Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-02-26 / 8. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES 1983. február 28-14 j& MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET «f MÉHÉSZET + Ä virágpor tisztaságáról Méhészetünkben a méztermelésen Ml a virágporszedés is tért hódit. Jelentős mértékben befolyásolja ezt a mezőgazdasági kultúrák, például a repce, a lébab, a vörösbere, a napra­forgó és egyebek nagytáblás termesz­tése. Ha repcevirágzáskor az időjárás kedvez, a virágpor nyári mennyiségé­nek csaknem egyharmadát gyűjthe­­tik be a szorgos méhek. Jól bizonyí­totta ezt az utóbbi évek kedvező vi­rágporhozama. Akik több éve foglalkoznak virág­porszedéssel, már rendelkezhetnek bizonyos tapasztalatokkal. Ismerik a virágporgyűjtő készülékeket, tisztitó és száritó berendezéseket. A virágpor tisztaságára a méhésznek figyelnie kell. A galántal MEDOS üzem, s az alapszervezetek között kötött szerző­dések tartalmazzák a virágpor tiszta­ságára vonatkozó szabályokat is. E- zeknek betartása a méhészeken mú­lik. Egyes méhészek anélkül kezdik a virágpor gyűjtését, hogy megfelelő elméleti ismeretekkel rendelkezné­nek. A havonként megjelenő „Včelár“ folyóiratban és lapunk „Méhészet“ rovatában korábban olvashattuk a MEDOS igazgatójának K. Glasa elv­társnak a cikkét, amely arra figyel­meztetett, hogy 1981-ben rostaszövet darabkákat, továbbá méhtest részeket, s egyéb szennyeződéseket találtak a felvásárolt virágporban. Köztudott, hogy a Virágport emberi felhasználás céljából forgalmazzák. Kozmetikai és gyógyászati alapanyagként vagy ex­portra hasznosítják. így minden mé­hész kötelessége a virágpor tisztasá­gának a megőrzése. Nem tartom jónak az olyan virág­porgyűjtőt, amelyet fémből készített rostaszövettel szereltek fel. Függőle­gesen avagy vízszintesen. Több mé­hész rácsszerkezetként fémből gyár­tott rostaszövetet használ vízszintes elrendezésben. Vannak azonban a kaptár aljába épített virágporgyűjtő megoldások is. A virágpor a felfede­zések alapján mintegy nyolcféle ami­­nosavat tartalmaz: izoleucint, leucint, lyzint, raetionint, fenylalamint, treo­­nint-,- tryptofánt és valint.- Közülük néhány a fémből gyártott rostaszöve­tet rongálja, tehát két-három éven belül szétmállik. A virágpor közé (gy kerülnek rozsdás rostadarabok, me­lyeket a szellőztető szerkezet nem távolíthat el. A virágporgyűjtőkhöz legalkalmasabb a műanyag lemezrá­csok használata. Ezek rendszerint há­rom milliméter vastagságú sűrű fura­tokkal készülnek. Az átbúvó rácsok öt, a vízszintesek pedig négy, esetleg 4,3 milliméteres furatúak lehetnek. Ёп is ilyen rácsokat használok. Ezek higiéniai szempontból is előnyösek. A műanyag lemezek kifúrása kissé körülményes. A begyűjtött virágpor minősége viszont kifogástalan. A mé­hek testrészeit nem tépi úgy, mint a fémből készült rács. A függőleges átjárású rácson leg­alább négyszáz-ötszáz furatnak kell lennie, hogy a főhordásban a hirtelen érkező nyári zápor vagy zivatar ne okozzon nagy torlódást a rács előtt. Ha tehát kevés a furat, a méhek képtelenek bejutni a kaptárba. Ezál­tal sok elpusztul közülük. Több méhészetben láttam jól kar­bantartott virágporgyűjtőket és szá­rítókat. Arra is felfigyeltem viszont, hogy egyesek durva anyagból készí­tett, mázolatlan, rozsdásodó rostaszö­­vetü gyűjtőket használnak. Ezt hely­telennek tartom. Magam különböző színűre mázolom a virágporgyűjtőket. Mindig négy alapszínnel dolgozok. Olyan színekkel, amelyeket a méhek jól érzékelnek. A gyűjtés befejezése után a készülékeket leveszem. Télen olyan helyen tárolom, ahol nem ér­heti a csapadék, s az egerek bele nem fészkelhetnek. Ugyanolyan tisz­tán kell tartani a virágporgyűjtőket, mint például a lépes kereteket, ame­lyekbe a méhek a mézet tárolják, használatuk előtt tavasszal tisztítom, lemosom és fertőtlenítem, kétéven­ként pedig újra mázolom a virágpor­gyűjtőket. A virágpor szárítást követő tárolá­sára legcélszerűbb a tiszta fóUazsák. A dupla műanyagzsákban a virágpor nem nyirkosodik és nem molyosodik. Csak akkor molyosodna, ha a méhek által a kaptárból kihordott férgek a dobozba-hullanának és szárításkor sem pusztulnának el. Ha szárítás után a termelő tisztátalan állapotban tárolja a virágport, s csak szállítás előtt tisztítja ki, akkor is megmo­­lyosodhat. Előfordult ugyanis, hogy a poros virágporban kifejlődtek a molypeték, s a zsák tartalmát telje­sen tönkretették. Ezért a virágport szárítás után azonnal „kezelni“: át­rostálni, légárammal kitlszttíani szük­séges, a még benne levő méhtestré­­szeket is távolítsuk el. A gyűjtők bel­sejét alkalmas eszközökkel többször kell tisztítani. A sarkakba visszama­radt virágpor ugyanis hamarosan megpenészedik és megmolyosodik. Néhány méhész újabban a virágpor­gyűjtőt a kaptár aljába építi be. így védve véli a virágport a csapadéktól s a tartályt sem kell naponta üríteni. Állítólag így a virágpor jól szellőzik és szárad. A kaptárt készítő vállalat szintén készít ilyen elrendezésű méh lakásokat. Nem tartom ezeket meg­felelőnek és célravezetőnek. Lehet ugyan, hogy tévedek, ezért akinek más a véleménye és rendelkezik bi­zonyos tapasztalatokkal, kérném, hogy ezzel kapcsolatos észrevételeit tegye közzé. Tapasztalatból tudjuk, hogy a kép­tárak alján mennyi szemét gyűlik össze éppen a virágportermelés ide­jén. Alig hihető, hogy a lehullott sze­mét jó részét el lehetne távolítani a virágporból. Ezt azért említem, mert nyaranta többször is takarítom a kép­tárak alját. A szemetet a kaptárak hátsó részén levő nyíláson távolltom el. Ezek szerint a sok szemét a kap­tár aljába épített gyűjtőkbe hull. En a szárításkor használt tálcákat is mű­anyag rostaszövettel látom el, hogy megfeleljenek az egészségügyi előírá­soknak. Nem csodálkozom azon, hogy a MEDOS szakemberei az 1982. évben a korábbinál nagyobb figyelmet for­dítottak a virágpor felvásárlására, — több esetben kifogásolták annak tisz­taságát —, s néhányszor nem vették át a felkínált virágport a méhészek­től. Természetesen a MEDOS üzem felé Is lenne egy szerény javaslatom. Nagy szolgálatot tenne azzal, ha gondos­kodna egy egyszerű tisztítóberende­zés Uzembehelyezéséről, amelyet a méhészek esetenként a virágpor le­adásakor Igénybe vehetnének. Olyan esetekről van szó, amikor egy-két csomag beszállított virágpor tisztítás­ra szorulna. A méhész olykor gyor­san elvégezhetné a tisztítást és nem kellene hazautazni vele. Ezzel időt takarítbatna meg. VICZÉN ISTVÁN Kifizetődd-e a Mis kiüt méhészei? Manapság egyre több méhész ren­dezkedik be vándorlásra. Ez azért is helyénvaló, mert tervszerű vándorlás sál, a mezőgazdaság többlethasznán túl a méhésznek Is szép hasznot hoz. A lényeg persze mindig az, Ir.gy a méhész elfogadható szakismeretekkel rendelkezzen, jó erőben, egészségesen vállalkozzon a családok vándoroltatá­sára. Előfordulhat ugyanis, hogy mé­­belt nagy távolságra kell szállítani. Ha jó a gyűjtés, akkor a mézet Is helyben kell kipergetni, s a megtelt kannákat rendeltetési helyére szállí­tani. Erre csak erős fizikumú ember képes. A méheket legalább hetente két-három alkalommal kell megnézni. A méhészek sokasága fizetett szabad­ságát áldozza tel arra, hogy a ván­dortanyán együtt lehessen méheivel, és szükség esetén beavatkozhasson. A helyhez kötött méhészkedés leg­inkább a csökkent munkaképességű, tehát a megrokkant embereknek felel meg. A méhészettel szerzett jövede­lemmel kiegészítheti nyugdíját. Töb­ben a kellemetlen betegség vagy az előrehaladott kor miatt a méhészke­désben megnyugvást lelnek, az apró sikereknek Is örülnek. Esetenként persze a helyhez kötött méhészkedés is megterhelő, nagy fizika: erőfeszí­tést Igényel. Ilyen esetekben a család segíti a gyengélkedőt és ez nagy előny. Pörgetéskor például az üres kanná­kat állandó helyre tehetjük és ott tölthetjük meg mézzel. A helyhez kö­tött méhészkedés szempontjából nem lényegtelen, hogy a családokkal hol telepedünk le, van-e a környéken nek tárforrás stb. Nagybalogon (Veľký Blh) méhész kedem. Aki Ismeri a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásnak ezen tá­ját, tudja, hogy községünk fekvése пещ a legalkalmasabb a helyhez kötött méhészkedésre. Kevés például az akác. A patak mentén van ugyan belőle néhány példány, ezek viszont kedvező évben Is csak mérsékelt nek­­tárgyüjtést biztosítanak. Községünk határában a repcét Idestova egy évti­zede nem termesztik. Méheim tehát a szomszéd határba repülnek repcére nektárt gyűjteni. Községünket bárom oldalról erdő övezi. Telephelyemtől az erdő viszont 2—3 kilométerre van. Vallom, hogy nem helyes, ha a méhész csak a mézből származó jövedelemre számit. Biztosabb a siker, lényegesen jobb az eredmény, ha a kifizetődőségre töre­kedve a többi kínálkozó lehetőséget is kihasználjuk. Ennek érdekében a mézen kfvül virágpor, viasz, propolisz stb. termelésével is foglalkozni kell. A sokrétű termelésre törekvő méhész­kedés persze jó szakértelmet is igé­nyel. Ahhoz, hogy áprilistól augusztusig méheinktől eredményesen elszedhes­sük a virágport és mérsékelt méz­gyűjtést Is elérjünk, az egész Idény­ben erős, népes családok kellenek. Csak az Ilyen családok használhatják ki sikeresen a kínálkozó lehetősőge­­ket. Aki tehát a méhészeti idényben családonként 10—12 kiló mézet elér, annak a már említettekkel együtt fel­tétlenül haszonnal jár a helyhez kö­tött méhészkedés, Szlovákia méhállo­­mányának több mint a fele helyhez kötött méhészkedést folytat. Írásomat Is nekik szántam. Néhány méhész­társammal beszélgettem a közelmúlt­ban. Megjegyezték, hogy „nem kifi­zetődő a helyhez kötött méhészke­dés“. Talán mondani sem kell, hogy nincs igazuk. Azért sem, mert a méh­­állományt szaporlatnl kell. Társadal­munk nagy segítséget nyújt ehhez. Családonkét 35 koronát fizet a mé­hészeknek, ugyanakkor a méz kilón­kénti felvásárlási ára a múlt évtől fogva már 35 korona, kedvezőbb, mint a kisekereskedelmi ár. A virágpor kilójáért 80, illetve 70 koronát fizet­nek, s a propolisz egyre keresettebb. A viasz kilójáért a mfilépkészttő üze­mek 100 koronát fizetnek. Az elmondotak bizonyítják, hogy a helyhez kötött méhészkedés ts ki­fizetődő lehet, ha mi magunk azzá tesszük. Ha okosan méhészkedőnk, akkor a jövedelmen túl örömünk Is telik benne. A sikerekben gazdag évek után újult erővel lendülünk munkába. Tizennyolc éve komoly be­teg vagyok, de alig várom, hogy éb­redjen a tavasz, zsongjanak a szorgos méhek. Nekem ez a legszebb zene. Ily módon dolgozni, a méhek tevé­kenységét tudatosan Irányítani nagy öröm. Arra törekszem, hogy a hely­hez kötött méhészkedés minél jöve­delmezőbb legyen. NAGY KÄLMÄN Téli nyugalom a méhesben. A méhész megtisztította a kaptárak környékét és várja a tavasz érkezését.>i Fotó: E. Dedinský Ellenőrzés a kaptárak körül... Fotó: j. Drznlk Érdemes méhészkedni Mint más járásokban, a galántaiban (Galanta) Is jól képzett méhészek vannak. A járás öt alapszervezetében 1500 méhész tömörül, s ezek 14 ezer családról gondoskodnak. A galántal alapszervezetnek FrantUek Mrva nyugalmazott Igazgató ta­nító a titkára. Már gyerekkora óta kedveli a méheket, az édesapjától sa­játította el a legfontosabb teendőket. Jelenleg húsz méhcsaládról gondos­kodik. Amikor felkerestem őt, nem magáról, hanem a galántal alapszerve­zet munkájáról beszélt. Elmondta, hogy az alapszervezet tagjai a múlt év­ben 100 tonna mézet adtak a MEDOS-nak. Ugyanakkor több mint 200 kiló virágport és 400 kiló viaszt ts gyűjtöttek a méhek. A hlohovecí Slovako­­tarma gyógyszergyárnak 3 kiló pempőt adtak el. Összesen 3 millió 500 ezer korona Jövedelmet hozott részükre a méhészet. A szervezet tagjai szívesen bekapcsolódnak a közhasznú munkákba Is. Galántán és a környező falvakban ezer fát ültettek, a „Z“ akció keretében pedig 1200 órát dolgoztak le társadalmi munkában. A méhészek bejelen­tették a Galántal Városi Nemzeti Bizottságon, hogy elvállalják a Vajanský utcában ültetett fák és a füvesített területek gondozását. A vezetőség gon­doskodik a szervezett méhészek politikai és szakmai neveléséről Is. Jól kihasználják erre a szenckirályfai (Králové pri Send) méhészeti oktató­telepet. Előadásokat szerveznek a tagoknak, s a gyakorlatban Is bemutat­ják a haladó módszereket. Krajcsovics Ferdinánd , ... ' -• .4,’ -l».j - *• t Utcaiéban A Vág folyó mentén Gútáról (Ko­lárovo) Kamocsára (Kamoča) ke­rekezve megfigyeltem egy takaros lakóházat, s a kertben szépen el­rendezett méhkaptárakat. A gyü­mölcsfákkal és zöldségágyásokkal teli kert a gazdát dicsérte. A csengetésre a negyven év körüli Kojnok Mátyás nyitott ajtót. Vázoltam neki érkezésem célját, s érthe­tő, hogy elő­ször méhelt mu­tatta meg. A ti­zennégy darab — B-ll-es kaptárak szorgos la­kóival Is „megismerkedtem“. A házigazda oldalról figyelte, hogy egy régi kaptárnál kissé el­időzöm. Ez a sor elején kapott he­lyet, s a gazda nagy becsben tart­ja. — öt évvel ezelőtt ezzel kezdtem a méhészkedést — magyarázta. — Gúta környékén egy tanyán lak­tunk, s ha volt elég Időnk, akkor meglátogattuk Videnenec bácsit, akinek négy méhcsaládja volt. Só­várogva néztem, amint tesz-vesz a családok körül, óvó szeretettel gondozza méhelt. Sokat beszélt a méhek életéröl, munkájáról stb. Amikor már meggyőződött röla, hogy tényleg érdeklődöm a mé­hek iránt, felkínálta a lehetőséget, hogy vásároljam meg az egyik méhcsaládot. — Ezzel alapozta meg a mé­hészkedést? — Az első évben négyszer Is megrajzott a család. A méhésztár­­sak ezt nem hitték el. Egy raj megszökött, hármat viszont befog­tam. A tapasztalat persze akkor még foghíjas volt, s előfordult, hogy befogtam ugyan a rajt, de elhelyezésére már nem volt kap­tárain. Rohantam Érsekújvárba (Nové Zámky), hogy vásároljak egyet. Mire Itthon mindent rend be tettem, éjfélre járt az idő. A B-ll-es kaptártlpus mellett döntöt­tem, s úgy vélem helyesen csele­kedtem. Az első, vagyis a kezdő kaptár megmarad emléknek. i——» тяи»—» и иШ'ЗДМии» — Milyen lett as eredmény? — Kezdetben eléggé gyönge volt a hordás. A következő év viszont eredményesebb lett. A múlt esz­tendő pedig felülmúlt minden ko­rábbit. Klssá hátrányos részemre, hogy nem vándoroltatok. Ez vi­szont azzal magyarázható, hogy feleségemmel együtt Gútán mű­szakra dolgozunk. A Vág folyó túlsó oldalán nagy gyümölcsültet­vény van, méheim ott nektárt ta­lálnak, s ez nagyon előnyös. Az érsekújvári méhészeti alapszerve­zet tagja vagyok, a mézet pedig a JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet szimől (Zemné) felvásárlójának adtam el. — Milyenek a tervek? — A jövőben az állományt sze­retném szaporítani. Mi tagadás, megkedveltem a méheket, meg az­tán anyagilag Is megéri, hogy ko­molyabban foglalkozzak velük. A létszámnövelés nem okoz gondot, mert jól felszerelt műhelyem van és sok mindent magam elkészít­hetek. A kereteken kívül a kap­tárak méztej-ét is Itthon készí­tem. Vásárolok például egy B-ll­­es kaptárt és átalakításával két kaptárt nyerek. Télidőben gyak­ran lapozgatom a méhészeti szak­irodalmat, de esetenként a mé­hésztársakkal Is értekezek. Újab­ban napirendre tűztem a vtrág­­porgyűjtést. — A Jövedelem kiegészítésén túl van-e a méhészksdésnek más előnye is? — Korábban nagyon hajlamos voltam a torokgyulladásra. Előfor­dult, hogy a betegség egy-egy év­ben tíz alkalommal Is az ágyba dötött. Amióta a méhészeti ter­mékek széles skálája a család ren­delkezésére áll. Idestova négy éve nem voltam beteg, de a család többi tagja sem. Sokéig beszélgettünk még a mé­hészet időszerű kérdéseiről, meg­kóstoltuk az aranysárgán csillogó tiszta mézet. Jómagam régi vágy­ként tervbe vettem, hogy a mé hészek soraiba lépek. Kojnokék viszont megígérték, hogy beavat­nak a műhelytitkokba, „inaskod­­hatok“ náluk, elsajátíthatom a hasznos tudnivalókat. P. J. PLAVEC

Next

/
Thumbnails
Contents