Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-02-26 / 8. szám
1983. február 28. .SZABAD FÖLDMŰVES. 13 A sertéstenyésztésben is hatékonyabban A CSKP Központi Bizottságának 13. ülése megállapította, majd a XVI. pártkongresszus bizonyította, hogy a 6. ötéves tervidőszakban bekövetkezett lemaradás szubjektív tényezőkkel is összefüggött. Megállapították, hogy alacsony színvonalú volt a mezőgazdasági termelés szervezése és irányítása, hogy a tudományos-műszaki haladás vívmányait és az új technológiákat nem a kívánt komplex módon érvényesítettük. A CSKP Központi Bizottságának 4. ülése többek között hangsúlyozta, hogy a 7. ötéves terv időszakában nem számíthatunk a korábban megszokott gabonaimporttal. Ez azt Jelenti, hogy az állattenyésztés további fejlesztését saját takarmányforrásainkra kell alapozni, ezeket pedig hatékonyabban kihasználni, elsősorban a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyorsabb ütemű érvényesítésével. Hazánk sertéstenyésztésében komoly tartalékok rejlenek. Ha összehasonlítjuk eredményeinket a külföldi sertéstenyésztés eredményeivel, megállapíthatjuk, hogy egységnyi termékre számítva hozzávetőlegesen egy kilogrammal több erőtakar mányt használtunk fel. Nem használjuk ki eléggé a tömegtakarmányokat, az ipari üzemek mellék termékeit, a legelőket, a konyhai és a vágóhíd) hulladékokat stb. Sok helyen jelenleg is a szára? takarmányozási módszert alkalmazzák. Nem me rünk, vagy nem akarunk kizökkenni a megszokott munkamódszerekből, pedig nem biztos, hogy ami jó volt ezelőtt húsz évvel, az jó ma, vagy jó lesz holnap is. Annak érdekében, hogy a jelenlegi takarmányszflkös helyzetben Is tartani tudjuk a termelési szintet, a bevált külföldi és hazai módszerek alapján — üzemi szinten — a sertéstenyésztés komplex megoldása javasolható. GENETIKA, NEMESÍTÉS A genetikával, nemesítéssel foglalkozó világirodalom rendkívül szerteágazó. Annak érdekében, hogy a célt minél jobban megközelíthessük, rendszereznünk kell azokat a genetikai tényezőket, amelyek tenyészcélunk elérése érdekében számításba jöhetnek. „Az Ismeretanyagból való szelektív válogatás legalább olyan lényeges a siker érdekében, mint az, ahogy szelekció útján a legjobb állatokat ki tudjuk emelni a nagyszámú közepes közül, pozitív szelekció segítségével kiküszöbölni a tenyészetből a károsan befolyásoló tényezőket“ — állapította meg a Lőhman cég főgenetlkusa egy sertéstenyésztési szimpóziumon. A LEGFONTOSABB TULAJDONSÁGOK ÖRÖKÖLHETŐSÉGE és korrelációs Összefüggései b> élve született alomlétszám.................................................................0,10 egyedi születési sály................................................................................0,25 napi súlygyarapodás (nagyüzemi körülmények küzütt) 0,25 napi súlygyarapodás (hfzékonyság viszonylatában) 0,35 takarmányok értékesítése (nagyüzemi körülmények kOzOtt) 0,27 takarmányok értékesítése (hfzékonyság viszonylatában) 0,35 A végottáru minőségét befolyásoló tulajdonságok Örökölhetősége testhosszúság vágott állapotban . . 0,70 szalonnavastagság vágott téltestben 0,55 Azokat a tényezőket említettem, amelyekre javaslom alapozni a pozitív kiválasztást. Tapasztalatom szerint szakaszos (turnusos) hizlalás esetében egy-egy csoporton belül nagyon nagy a súlykülönbség. A hizlalás kezdetén, ha a falka egyedeinek átlagsúlya 25 kiló — egyedenként maximum öt kiló a súlykülönbözet, a falka kitelepítésekor 110 kilogrammos átlagsúly esetében nagyobb a szóródás (90—130 kg). Ezek a tények ellenőrizhetők a vágóhídi elszámolások alapján. Ebből láthatjuk, hogy állományunk a takarmányértékesítés terén genetikailag nem a legjobb. Mivel a takarmány értékesítésének örökölhetősége elég nagy, apai, majd később anyai vonalra szelektálva, nagyon gazdaságos lenne a kiválasztás során figyelembe venni a vágottáru minőségét is. A Hypor hibridsertésének értékmérő mutatói azért jók, mert állandó Jelleggel pozitív szelekciót végeznek, s minden gazdasági szempontból negatív tényezőt igyekeznek kiküszöbölni. Nem használjuk ki eléggé a hibridizációs tevékenységből eredő előnyöket. Megelégszünk a statisztikai eredményekkel, kimutatásokkal, sablonszerűén végezzük a termékenyítést. A szakirodalom szerint minden sertéstenyésztő üzem a helyi adottságok figyelembevételével a saját törzsállományának a legjobban megfelelő apaállatot választja, legfeljebb 2—4 vonalat. Azokban a tenyészetekben, ahol Jó örökítőképességgel bíró kanokat használnak, kialakul egy homogén populáció. Állategészségügy Tudjuk, hogy sertéstenyészeteinkben tetemes kiesést idéz elő a torzító orrgyulladás, a here- és a hassérv, a kóllfertőzés, a dizentéria stb. Ezen betegségek ellen hatásosan védekeznek egyes sertéstenyésztő üzemek. Főleg ott, ahol sertéstenyésztő rendszereket alkalmaznak, s komolyan foglalkoznak a tenyésztéssel. A torzító orrgyulladással fertőzött állatok 30—50 százalékkal több takarmányt fogyasztanak el egységnyi termék előállítására, mint az egészségesek. A hannoveri egyetem kutatói szerint e betegségnek van akút, fertőző és krónikus, nem fertőző alakja. A fertőző forma örökölhető, vagy erősen hajlamos lehet az egyed a fertőződésre. Több éves kísérletek eredményeképpen zártforgós rendszerben az akút formát sikerült három éven belül teljesen kiküszöbölni, a krónikus esetek nagy része pedig olyan alacsony szintre esett vissza, hogy jelentéktelen gazdasági kárt okozott. Ezt az apai, majd az anyai vonalak pozitív szelekciójával érték el. Befektetés nélkül komoly értékű erőtakarmányt takarítottak meg. A here- és hassérv termelési kiesést nem Idézhet elő, mivel pozitív szelekcióval egy-két éven belül teljesen mentesíthető az állomány. A kőllbacllus okozta fertőzések a korszerű tartástechnológia bevezetésével, az állategészségügyi előírások szigorú betartásával nem okozhatnak gondot. A sertésdizentéria likvidálása, Illetve megelőzése — mivel ismert a kórokozója — szervezés és fegyelem kérdése. Az említetteken kívül előforduló sertésbetegségek, mint például az emésztőszervi, légzőszervi stb., valamint ragályos betegségek ellen az érvényes állategészségügyi Intézkedések szigorú betartásával hatásosan lehet védekezni. tartAstechnolúgia Fontos tényezője a szakosított zártforgós telepek kialakítása, valamint a szakaszos (turnusos) elletés, leválasztás és értékesítés alkalmazása. Szükséges és elengedhetetlen a tökéletes nyilvántartás. A kocák tetoválásán kívül az összes állatot a szabvány szerint fülcsipkézni kell a végtermék identifikálása végett. Az anyasertések és a tenyészsüldők legeltetése is előnyös. Ezt a módszert több sertéstartó termelési rendszer alkalmazza. Előnye, hogy az abraktakarmány-fogyasztás jelentősen — anyánkéntl átlagban 35—50 százalékkal — csökkenthető, biológiai hátrány nélkül. A szárazanyag-szükségletet minőségi szalmával biztosítják. A legeltetés céljára kiválóan alkalmasak a füvesített sertéstelepek udvarai. így ásványi anyagokhoz, nyomelemekhez, tömegtakarmányokhoz természetes úton juthatnak az állatok. Hollandiában Koomans és Mertens viszonylag nagy létszámú állománnyal keményítőt kukorica formájában (1 kg naponta), fehérjét évente kétszáz napon keresztül anyánként 8—12 kiló zöldtakarmányban és hatvan dekagramm vágóhídi hulladékban (csírátlanitva) adagolt naponta. Az újratermelésben kiváló eredményeket értek el. Negyedévenként savbázisegyensúly vizsgálatokat végeztek, szükség szerint vitaminlökésekkel pótolják az esetleges ásványi anyagok, illetve vitaminok hiányát a vérszlntben. A vemhes kocák tartásában abból az elvből indultak ki, hogy „kövérebb koca, kevesebb tej, gyengébb alom“. Bátrabban lehet alkalmazni a dajkásltást is. Ezen keresztül jobb hatásfokkal ki Korszerű módszerek alkalmazásával tegyük gazdaságosabbá a sertéstenyésztést is Fotó: archív lehet használni az Istállók kapacitását és az anyák termelőképességét. Természetesen a javasolt tartás technológiának árnyoldalai is vannak, ami legtöbbször a félmegoldások következménye. Nem hozhat sikert például, ha megoldott a csoportos malacoztatás, de nincs megoldva a termé kenyítés, vagy ha a malacok nevelése megfelelő, de ez nem kapcsolódik rá a turnusos hizlalásra stb. Természeti adottságainkból, munkaerő-problémákból és takarmányozási lehetőségeinkből kiindulva azt javaslom, a sok és nehéz probléma megoldását ne az elavult, megszokott rendszerhez való görcsös ragaszkodás jellemezze, még ha ez látszólag egyszerűbbnek tűnik is, hanem újszerű, másutt kipróbált, a sertéstenyésztésben bevált utakon járva próbáljunk megoldást keresni. A SERTÉSEK szaporodAsbiolúgiAja A mesterséges termékenyítésnél figyelembe kell venni a szovjet, az NDK-beli, a japán és más sertéstenyésztő cégek eddigi tapasztalatait, s átvenni az ott klkísérletezett és bevált munkamódszereket. Az Eurbréd cég éves viszonylatban 90 százalék körüli vemhesülést ér el az első mesterséges termékenyítés után. Adottságaink között megvalósítható a Hypan, Illetve Hypor hibridsertések tenyésztésében alkalmazott módszer. Lényege az ondó utókezelése, vagyis a tárolt ondó 80—90 százaléka sokkos állapotba kerül, s főleg relnszemlnálásra alkalmas. A szakemberek nélkülözhetetlennek tartják a dúsított ondó, valamint a heterosperma használatát végterfnék előállítására. Az ovuláció meghatározásának megkönnyítésére pH értékmérőt, lázmérőt, valamint ultrahangos vemhességmérőt ajánlanak. Csakis olyan ondót szabad használni, amely a szabványnak megfelel. Amennyiben a spermák száma és vitalitása nem megfelelő, termékenyítésre alkalmatlan. A hibridizációs programot csak a mesterséges termékenyítésen keresztül lehet megvalósítani, de csak abban az esetben lehet vele foglalkozni, ha gazdasági szempontból is felülvizsgálták. Vegyünk például egy üzemet, ahol hétszáz anyasertést tartanak. Kétszeri ellésl gyakoriság mellett 1200 mesterséges termékenyítést kell végezni, 60 százalékos eredmény elérésével 7200 malac születik, egy anyára számítva 12 darab. Nyolcvan százalékos fedeztetést eredmény mellett 9600 malac születne, egy anyára számítva 16 darab, ugyanazon termelési költségekkel. Ebből a példából is látható, hogy a problémával többet kell foglalkozni. SZELEKTÍV vAgöhId ÜZEMELTETÉSE A korszerű sertéstenyésztésben különböző okoknál fogva több állat kerül selejtezésre^- Ezeket rendszerint kényszervágott állatként kezeljük, s mint értéktelenebb árut vásárolják fel. Ezért egy szelektív vágóhíd üzemeltetése gazdaságos, és a beruházás rövid Időn belül megtérülne. A kényszervágásra kerülő állatoknak csak 50 százalékát értékesítjük úgy, mint „technikai selejtet“, s több százezer korona értékű állatot menthetnénk meg élelmezés céljára. ÖNELSZÁMOLÓ GAZDASÄGI.EGYSÉGEK SZERVEZÉSE Jelenleg a munkaszervezésben, a szakmai irányításban, a túlzott centralizálásban gyakran tapasztalt hiányosságok az önelszámolási gazdasági egységek révén áthidalhatók. A CSKP XVI. kongresszusának Irányelveit nehéz lenne enélkül megvalósítani. Az elvégzett munka utáni jutalmazást úgy kell Irányítani, hogy a dolgozók érdekelve legyenek a termelési eredményekben. Vagyis a dolgozók a javakban részesüljenek, ha javaslataik vagy kezdeményezőkészségükből kifolyólag jobb gazdasági eredmények születnek. Az Irányítóknak és szervezőknek is nagyobb teret, jogkört kell biztosítani, kezdeményezőkészségüket pedig felkarolni, s támogatni. Az önelszámolási gazdasági egységeken belül, ha azt megfontoltan szervezik, meg lehetne szilárdítani a munkafegyelmet, ami sajnos, az utóbbi időben a mezőgazdaság minden ágazatában meglazult. Az említettek nélkülözhetetlen részel egy komplex sertéstenyésztési rendszernek, mely a tervezett hibridizációs program szerves tartozéka. CZIRFUSZ SÄND0R •ввввачо'пч-гчвявввваввввввавввввяваввввваввваваиававвввваввввввввввввваваяввваввввввввявяввввявяввввявававвввавввваввяаавввааиввавяввввяявввваввавввввавава A hiányosságok felszámolása sürgető feladat! A mezőgazdasági termelés távlati célja, az alapvetó élelmiszerekből való önellátás elérése. Ezért valamennyi mezőgazdasági üzemben kedvező feltételeket kell teremteni a tervfeladatok teljesítésére. Rendkívül Igényes feladatok hárulnak az állattenyésztésre, ahol naponta kellő mennyiségű tejet és húst kell termelni. Ez pedig jelentős mértékben függ a növénytermesztők eredményeitől, hiszen a Jő minőségű és elegendő mennyiségű tömegtakarmény nélkül az egyre Igényesebb tervfeladatok nem teljesíthetők. Ahol a takarmányhiány egyéb hiányosságokkal Is párosul, ott komoly lemaradással kell számolniuk. Hasonló „összetett* problémákkal küzd a Rappl (Rapovce) szövetkezet állattenyésztése Is, így nem le tartozhat a losonci (LuCenec) Járás legjobb gazdaságai közé. Bachár Martin agrármérnök,* állattenyésztési égazatvezetó elmondta, hogy a több éve fennálló gyengébb eredményeknek számtalan oka van: az állattartó telepek nem megfelelőek, a takarmánykészlet szűkös és gyenge minőségű, az Irányító és szervező munka színvonala alacsony, de több állatgondozó munkája sem kielégítő. — Az állatállomány — 1800 szarvasmarha, 1400 Juh és 2800 darab sertés — hat telepen van elhelyezve — tájékoztatott Bachár Martin. — Az állattenyésztés szakaszán a hústermelés az eredményesebb. Eladási tervünket marha- és juhhúsból túlteljesítettük, a sertéshús értékesítésében pedig megközelítettük a tervet. Sajnos, az említett okok miatt a tejtermelésben nem sikerült teljesíteni feladatunkat. A tejtermelés helyzete a rappl telepen valamivel kedvezőbb. Ott — az ezer darabos összállományből — 200 tehenet Mária Figová zootechníkus irányításával tapasztalt és megbízható dolgozók gondoznak. Ezek között van a Bartko házaspár, akik hosszú éveken át becsülettel végezték munkájukat. • Ennek ellenkezőjét mondhatjuk el a klsmúlyadl (Mufka) tehenészeti telepről, ahol több állatgondozó felelőtlenül végzi munkáját, ami jelentősen hozzájárult a gyengébb eredményekhez. Az alacsony színvonalú munkaszervezés következtében laza a munkafegyelem. A munkához velő felelőtlen hozzáállásnak káros hatása fokozott mértékben befolyásolja a tehenészet színvonalát, mivel a tehénállomány fele ott van elhelyezve. A kedvezőtlen állapotok a borjúelhullásban Is éreztetik Bartko )án, Figová Mária, Bartkovfi Alžbeta ás Anna Poliaková, a szocialista brigád tagjai (A szerző felvétele) hatásukat. Az elmúlt évben például a 363 borjú közül 42 elhullott, 36 pedig halva született. Ismerve az okokat keressük a megoldást a hiányosságok kiküszöbölésére. A munkaerőproblémát lakásgondok miatt egyelőre nem tudjuk megoldani. ф A hústermelésben jobbak az eredmények, ott kedvezőbbek a termelési feltételek? — Hiányosságok ott is előfordulnak, de a gondozók munkájára nem Igen lehet panasz. A kalondai borjúneveldóben Galbács Ilona, Rubint Mária és Oláh Piroska munkája dicsérhető. A múlt év utolsó hónapjaiban 0,8 kilő körüli volt a borjak napi súlygyarapodási átlaga. A sertéshizlalásban a lípovanyi részlegen Moravčík Ondrej, Kalondán pedig Rubint András és Margit végeznek lelkiismeretes munkát. Nekik és rajtuk kívül még néhány dolgozónak nagy érdeme van abban, hogy kedvezőtlenebb takarmányozási és egyéb feltételek ellenére elfogadható eredményeket könyvelhettünk el. 0 Az állattenyésztési eredmények javítására feltétlenül szükség lesz. Mik a terveik ezzel kapcsulatban? — Feltétlenül szükséges lesz a takarmányalap javítása, ezért Is került sor a gyengébben termő területek felszántására, ahová lucernát és kukoricát vetünk, hogy kalöriadúsabbá tegyük a takarmányalapot. Sor kerül a termelési feltételek javítására is. Több jelentős létesítmény építését terve?ik. Ljpovanyban új 5l2-es tehénistállő épül. Kalondán a boťjúnévelde korszerűsítésére kerül sor. Befejezés előtt áll Muőfn-Telkán a növendékmarhanevelde. A szakosítás és összpontosítás céljából épül az évi 460 tonna hústermelésre alkalmas sertéstelep, melybe saját szaporulatból biztosítják az utánpótlást. Ezenkívül1 több kisebb, de Jelentős változásra Is sor kerül majd, ami minden bizonnyal eredményesebbé teszi állattenyésztésüket. Az előbbrelépés érdekében azonban feltétlenül javítani kell az állattenyésztésben dolgozók munkához való viszonyán, a munkakörülményeken, és hatékonyabban - kell alkalmazni az ösztönzőket. Mindezek nyomán az állattenyésztés feltétlenül eredményesebbé válhat. BÖJTÖS JÄNOS
