Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-02-26 / 8. szám
1983. február 26 SZABAD FÖLDMŰVES 11 zások A gyümölcstermesztés fejlesztését szorgalmazzák Nyugat-Szlbériában. pontosabban az alfajt területen járva meglepődve tapasztaltuk. hogy a mínusz 40—45 C- fokos téli fagyok ellenére is felien dűlőben van a gyümölcsfélék és a bogyós gyümnlcsőek termesztése. Ez elsősorban a Branaulban székelő és az M. A. Ltszavenko nevét viselő Szí bériai Gyümőlcsészeti Kutatóintézetnek köszönhető, ahol Ida Pavlovna Kalinyina. a mezőgazdasági tudómé nyok doktora, a Szovjet Tudómé értek el az új szamócafajták nemesítésében, melyek nedvét és a benne található olajat egész sor betegség gyógyítására használják, és a világpiacokon jobban értékelik, mint az aranyat. A kutatóintézet Igazgatójának Jóítoltáből ml Is megkóstoltuk a különféle ízeket, gyümölcsöket. A nemesitől munka elmélyítését Jól szemléltetik a következő számadatok: mfg az első nemesftéső szamécafajták átlagos terméshozama 2—3 tonna az ennél nagyobb területű gyümölcsösök telepítése, jelenleg már több mint nyolcvan szibériai mezőgazdasági üzem (ebből tizennégy az altaji területen) szakosodott a gyümölcstermesztésre. Például a Micsurin szovbozban a gyümölcsösük és a szamőcaültetvények területe 6П5 hektár. A tizedik ötéves tervidőszakban két gazdaságban kísérleti Jelleggel 200 - 200 hektáros gyümölcsösöket létesítettek. Az átlagos terméshozam 7,2 tonnás volt hektáronként. 1981-ben — a kedvezőtlen Időjárási viszonyok következtében — a gyümölcsfélék átlaghozama 8,2, a szamócáé pedig 5,9 tonna volt hektáronként. A gazdaságok gyümölcstermesztésből származó nyeresége még alacsony, de az összpontosítás és a szakosítás további elmélyítésével, a gépesítés széles körű alkalmazásával tovább növelhető. A kutatóintézet a nagyüzemek mellett a munkások, kolhoztagak és szovbozmunkások palánta- és facsemete-igényeit is kielégíti, hiszen jelenleg több mint másfél millió szibériai családnak van már kertle. A tizedik ötéves tervidőszak éveiben példán! 24 mllllő, 1981-ben pedig 7,4 milliö szamőcapalántát és gyfimőlcsfacsemetét forgalmaztak, ezzel Is hozzájárulva a gyümölcsfélék és a bngvós gyümölcsnek termesztésének kiszélesítéséhez. Külön említést érdemel a homoktövis (Hlppophae rhamnoldest,), amelynek nemesítésében és elterjesztésben figyelemre méltó eredményeket értek el a kutatóintézet munkatársat. A homoktövis termésében már tizenegy vitamint mntattak ki. A bogyós termést ml Is megkóstoltak, tényleg kivfilő volt. A homoktövis nagyüzemi termesztésével egy szakfilm keretében Ismerkedtünk meg. A gépesítés megoldásával a mezőgazdasági nagyüzemek kiváló eredményeket érnek el. A kutatóintézetnek 263 munkatársa, dolgozója van, ebből nyolcvankctten kisegítő dolgozók, százan pedig a laboratóriumban dolgoznak. Már a kutatóintézet huszonnégy munkatársa szerezte meg a tudományok kandidátusa, és ketten a tudományok dokto-1. f. Kalinyina, a mezőgazdasági tudományok doktora, a kutatóintézet igazgatója A kutatóintézet Igazgatója egy érdekes történetet Is elmesélt. Arnikoi az amerikai farmárok egy csoportja meglátogatta az Intézetet, a szerzett tapasztalatokról a következőt írták: Hallatlanul elcsodálkoztunk azon, hogy az almafák képesek a hó alatt is nőni. Ez a megállapítás nagyon igaz, hiszen korábban a Szovjetunió európai részéről behozott palánták gyümölcsfacsemeték sorra kifagytak Ma a kutatóintézet, amely 1974-ben alaknlt meg, saját maga látja el (agy álló fajtákkal nemcsak Szibéria, ba nem az Oroszországi SZSZSZK, Ka zabsztán, Azerbajdzsán. Belorusszia a balti köztársaságok több száz terű letét és körzetét, sőt külföldre is exportálnak. nyos Akadémia tagja, a Legfelsőbb Szovjet képviselője, a kutatóintézet Igazgatója és F. F. Sztrelcov, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a laboratórium és a gépesítési osztály vezetője, a pártalapszervezet elnöke tájékoztatott bennünket. A gyümölcstermesztés Szibériában lényegében 1920 ban vette kezdetét, akkoriban azonban nagyon elenyésző területen. Míg a húszas években ^ Urál vidékétől egészen a Csendesóceánig mindössze háromszáz bektár gyümölcsös volt, addig ma már több mint százezer bektár. Szibériában jelenleg a gyümölcsösök és a szamócaültetvények területe meghaladja az ötvenezer hektárt, ennek fele van a szovhozokban és kolhozokban, a többi a földművesek és a munkások kertjeiben, a háztáji gazdaságokban található. A kutatók és a szakemberek teltételezik, hogy 1990-ig a gyümölcsösök területét nyolcvanezer hektárra, az átlagos terméshozamokat pedig a 2,9—3,3-szorosára növelik. A kolhozok és a szovhozok rendel keznek a gyümölcsfélék telepítéséhez szükséges és megfelelő területtel. volt, addig az új nemesftésü fagyálló fajtákból már ötven tonna termést ■takarítanak be hektáronként. Az intézet munkatársai a nemesítés mellett sokoldalú tevékenységet fejtenek ki a termesztéstechnolőgiák tökéletesítésében, az egyes munkaműveletek gépesítésében és a növényvédelemben. Ezidáig az intézetben összesen 150 gyümölcs- és szamócafajtát nemesítettek ki, s kidolgozták a szaporítás iparszeríí módszereit. A nemesltók, a kutatók szorosan együttműködnek a termelőkkel, amelynek eredményeként egész sor új növényvédő szert próbáltak ki, lépéseket tettek a biológiai növényvédelem módszereinek kidolgozásában. A kutatóintézet jóvoltából ma már mintegy kilencszáz szibériai szovboz és kolhoz foglalkozik gyümölcstermesztéssel, a gyümölcsösök átlagos területe azonban mindössze buszonöt bektár, ami kevés. Kívánatos volna legalább az 50—10П hektáros, vagy ráíusa fokozatot. A munkatársaknak, a dolgozóknak több mint a fele nő, és ugyancsak több mint a fele harminc évnél fiatalabb. A kutatók, nemesítők munkáját a kísérleti gazdaságokban háromszázan, a Hegyi Alfajon pedig kétszázötvenen segítik. A Szibériai Gyümőlcsészeti Kutatóintézet nagy érdemeket szerzett 8 gyiimölcstélék és a bogyós gyümölcsűnk termesztésének meghonosításában és kiszélesítésében. Ugyan jelenleg a gyümölcsösök és az ültetvények még nem adnak kielégítő terméshozamot — egy lakosra számítva mindössze nyolc kilogrammot takarítanak be —, de a kutatóintézet munkatársai, a nemesitők és a gyiimölcsészek szerint Szibéria a jövőben fokozatoton önellátóvá válik. BARA LÁSZLÓ A kutatóintézet legfontosabb célja az erős fagyokkal szemben ellenálló fajták ktnemesítése. Behatóan foglalkoznak az alma-, körte-, szilva- és meggyfák, valamint a ribiszke-, szamóca- és málnafajták, sőt a homoktövis nemesítésével is. Az Intézetben ezidáig például negyven fagyálló ribiszkefajtát nemesítettek ki, amelyek a Kárpátoktól egészen a Csendesóceánig elterjedtek. Nagy sikereket A Szibériai Gyümőlcsészeti Kutatóintézet impozáns épülete a & sa Kedvező kilátások Február hónap utolsó napjainál tartunk. Az idő előrehaladott. A tél lassan, de biztosan távozik, s átadja helyét az életet fakasztó kikeletnek. Hajdanában a földműves magára hagyatva, ám felelőssége tudatában arra törekedett, hogy mindent a maga Idejében, kifogástalanul elvégezzen. Előkészítette a vetőmagot meg a felszerelést. így nem érhette őt meglepetés. Alkalmas időben vethetett, hogy később arathasson, addig viszont sokat kellett rettegnie a termésért. Manapság a földek művelőinek, a szövetkezetek tagjainak és az állami gazdaságok dolgozóinak társadalmunk megad minden támogatást ahhoz, hogy optimális termésátlagot érjenek el. A termésért való felelősség tehát megoszlik. A szolgáltató vállalatok egész sora segít abban, hogy a dolgozó népnek jusson elegendő élelem, a kenyér mellé legyen bőven tej, hűs, de egyéb Is. A földművesnek már nem kell rettegnie, hiszen mögötte áll a társadalom. Bármilyen ]ók Is a kilátások, a kikelet közeledésével a földek művelőit az ősi ösztönöktől hajtva belső nyugtalanság keríti hatalmába. Alig várják, hogy a mag az éltető földbe kerüljön. Ilyenkor érthető a nyugtalanság. A kérdések sokasága vetődik fel. Nagy kérdőjelként tornyosul elébük például, hogy kap-e elegendő jó minőségű, jő termést biztosító biológiai anyagot a tavasziak vetéséhez. Napjaink, tájékozott földművelője már tudja, hogy a gazdag termés nem csupán a biológia anyag, hanem egyben a tényezők egész sorának, vagyis a komplex agrotechnikának is függvénye. Az esetleges nyugtalanság eloszlatása céljából a SLOVOSIVO Vezérigazgatósága vetőmagforgalmazó osztályán Karol Bartalský agrármérnöktől arra kértünk választ, hogy mit kaphat tőlük a termelési gyakorlat, lesz-e a vetéshez elegendő jó minőségű biológiai anyag ... — Megnyugtató — jegyezte meg Bartalský osztályvezető —, hogy a tavaszi árpa-vetőmag minősége lényegesen jobb, mint a korábbi években. Az is Örvendetes, hogy a választék új, nagy termésátlag nyújtására alkalmas fajtákkal bővül. Összesen 58 ezer tonna tavaszi árpa vetőmagot készítettünk el a mezőgazdaság részére. A késztettel 102 százalék erejéig fedezhetjük a hazai szükségletet. ■ Mely árpafajták lesznek a választékban, milyen a részarány és a rangsorolás? — Az Opál fajta a vetésterületnek 19, a Korái 18, a Spartan 17, a Kryštál pedig 13 százalékra elegendő. A hátramaradó területen a legújabb nagy hozamú szlovákiai fajták, vagyis a Fatran és a Horal, továbbá több egyéb ismert árpafajta kerül vetésre. Megnyugtató, bogy a szlovákiai fajták egyre nagyobb teret hódítanak, s valóban jó terméseredménnyel kecsegtetnek. Érdemes még megemlíteni, hogy az idén tavasziárpa-vetőmagból 5700 tonnát rendkívül kedvező feltételek mellett, többségében a Szovjetunióba, kisebb mennyiségben pedig Romániába exportálunk. Ez azt bizonyítja, hogy árpavetőmagból jelentős többletet halmoztunk fel. ■ Zabból is lesz elegendő? — Partnereink 8900 tonna vetőma got igényeltek. Ezzel szemben a termelőktől csak 5 ezer tonna jő minőségű vetőmagot kaptunk. Lépéseket tettünk, hogy a hiányzó mennyiséget részben importból, részben pedig a CSSZK-ból beszerezzük. Ügy tűnik, hogy Így sem elégíthetjük ki teljesen az igényeket. D Hogyan segítik a kukoricaprogram sikeres megvalósítását? — Az előző év nagyon kedvezett a vetőmagkukorica hibridek termesztésének. A minőség rendkívül jó, s a menyiség is biztató. A vetőmagkészletnek 96 százaléka első minőségi osztályban kerül a mezőgazdasági üzemekbe. Az átlagos csírázóképesség eléri a 95 százalékot A kedvező'álla pót annak is köszönhető, bogy az eltelt években nagy erőfeszítéssel szorgalmaztuk a világ legkiválóbb kukoricafajtáinak a beszrezését. s ezeket ma licencben szaporítjuk, hogy a mezőgazdasági üzemek minél jobb hozamokat érhessenek el szemes ku koricából. Jó hibridnek bizonyultak például a Franciaországból, az USA bői, Jugos 'láviából és más országból beszerzett kukoricafajták. Hazai viszonylatokban ezek egyharmad rés*1 arányban kisebb költséggel termeszthetők, mintha importált vetőmagot használnánk. Természetesen a hazai nemesltésfi vetőmagok Is kedvező terméseredmény elérését teszik lehetővé. A készletet az MNK-ből beszerzett 5700 tonna kukoricavetumaggal egészítjük ki. Ezeknek a FAO érési száma 200-től 600-lg, a fő választékban pedig 180-től 500-ig terjed. Nagy területet foglalnak majd el a FAO 300— 350 számú hibridek. ■ Ml várható a cukorrépa-vetőmag ellátása terén? — A készletek fedik a szükségletet. A választékban szerepel a jól bevált Dobrovicei A, az Arimona és az Imona fajta, részben drazslrozott, részben „koptatott“, tehát gyakorlatilag egycsirás változatban. Az utóbbi években a cukorrépa-hozamokban észlelhettünk nagyobb ingadozást. Volt, aki ennek okát a fajtakérdésben, akadt viszont olyan Is, aki mélyebb elemzés után a fó okot az egyes műveletek foghíjasságában látta. Tény viszont, hogy a cukorrépatermesztők sokasága nem kapta meg az igényelt vegyszermennyiséget. Ez volna az egyetlen hiba? Minden más teendőt pontosan elvégeztünk? Tapasztalhattuk, hogy a gyakorlatban is van elég hiba, ilyen például a cukorrépa elgyomosodása, s ez manapság már nemcsak a vegyszerek hiányának kérdése. Létezik ugyanis biológiai védelem is. A jövőre nézve a termelő ezt ne felejtse el. ■ Milyenek a készletek lucerna- és fűmagból? — Minden lehetséges Intézkedést megtettünk a lucernavetőmag beszerzése érdekében, hogy kielégíthessük a termelők igényeit. Kedvező felvásárlási árat helyeztünk kilátásba. A vetőmag eladója prémiumot és takarmányt is kaphatott, amennyiben teljesítette a szerződésben vállaltakat. Sajnálatos, hogy ez sem tette meg a vért hatást A lucernavetőmag-készletnek közel a fele a mezőgazdasági üzemeknél maradt. Mégis elmondható, hogy ezen a téren is van bizonyos fejlődés, hiszen Szlovákiában a hároméves termésátlag mintegy 420 tonnát tett ki, a múlt évben pedig 750 tonnát értünk el. így lényegesen nagyobb terület vethető be lucernával, mint korábban. Kedvező a helyzet a fűmag készlete terén Is. Ettől eltekintve bizonyos mennyiséget Lengyelországból és az MNK-bél importálunk. Ezen a szakaszon bárom év átlagában a készlet 390. most pedig 1000 tonna, tehát van előrelépés. ■ Az olajnövények és a hüvelyesek esetében Is kedvező az ellátás? — Ezen a szakaszon némi módosítás várható. Első évben kerülnek vetésre például a kiváló minőségű étolajat biztosító napraforgóhibridek. A már rendelkezésre álló választékot jugoszláviai és romániai hibridekkel bővítjük, azonban más országokból is beszerzőnk vetőmagot, ezeket főleg takarmányozási célra vethetik a gazdaságok. Elegendő a készlet az étkezésre, de a takarmányozási célokra szükséges hüvelyesek magjából is. Újabban lépéseket tettünk elegendő lencse- és takarmányrepce-vetűmag beszerzése érdekében is. Elmondhatom hogy a vetőmagellátás kilátásai jók, s nincs ok az aggodalomra. Az elmondottak bizonyítják, hogy a SLOVOSIVO munkaközössége a tél folyamán mindent megtett azért, hogy elegendő, s főleg kiváló minőségű biológia anyagot halmozzon fel a tavasziak vetéséhez. Szükséges, hogy a gazdaságok ts mindent megtegyenek az optimális termésátlag elérése érdekében. HOKSZA ISTVaN
