Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-02-26 / 8. szám

TANULJUNK EGYMÁSTÓL HA RÖVID A KAROD... MINDIG VAN MEGOLDÁS rázdákat, majd vékonyan meg­hintem Őket fahamuval s csak utána vetem el a magot. A si­ker általában nem marpd el. Megfigyeltem, hogy az idős­­kertésztársak közül többen el­hanyagolják a gyümölcsfákat. Nem felelőtlenségről van sző, inkább csak arról, hogy a ko­rábban születetteknek olykor már a földön sem biztos a lé­pésük, remeg a kezük, esetleg fokozottan szédülékenyek, s nem szívesen kockáztatják meg a létrán való tornázást, illetve a fáramászást. Mint tudjuk, a földről nem nagyon lehet meg­metszeni a korona felsőbb ágait, mert rövid a kezünk, ki­csi a metszőolló. Nos, én már segítettem a ba­jon. A metsőolló szárát seprő­nyéllel meghosszabbítottam. A cirokseprő nyeléből mintegy nyolcvan centiméteres darabo­kat vágtam, s a botokat kívül­ről fölerősítettem a metszőolló száraira. így most már nem csupán a magasabban fekvő ágak metszése tekinthető meg­oldottnak, de a segédeszköz na­gyon megkönnyíti az egres, a málna és az ugyancsak tövi­ses rózsatövek metszété is. Es a levágott ágakat is az olló se­gítségével szabadítom ki a bo­korból, hogy még véletlenül se marjanak belém a tövisek. Mennyivel egyszerűbb, és meny­nyivel kényelmesebb Így a munkai Persze nem feltétlenül fontos a metszőolló szárainak meg­hosszabbításával bajlódni, ha van speciális ollónk a hernyó­­fészkek eltávolítására. Ha 2,5— 3 méteres nyelet teszünk bele és az éleket jól kiköszörüljük, ez a segédeszköz is jó szolgá­latot tehet metszéskor. Sőtl A magasművelésű szőlő csonká­zásakor is. A vékonyabb ágakkal tehát már boldogulnánk, de mi le­gyen a vastagabbakkal? Ha vágni kell, akkor természete­sen vágjunk. Erre legmegfele­lőbb a köpülyöző fűrész. Ez tulajdonképpen közönséges kerti fűrész, csak a fogantyú helyén nyél csatlakoztatására fül (tok) van. Ha megfelelő hosszúságú, szilárd nyélre sze­­rejük, három-négy méteres ko­rona esetén is aránylag köny­­nyen megy a munka. A fűrész­be olyan lapot tegyünk, ame­lyik csak egy Irányba vág, s kezdetben lassan dolgozzunk, hogy kitapasztaljuk a legmeg­­felőbb módszert (az ág általá­ban beremeg). Ha vastagabb ágat kell eltávolítanunk, ne fe­ledkezzünk meg az alulról tör­ténő befűrészelés szükségessé­géről, mert a hasadó ág nagy sebet okoz. A levágott ágat a fűrész kerete (ráma) segítségé­vel lehet kiszabadítani a koro­nából. SOK A LÓTÜCSÖK? A kertészkedőnek egyik leg­nagyobb ellensége a lótücsök. Sokféle módszert kipróbáltam, legeredményesebbnek azonban a saját módszeremet tartom. £n a talajjavításban és a vil­lanyszerelésben használatos gé­gecsővel védekezem a kártétel ellen, mégpedig úgy, hogy min­den palántára egy darabka csövet húzok. Akkorát, hogy a gyökértől a talaj felszínéig védje a palánta szárát. Száz palántából legfeljebb négyben tesz kárt a lótücsök, mert nem fér hozzá a növény szárá­hoz. A FAHAMU SEGÍTHET Néha előfordul, hogy nagyon foghíjasán kel a tavasszal ve­tett sárgarépa és petrezselyem. Néha rossz a mag, máskor csak elfekszik, de előfordul, hogy a hangyák hordják el a vetőmagot, mi leshetjük, hogy mikor kel már a növény. A hangyák és más kártevők garázdálkodásának én fahamu­val veszem elejét. Elkészítem a magágyat, meghúzom a ba-KIFIZETODIK A TALAJTAKARÄS A dinnye számára napos fek­vésű, könnyebb talajokat vá­lasszunk, s lehetőleg ne feled­jük el, hogy a tök mellett a dinnye is bolondja a trágyá­nak. A fészkekbe mindenkép­pen érett, apróra vágott trágyát tegyünk. Azok járnak el helye­sen, akik már ősszel elkészítik a fészkeket, és az istállótrágyát is kijuttatják. A dinnyetgrmesztés sikerét nagyban befolyásolja, hogy vál­lalkozunk-e talajtakarásra. A földet legjobb fekete vagy sö­tétszürke fóliával letakarni, mert ha fehér fóliát haszná­lunk, megnő alatta a gyom, és a talaj sem melegszik fel sok­kal korábban. A sötét fóliával végzett talajtakarás esetenként 30—40 százalékkal is javíthatja a jövedelmezőséget (koraiság, nagyobb hozam). Talajtakarás­ra 50X50 cm-es fóliadarabokat használunk, s ezeket akkor bo­rítjuk a fészkekre (április má­sodik fele), amikor helybevet­jük a magot. Persze letakarhat­juk a földet palántázáskor is, ha nem fészkes vetést alkalma­zunk, esetleg az egész sort vagy az egész ágyást letakar­hatjuk fóliával. Csépe Pál gyümölcsész, Várgede (Hodejov) Kajszibarack, héj alá oltással A múlt üszőn az egyik ker­tésztárs csemetevásárlásra ké­szült és megkért, legyek a se­gítségére a legmegfelelőbb ül­tetőanyag kiválasztásában. Más nem volt, tehát aszalószilva alanyra oltott kajszit vettünk. Őszintén megvallom, én ilyen oltványt nem vettem volna meg, de a barátom mindenáron telepíteni akart. Gyakorlatból tudom, hogy az aszalószilvába oltott kajszibarack nem hosszú életű. Ugyanis idővel a ráoltott nemes rész jobban megvastago­dik, mint az alany, és ez a fa pusztulását jelenti. £n ilyen alanyba soha nem oltottam kaj­szit, viszont vörös szilvába igen. Ezeken sem volt hosszú életű a kajszi, s a fára ugyan­az a növekedési forma volt jel­lemző, mint az aszalószilva-ala­­nyú fákra. Az idős kertbarátok mondogatták, hogy a vörös szil­vába oltott kajszi hosszú életű, nem üti meg a guta, ezért kí­sérleteztem vele. Sajnos, negy­ven év alatt pont az ellenke­zőjét tapasztaltam. En kedvtelésből foglalkozom szaporítással. Kajszit kezdetben vörös szilvába, később kajszi magoncba oltottam. A szilvába oltott kajszi az oltás fölött mindig megvastagodott, és rend­szerint sokkal korábban elpusz­tult, mint a kajszi magoncba oltott kajszibarack. Igaz, labo­ratóriumi kivizsgálás nem iga­zolja az állításaimat, mégis azt mondom, hogy a pusztulást mindig gutaütés okozta. Gya­korlatom során megfigyeltem, hogy a magoncba helyezett ol­­tévesszőktől mindig több meg­eredt, mint a szilva alanyba oltottakből. Szerintem fontos megfigyelés, hogy a magoncra oltott fa job­ban tűri a kemény hideget. Há­rom évi megfigyeléssel tudom bizonyítani, hogy a magoncra oltott kajszifa a virágzást kö­vető gyors lehűlés (fagy, jeges eső) ellenére is hozott termést, ugyanakkor a szilva alanyon nevelt fa egyetlen gyümölcsöt sem kínált. Az egyik ismerő­sömnek negyven darab szilva­­alanyú kajszifája van. Az em­lített megfigyelés éveiben egyetlen gyümölcsöt nem szü­retelt. Azóta sok fája kiszáradt, ami várható is volt, hiszen a ráoltott nemes rész jóval vas­tagabb volt, mint az alany. Gyakorlatban a szemzés min­dig eredményesebb volt, mint az oltás, ezért inkább szemzés­sel szaporítottam a kajszit. Ha mégis a második módszert vá­lesztottam, akkor héj alá ol­tással vagy ékoltással dolgoz­tam. A kettő közül az ékoltás volt sikeresebb, de ezt csak akkor alkalmazhattam, ha az alanynak megfelelő vastagságú oltóvesszőm volt. Az ékoltás hogyanjáról a cseresznye oltá­sának ismertetésekor beszél­tünk, ezért most inkább a héj alá oltás menetét ismertetném. A január végén megszedett oltóvesszőt nedves homokban kell eltartani az oltás idejéig, hogy a szemek ne ébredjenek fel. Héj alá akkor lehet oltani, ha az alany már levelet bont, illetve adja a héját. Az utóbbi tulajdonság a fontosabb, hiszen nem ritkaság, hogy a fa zöld, de a héj még nem válik el a törzstől (kevés csapadék, rossz nedvkeringés). Héj alá oltást a vastagabb törzsű alanyoknál alkalma­znak. A földtől 25—30 cm ma­gasan elfűrészeljük az alanyt, majd a vágási felülettől lefelé haladva, 3 cm hosszúságban a fás részig bevágják a héjat. A vágás mindkét oldalán kissé felemeljük a héjat, hogy köny­­nyebb legyen alátolni az oltó­­vesszőt. Oltásra csak azok az egész­séges héjú vesszők alkalmasak, melyeken alva maradnak a sze­mek. Egy-egy vesszőn három szemet hagyunk; igaz, közülük a legalsó az alanyon ejtett seb területére, a héj alá kerül, de ha nem kötözzük le és nem kenjük be, a másik két szem esetleges károsodásakor éppen ez a szem hajt ki, s belőle ne­velhetünk fát. Az oltóvessző vé­gén féloldalas éket készítünk (az alsó szemtől 1 cm-rel ma­gasabban 3 mm mély, félkör alakú bevágást készítünk, s et­től lefelé haladva, ferdén meg­vágjuk a vesszőt), amely 1,5 cm-rel nyúlik túl az alsó sze­men. Az éket betoljuk a föl­­hasított és megemelt héj alá, az oltást átkötjük, s bekenjük oltóviasszal (az alany tetejét és az oltóv8Ssző végét is.) Szá­razság idején öntözni kell, hogy biztosabb legyen az eredés. Az igazsághoz tartozik, hogy oltottam már kajszit héj alá közvetlenül megszedett, de alvó szemeket tartalmazó vesszőkkel is. Mindenesetre biztosabb, ha idejekorán megszedjük az oltó­vesszőt és nem a bizonytalan­ra alapozzuk. LENGYEL SÄNDOR, Nagykapos (V. Kapušany) TANULJUNK EGYMÁSTÓL 12 A kajszibarack a legkevés* bé munkaigényes, viszon* jó áron értékesíthető gyümölcseinek egyike. Mégis azt mondjuk, hogy extenzív. Igen, mert az átlagos életkort (15 év) megélő fa legfeljebb ötször nyújt kiadós hozamot. Tehát házikerti telepítésre csak akkor javasoljuk, ha valakinek kimondottan nagy kertje van, és más növényt telepítve, nem győzné a munkát. Persze még ebben az esetben is csak olyan körzetekben érdemes nagyban kajszit telepíteni, ahol ritkáb­bak a kései fagyok. Az őszibarack kisebb te­­nyészterületet igényel, tehát azonos területre több fa tele­píthető. Viszont ez a gyümölcs munkaigényesebb, s hozzáér­tést is követel. Igaz, hogy a felvásárlási ár két évtizede lé­nyegében nem változott, mégis azt mondjuk, hogy az ősziba­rack intenzív gyümölcs, hiszen három év alatt kétszer gazda­gon terem. Aki barackot akar telepíte­ni, annak a figyelmébe ajánl­juk, hogy sem a kajszit, sem az őszibarackot nem tanácsos önmaga vagy a másik után te­lepíteni. Az jár el okosan, aki almagyümölcsűek után telepít csonthájast vagy fordítva, de még ilyenkor sem tanácsos közvetyenül a kivágott fa he­lyére telepíteni a csemetét. ÉGHAJLAT- ÉS TALAJIGÉNY Általában úgy szoktuk mon­dani, hogy ahol eredményesen termelik a magkukoricát, ott a barack is megterem. A ba­rack nem tűri a fagyzugos he­lyeket, ezért lehetőség szerint dombos, lejtős területre kell te­lepíteni. Jő tudni, hogy helyen­ként a talajmenti fagyok ural­kodnak, másutt inkább a koro­na magasságában éri károso­dás a fákat. Néha nagy előny, ha magastörzsű fákat neve­lünk. A kajszi és az őszibarack egyaránt inkább eltöri a rend­szeresen öntözött, köves vagy kavicsos földet, mint a hideg, mélyrétegű agyagtalajt. Legin­kább a középkötött vályogos homokot vagy a homokos vá­lyogtalajt kedvelik, ahol kellő mennyiségű nedvesség és víz áll rendelkezésére. Telepítés után egyormán sok vizet Igényelnek, viszont ha a gyökerek már kel­lő mélyre hatoltak, a kajszi önellátóvá válik. Ezzel szem­ben az őszibarack nagyon meg­hálálja, ha érés előtt 2—3 hét­tel alaposan meglocsolják. a talaj előkészítése Tudom, gödröt ásni nehéz, ezért javasolom, hogy ha egy mód van rá, 70—80 cm mé­lyen forgassuk meg a talajt. Elég, ha a leendő fasorok he­lyén megforgatjuk a földet, pél­dául markológéppel, mondjuk egy méter mélyen. Ha az utób­bi módszert választjuk, a sor­közökben egy ideig zöldséget termelhetünk. Más a helyzet, ha csupán egy-két csemetét tervezünk te­lepíteni. Ezeknek kézzel is megáshatjuk a gödröt, előké­szíthetjük a földet. Ilyenkor Barackot telepítünk 60—70 cm mély, lxl méteres rack-mandula alany [Dt.vido­gödröt ásunk, közben egyik ol­dalra a termőréteget, a má­sikra az altalajt rakjuk. A ne­héz talajokon a gödröt taná­csos még ősszel megásni. ÜLTETÉS Átlagos éghajlati és talajvi­szonyok esetén apró vagy vad­kajszi magoncra oltott cseme­téket telepítsünk. A hidegebb, mélyfekvésű talajokon a szil­va) való. Őszibarackból jobb az egy-, legfeljebb kétéves oltványt, a kajszinál viszont a 2—3 éveset válasszuk, gondosan ügyelve a legmegfelelőbb alany kiválasz­tására. En általában tavasszal szoktam telepíteni, de ahol nincsen öntözési lehetőség, és a nyulak kártételétől sem kell tartani, ott Inkább október vé­gén, novemberben tanácsos el­végezni az ültetést. vá-alanyok, a laza talajokon in­kább a mirobalán magoncok előnyösek. Az őszibarack-ala­nyokat túlsúlyban a konzerv­gyárban összegyűjtött — álta­lában nem egészen érett — magokból nevelik. Sajnos. A szinte vadon termő, apró gyü­mölcsöt adó őszibarack magja erre a célra sokkal megfele­lőbb volna. Aki otthon akar alanyt nevelni, a nemes faj­tákból a koraiakat ne vesse, hanem inkább a késel fajták­ra (pl. Elberta) alapozzon, mert azoknak jobb a csíraké­pességük és eredményesebben is olthatók. Nehéz, hideg ta­lajra szilva-alany, meleg, szá­raz, nagy mésztartalmú földbe pedig keserű mandula vagy ba-Ha már megástuk a gödrö­ket, midegyikbe üssünk támka­­rót (többször győződjünk meg róla, egyenes-e a sor), majd érett trágyát, komposztot, ká­lium- és foszfortartalmú műtrá­gyát, valamint földet (termő­réteg ) vegyesen rétegezve, megkezdhetjük a gödrök leltöl­tését. Amikor elérjük a cseme­téknek megfelelő ültetési mély­séget (számoljunk vele, hogy a föld később megüllepedik), az oltványokat úgy helyezzük el, hogy műtrágya vagy Istállótrá­gya még véletlenül se kerüljön a gyökerekhez. Lehetőség sze­rint két személy végezze a te­lepítést: az egyik fogja az olt­ványt, a másik jó morzsalékos földdel töltse föl a gödröt. Ha több fát telepítünk, érdemes agyagos földből meg marhatrá­gyából pépet készíteni, s meg­mértem benne a csemeték gyö­kerét. Amikor félig feltöltettük a gödröt, óvatosan tapossuk körül a csemetét, majd jól ön­tözzük meg. Ha a víz már el­szivárgó», folytass. : a mun­kát. A csemeték köré készít­sünk tányért, hogy később is meglocsolhassuk őket (egy­­egy vödör víz). MILYEN TÉRALLASBAN TELEPÍTSÜNK? A kérdésre nem könnyű vá­laszolni, hiszen mindig a fel­tételektől függ, milyen taná­csot adhat a szakember. A kaj­szi átlagos feltételek közepette 25 négyzetméteres tenyészterü­­letet igényel, tehát 5x5 méter­re telepíthető. Nagyüzemben a munkagépek számára még leg­alább két métert kell számíta­ni (sortávolság). Ha vegyes gyümölcsösben egy-két kajszi­fát telepítünk, akkor mindez nem érvényes, hiszen olykor a sövénybe is „beszorítjuk“ a sárgabarackot. Az őszibarack kilenc négyzet­­méteres tenyészterülettel (3x3 m) megelégszik. A gépesített nagyüzemi gyümölcsösben 5x3 méteres térállás javasolható. ÉS VÉGÜL A FAJTÁKRÓL Bárhogy nézzük, a kajszinál nem sokat válogathatunk. Leg­korábbi a Ružová skorá (július 15), középkései a Magyar, a Velkopavlovická és a Sabinov­ská (júl. 20), kései a Paviot, a Rakovského, valamint a Ru­žová neskorá. Cifranič P. ne­­mesítőnek már van néhány ígéretes fajtajelöltje. Ha eze­ket elismerik, több korai fajta közül választhatunk. Az őszibarack fajtakínálatát lényegesen nehezebb pár sorban összefoglalni. A korai fajták közül mindenekelőtt a May Flo­wer, Amsden, Burbank July El­berta, Dixired, a középkoraiak­ból a Fertilia Morettini, Gracia, Lednická žltá, Luna, Moravia, Primissima Delbard, Starking Delicious, Fairhaven, a kései fajták közül pedig a Haleha­­ven, I. H. Halle és a kései El­berta telepítését tudom javasol­ni. Belncz János agrármérnök, a mezőgazdasági tudomá­nyok kandidátusa A szántóföldi kultúrnövé­nyek, illetve a szabadföldi vagy hajtott zöldségfélék veszedel­mes kártevője. A fejlett atka 0,2—0,5 mm-es, nyáron na­rancssárga, ősszel vörösbarna fekete foltokkal. A károsított leveleken kezdet­ben sok apró, sárgás pontocs­ka látható. Ezek a foltok ké­sőbb megbámulnák, s a leve­lek fonáki részén pókhálószerű bevonatot figyelhetünk meg. Itt találjuk a takácsatkát, va­lamint a szinte lisztszerű be­vonatat képező, levedlett lárva­bőröket is. A megtámadott le­velek elszíneződnek, elszárad­nak és idő előtt lehullanak. A fejlett átka fák, karók, melegágyak és melegágyi ab­lakkeretek repedéseiben meg­húzódva vagy a lehullott leve­leken telel át. Tavasszal a gaz­danövényekre (pl. uborka, bor­só, komló stb.) rakja a tojá­sait. A lárvák, illetve később a fejlett atkák a leveleket szi­­vogatják, a már említett pók­­hálószerű bevonat védelme nlatt. Évente több nemzedéke van. Fejlődésének a meleg és a szárazság kimondottan ked­vez, ezért az üvegbázakat és a fóliborítású hajtatóházakat elő­szeretettel látogatják. Az üres üvegházakat fertőt­lenítsük Nematin készítmény­nyel, dísznövényeinket tartsuk távol a kártevő gazdanövényei­től, s az üvegházi növényzetet gyakran és bőségesen perme­tezzük vízzel. Jól teszi, aki nem hanyagolja el a szellőzte­tést. A kártevő elleni vegyszeres védekezésre Bi-58 ЕС, Metatinn E 50, Miiből ЕС, Plictran 25 ЕС, Omite 30 VV, illetve Vyda­té 10 G basználható. (sz)

Next

/
Thumbnails
Contents