Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-03-05 / 9. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, 1983. március 5, jjVfár úgy van az, hogy már­­'Clus első napjaira két olyan esemény Is Jut, amelyekről 1116 megemlékezni, és örömmel Is tesszük. Nem nehéz kitalálni, hogy a könyvhónap kezdetéről és a nőnapról van szó. Az új­ságírónak sincs nehéz dolga, ha ötvözni akarja a kettőt: elég ellátogatnia egy könyvtárba, hiszen köztudott, hogy a köny­vek birodalmának legtöbb „tar­tományát“ nők vezetik. Ekkép­pen okoskodtam jómagam is, miközben benyitottam a gálán­­tai (Galanta) Járási könyvtár­ba. Annak ellenére, hogy Ide csupán érdeklődni jöttem, ml-1Г.. még egy óra. A könyvek sajá­tos hangulatú birodalmában könnyen Indul a beszélgetés. — Nem szívesen tévednék, ezért inkább megkérdezem: hány könyv van itt? — muta­tok körbe a mennyezetig maga­sodó, zsúfolásig telt könyves­polcok során. Habán Valéria, a könyvtár vezetője vei a Járás valamelyik jól mű­ködő falusi könyvtárát szándé­koztam felkeresni, akár Itt is „ragadhattam“ volna, hiszen a könyvtár valamennyi dolgozója nő. Kitartottam azonban eredeti elképzelésem mellett, Így csu­pán „tippet“ kértem, merre ve­gyem az útirányt. Szinte gondolkodás nélkül Jött a válasz: „Negyedre (Ne­­ded). Habán Valika könyvtárá­ba, mert mi már csak (gy mond­jak. Nem fogja megbánni.“ így hát nekilódultunk a kacs­­karingós mátyusföldi útnak, hogy a Vág partjáig meg se álljunk. Itt, a járás délkeleti csücskében található ez a há­­romezer-hatszáz lakost számlá­ló nagyközség, két másik járás: az érsekújvári (Nové Zámky] és a komáromi (Komárno) ha­tárán. Persze, hiszen ebédidő van, Jut eszembe, amikor végigpil­lantok a néptelen utcán. Stíl­szerűen a helyi könyvesbolt ve­zetője, Morvay Ilona igazított útba, sőt, a nyitásig még bő negyedórája lévén, szívélyesen el is kalauzolt a könyvtárba. — Egykor nyit Valika Is, már egész biztosan ott lesz — mondja útközben. — Nem is engedhetné meg magának a ké­sést: egy két percen belül meg­jelennek az első vendégek, ha ugyan már nem várják őt az ajtó előtt... Egyelőre azonban csupán a férje társaságéban találom a könyvtár vezetőjét, igaz, nincs — Kevés híján tizenhárom­­ezer — mondja Habán Valéria, majd látva meglepetésemet, mo­solyogva teszi hozzá: — De nemcsak ebben az egy helyi­ségben. — Ekkor veszem csak észre a függöny mögötti átjá­rót a szomszéd helyiségbe. Be­kukkantok, ugyanaz a kép: a polcokon a padlótól a mennye­zetig könyvek... *— A tavalyi eredmények? Számokban nagyon egyszerűen el lehet mondani: A község la­kosságának csaknem egyötöde a könyvtár rendszeres olvasója. Ez hétszáz bejegyzett olvasót jelent, akik több mint 21 ezer könyvet kölcsönöztek ki. Csak annyit tennék még hozzá, hogy ez a szám lehetett volna még nagyobb is, és bizonyára lett is volna, de november elejétől egészen az év végéig beteg vol­tam, és a könyvtár zárva volt... Lehetne tovább Is játszani a számokkal, kiszámítani, hogy a falu minden lakosára hat ki­kölcsönzött könyv jutott, aztán, hogy mennyi ez százalékban és így tovább, de azt hiszem, ez fölösleges. A lényeg: a negye­dlek szeretnek olvasni, én er­ről minden statisztika nélkül nap mint nap meggyőződhetek. Mintegy az elmondottak bi­zonyságául, befutnak az első vendégek, pedig alig néhány perccel múlt egy óra. Habánné elnézésemet kéri, és máris nyúl a névkatalógus katonásan elrendezett kártyái közé, hiszen természetesen jól ismeri az ol­vasóit. Miközben a könyvek gazdát cserélnek, ismét elnéze­lődöm a helyiségben. Az egyik polc csaknem teljes szélességé­ben ifjúsági irodalom, és éppen ezen tűnik szembe valami. Há­rom, nagyjából egyforma szé­lességű, vízszintes rétegre osz­lik a polc; az elsőben vala­mennyi könyv gerincén zöld, a másodikban piros, a harmadik­ban pedig sárga esik látható. Először azt hittem, valamiféle sorozat darabjairól van szó, de közelebb lépve láttam, hogy a színes csíkok nem mások, mint felragasztott cédulák. Habán Valéria mindjárt magyarázattal is szolgál: — Az az ötletem támadt, hogy valahogyan meg kéne kü­lönböztetni egymástól a fiata­loknak szóló könyveket, hiszen óvodások leporellóitól gimna­zistáknak szánt „felnőttes“ re­gényekig minden van itt. Ezt oldottam meg a cédulákkal, há­rom csoportra osztva a fiata­loknak szánt irodalmat, tgv ne­kik Is könnyebb a válogatás, és a szülök is biztosak lehetnek abban, hogy gyermekük „neki való“ könyvet vitt haza. — Ez annál fontosabb — folytatja, miközben mosolyogva a férjére néz —, mert olva­sóim között igen sok a gyerek. Elárulom azt is, hogy miért, hadd szerezzek egy „jó pontor a férjemnek: 6 a helyi alapis­kola isgazgatóhelyettese, és so­kat fáradozik a könyvtár nép­szerűsítésén a gyerekek között. Az eredmény itt van — mutat a kartondobozban sorakozó névkártyákra. — Ha már Így kidlcsértél,' nem maradok adósod — veszi át a szót a férj, majd felém fordul. — A feleségem néha túl szerény, pedig az igazán Ide­tartozik, hogy tavaly a negyedl könyvtár az első helyen végzett a könyvtárak kerületi verse­nyében, miután a korábbi évek­ben ugyanebben a versenyben már kétszer szerzett járási el­sőséget ... Most értettem csak meg a galántal könyvtár dolgozóit, amikor Negyedet ajánlották, szinte gondolkodás nélkül... — Hát — sikerült... — mond­ja szerény mosollyal Habánné. — Mindannyian nagyon örül­tünk a sikernek, az olvasóim sorra gratuláltak, jó érzés volt. Az ötezer korona pénzjutalmon, amit a könyvtár mint intéz­mény kapott, vettünk egy tévé­­készüléket, ami itt van.... de most kapok észbe, hiszen még nem is látta az olvasótermün­ket! Átvezet a könyvtár második helyiségén, ahonnan egy újabb ajtó nyílik. Ízlésesen berende­zett, tágas olvasóteremben talá­lom magam. A fal mellett szek­rénysor, középen U alakban el­rendezett asztalok, a sarokban (kellemes színfolt az új, hordoz­ható tévékészülék piros kávája. — Sajnos, szénnel vagyunk kénytelenek fűteni — mutat a sarokban álló kis vaskályhára. — Talán ezért is ikább a nyárt hónapokra esik rendezvényeink többsége: vetélkedők, Iró-olvasó találkozók. Tavaly például Szé­nás! Zoltánt, Fáhry Istvánt és Grendel Lajost láttuk vendégül, de értékes volt a jnb dolgozó­jának, Molnár Ivánnak a csil­lagászattal foglalkozó, tudomá­nyos világnézetre nevelő elő­adása Is. Időközben újabb vendégek érkeznek, és Habánné visszasiet a könyvtár „főhelyiségébe“. Én is lassan elrakom a jegyzetfü­zetet meg a fényképezőgépet. Amint, Immár űtrakészen kilé­pek В hátsó helyiségből, igazi könyvtári kép búcsúztat: egy vendég az elolvasott könyveket rakja ki a táskájából, ketten­­hárman a polepkon böngész­nek ... Megköszönöm a beszél­getést, és eszembe Jutván láto­gatásom másik időszerűsége, szívélyes nőnapi jókívánsággal búcsúzom a negyedi könyvtár vezetőjétől, Habán Valériától. (vass) A Német Demokratikus Köztársaság bratislavai kul­turális és tájékoztatást központja a Komáromi (Komár­no) Járási Nemzeti Bizottság kulturális osztályával együttműködve rendezte meg a közelmúltban a német naiv festők kiállítását Bátorkeszin (Vojníce). Juhász Sándornak, a művelődési ház igazgatójának szavai sze­rint ez a kiállítás újabb bizonyítéka az NDK bratislavai kultúrközpontjával való gyümölcsöző együttműködésük­nek, amelynek keretében már több hasonló rendezvény­re került sor Bátorkeszin. -plavec-» Kitűnően sikerült nótaes­tet rendezett nemrég a CSEMADOK lekéri (Hronov­­ce) alapszervezete. A beve­zető leánytánc után Peresz­lényi Gyula, Belák Gábor, Muzslai Sándorné, Bócz Je­nöné, Seres Mária, Forró Katalin és Belák Ernőné következtek, népdalokkal és magyar nótákkal, de a leg­nagyobb sikere mégis Czíg- Ier Istvánná temperamentu­mos cigánydalainak volt. A sikeres műsort reggelig tar­tó táncmulatság követte, a­melyen Kozák Gábor népi zenekara húzta a talpalá­­valót. A következő hétvégén is­mét megtelt a község műve­lődési háza: ezúttal a CSE­MADOK párkányi (Štúrovo) szervezetének színjátszó cső portja látogatott Lekérre Kállai István és Dobos Attila Ilyennek bazndtalak című zenés darabjával, amelynek sikere semmivel sem maradt el az egy héttel korábbi nó­taesté mögött. —ke— A jól sikerült körzeti bemutatók után tíz napig az érsekújvári (Nové Zémky) Szakszervezetek Háza kiál­lítótermében tekinthették meg az érdeklődők a Szovjet­unió a gyermekek szemével című képzőművészeti ver­seny legsikeresebb alkotásait. A kiállított festmények, grafikák a legfiatalabb nemzedéknek a Szovjetunió iránti szeretetét bízonyftották; a legisekeresebbeket a jnb iskolaügyi osztálya által összeválogatott bíráló bi­zottság jutalomban részesítette. — pjp— Népművelő mozgalmunk egyik legdinamikusabban fejlődő formája a klubtevé­kenység. Az évek óta aktív tevékenységet felmutató klu­bok egyike a CSEMADOK érsekújvári (Nové Zámky) városi szervezetének honis­mereti és irodalmi köre. Márciusi műsortervük Is rendkívül változatos íj szer­teágazó, amelyből csak né­hány témát ragadnék ki címszavakban: Dél-Szlovákia népművészete, nemzetiségi irodalmunk a két világhá­ború között, fegyverbemuta­tóval egybekötött hadtörté­neti kiállítás és természete­sen a Jelentős irodalmi év­fordulókról való megemlé­kezés. A klub vendégel egye­bek között Tok Béla törté­nész, Ag Tibor népzenegyűj­tő és dr. Turczel Lajos iro­­dalomkrltlkus előadásai, il­letve az előadásokat kísérő filmdokumentumok és mag­nófelvételek által bővíthetik Ismereteiket. (pénzes) Böngészés közben IA szerző felvételei j A MATESZ márciusi műsorterve Március 5. — Muzsla (Mužla): S. 0. S. Március 6. — Imely (Imef): S. 0. S. Március 9. — Zseliz (Želiezovce): Szeretve mind a vérpadig Március 10. — Komárom (Komárno): Szeretve mind a vér­padig Március 11. — Gúta (Kolárovo): Szeretve mind a vérpadig Március 13. — Marcelháza (Marcelová): Szeretve mind a vér­padig Március 18. — Léva (Levice): Homokon épülő ház Március 19. — Dióspatony (Or. Potôň): Homokern épülő ház Március 25. — Komárom (Komárno): Zűrzavar (Bemutató!) Március 28. — Komárom (Komárno): Zűrzavar Március 30. — Nagymegyer (Calovo): Zűrzavar Március 31. — Galánta (Galanta): Zűrzavar A március 10-i, 25-i és 26-i komáromi előadások (19.30) kivételével valamennyi előadás 19.00 órakor kezdődik. ACsemadok Losonci (Luöenec) Járási Bizottsága ts meg­vonta tavalyi mérlegét. Mindjárt elöljáróban leszögez­hetjük, hogy ebben a járásban Is szép munkát végeztek a kultúra „napszámosai“. Szövetségünk elmúlt évi tevékeny­ségére pozitív hatással voltak a különböző Jubileumi évfordu­lók, mint a NOSZF 65. és a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója, de nem utolsósorban a szervezet XIII. országos közgyűlése is. A járás 27 helyi szervezetében az elmúlt évben öszesen 757 új taggal bővült a tagság létszáma. Azok a szervezetek is aktivizálódtak, amelyek az előző években „kényelmesek“ vol­tak. Azt Is meg kell azonban modanl, hogy a vezetőség igyekezete nem minden községben talált kellő támogatásra a tagság körében. Ennek tudható be, hogy némely helyi szer­vezetnél nem sikerült valóra váltani a tervfeladatokat. A komplex értékelés ezért hangsúlyozza, hogy ebben az év­ben még nagyobb gondot kell fordítani a tagság aktivizá­lására. A Csemadok népművelő tevékenysége sikeres volt. A ren­dezvények többsége a Szovjetunió megalakulásának 60. és a NOSZF 65. évfordulója Jegyében zajlott. Komoly figyelmet fordítottak a tagság és a dolgozók szocialista hazaflságra való nevelésére, az általános politikai és tudományos Ismeretek bővítésére: e célok megvalósításához járult hozzá a megtar­tott 49 politikai ismeretterjesztő, valamint a 39 honismereti és irodalmi témájú előadás. Az előadásokon összesen 4 ezer 345 személy vett részt. Örvendetes az a tény Is, hogy az utóbbi években egyre na gyobb tért hódítanak a különböző Ismeretterjesztő vetélkedők A Februári Győzelem 34. és a Szovjetunió megalakulásának 60 évfordulója tiszteletére 7 helyi szervezetet: a kaiondai, в bolgárom! (Bulhary), a nagydaróci (Vefké Dravce), a mucsf nyi (Muöin), a ragyolcl (Radzovce) a losonci (Luöenec) és a füleki (Fiľakovo) szerveztek vetélkedőt; ez első helyen a nagvdaróciak végeztek. A Csemadok heiyl szervezetei más mődon Is segítséget nyúj­tottak a nemzeti bizottságoknak, a művelődési házaknak a különböző évfordulók méltó megünnepléséhez. Műsorokat biz­tosítottak közönséget szerveztek, a hangoshlradóban méltatták az események jelentőségét. A fülek!, a ragyolcl és a rappi (Rapovcej helyi szervezet tagjai aktívan besegítettek a püt munkájába Is. Szép eredményeket mutathatnak fel a történelmi és hon­ismereti szakkörök is. Előadások hangzottak el a Sarlósok mozgalmáról, a vörös munkásmozgalmának történelméről, a cseh-magyar irodalmi kapcsolatokról, Stmándí Pál írő munkás­ságáról. Minderre a járási székhelyen került sor. Bolyk (Bol-Eredményes végeztek kovee) községben pedig, a Járási titkársággal közösen emlék­ünnepélyt rendeztek a falu szülöttjének, Katona István iro­dalom történész születésének 250. évfordulója alkalmából. A könyvvel való munkának minden évben kimagasló ese­ménye a mér hagyományos Kármán József Irodalmi és Kultu­rális Napok. Ezek keretében Losoncon és a környező falvak ban összesen 19 különböző akelőt valősltottak meg. Járás­­szerte megemlékeztek Arany János halálénak századik évfor­dulójáról is. író-olvasó találkozót 18 helyen tartottak, és több kőnyvktdllltásra Is sor került. A vers- és prózamondók Járási versenyén 65-en vettek részt. Sikeres volt az Irodalmi színpadok Járási fesztiválja is, ame­lyen fellépett a Járás kilenc együttese. A színjátszó csoportok közül a füleki, a ragyolcl, a mucsí­­nyi és a rappi érte el a legszebb eredményeket. A fülekiek nemcsak, hogy eljutottak a komáromi Jőkai-napokra, de ott a színjátszók országos versenyében az első helyen végeztek. Ugyancsak szép sikerrel képviselték a magyar nemzetiségi színjátszó mozgalmat az amatőr színjátszók Martinban meg­rendezett országos fesztiválján ts. Jelentős esemény volt a Tavaszi szél... népművészeti vetél­kedő járási döntője Is. Ezen a legnagyobb sikert a losonci éneklőcsoport és annak szólistája Somoskői Agnes érte el, akik biztosították helyüket az országos döntőben. Kimagasló rendezvény volt a Kodály-centenárium alkalmából Füleken megtartott ünnepi hangverseny ts, amelyen a járás három énekkara mellett fellépett a kassal CSERMELY kórus és a • kömiői (Magyarország) énekkar. Arai a járáá népíténcmozgalmét Illett, sajnos ezen a téren évejt óta nincs előbbrelépés, sem a minőség, sem pedig a mennyiség terén. Állandó jelleggel csak a fülekpüspöki PA­LÓC táncegyüttes működik, mely sikeresen képviseli évek óta Járásunkat az országos rendezvényeken is. Az elmúlt évben összesen 11 alkalommal léptek fel. Rajtuk kívül az elmúlt év­ben még négy alkalmi tánccsoport; a vllkei, a füleki, a lo­sonci és a sldt tevékenykedett. Ezek főleg a helyi rendezvé­nyeken léptek fel, összesen 12 alkalommal. A népi hagyomá­nyok és népszokások ápolása terén Csákányháza (Cakanovce) jár élen, ahol már színpadra vitték a fonőházl szokásokat és a kukorleefosztást. A Csemadok Losonci Járási Bizottságának és a 27 helyi szervezetének 1982 évi mérlege; 235 vezetőségi, 37 taggyűlés, a Járási elnökség 12 a szélesebb körű vezetőség pedig 3 alkalommal ülésezett. Az elnökség mellett működő hét szak­bizottság további 21 ülésén foglalkoztak a különböző kultu­rális akciók megszervezésével. Mindent összevetve, tavaly több mint kétszáz rendezvényre került sor, amelyeket több ezren tekintettek meg. Ha ehhez hozzávesszük az előkészítők, rendezők és szervezők több szá­zas seregét, Joggal elmondhatjuk, hogy a losonci járás Cse­­madok-szervezetei elismerésre méltó jó munkát végeztek ta­valy, CSAK ISTVÁN VV4^wVVV4<WVVV vyyvwyvwvw>

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents