Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-02-26 / 8. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES

1983. február 28-14

j& MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET «f MÉHÉSZET +

Ä virágpor tisztaságáról

Méhészetünkben a méztermelésen Ml a virágporszedés is tért hódit. Jelentős mértékben befolyásolja ezt a mezőgazdasági kultúrák, például a repce, a lébab, a vörösbere, a napraforgó és egyebek nagytáblás termesztése. Ha repcevirágzáskor az időjárás kedvez, a virágpor nyári mennyiségének csaknem egyharmadát gyűjthetik be a szorgos méhek. Jól bizonyította ezt az utóbbi évek kedvező virágporhozama.

Akik több éve foglalkoznak virágporszedéssel, már rendelkezhetnek bizonyos tapasztalatokkal. Ismerik a virágporgyűjtő készülékeket, tisztitó és száritó berendezéseket. A virágpor tisztaságára a méhésznek figyelnie kell. A galántal MEDOS üzem, s az alapszervezetek között kötött szerződések tartalmazzák a virágpor tisztaságára vonatkozó szabályokat is. E- zeknek betartása a méhészeken múlik. Egyes méhészek anélkül kezdik a virágpor gyűjtését, hogy megfelelő elméleti ismeretekkel rendelkeznének. A havonként megjelenő „Včelár“ folyóiratban és lapunk „Méhészet“ rovatában korábban olvashattuk a MEDOS igazgatójának K. Glasa elvtársnak a cikkét, amely arra figyelmeztetett, hogy 1981-ben rostaszövet darabkákat, továbbá méhtest részeket, s egyéb szennyeződéseket találtak a felvásárolt virágporban. Köztudott, hogy a Virágport emberi felhasználás céljából forgalmazzák. Kozmetikai és gyógyászati alapanyagként vagy exportra hasznosítják. így minden méhész kötelessége a virágpor tisztaságának a megőrzése.

Nem tartom jónak az olyan virágporgyűjtőt, amelyet fémből készített rostaszövettel szereltek fel. Függőlegesen avagy vízszintesen. Több méhész rácsszerkezetként fémből gyártott rostaszövetet használ vízszintes elrendezésben. Vannak azonban a kaptár aljába épített virágporgyűjtő megoldások is. A virágpor a felfedezések alapján mintegy nyolcféle aminosavat tartalmaz: izoleucint, leucint, lyzint, raetionint, fenylalamint, treonint-,- tryptofánt és valint.- Közülük néhány a fémből gyártott rostaszövetet rongálja, tehát két-három éven

belül szétmállik. A virágpor közé (gy

kerülnek rozsdás rostadarabok, melyeket a szellőztető szerkezet nem távolíthat el. A virágporgyűjtőkhöz legalkalmasabb a műanyag lemezrácsok használata. Ezek rendszerint három milliméter vastagságú sűrű furatokkal készülnek. Az átbúvó rácsok öt, a vízszintesek pedig négy, esetleg

4,3 milliméteres furatúak lehetnek. Ёп is ilyen rácsokat használok. Ezek higiéniai szempontból is előnyösek. A műanyag lemezek kifúrása kissé körülményes. A begyűjtött virágpor minősége viszont kifogástalan. A méhek testrészeit nem tépi úgy, mint a fémből készült rács.

A függőleges átjárású rácson legalább négyszáz-ötszáz furatnak kell lennie, hogy a főhordásban a hirtelen érkező nyári zápor vagy zivatar ne okozzon nagy torlódást a rács előtt. Ha tehát kevés a furat, a méhek képtelenek bejutni a kaptárba. Ezáltal sok elpusztul közülük.

Több méhészetben láttam jól karbantartott virágporgyűjtőket és szárítókat. Arra is felfigyeltem viszont, hogy egyesek durva anyagból készített, mázolatlan, rozsdásodó rostaszövetü gyűjtőket használnak. Ezt helytelennek tartom. Magam különböző színűre mázolom a virágporgyűjtőket. Mindig négy alapszínnel dolgozok. Olyan színekkel, amelyeket a méhek jól érzékelnek. A gyűjtés befejezése után a készülékeket leveszem. Télen olyan helyen tárolom, ahol nem érheti a csapadék, s az egerek bele nem fészkelhetnek. Ugyanolyan tisztán kell tartani a virágporgyűjtőket, mint például a lépes kereteket, amelyekbe a méhek a mézet tárolják, használatuk előtt tavasszal tisztítom, lemosom és fertőtlenítem, kétévenként pedig újra mázolom a virágporgyűjtőket.

A virágpor szárítást követő tárolására legcélszerűbb a tiszta fóUazsák. A dupla műanyagzsákban a virágpor nem nyirkosodik és nem molyosodik. Csak akkor molyosodna, ha a méhek által a kaptárból kihordott férgek a dobozba-hullanának és szárításkor sem pusztulnának el. Ha szárítás után a termelő tisztátalan állapotban

tárolja a virágport, s csak szállítás előtt tisztítja ki, akkor is megmolyosodhat. Előfordult ugyanis, hogy a poros virágporban kifejlődtek a molypeték, s a zsák tartalmát teljesen tönkretették. Ezért a virágport szárítás után azonnal „kezelni“: átrostálni, légárammal kitlszttíani szükséges, a még benne levő méhtestrészeket is távolítsuk el. A gyűjtők belsejét alkalmas eszközökkel többször kell tisztítani. A sarkakba visszamaradt virágpor ugyanis hamarosan megpenészedik és megmolyosodik. Néhány méhész újabban a virágporgyűjtőt a kaptár aljába építi be. így védve véli a virágport a csapadéktól s a tartályt sem kell naponta üríteni. Állítólag így a virágpor jól szellőzik és szárad. A kaptárt készítő vállalat szintén készít ilyen elrendezésű méh lakásokat. Nem tartom ezeket megfelelőnek és célravezetőnek. Lehet ugyan, hogy tévedek, ezért akinek más a véleménye és rendelkezik bizonyos tapasztalatokkal, kérném, hogy ezzel kapcsolatos észrevételeit tegye közzé.

Tapasztalatból tudjuk, hogy a képtárak alján mennyi szemét gyűlik össze éppen a virágportermelés idején. Alig hihető, hogy a lehullott szemét jó részét el lehetne távolítani a virágporból. Ezt azért említem, mert nyaranta többször is takarítom a képtárak alját. A szemetet a kaptárak hátsó részén levő nyíláson távolltom el. Ezek szerint a sok szemét a kaptár aljába épített gyűjtőkbe hull. En a szárításkor használt tálcákat is műanyag rostaszövettel látom el, hogy megfeleljenek az egészségügyi előírásoknak.

Nem csodálkozom azon, hogy a MEDOS szakemberei az 1982. évben a korábbinál nagyobb figyelmet fordítottak a virágpor felvásárlására, — több esetben kifogásolták annak tisztaságát —, s néhányszor nem vették át a felkínált virágport a méhészektől.

Természetesen a MEDOS üzem felé Is lenne egy szerény javaslatom. Nagy szolgálatot tenne azzal, ha gondoskodna egy egyszerű tisztítóberendezés Uzembehelyezéséről, amelyet a méhészek esetenként a virágpor leadásakor Igénybe vehetnének. Olyan esetekről van szó, amikor egy-két csomag beszállított virágpor tisztításra szorulna. A méhész olykor gyorsan elvégezhetné a tisztítást és nem kellene hazautazni vele. Ezzel időt takarítbatna meg.

VICZÉN ISTVÁN

Kifizetődd-e a Mis kiüt méhészei?

Manapság egyre több méhész rendezkedik be vándorlásra. Ez azért is helyénvaló, mert tervszerű vándorlás sál, a mezőgazdaság többlethasznán túl a méhésznek Is szép hasznot hoz. A lényeg persze mindig az, Ir.gy a méhész elfogadható szakismeretekkel rendelkezzen, jó erőben, egészségesen vállalkozzon a családok vándoroltatására. Előfordulhat ugyanis, hogy mébelt nagy távolságra kell szállítani.

Ha jó a gyűjtés, akkor a mézet Is helyben kell kipergetni, s a megtelt kannákat rendeltetési helyére szállítani. Erre csak erős fizikumú ember képes. A méheket legalább hetente két-három alkalommal kell megnézni. A méhészek sokasága fizetett szabadságát áldozza tel arra, hogy a vándortanyán együtt lehessen méheivel, és szükség esetén beavatkozhasson.

A helyhez kötött méhészkedés leginkább a csökkent munkaképességű, tehát a megrokkant embereknek felel meg. A méhészettel szerzett jövedelemmel kiegészítheti nyugdíját. Többen a kellemetlen betegség vagy az előrehaladott kor miatt a méhészkedésben megnyugvást lelnek, az apró sikereknek Is örülnek. Esetenként persze a helyhez kötött méhészkedés is megterhelő, nagy fizika: erőfeszítést Igényel. Ilyen esetekben a család segíti a gyengélkedőt és ez nagy előny.

Pörgetéskor például az üres kannákat állandó helyre tehetjük és ott tölthetjük meg mézzel. A helyhez kötött méhészkedés szempontjából nem lényegtelen, hogy a családokkal hol telepedünk le, van-e a környéken nek tárforrás stb.

Nagybalogon (Veľký Blh) méhész kedem. Aki Ismeri a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásnak ezen táját, tudja, hogy községünk fekvése пещ a legalkalmasabb a helyhez kötött méhészkedésre. Kevés például az akác. A patak mentén van ugyan belőle néhány példány, ezek viszont kedvező évben Is csak mérsékelt nektárgyüjtést biztosítanak. Községünk határában a repcét Idestova egy évtizede nem termesztik. Méheim tehát a szomszéd határba repülnek repcére nektárt gyűjteni.

Községünket bárom oldalról erdő

övezi. Telephelyemtől az erdő viszont

2—3 kilométerre van. Vallom, hogy nem helyes, ha a méhész csak a mézből származó jövedelemre számit. Biztosabb a siker, lényegesen jobb az eredmény, ha a kifizetődőségre törekedve a többi kínálkozó lehetőséget is kihasználjuk. Ennek érdekében a mézen kfvül virágpor, viasz, propolisz stb. termelésével is foglalkozni kell. A sokrétű termelésre törekvő méhészkedés persze jó szakértelmet is igényel.

Ahhoz, hogy áprilistól augusztusig

méheinktől eredményesen elszedhessük a virágport és mérsékelt mézgyűjtést Is elérjünk, az egész Idényben erős, népes családok kellenek. Csak az Ilyen családok használhatják ki sikeresen a kínálkozó lehetősőgeket.

Aki tehát a méhészeti idényben családonként 10—12 kiló mézet elér, annak a már említettekkel együtt feltétlenül haszonnal jár a helyhez kötött méhészkedés, Szlovákia méhállományának több mint a fele helyhez kötött méhészkedést folytat. Írásomat Is nekik szántam. Néhány méhésztársammal beszélgettem a közelmúltban. Megjegyezték, hogy „nem kifizetődő a helyhez kötött méhészkedés“. Talán mondani sem kell, hogy nincs igazuk. Azért sem, mert a méhállományt szaporlatnl kell. Társadalmunk nagy segítséget nyújt ehhez. Családonkét 35 koronát fizet a méhészeknek, ugyanakkor a méz kilónkénti felvásárlási ára a múlt évtől fogva már 35 korona, kedvezőbb, mint a kisekereskedelmi ár. A virágpor kilójáért 80, illetve 70 koronát fizetnek, s a propolisz egyre keresettebb. A viasz kilójáért a mfilépkészttő üzemek 100 koronát fizetnek.

Az elmondotak bizonyítják, hogy a helyhez kötött méhészkedés ts kifizetődő lehet, ha mi magunk azzá tesszük. Ha okosan méhészkedőnk, akkor a jövedelmen túl örömünk Is telik benne. A sikerekben gazdag évek után újult erővel lendülünk munkába. Tizennyolc éve komoly beteg vagyok, de alig várom, hogy ébredjen a tavasz, zsongjanak a szorgos méhek. Nekem ez a legszebb zene. Ily módon dolgozni, a méhek tevékenységét tudatosan Irányítani nagy öröm. Arra törekszem, hogy a helyhez kötött méhészkedés minél jövedelmezőbb legyen.

NAGY KÄLMÄN

Téli nyugalom a méhesben. A méhész megtisztította a kaptárak környékét és várja a tavasz érkezését.>i Fotó: E. Dedinský

Ellenőrzés a kaptárak körül... Fotó: j. Drznlk

Érdemes méhészkedni

Mint más járásokban, a galántaiban (Galanta) Is jól képzett méhészek vannak. A járás öt alapszervezetében 1500 méhész tömörül, s ezek 14 ezer családról gondoskodnak.

A galántal alapszervezetnek FrantUek Mrva nyugalmazott Igazgató tanító a titkára. Már gyerekkora óta kedveli a méheket, az édesapjától sajátította el a legfontosabb teendőket. Jelenleg húsz méhcsaládról gondoskodik. Amikor felkerestem őt, nem magáról, hanem a galántal alapszervezet munkájáról beszélt. Elmondta, hogy az alapszervezet tagjai a múlt évben 100 tonna mézet adtak a MEDOS-nak. Ugyanakkor több mint 200 kiló virágport és 400 kiló viaszt ts gyűjtöttek a méhek. A hlohovecí Slovakotarma gyógyszergyárnak 3 kiló pempőt adtak el. Összesen 3 millió 500 ezer korona Jövedelmet hozott részükre a méhészet.

A szervezet tagjai szívesen bekapcsolódnak a közhasznú munkákba Is. Galántán és a környező falvakban ezer fát ültettek, a „Z“ akció keretében pedig 1200 órát dolgoztak le társadalmi munkában. A méhészek bejelentették a Galántal Városi Nemzeti Bizottságon, hogy elvállalják a Vajanský utcában ültetett fák és a füvesített területek gondozását. A vezetőség gondoskodik a szervezett méhészek politikai és szakmai neveléséről Is. Jól kihasználják erre a szenckirályfai (Králové pri Send) méhészeti oktatótelepet. Előadásokat szerveznek a tagoknak, s a gyakorlatban Is bemutatják a haladó módszereket. Krajcsovics Ferdinánd

, ... ' -• .4,’ -l».j - *• t

Utcaiéban

A Vág folyó mentén Gútáról (Kolárovo) Kamocsára (Kamoča) kerekezve megfigyeltem egy takaros lakóházat, s a kertben szépen elrendezett méhkaptárakat. A gyümölcsfákkal és zöldségágyásokkal teli kert a gazdát dicsérte.

A csengetésre a negyven év körüli Kojnok Mátyás nyitott ajtót. Vázoltam neki érkezésem célját, s érthető, hogy először méhelt mutatta meg. A tizennégy darab — B-ll-es kaptárak szorgos lakóival Is „megismerkedtem“.

A házigazda oldalról figyelte, hogy egy régi kaptárnál kissé elidőzöm. Ez a sor elején kapott helyet, s a gazda nagy becsben tartja.

— öt évvel ezelőtt ezzel kezdtem a méhészkedést — magyarázta. — Gúta környékén egy tanyán laktunk, s ha volt elég Időnk, akkor meglátogattuk Videnenec bácsit, akinek négy méhcsaládja volt. Sóvárogva néztem, amint tesz-vesz a családok körül, óvó szeretettel gondozza méhelt. Sokat beszélt a méhek életéröl, munkájáról stb. Amikor már meggyőződött röla, hogy tényleg érdeklődöm a méhek iránt, felkínálta a lehetőséget, hogy vásároljam meg az egyik méhcsaládot.

— Ezzel alapozta meg a méhészkedést?

— Az első évben négyszer Is megrajzott a család. A méhésztársak ezt nem hitték el. Egy raj megszökött, hármat viszont befogtam. A tapasztalat persze akkor még foghíjas volt, s előfordult, hogy befogtam ugyan a rajt, de elhelyezésére már nem volt kaptárain. Rohantam Érsekújvárba (Nové Zámky), hogy vásároljak egyet. Mire Itthon mindent rend be tettem, éjfélre járt az idő. A B-ll-es kaptártlpus mellett döntöttem, s úgy vélem helyesen cselekedtem. Az első, vagyis a kezdő kaptár megmarad emléknek.

i——» тяи»—» и иШ'ЗДМии»

— Milyen lett as eredmény?

— Kezdetben eléggé gyönge volt a hordás. A következő év viszont eredményesebb lett. A múlt esztendő pedig felülmúlt minden korábbit. Klssá hátrányos részemre, hogy nem vándoroltatok. Ez viszont azzal magyarázható, hogy feleségemmel együtt Gútán műszakra dolgozunk. A Vág folyó túlsó oldalán nagy gyümölcsültetvény van, méheim ott nektárt találnak, s ez nagyon előnyös. Az érsekújvári méhészeti alapszervezet tagja vagyok, a mézet pedig a JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet szimől (Zemné) felvásárlójának adtam el.

— Milyenek a tervek?

— A jövőben az állományt szeretném szaporítani. Mi tagadás, megkedveltem a méheket, meg aztán anyagilag Is megéri, hogy komolyabban foglalkozzak velük. A létszámnövelés nem okoz gondot, mert jól felszerelt műhelyem van és sok mindent magam elkészíthetek. A kereteken kívül a kaptárak méztej-ét is Itthon készítem. Vásárolok például egy B-lles kaptárt és átalakításával két kaptárt nyerek. Télidőben gyakran lapozgatom a méhészeti szakirodalmat, de esetenként a méhésztársakkal Is értekezek. Újabban napirendre tűztem a vtrágporgyűjtést.

— A Jövedelem kiegészítésén túl van-e a méhészksdésnek más előnye is?

— Korábban nagyon hajlamos voltam a torokgyulladásra. Előfordult, hogy a betegség egy-egy évben tíz alkalommal Is az ágyba dötött. Amióta a méhészeti termékek széles skálája a család rendelkezésére áll. Idestova négy éve nem voltam beteg, de a család többi tagja sem.

Sokéig beszélgettünk még a méhészet időszerű kérdéseiről, megkóstoltuk az aranysárgán csillogó tiszta mézet. Jómagam régi vágyként tervbe vettem, hogy a mé hészek soraiba lépek. Kojnokék viszont megígérték, hogy beavatnak a műhelytitkokba, „inaskodhatok“ náluk, elsajátíthatom a hasznos tudnivalókat.

P. J. PLAVEC