Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-02-26 / 8. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, 1983. február Sí* Belüzemi ellenőrzés reflektorfényben A párthatározatok stratégiai Jellegű feladatként tűzték ki a szemesekből ős az alapvető élelmiszerekből való önellátottság elérését. E népgazdasági szempontból kulcsfontosságú feladatot csakis úgy valósíthatjuk meg, ha az állattenyésztés és a növénytermesztés közötti évek óta fennálló aránytalanságokat felszámoljuk. Ezen a téren fokozott erőfeszítések ellenére sem sikerült elérni a társadalmi elvárásokhoz és az adott lehetőségekhez Igazodó változást. Számtalan mezőgazdasági üzemben a kedvezőtlen Időjárási viszonyok számlájára Írják a lemaradás okát. Holott a gyakran tapasztalt eredménytelenség forrását az agrotechnikai határidők és a tervezett vetésterületek be nem tartásában, a tudományos-műszaki haladás vívmányainak lassú ütemű alkalmazásában és a technológiai fegyelem lazaságában, valamint a követelményeknek korántsem megfelelő talajgazdálkodásban kellene keresniük. Ha gyorsítani akarjuk a növénytermesztés fejlesztési, ütemét, akkor mindenekelőtt szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy az elmúlt évek során nem gazdálkodtunk éppen ésszerűen a termőfölddel. A földvédelemről szóló törvény és ennek módosított változata sem hozta meg a várt eredményt. Szlovákiában az ötödik ötéves terv Időszakában a mezőgazdasági terület évi átlagban 28 ezer hektáral, a következő öt év átlagában pedig 18 ezer 400 hektárral csökkent. , A szigorított talajvédelmi Intézkedések nyomán, azaz 1981-től kezdve bizonyos Javulás tapasztalható. Bár a termőterület tavalyelőtt Is kilencezer hektárral megcsappant, mégis ez volt az utóbbi évtizedek legkisebb mérvű csökkenése. Ugyanis a szövetkezetek többségében felismerték, hogy a termőföld a közös tulajdonát s egyben alapvető termelőeszközét Jelenti. Ezért több esetben erélyesen slkraszálltak védelmezéséért, Jogtalan eltulajdonítása ellen. Ez azonban korántsem elegendő az Igényes feladatok megvalósításához. Tudatosítani kell, hogy Szlovákiában Jelenleg egy lakosra 0,49 hektár mezőgazdasági terület, ebből pedig 0,32 hektár szántó Jut. Ez nem sok és a Jövőben Is számolnunk kell a mezőgazdasági terület bizonyos mérvű csökkenésével. Tehát a külterjes termelési módszerek a mai gazdasági viszonyok mellett nem állják meg helyüket. Az egyedüli célravezető út a belterjes termelés. E tekintetben felbecsülhetetlen tartalékok rejlenek a mezőgazdasági terület maximális kihasználásában, termőképességének növelésében, a megfelelő termelési szerkezet kialakításában, a veszteségek csökkentésében. A termőföld ésszerű kihasználása, valamint a talajerő megtartása, Illetve növelése a mezőgazdasági üzemek alapvető kötelessége. Erre, a talajvédelemmel együtt, törvényes jogszabályaink vannak. Hogy ezen a téren törvényességnek milyen mértékben teszünk eleget, ez sokban a szövetkezetek ellenőrző bizottságainak, valamint a nemzeti bizottságok ellenőrző szerveinek tevékenységén ipúllk. A szövetkezetek ellenőrző bizottságainak Jogai és köteleségel közismertek. Gondolom, mégsem árt, ha főleg most, a tavaszi munkák kezdete előtt felhívjuk a figyelmet egynéhány fontos teendőre a belüzemi ellenőrzés területén, valamint azokra a hiányosságokra, amelyeket tavaly a Járási ügyészségek szakemberei tártak fel a talajvédelemre és ennek kihasználására vonatkozó jogszabályok betartásának vizsgálata során. Az érvényes módszertani utasítások értelmében az ellenőrző bizottságok tagjai kötelesek felülvizsgálni, hogy a gazdaságokban megfelelően végezték-e el a vetést, betartották-e az egyes növénykultúrák tervezett termőterületét, a trágyázást terveket, a vetésforgót, miképpen gondoskodtak a vetőmagvak és az ültetőanyagok tárolásáról és kezeléséről, elvégezték-e vetés előtt a vetőmagvak laboratóriumi csíráztatását, betartották-e a szántóföldi munkák agrotechnikai határidejét. Továbbá ellenőrizniük kell — a kikelt növényzet állapota alapján —a traktorosok munkájának minőségét, a szántóföldi takarmánynövények termesztésének színvonalát, a rétek és legelők hasznosítását, az öntözőberendezések és a gépi eszközök kihasználásának mértékét, a betakarítási veszteségek nagyságát, a takarmányok tartósítási technológiájának betartását stb. Az ellenőrzések során feltárt hiányosságokat jegyzőkönyvbe foglalva, esetleg Javaslatokkal kiegészítve elő kell terjeszteniük a szövetkezet vezetőségének, amelyek a megállapítások alapján intézkednie kell a feltárt hiányosságok orvoslása érdekében, s' felelősségre kell vonni azokat, akik nem teljesítették feladatukat. A vizsgálatok során megállapították, hogy a belüzemi ellenőrzést az esetek többségében rendszertelenül vagy felületesen hajtották vég re. Számtalan esetben a belüzemi ellenőrzés végrehajtása ellenőrizhetetlen volt, mivel ezekről nem terjesztettek elő Jelentéseket, illetve Javaslatokat. Az ellenőrző bizottságok felületes tevékenységéről világos képet adnak a vizsgálat sorén megállapított tények. Ezekből hadd hozzunk fel példaképpen legalább néhány adatot. A vizsgálatba bevont 385 mezőgazdasági üzem közül csupán 78 esetben ellenőrizték a vetésforgó és a trágyázás tervét, a gazdaságok egyharmadában pedig az agrotechnikai határidők betartását. Csak a gazdaságok felében ellenőrizték a vetőmagvak és ültetőanyagok tárolási módját és minőségét. Aránylag kevés mezőgazdasági üzemben végezték el a vetőmagvak laboratóriumi csíráztatását. Ebből pedig több gazdaságnak Jelentős kára szárma zott, mert csak a vetés után derült ki, hogy a vetőmagvak minősége nem felelt meg a kö vetelményeknek. A vizsgált üzemek többségé ben nem ellenőrizték a szántóföldi takarmány növények termesztését, begyűjtését és tárolását, valamint a rétek és a legelők kihasználását. A kerületi ügyészségek szakemberei a laza belüzemi ellenőrzések fő okát abban látják, hogy több gazdaságban az ellenőrző bizottságok elnökeinek szakképzettsége nem megfelelő illetve elnökségi tisztségük más munkabeosz tással párosul. A belüzemi ellenőrzés alacsony színvonaláért és többnyire formális mivoltáért a Járási mezőgazdasági Igazgatóságokat Is jelentős fele lősség terheli, mert módszertanilag nem Irányítják az ellenőrző bizottságok tevékenységét, s tanácsadással sem szolgálnak. Holott mindkét tevékenység feladatuk, sőt kötelességük. A Járási és helyi nemzeti bizottságok Illetékes osztályaira is fokozott feladatok és kötelezettségek hárulnak, nemcsak a termőföld védelmét Illetően, hanem ellenőrizniük kell azt Is, hogy a mezőgazdasági üzemek hogyan gazdálkodnak a rendelkezésükre álló földterülettel, s milyen mértékben érvényesítik a belterjesltő tényezőket, a tudományos-műszaki haladás vívmányait a termelés színvonalának emelése érdekében. A vizsgálatból kiderül, hogy a nemzeti bizottságok az utóbbi években fokozott aktivitást tanúsítottak a talajvédelem területén. Tevékenységükből viszont hiányzott a problémakörhöz való egyetemes hozzállás. Míg a talajvédelem terén sikeres munkát végeztek, addig a talaj ésszerű kihasználásának, a termelés belterjesltésének csak kevés figyelmet szenteltek. E tekintetben sokat kell még javítani eddigi munkájukon. A talajvédelemnek és ésszerű kihasználásának komplex értelmezése magába foglalja a látszólag nem ehhez a problémakörhöz tartozó egyéb vonatkozású negatív tényezőket is. Főleg azokat, amelyek tetemes népgazdasági károkat vonnak maguk után. Közéjük kétségtelenül a számottevő veszteségeket, főleg az aránytalanul nagy állatelhullást kell sorolnunk. Az esetek többségében az állatelhullást szubjektív tényezők Idézték elő. Többek között a nem megfelelő tartási körülmények, a felelőtlen gondozás, a helytelen takarmányozás. Az utóbbi esetben elsősorban a karbamid túladagolása vagy a nem megfelelő széna és szilázs etetése eredményezte az elhullást. E tekintetben feltétlenül fél kell hívni a gazdaságok vezetőinek, valamint az ellenőrző szervek tagjainak figyelmét arra a téves felfogásra, miszerint elfogadhatónak tekintik, ha az elhullás aránya nem haladja meg a szabvány által engedélyezett százalékot. Tudatosítani kell, hogy minden egyes elhullott állat népgazdasági kárt Jelent, amelynek következtében kevesebb te] vagy hús kerül a dolgozók asztalára. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy az ellenőrző tevékenységet valamennyi Irányítási szinten feltétlenül tökéletesíteni kell. Mert csakis a hiányosságok tárgyilagos és nyílt feltárásával, s ezek mielőbbi kiküszöbölésével térhetünk át a párthatározatok által előirányzott belterjes termelési módszerekre, amelyek a továbbfejlődés egyedüli lehetőségét Jelentik számunkra. KLAMARCSIK MARIA Gazdasági udvar vagy roncstelep? Mindenképpen a mezőgazdasági terület „kihasználásának“ elrettentő példája Az eredményes szarvasmarha-tenyésztés a borjfineveléssel kezdődik Fotó: —OS Ä tej az egyik legfontosabb élelmiszerünk. A tejtermékek áruválasztéka hő tükrözője szarvasmarhatenyésztésünk fejlettségének. A tejtermelés színvonala járáson ként változó. Van ahol négy ötezer liter a tehenenkénti évi tejtermelési átlag, de olyan körzetekről is tudunk, ahol paradox módon a kedvező feltételek — mint például a nagy kiterjedésű rétek és legelők — ellenére sem sikerül átlagon felüli, vagy akár csak átlagos eredményeket elérni. A rozsnyói (Rožňava) Járásban az utóbbi években alacsony szinten állandósult a szarvasmarna-tenyésztés, de főleg a tejtermelés. A fejlesztési tervek megvalósítása valahogy elakadt, kátyúba került. A helyzeten nem sokat változtattak a problémák felszámolását sürgető határozatok, intézkedések, mert azok nem a valóságból indultak ki. A szakemberek múló Jelenségnek vélték a „hullámvölgybe“ Jutást, s ezért áthidaihatónak vélték ■ a szarvasmarha-tenyésztés visszaesését. S mivel a kedvezőtlen helyzet évek múltán sem javult, sőt, a problémák felhalmozódtak, sürgetőbbé vált a hibák feltárása és átfogóbb elemzése, valamint az előbbrejutás lehetőségeinek keresése. Az elmúlt esztendő utolsó hónapjában helyzetfelmérő ellenőrzést hajtottak végre a Járás egyes mezőgazdasági üze-, meiben. A járási pártbizottság illetékeseinek vezetésével tizenhét négytagú szakembergárda sorra látogatta a gazdasági udvarokat. A hiányosságok komplex feltérképezése pontosította a „diaghózist“. Szükséges megjegyezni, hogy ilyen nagyarányú ellenőrzést első ízben végeztek a helyzet tanulmányozására. Kedvező hatása rövid időn belül meg is mutatkozott. Az ellenőrzést követő napokban járási átlagban kétezer, egy hónap alatt pedig 3500 literrel növekedett a napi tejtermelés. Ez nyolc-kilenc százalékos növekedést jelent. Ezek után érdemes belelapozni a Jegyzőkönyvekből összesített Jelentésbe ... Vajon mi az oka az évek óta tartó kocogásnak? Mi volt az a „könnyű“ ballaszt, amitől a tanácsadó ellenőrök oly ügyesen megszabadították a gazdaságokat, hogy néhány nap elteltével már nagyobb sebességre kapcsolhattak? S melyek a nehezebb, komolyabb erőfeszítést Igénylő problémák? Mielőtt rátérnénk a válaszra, hadd tegyünk egy rövid kitérőt: A Járás mezőgazdasági üzemeinek szarvasmarha-állománya 23 ezer 800 darab, ebből kilencezer a tehén. Tavaly 2300 darab üszőt fedeztettek, a borjazás tervét pedig 100,2 százalékra teljesítették. A mezőgazdaság kollektivizálása óta ez a legjobb eredmény. A marhahizlalásban már sajnos kedvezőtlenebb a helyzet. A tervezett 0,68 kg-os napi súlygyarapodás helyett csak 0,45 kilót értek el. A tejértéke sitésben pedig egymillió literrel maradtak adósak. Tavaly, egyedenként 2429 literes fejési átlagot értek el, amely a tervezettnél jóval kevesebb. Szénaegységben számítva egy számos állatra 2,47 tonnában meghatározott téli takarmányszükségletnek csak Í5,3 százalékban tettek eleget. Az előzetes adatok után nézzük meg közelebbről, milyen helyzetképet tárt fel az ellenőrzés. 4« Az állatok gondozása, tisztántartása és az istállókban fenntartott rend valamelyest javult az előző évekhez viszonyítva, ám több mezőgazdasági üzem ben az elvárásoknak nem megfelelő a helyzet; például a hosszúszói (Dlhá Ves) szövetkezet (Coltovo) és borzovai (Sil. Brezová) részlegén, továbbá a goíaltovól, a pelsőci (Ple živec), a rochovcei, a kobeliarovói és a goöovól szövetkezet istállóiban. A fejőberendezések nem megfelelő tisztítása és fertőtlenítése miatt Borzováről, Čierna Lehotáról, Kameňanyrôl és bicéről a követelményeknek nem megfelelő minőségű tejet szállítottak. A Rozsnyói Allamt Gazdaság tehénistállóiban pedig olyan elavult állapotban vannak a fejőberendezések, hogy a napi karbantartással alig lehet az egészségügyi követelményeknek eleget tenni, ezért elodázhatatlanná vált a mielőbbi felújításuk. E tekintetben tartzetben. Az újratermelés tekintetében a rejdovai és gočaltovól szövetkezet eredményei a legjobbak. Ugyanakkor a két állami gazdaságban, valamint a pelsőci, a slavošovcel, a lubeníkl és a rožtári szövetkezetben az állattenyésztési részlegvezetők elkésve, vagy egyáltalán nem jelentették be a fedeztetésre alkalmas teheneket. Ezt a teendőt valamennyi gazdaságban a gondozókra bízták. Az ellenőrzések során az is kiderült, hogy Jelžaván és Silicén későn választják el a borjakat a tehéntől, ami a tejtermelés rovására megy. A mezőgazdasági szolgáltatásokat illetően többek között megállapították, hogy például a honcel szövetkezetét rendszertelenül látogatja a körzeti állatorvos. Az lnszeminátorok munkájáról valamennyi mezőgazdasági üzemben elismeréssel nyilatkoztak. , Ok és okozat a tejtermelésben hatatlan a helyzet a pelsőci, a slavošovcel és a vlaQhovól szövetkezetekben is. A fejő- és hűtőberendezések karbantartása és fertőtlenítése Čierna Lehotán, Revúcán, RoS- táron, Hucínban, Görgőn (Hrhov) és Berzétén (Brzotín) nagyon elhanyagolt. Általában kevés figyelmet szenteltek — néhány gazdaság kivételével — az állattenyésztésben dolgozók szociális ellátásának. Az állatok napi takarmányozásának és gondozásának ellenőrzéséből kiderült, hogy például Gemerská Polomán, Rejdován, Roštáron, Vlachovón, s mindkét állami gazdaságban a szombati és vasárnapi takarmányadagot már pénteken felhalmozták a takarmányelőkészltőkben. Ily módon a takarmány, főleg a szenázs és a szilázs minősége a vajsavas erjedés miat Jelentősen leromlott. Több gazdaságban a lédús takarmányokat — nem megfelelő tárolás miatt — a fagy károsította. A takarmányadag összeállítása — a revúcai, a rejdovai és a Gemerská Poloma-i szövetkezet kivételével — egyetlen gazdaságban sem volt megfelelő; szénhidrátfölösleg és fehérjehiány Jellemzi az összetételt. A szénahiányt főleg szalmával pótolták. Am előkészítésére kevesebb gondot fordítottak. Csak elvétve Ízesítették és dúsították, s többnyire szénával keverve — szecskázva — etették. Egyetlen gazdaságban sem alkalmazták a hasznosság szerinti — differenciált — takarmányozást. A mulasztás az ágazat-, illetve részlegvezetők rovására írható, akik az állatgondozókra és a fejőnőkre hárították a felelősséget. •-f* Komoly hiányosságokat észleltek az üszők nevelésében. A hiányos takarmányozás miatt gyenge kondícióban vannak és* a fejlődésben is lemaradtak, főleg a szillcei, a pelsőci, a rožtári és a Jelžavai szövetke-Az ellenőrzés során értékelték a gazdaságvezetők, az ágazat- és részlegvezetők, valamint a gondozók és fejők munkáját is. A honcel, az almásl (Jablonov nad Turňou), a lubeníki és a Jelžavai gazdaságok állattenyésztői nem végezték közmegelégedésre munkájukat. Több gazdaságban — ahol a felelőtlen munka ás kötelességmulasztások miatt nem teljesítették feladatukat — kádercserére került sor. De további gazdaságokban is elengedhetetlenül szükséges a részlegvezetők felmentése. Az értékelés során az említett problémákon kívül alapvető szervezési és szakmai hiányosságokat tártak fel, amelyek határidőhöz kötött kiküszöbölését a gazdaságvezetők kapták feladatul. A helyzet Javítására hozott intézkedések végrehajtását a bizottság tagjai a Jövőben Is ellenőrzik. A járási pártbizottság elnöksége állandósította a bizottságok működését. A helyzet orvoslása érdekében emelni kell az irányítás színvonalát, s javítani a mezőgazdasági szolgáltatások minőségét. Politikailag és szakmailag felkészült vezetőkre van szükség, akik változtatást tudnak eszközölni a munkaszervezés terén, s akik vállalják a dolgozók szakmai felkészítését, erkölcsi nevelését. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a dolgozók tájékoztatására, szociális és kulturális Igényeik kielégítésére. Szükség van a technológiai és munkafegyelem betartására, az állomány felelősségteljes selejtezésére és nemesítésére, a takarmányok gazdaságos hasznosítására, az újratermelés céltudatos irányítására. Tennivaló tehát akad bőven, örvendetes viszont, hogy a rozsnyói Járásban megindult egy olyan folyamat, amely a valóság teljes súlyának érzékeléséből kiindulva társadalmi összefogással próbálja felszámolni a fejlődést hátráltató hiányosságokat. Korcsmáros László Fotó: —dek—
