szo­cialista társadalom bevezetéséért és építéséért vívott. A fejlett szocialista társadalom építésében Is csak a demokratikus centralizmus alapján hozhatjuk össz­hangba a tömegek kezdeményezését az egyén érdekei­vel, a kollektív bölcsesség erejét a párt egységes stra­tégiájával és taktikájával. A demokratikus centralizmus lenini elvei napjainkban leginkább abban nyilvánulnak f meg, hogy pártszervezeteink „kettős kötöttségben“ tevé­kenykednek. Pártunk politikájának helyi megvalósítá­sáért felelősek, s в felsőbb pártszervek Irányításával dolgoznak. Ez azonban azt is jelenti, hogy az adott gazdaságnak vagy lakóhelynek ők a közvetlen politikai irányítói. A fentiekből kiindulva a felsőbb pártszervek határo­zatainak a helyi viszonyok közötti alkalmazása nagy­fokú önállóságot követel a pártszervezetektől. Gyenge hatásfokkal dolgozik az az alapszervezet, amely min­den plusz, minden adaptációs készség nélkül egyszerűen csak „leviszi“, elismételi s felsőbb határozatokat, anél­kül, hogy meg tudná mondani: megvalósításukért hely­ben. konkrétan mit is kell tenni. Ez ez a többlet, ame­lyet az alapszervezetektől elvárunk, és amelynek hiá­nyában sajnos, egyik-másik párthatározat „lent“ a vég­rehajtás első vonalában néha valamiképpen elerötlene­­dik, kisebb hatásfokkal valósul meg. Demokráciáról nem beszélhetünk anélkül, hogy ne . kössük össze a vele kapcsolatos gondolatainkat в vég­­reha|tás fegyelmével és az ellenőrzéssel. Az év eleji 'B értékelő taggyűlések azt igazolják, hogy mezőgazda­sági nagyüzemeink pártszervezeteinek többségében he­lyesen, в lenini elveknek megfelelően vélekednek a szövetkezeti demokrácia és a centralizmus kapcsolatá­ról. Néhány helyen sajnos előfordulnak felfogásbeli torzulások Is. „Túlságosan demokratikusak vagyunk, nem megy-e ez a demokrácia a centralizmus rovására“ — hallani olykor. Máskor a demokrácián csak a tájé­kozódáshoz, a részvéteihez való jogot értik, vagy a vég nélküli meddő viták btvei. Találkozni azzal is, hogy helytelenül összetévesztik a demokratizmust a libera­lizmussal. s fgy demokratikusnak az engedékeny vezetőt tartják. De szólnunk kell a másik oldalról is, mégpedig a centralizmus megsértéséről. Leggyakoribb hiányosság az. hogy az üzemi pártszervezetek nem mindig fordíta­nak gondot a felsőbb pártszervek határozataiból követ­kező helyi tennivalók lebontására, nem biztosítják a határozatok egységes értelmezését, a személyes felelős­ség pedig elmosódik a végrehajtásban, az ellenőrzésben. A pártdemokráciát gyakorlatilag úgy kell értelmez­nünk, mint a párt egységét: állandóan meg kell újíta­nunk. Nem mondhatjuk: megszerveztük, megvan, most már csak rá kell zárnunk az ajtót, s konzerválhatjuk örök időkre. A párt a munkásosztály élcsapata, de nem katonai alakulat, a határozat kötelező, de nem katonai parancs, a pártban szervezettség, fegyelem van, de a kommunisták kötelezettségvállalásai önkéntesek. Ezért fontos, hogy a végrehajtás első feltételeként megteremt­sük az egységet az értelmezésben, e tennivalók kivá­lasztásában. Az elmondottakból kiindulva szólnunk kell a demokra­tikus vezetés fontosságáról. Ezt azért szükséges hang­súlyozni, mert látszatra parancsolni, utasítani könnyebb, mint érvelni, vitatkozni, meghallgatni, meggyőzni, mér­legelni száz- és százféle véleményt, javaslatot. A de­­mokratiku“ vezetés olyan befektetés, amely bőségesen megtérül. Aki demokratikusan vezet, az hozzáértőbb, mivel e tudása kiegészül a másokéval; határozottabb, nagyobb a biztonságérzete, mert százakat, ezreket tud maga mögött. Nincs egyedül a végrehajtás nehéz, néha kritikus napjaiban. Erősíteni keli tehát a kollektiv ve­zetést, arra törekedve, hogy a döntés ne passzív bólin­­tág legyen, hanem a nézetek ütköztetése ás a vitában kialakult egységes álláspont. Ehhez többek között érde­mibb tájékoztatásra és tájékozódásra van szükség, át­fogóra és nemcsak helyire, s arra is, bogy például a vezetőségi tag környezete ismeretében mondjon véle­ményt, hogy a döntés után is álljon ki, érveljen a ha­tározatok mellett, s rendszeresen tájékoztassa t a paszta tatairól a vezetőséget. Ami pedig az irányító szerveket illeti: segíteniük kell mindebben a pártszervezeteket, többször a helyszínen, és kevesebbet az íróasztal mel­lől. Mezőgazdaságunk tavalyi eredményeiben nagy részük volt a kommunistáknak, akik embertől emberig, feladat­ról feladatra haladva, szívós munkával teremtették meg az alapot a tervek teljesítéséhez. A kommunisták be­csülettel dolgoznak, jobb munkafeltételek között viszont többet tehetnének. Anyagi és szellemi erőink ismereté- • ben elmondhatjuk: képesek vagyunk a nagyobb és jobb teljesítményekre. Meglevő adottságaink tökéletesebb ki­használásával, a tervszerűbb, szervezettebb munkává) eleget tudunk tenni a magasabb minőségi követelmé­nyeknek is. A lenini értelemben vett demokratikus centralizmus gyakorlati alkalmazásának Is az a lényege, hogy segít­ségével minél több politikai, erkölcsi és anyagi értékel hozzunk felszínre. A pártdemokráciára tehát úgy kell tekintenünk, mint a demokrácia ösztönzőjére, amely az élet minden területén az egész népet szolgálja. A tö megek nélkül — akikért a demokratikus centralizmust gyakoroljuk — nem valósíthatjuk meg jó elképzelésein­ket, tervfeladatainkat. > CSIBA LASZLÖ A zslgárdl (Ziharec) szövetkezet gépjavítóműhelyének 25 tagú szocialista brigádja a tavaszi munkák első me­netére készíti elő a gépeket Több és jobb minöséqü takarmányt sági szempontból. Még egy előnyt említett: az tdőnyerést. Ezáltal a cukorrépa jobb minő­ségű betakarítására adott a le­hetőség. Beszélgetés Veszprémi Imre agrármérnökkel, a nagylégi (I.ehnice) szövetkezet növénytermesztési főágazatvezetőjével Ez a közös gazdaság 3377 hektáros. Csakhogy az összte­rületből mintegy ezer hektárnyi szántó kavicsos és feketeho­­mok-talaiú. A szövetkezet állat­állományéra vonatkozóan ez eléggé hátrányos, mert a takar­mányfélék többségét ezen a te­rületen kénytelenek termeszte­ni. A főágazatvezetőtől főleg afelől érdeklődtünk, milyen el járásokat, megoldásokat alkal­maznak a növénytermesztésben, hogy — a hátrányos helyzet ellenére — elegendő és jó mi­nőségű takarmány álljon a kö­zös állatállományának v rendel­kezésére. t• Az állattenyésztési főága­­zatvezetőve! közösen tárgyal­tuk meg a takarmányprobléma megoldásának lehetőségeit. Mi­vel döntő fontosságú a zöldta­karmányozás, úgy egyeztünk meg, hogy három-négy növény-, félét termesztünk csupán, p—e­­lyek zöldtakarmányozásra a leginkább alkalmasak. Köztu­dott, hogy erre a célra nagyon jól bevált a Perko nagyhozamű fűfajta, amelyet hét évvel ez­előtt kezdtünk termeszteni, el­sőként a dunaszerdahelyl (Du­najská Streda) járásban. Kivá­lóak az ezlrényú tapasztala­taink, s mégsem elégedtünk meg az említett fűfajtával. A- mellett, hogy 200 hektáron ter­mesztjük, egy másik, még bő­­termőbb fíífajta, e Dllana ter­mesztését Is meghonosítottuk. Tavaly sikerült hektáronként 110 tonna zöldtömeget betaka­rítani. Ez — a mostoha talajt! szonyok ellenére — annyira gyors oövésű, hogy tizenöt na ponként kaszálható. Ez utóbbit 160, hektáron termesztettük, a jelzett, kfmegasló hozamátlag­gal. AmulJ, Kelet-Szlovákiai — ezt a szerző mondja. Meg azt ts, hogy az említett szövetkezetben a szántó 16 százalékán termesz tenek közteseket, amelyek ki­tűnnek bő fehérjetartalmukkal, például a szója, a lóbab... S a kölest is jó eredménnyel ter­mesztik; ebből préselt takar­mányt készítenek. — Mtlyen takarmánynövé nyekre épül a szövetkezet ta­karmányalapja? — A Perkón, a Dilanán és a szudánl füvön kívül a fehérje­gazdag szójára, lóbabra és a kukoricára. — Ha már a kukoricát is em­lítette mint hagyományos ta­karmánynövényt, mennyiben hó­dit teret a költségtakarékos CCM-rendszer, s milyenek az eredményeik? — A jelenlegi helyzetben, Jó­magam elmarasztalom azokat a gazdaságvezetőket, akik lebe­csülik a CCM rendszert. S azt Is megmondom, hogy miért? Mert tavaly 2300 tonna kukoricát tá­roltunk ezzel az eljárással, s csupán a szárítási költség­megtakarítás 700 ezer koronára tehető. Az tdén mér 2500 ton­nányit tárolunk technológiai el­járás szerint. Az Idei hizlalás! eredményeink a hlzómarha ese­tében klelégltőek: a napi felhl­­zásl átlag 0,95 kg. Veszprémi agrármérnök a to­vábbiakban még hozzáfűzte, hogy a CCM-rendszerű kukori­catárolással szállítási költség Is megtakarul, nincs raktáro­zási gond. s raktározási veszte­ségről sem beszélhetünk, ami ugyancsak igen jelentős gazda­— Ml a helyzet a silókukori­cával? — Tavaly 220 hektáron ter­mesztettünk silókukoricát, 58 tonnás hozamátlaggal, amelyet kiváló minőségben tartósítot­tunk. Az Idén tovább bővítjük termőterületét, mégpedig 300 hektárra. Ami ugyancsak előremutató és követésre méltó: megterem­tik a minőségi elöreugrás fel­tételeit a növénytermesztésben: vagyis az önelszémolást (hoz­­rascsot). Három csoportra osz­tották a növénytermesztést: ka­pásnövények, gabonafélék és Ipari növények. Ez azt jelenti', hogy az éves tervfeladatokat lebontották egyénekre Is. Tehát méglnkább, mint eddig, a minő­ségi elvárások teljesítésére megy ki a Játék. Aki jobb mi­nőségi munkát végez, az e Ju­talmazást illetően Is többet ér­demel. Az üzemanyaggal, a bér­alappal, a vegyszerrel, a műtrá­gyával stb. való gazdálkodás, a termelés és a piaci értékesítés mikéntje egyaránt fontos lesz, érdekeltté teszt a vezetést és a dolgozókat egyaránt. A több­letből is annak arányában ré­szesülnek. (kovács) ■ Munkatársunk — la­punk 5. oldalán — a nád­szegi (Trstice) szövetke­zet zárszámadó közgyűlé­séről számol be „Nehéz feladatok — |6 eredmé­nyek' clraü cikkében, melyben a legfontosab­bakra tereli a figyelmet, a fogyatékosságokról Is szót ejtve ■ Kulturális rovatunk mottója a könyvhónap. Ennek jegyében megis­merkedhetnek a nagyka­prai (Veľké Kapušany) városi népkönyvtár ered­ményeivel, és beszámolót olvashatnak a Madách Könyv- és Lapkiadó duna­­szerdahsiyi (Dunajská Streda) kiállításáról ■ „Ne csak a kirakat­ban ..című írásunk a 11. oldalon a SALIMA '63 és a vele párhuzamosan szervezett további két nemzetközi kiállításon lá­tottakat summázza, s ar­ra hívja fel a figyelmet, hogy a közélelmezés te­kintetében is éj utak kö­vetése a célszerű ® Lapunk dalán a zár gyűlések adatai r több mezfSga tavaly) eredmt vagy n kudarcainak okát elemezzük. Részben arra a kérdésre 1з Igyekszünk választ adni, hogy milyen feltételeket teremtettek az idei feladatok megva­lósításához * A vásárűtl (Trhové Mýto) Csehszlovák—Szovjet Barát­ság Efsz élenjáró zöldségtermelő gazdaságaink közé tar­tozik. Török Zsuzsanna és szocialista brigádja az üveg­házban szorgoskodik- Fotó: —sk.—

Next

/
Thumbnails
Contents