Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-03-12 / 10. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES. 1983. március 12. Forradalmár és pártvezető A 35 év előtti események a dolgozó nép februári győzelmének méltatása egybeesik egy fájdalmas megemléke­zéssel. 1953. március 14-én hunyta le őrökre szemét KLEMENT GOTTWALD, a CSKP elnöke, a hazai és a nemzet­közi proletariátus kimagasló szemé­lyisége, köztársasá­gunk első munkás­elnöke, akinek ve­zetésével 1948 feb­ruárjában győzött a csehszlovákiai proletariátus, meg­szilárdította a ha­zánk felszabadulá­sával együtt kiví­vott munkáshatal­mat. Klement Gottwald a morvaországi Dödlcében, a napjainkban Vyškovhoz csatolt kisközségben született 1895. november 23-án. Hányatott gyermek­kora volt. Századunk elején asztalos­nak tanult ki. 1912-ben a szociálde­mokrata párt ifjúsági szervezetének, valamint a Munkás Testnevelési Egy­letnek tagja lett. 1915-ben bevonult katonának, majd a háború, frontszol­gálat után a csehszlovák hadsereg tagjaként szerelt le. 1920-tól a rousí­­novi Tuséul um gyárban volt asz­talos. 1921-ben alapitó tagként belé­pett a CSKP-be. Később kommunista lapok szerkesztőjeként Szlovákiában működött. A Hlas ľudu és a Pravda után a forradalmi testne­velési mozgalom lapját, a Sparta­­k u s t is szerkesztette. 1928-ban tért vissza Prágába, ahol a pártközpont agitprop osztályának a vezetésével bízták meg. Itt vett részt a párt bol sevizálódásáért vívott harcokban, me­lyek 1929-ben az V. kongresszuson kulmináltak. Gottwaldot a párt főtit­kárává választották, s ezt a tisztséget 1948-ig töltötte be, amikor a párt el­nöke lett. Egyidejűleg magas tisztsé­get töltött be a Kommunista Interna­­cionáléban, 1943-ig tagja volt a Vég­rehajtó Bizottságnak, 1936-tól 1938-ig itthon végzett pártmunkát. Ezt meg­előzően kitűnt a harmincas évek bá­nyászsztrájkjainak szervezőjeként. A pártközpont döntése alapján 1938 novemberében Moszkvába távozott és a CSKP ottani vezetőségének élére állott. Együttműködött a tömegtájé­koztatási eszközökkel, (gy küzdött a nemzeti felszabadító harcban. A haza felszabadult földjén 1945-ben részt vet a nevezetes kassai kormányprog­ram kidolgozásában. 1946-ban minisz­terelnök-helyettessé nevezték ki, 1948 júniusában pedig miniszterelnök lett. Beneš elnök halála után 1948. június 14-től 1953. március 14-én bekövetke­­zet haláláig a legmagasabb állami méltóságot, a köztársasági elnök tisz­tét töltötte be. ö volt hazánk első munkás elnöke. Klement Gottwald negyedszázadig állt a párt élén. Következetes elvhű leninistának ismerte meg a mozga­lom; elszántan küzdött a fasizmus el­len, 1948 februárjában győzelemre vezette a munkásosztályt és tevékeny része volt a szocializmus alapjainak lerakásában. A Kommunista Interna­­cionálé funkconárlusaként is örökre beírta nevét a munkásmozgalom tör­ténetébe. Müve elévülhetetlen. (L) A jövőre gondolnak A KOMMUNISTÁK ÜGYE IS Talajvédelem a galántai járásban A CSKP Központi Bizottságának 1981. októberi 4. ülése a mezőgazda­ság és az élelmezés feladataival fog­lalkozott, s nagy figyelmet fordított a termőföld védelmére és kihasználá­sára. Hangsúlyozta, hogy a talajvéde­lem első helyen álljon a társadalom, s elsősorban a földművesek törődésé­ben. Gustáv Husák elvtárs a CSKP XVI. kongresszusán ki­jelentette: Védjünk minden árnyi ter­mőföldet, ne en­gedjük meg a vele űzött hazárdjátékot — ez az egész tár­sadalom létérde­ke.“ A kongresszus határozatainak értelmében vitatta meg a napokban a galántai Járási pártbizottság elnöksé­gének beszámolóját arról, hogyan tel­jesítik a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar fő feladatait, s külön, hogyan teljesítik a talajvédelmi és beruházási feladatokat. A beszámolót előterjesztő Éles Károly (a képen], a Járási párt­­bizottság titkára arról beszélt, hogy valamennyi mezőgazdasági irányító dolgozó elsőrendű feladata a talajvé­delemmel való rendszeres törődés, még mielőtt nem mezőgazdasági cé­lokra vennék el a földet. Ogy hasz­nálják ki, hogy egy ár se maradjon kihasználatlan. A járás mezőgazdasá­gi földterületének döntő részét szo­cialista mezőgazdasági üzemek hasz­nosítják. A kistulajdonosok a földnek csak 2,8 százalékát mondhatják ma­gukénak, ami 3670 hektárt jelent. A termőföldvédelmi törvény és több vonatkozó Intézkedésének módosítása ellenére tovább csökkent a termőföld a járásban. A hatodik ötéves tervidő­szakban 916 hektárral fogyatkozott meg, főként a szenckirályfai (Králová nad Váhom) és a vágselyei fSala) Duslo építkezése környékén. A Nyit­­ral Magasépítési Vállalatnak helyte­len mezőgazdasági földfoglalásért 34 ezer, a bratislavai Benzinolnak a ta­lajvédelmi szerv döntésével elrendelt határozatok nem teljesítéséért száz­ezer, a Galántai Járási Építőipari Vál­lalatnak pedig hatezer korona -pénz­­büntetést róttak ki. Tavaly a Pusté Sady-i Efsz-ben 0,8, a Galántai Állami Gazdaságban azonban 8 hektárnyi területen tapasztalták a föld elseny­­vedését. A galántai járásban a földkihasz­nálási fogyatékosságok feltárásában jelentősen részt vett a Szocialista If­júsági Szövetség. Kezdeményezésére csak tavaly 65 hektárnyi kihasználat­lan földet derítettek fel, leginkább a Ifjúsági Fényszóró akció keretében. Társadalmilag hasznosnak tekinthe­tő, ha megközelíthetetlen parlagföl­deket a kertészkedők szervezeteinek adják át használatra. Az utóbbi idő­ben 38 hektárnyi ilyen földet adtak át a járás kertészkedőinek és kisto­­nyésztőlnek. Am fény derült olyan törekvésekre Is, hogy olyan földet Is osszanak ki vagy el, amely kisebb rekultivációval alkalmas nagyüzemi megművelésre. Egyöntetűen el kell utasítani és nem szabad megengedni hétvégi házak építését a kertészke­dők ideiglenes használatára rendel­kezésre bocsátott parcellákon. A járási pártbizottság és az alap­szervezetek sokoldalúan biztosítják a föld rekultlválását. A hatódik ötéves tervidőszakban a járásban 3410 hek­táron tettek termővé földeket, s ezt most Is eredményesen folytatják. A járási pártbizottság ülésén a me­zőgazdasági és élelmiszeripari beru­házásokat is megvitatták. A mezőgaz­dasági üzemek 1981-ben és 1982-ben 432 millió korona beruházást eszkö­zöltek, ebből 253 millió korona érté­kű épltőmunkát, ami a hetedik ötéves tervidőszak feladatainak 60,4 száza­lékát képviselt. A kedvező fejlődés­ben a pártszervek és -szervezetek po­litikai szervező munkájának Is része van. A kommunisták konkrét megbí­zatásokat kapnak az építkezések mi­nőségével és korai befejezésével kap­csolatban. Bevált a pártellenőrzési napok szervezése Is, amelyeken az építkezés valamennyi érdekelt fele részt vesz. Konkrét feladatokat kap­tak a kommunisták egy 22 millió ko­rona értékű tehénfarm építésében az Ürföldí (Slovenské Pole) Állami Gaz­daság birtokán. Az építkezést tavaly télen Jól és Idejében átadták. Az élelmiszeriparban kiemelkedő, hogy a Nyltral Magasépítési Vállalat galántai üzemegysége befejezte a Nyugat-szlováklat Húsipar szered! új húsfeldolgozó és konzervgyári üze­mének építését, melynek termelési lendülete március 15-től fokozatosan felgyorsul, s az egész galántai járást ellátja hússal és hústermékekkel. Bő­vül .a pezsgőgyár Is, évi kapacitása 2500 palackról 6400-ra nő. A párt­szervek 1982-ben nagy gondot fordí­tottak a szeredl húsipari építkezés befejezésére, szervezési, technológiai és pénzügyi problémákat oldottak meg. A nyugat-szlováktal kerületi pártbizottság szoros együttműködésé­vel rendszeresen szervezték meg a pártellenőrzési napokat. Az üzem kész, fokozatosan megkezdi a terme­lést, ám még megoldandó a víztároló, a szennyvíztároló, a szociális beren­dezések és megközelítő utak k' épí­tése. A galántai Járási pártbizottság az érintett szervek kötelességévé tette Intézkedések foganatosítását a talaj további kihasználására, a föld termő­­képességének fokozására, valamint a beruházásokkal kapcsolatban. KRAJCSOVICS FERDINAND A törvényhozás és Igazságszolgálta­tatás szervei hazánkban rendszeresen figyelemmel követik a törvények és a jogrend érvényesülését, hiszen mind­ez összefügg a dolgozó nép értékel­nek védelmével és őrzésével. Elég gyakran olvashatunk a bűnözés kirívó példáiról, zavaró szabálysértésekről és vétségekről. Különösen megdöb­bentőek az élet ellent, változó méretű bűntettek, valamint a gazdasági bűnö­zés felfigyeltető esetet. Igazságszol­gáltatásunk feladata, hogy a bűnügyi statisztika adatainak és a dolgozók kollektíváinak sztgnallzálására a szo­cialista jogrend szellemében elnyom­ja ezeket a társadalmilag káros je­lenségeket, hasson a megelőzés és visszaszorítás erejével, a társadalom­mal tartósan szembekerülő visszaeső bűnözők esetében pedig a törvény teljes szigorával lesújtson. A személy­es tulajdonvédelem fokozása egyéb­ként a pártkongresszusok határoza­taiból következik, ennek szellemében járnak el igazságszolgáltatási szer­veink. Szocialista rendszerünk sajátossága, hogy az Igazságszolgáltatásban a dol­gozó nép is részt vesz. Ebben is kife­jezésre jut rendszerünk demokratl­­kussága. E2 egyrészt a szocialista ha­talom rendszeréből következik, más­részt abban nyllvánpl meg, hogy a dolgozók népbírákként vesznek részt a tárgyalásokon, másrészt a bírósá­gok a társadalmi szervezetékkel együttműködve cselekednek a bűn­vádi eljárások során. A társadalmi szervezetek Jelenléte vagy közremű­ködése az esetek körülményeinek pontos, széles demokrácián alapuló megítélésére épül, s ebben kifejezésre Jut az Is, hogy a szocialista igazság­ügy lényege, elsődleges szerepe nem annyira a megtorlás, mint a nevelés. A Büntetőtörvénykönyv ezért teszi lehetővé a perrendtartás egyik alap­elvének kidomborításával a társadal­mi szervezetek együtthatását a bűn­üldöző szervekkel, sőt azt Is, hogy megnevezett társadalmi szervezetek indokolt esetekben — a kollektíva Ismerete és tapasztalatai alapján — kezeskedjenek a törvénnyel összeüt­közésbe került és perbe fogott polgá­rok esetében. Természetesen ez csak bizonyos büntettek vagy vétségek esetében érvényesíthető. Így például a szakszervezet, az If jú­­sígi szövetség alapszervezete, az egy­séges földművesszövetkezet és a kis­ipari szövetkezet az ügy kollektiv megvitatása után felajánlhatja a bí­róságnak, hogy kezességet vállal a közösség soraiból kikerült vádlott megjavulásáért. E szervezeteknek jo­guk van közös vádlót vagy közös vé­dőt Is kiküldeni a bírósági tárgyalás­ra (járásbíróság). Ezek kifejtik a kol­lektíva állásfoglalását az esettel, a vádlott személyével és megjavulásá­­nak lehetőségeivel kapcsolatban. Ke­zességet vállalhatnak a vádlott meg­javulásáért, ős ennek alapján kérhe­tik az Illető szabadságvesztési bünte­tésének feltételes felfüggesztését, vagy valamilyen tevékenység betiltá­sával Júrő büntetés hátralevő részé­nek feltételes elengedését. A bíróságok azok az állásponton vannak, hogy az egyes esetek letár­­gyalásának és a büntetés kiszabásá­nak határain tűi a közvéleményt be kell vonni a bűnözés elleni küzdelem­be, ki kell bontakoztatni együttműkö­désüket a társadalmi szervezetekkel, hogy a figyelem a megelőzésre irá­nyuljon, keressék az átnevelés bizto­sítékait. Ugyanakkor sajnálattal álla­pítják meg, a társadalmi szervezetek nem eléggé élnek ezzel a törvényben rögzített jogukkal, amit az SZSZK ta­valyi felmérésének eredményei Is alá­támasztanak. Így az utóbbi három év­ben csak 509 (1980), 631 (1981) és 850 (1982) társadalmi garanciát kí­náltak fel, pedig a közösség nevelő ráhatásának fokozása nagyon kívána­tos volna, mert az utóbbi időben va­lamelyest emelkedett a bűnözés. Mint­egy 80 százalékban a szakszervezetek vállaltak kezességet, az efsz-ek sze­repét e téren az jellemzi, hogy a ga­ranciák 12 százalékát 6k ajánlották fel. E témakörben tehát a követendő fő feladat a társadalmi szervezetek fo­kozott aktivizálása. LÖR1NCZ LÄSZL0 Érdeklődéssel vártuk a bolyl (Bol) szövetkezet pártszervezetének évzáró taggyűlését. A tagok összetétele sok­rétű, tevékenységük sem kötődik egy munkahelyhez. Köztük vannak a nem­zeti bizottsági dolgozók, a pedagógu­sok és általában a nyugdíjasok is. A beszámoló a végzett munka ön­bíráló elemzésével a párthatározatok végrehajtásának jobb szervezését és ellenőrzését kívánta segíteni. Ennek alapja ugyanis a tagok aktivitása, felelősségének és befolyásának érvé­nyesülése. Csak így javulhat az alap­szervezet, a tagok munkája. A beszámoló foglalkozott a gazda­ságpolitikai pártmunkával, a pártélet­tel, a pártcsoportok munkájával, de adós maradt az alapszervezet vezető­ségének és a megbízatásoknak érté­kelésével. Arra viszont rámutattak, hogy a tavalyi mostoha éghajlati vi­szonyok között, a termés legnagyobb veszélyeztetésekor Is derekasan helyt­állt a párttagok zöme. Szirovec Géza szövetkezeti elnök tavaly került az efsz élére. A tavalyi gazdasági évet rossz körülmények kö­zött kezdték, hiszen az előző év 7 millió korona veszteséggel zárult. Nem volt elegendő takarmány az állatoknak; beszerzésére másfél millió koronát költöttek. A szövetkezet 31 millió ko­rona hitellel terhelte meg a gazda­ságot, és csak tavaly másfél millió koronát fizettek ki kamattörlesztésre. A közös gazdaság a növénytermesz­tésben közepes eredményt ért el. A cukorrépa közel egymillió koronát jövedelmezett, az állattenyésztésben viszont 1 millió 800 ezer korona vesz­teséggel zárták az évet. Kívánnivaló van a tejtermelésben, a sertéstenyész­tésben. Ilyen gazdasági helyzetben a beszá­moló szófukar maradt egyesek, párt­tagok és pártonkívüliek egyéni elis­merésében. Ugyancsak keveset foglal­kozott a helyi nemzeti bizottság mun-Az Idén a Košice-vidéki járásban Is kezdeményezést Indítottak el a Feb­ruári Győzelem 35. évfordulójának tiszteletére a nemzeti bizottságok képviselői. Sorra látogatták válasz­tóikat, elbeszélgettek velük, felvázol­ták az idei tennivalókat, hogy öntu­datosan dolgozzanak munkahelyeiken, emeljék a minőségi szintet, lakóhe­lyeiken pedig bekapcsolódjanak a vá­lasztási tervekben szereplő feladatok megvalósításába. A lakosság túlnyomó része hallga­tott szavukra, amit 21 317 egyéni és 1061 kollektív vállalás bizonyít. Ezek folytán három és fél millió korona értékű társadalmi munkát végeznek községfejlesztésre, a járás arculatá­nak csinosítására pedig 70 millió ko­ronát költenek. Arra törekszenek, hogy befejezzék az önerővel épített vízvezetéket, gázvezetéket, óvodákat, bölcsődéket, művelődési otthonokat, ravatalozókat, üzlethelyiségeket, s ha­sonló létesítmények építését kezdjék el a városokban és a székhelyközsé­gekben. Čaňa község közel öt és fél millió koronát vállalt, Družstevná pri Hornáde községben hárommillió ko­ronás vállalással Iskola épül. Abaúj­­szinán 4 millió 200 ezer korona a vállalás, Valalikyban a tervezett léte­sítmények között a művelődési otthon a döntő — Itt 2 millió 600 ezer koro­nát ajánlottak fel. A járás 41 községében megalakult a kisállattenyésztők szervezete — 1319 JOGI VÁLASZOK kájával. Pedig az ő érdeme Is, hogy az utóbbi időben a fiatalok szíveseb­ben maradnak a faluban. Az ingázók közül is sokan megtelepedtek. Meg­ítélésem szerint azért is, mert a szö­vetkezet támogatja a nemzeti bizott­ság elképzeléseit. Ugyanis kibővítet­ték a helyi óvodát, s a kéttantermes óvodában ma ötven gyermekről gon­doskodnak. A kéttantermes alapisko­lában szintén napközi otthon műkö­dik. A községben tavaly befejezték a központi vízhálózat fő vonalainak épí­tését. A község lakosai tavaly 695 ezer korona értékű társadalmi munkát vál­laltak a létrehozott mű azonban el­érte a 700 ezer korona értéket. — Szívesen vettek részt a közös társa­dalmi munkában, tudták, maguk lát­ják a hasznát, — jegyezte meg Bacsó Pál hnb-elnök. — A legjobban talán annak örülünk, hogy a helyt szövet­kezet hozzálát hat lakásegység építé­séhez, és közös összefogással egy be­vásárló központ építését Is elkezdi. Jelenleg 60 párttag és öt tagjelölt alkotja a szövetkezet alapszervezetét. Bár a tagság zöme példamutató párt­életet él, tavaly mégis többször elő­fordult, hogy néhány párttag fegyel­mezetlenül elmaradt taggyűlésekről és pártoktatásról. Sajnos, még mindig várjuk, hogy következetesen és hatá­sosan fellépjenek a fegyelemszegők ellen. Az új pártvezetőség megválasztása után kijelölték az Idei tennivalókat. Az az érzésünk, jól tették, hogy foko­zott gondot fordítanak a határozatok végrehajtásának megszervezésére, az ellenőrzésre, az agitáciős munka javí­tására, a tömegszervezetek jobb mun­kájára, a népművelési és ideológiai munka pártirányítására. A pártszervezet elnökévé választott fiatal és agilis Sipos Bélához nagy reményeket fűznek. ILLÉS BERTALAN SZ. I. olvasónk levelében írja, hogy 30 ledolgozott éve van, ebből három és negyed év már a nyugdíjigény megnyílta után. Emellett két gyerme­ke hároméves korig való gondozása elmén hat év pútideje is van, 14—18 éves korában líceumot végzett. A leg­utóbbi öt évben a nem redukált át­lagkeresete kb. 3000 korona volt. Kérdi, mennyi öregségi nyugdíjra szá­míthat. A tankötelezettség után életpályá­ra való felkészülés címén a feltehe­tően négyévi tanulmányi idejét (lí­ceum) is be kell számítani a nyug­­lljigény keletkezése szempontjából, s Így a nyugdíjigény megnyíltakor feltehetően 37 beszámítható évet szer­zett (4 év líceum, 27 ledolgozott év és hat év pótidő), és ennek alapján a 3000 korona összegű nem redukált, utolsó öt évben elért átlagfizetésből (ami 2330 korona összegű redukált á ti a x fizetésnek felel meg) 1748 koro­na összegű öregségi nyugdíjjal szá­taggal, 64 községben a kertészkedők szervezete 2584 taggal. Tavaly 638,3 tonna húst, rengeteg zöldséget és gyümölcsöt adtak el. Az Idén 632 da­rab szarvasmarha, 121 sertés, 306 juh, 4621 pecsenyenyúl és 431 liba hizla­lását és eladását vállalták. Fóliás zöldséget 9,3 hektáron termelnek, 598 hektár gépekkel nehezen meg­közelíthető területen lekaszálják a füvet, begyűjtik a szénát, s ebből több mint 125 vagonnal adnak el a szövetkezeteknek és állami gazdasá­goknak. A Járás minden községében szeret­nénk fokozatosan megszervezni a klsállattenyésztök és kertészkedők he­lyi szervezetét. A lakossággal folyta­tott beszélgetésekből arra következ­tethetünk, hogy az idén 11.69 taggal gyarapszik e szervezetek taglétszáma. Felfigyeltetö az is, hogy a lakosság vállalta: a szövetkezetekben és álla­mi gazdaságokban 350 hektárról be­takarítja az általa gondozott takar­mányt, továbbá 165 hektár cukorré­pát, 85 hektárnyi burgonyát, 36 hek­tárnyi zöldséget, 15 hektárnyi lent, 77 hektárról a gyümölcsöt, 1956 hek­tárról pedig a szalmát takarítja be. Mivel a nyersanyag-takarékoskodás állandóan Időszerű, a lakosság 987,2 tonna ócskavas, papír, üveg- és textil­hulladék begyűjtését vállalta a nép­gazdaság javára. Az Ipari és mezőgazdasági vállala­­latok elemezik lehetőségeiket, s min­dent megtesznek, hogy további ja­vakkal gyarapítsák eredményeiket. IVÁN SÁNDOR molhat. A további három és negyed év (teljes negyedévnek, azaz legalább három hónapnak kell lennie) alatt to­vábbi 22,75 százalékot, azaz 490 koro­nát szerzett, és igy feltételezve a kö­zölt adat helyességét, havi 2238 ösz­­szegű öregségi nyugdíjra számíthat. A két gyermekéről — azok három­éves koráig való gondoskodása idejét csak akkor számíthatják be pátidő­­ként, ha az emlftett időben nem volt munkaviszonyban (például fizetett szülési szabadságon, vagy meghosz­­szabbitott fizetés nélküli szabadsá­gon), mert az ilyen Időt a munkavi­szony cimén kell beszámítani, még­­egyszer pedig már nem számítható be. Helyreigazítás Lapunk 7. (1983. február 19.) szá­mának a Jogi válaszok rovat „Kell-e igazolás az adómentességhez“ cikké­be sajnálatos pontatlanság csúszott be. Az utolsó előtti bekezdés helye­sen Így hangzik: A szőlőtermesztés, a virágtermesztés, a prémes állatok tenyésztése — kivéve a vágásra szánt nutrtatenyésztést — továbbra Is adó­köteles. A véletlen tévedésért olvasóink el­nézését kérjük, Dr. P. J.

Next

/
Thumbnails
Contents