Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-02-26 / 8. szám
TANULJUNK EGYMÁSTÓL HA RÖVID A KAROD... MINDIG VAN MEGOLDÁS rázdákat, majd vékonyan meghintem Őket fahamuval s csak utána vetem el a magot. A siker általában nem marpd el. Megfigyeltem, hogy az időskertésztársak közül többen elhanyagolják a gyümölcsfákat. Nem felelőtlenségről van sző, inkább csak arról, hogy a korábban születetteknek olykor már a földön sem biztos a lépésük, remeg a kezük, esetleg fokozottan szédülékenyek, s nem szívesen kockáztatják meg a létrán való tornázást, illetve a fáramászást. Mint tudjuk, a földről nem nagyon lehet megmetszeni a korona felsőbb ágait, mert rövid a kezünk, kicsi a metszőolló. Nos, én már segítettem a bajon. A metsőolló szárát seprőnyéllel meghosszabbítottam. A cirokseprő nyeléből mintegy nyolcvan centiméteres darabokat vágtam, s a botokat kívülről fölerősítettem a metszőolló száraira. így most már nem csupán a magasabban fekvő ágak metszése tekinthető megoldottnak, de a segédeszköz nagyon megkönnyíti az egres, a málna és az ugyancsak tövises rózsatövek metszété is. Es a levágott ágakat is az olló segítségével szabadítom ki a bokorból, hogy még véletlenül se marjanak belém a tövisek. Mennyivel egyszerűbb, és menynyivel kényelmesebb Így a munkai Persze nem feltétlenül fontos a metszőolló szárainak meghosszabbításával bajlódni, ha van speciális ollónk a hernyófészkek eltávolítására. Ha 2,5— 3 méteres nyelet teszünk bele és az éleket jól kiköszörüljük, ez a segédeszköz is jó szolgálatot tehet metszéskor. Sőtl A magasművelésű szőlő csonkázásakor is. A vékonyabb ágakkal tehát már boldogulnánk, de mi legyen a vastagabbakkal? Ha vágni kell, akkor természetesen vágjunk. Erre legmegfelelőbb a köpülyöző fűrész. Ez tulajdonképpen közönséges kerti fűrész, csak a fogantyú helyén nyél csatlakoztatására fül (tok) van. Ha megfelelő hosszúságú, szilárd nyélre szerejük, három-négy méteres korona esetén is aránylag könynyen megy a munka. A fűrészbe olyan lapot tegyünk, amelyik csak egy Irányba vág, s kezdetben lassan dolgozzunk, hogy kitapasztaljuk a legmegfelőbb módszert (az ág általában beremeg). Ha vastagabb ágat kell eltávolítanunk, ne feledkezzünk meg az alulról történő befűrészelés szükségességéről, mert a hasadó ág nagy sebet okoz. A levágott ágat a fűrész kerete (ráma) segítségével lehet kiszabadítani a koronából. SOK A LÓTÜCSÖK? A kertészkedőnek egyik legnagyobb ellensége a lótücsök. Sokféle módszert kipróbáltam, legeredményesebbnek azonban a saját módszeremet tartom. £n a talajjavításban és a villanyszerelésben használatos gégecsővel védekezem a kártétel ellen, mégpedig úgy, hogy minden palántára egy darabka csövet húzok. Akkorát, hogy a gyökértől a talaj felszínéig védje a palánta szárát. Száz palántából legfeljebb négyben tesz kárt a lótücsök, mert nem fér hozzá a növény szárához. A FAHAMU SEGÍTHET Néha előfordul, hogy nagyon foghíjasán kel a tavasszal vetett sárgarépa és petrezselyem. Néha rossz a mag, máskor csak elfekszik, de előfordul, hogy a hangyák hordják el a vetőmagot, mi leshetjük, hogy mikor kel már a növény. A hangyák és más kártevők garázdálkodásának én fahamuval veszem elejét. Elkészítem a magágyat, meghúzom a ba-KIFIZETODIK A TALAJTAKARÄS A dinnye számára napos fekvésű, könnyebb talajokat válasszunk, s lehetőleg ne feledjük el, hogy a tök mellett a dinnye is bolondja a trágyának. A fészkekbe mindenképpen érett, apróra vágott trágyát tegyünk. Azok járnak el helyesen, akik már ősszel elkészítik a fészkeket, és az istállótrágyát is kijuttatják. A dinnyetgrmesztés sikerét nagyban befolyásolja, hogy vállalkozunk-e talajtakarásra. A földet legjobb fekete vagy sötétszürke fóliával letakarni, mert ha fehér fóliát használunk, megnő alatta a gyom, és a talaj sem melegszik fel sokkal korábban. A sötét fóliával végzett talajtakarás esetenként 30—40 százalékkal is javíthatja a jövedelmezőséget (koraiság, nagyobb hozam). Talajtakarásra 50X50 cm-es fóliadarabokat használunk, s ezeket akkor borítjuk a fészkekre (április második fele), amikor helybevetjük a magot. Persze letakarhatjuk a földet palántázáskor is, ha nem fészkes vetést alkalmazunk, esetleg az egész sort vagy az egész ágyást letakarhatjuk fóliával. Csépe Pál gyümölcsész, Várgede (Hodejov) Kajszibarack, héj alá oltással A múlt üszőn az egyik kertésztárs csemetevásárlásra készült és megkért, legyek a segítségére a legmegfelelőbb ültetőanyag kiválasztásában. Más nem volt, tehát aszalószilva alanyra oltott kajszit vettünk. Őszintén megvallom, én ilyen oltványt nem vettem volna meg, de a barátom mindenáron telepíteni akart. Gyakorlatból tudom, hogy az aszalószilvába oltott kajszibarack nem hosszú életű. Ugyanis idővel a ráoltott nemes rész jobban megvastagodik, mint az alany, és ez a fa pusztulását jelenti. £n ilyen alanyba soha nem oltottam kajszit, viszont vörös szilvába igen. Ezeken sem volt hosszú életű a kajszi, s a fára ugyanaz a növekedési forma volt jellemző, mint az aszalószilva-alanyú fákra. Az idős kertbarátok mondogatták, hogy a vörös szilvába oltott kajszi hosszú életű, nem üti meg a guta, ezért kísérleteztem vele. Sajnos, negyven év alatt pont az ellenkezőjét tapasztaltam. En kedvtelésből foglalkozom szaporítással. Kajszit kezdetben vörös szilvába, később kajszi magoncba oltottam. A szilvába oltott kajszi az oltás fölött mindig megvastagodott, és rendszerint sokkal korábban elpusztult, mint a kajszi magoncba oltott kajszibarack. Igaz, laboratóriumi kivizsgálás nem igazolja az állításaimat, mégis azt mondom, hogy a pusztulást mindig gutaütés okozta. Gyakorlatom során megfigyeltem, hogy a magoncba helyezett oltévesszőktől mindig több megeredt, mint a szilva alanyba oltottakből. Szerintem fontos megfigyelés, hogy a magoncra oltott fa jobban tűri a kemény hideget. Három évi megfigyeléssel tudom bizonyítani, hogy a magoncra oltott kajszifa a virágzást követő gyors lehűlés (fagy, jeges eső) ellenére is hozott termést, ugyanakkor a szilva alanyon nevelt fa egyetlen gyümölcsöt sem kínált. Az egyik ismerősömnek negyven darab szilvaalanyú kajszifája van. Az említett megfigyelés éveiben egyetlen gyümölcsöt nem szüretelt. Azóta sok fája kiszáradt, ami várható is volt, hiszen a ráoltott nemes rész jóval vastagabb volt, mint az alany. Gyakorlatban a szemzés mindig eredményesebb volt, mint az oltás, ezért inkább szemzéssel szaporítottam a kajszit. Ha mégis a második módszert válesztottam, akkor héj alá oltással vagy ékoltással dolgoztam. A kettő közül az ékoltás volt sikeresebb, de ezt csak akkor alkalmazhattam, ha az alanynak megfelelő vastagságú oltóvesszőm volt. Az ékoltás hogyanjáról a cseresznye oltásának ismertetésekor beszéltünk, ezért most inkább a héj alá oltás menetét ismertetném. A január végén megszedett oltóvesszőt nedves homokban kell eltartani az oltás idejéig, hogy a szemek ne ébredjenek fel. Héj alá akkor lehet oltani, ha az alany már levelet bont, illetve adja a héját. Az utóbbi tulajdonság a fontosabb, hiszen nem ritkaság, hogy a fa zöld, de a héj még nem válik el a törzstől (kevés csapadék, rossz nedvkeringés). Héj alá oltást a vastagabb törzsű alanyoknál alkalmaznak. A földtől 25—30 cm magasan elfűrészeljük az alanyt, majd a vágási felülettől lefelé haladva, 3 cm hosszúságban a fás részig bevágják a héjat. A vágás mindkét oldalán kissé felemeljük a héjat, hogy könynyebb legyen alátolni az oltóvesszőt. Oltásra csak azok az egészséges héjú vesszők alkalmasak, melyeken alva maradnak a szemek. Egy-egy vesszőn három szemet hagyunk; igaz, közülük a legalsó az alanyon ejtett seb területére, a héj alá kerül, de ha nem kötözzük le és nem kenjük be, a másik két szem esetleges károsodásakor éppen ez a szem hajt ki, s belőle nevelhetünk fát. Az oltóvessző végén féloldalas éket készítünk (az alsó szemtől 1 cm-rel magasabban 3 mm mély, félkör alakú bevágást készítünk, s ettől lefelé haladva, ferdén megvágjuk a vesszőt), amely 1,5 cm-rel nyúlik túl az alsó szemen. Az éket betoljuk a fölhasított és megemelt héj alá, az oltást átkötjük, s bekenjük oltóviasszal (az alany tetejét és az oltóv8Ssző végét is.) Szárazság idején öntözni kell, hogy biztosabb legyen az eredés. Az igazsághoz tartozik, hogy oltottam már kajszit héj alá közvetlenül megszedett, de alvó szemeket tartalmazó vesszőkkel is. Mindenesetre biztosabb, ha idejekorán megszedjük az oltóvesszőt és nem a bizonytalanra alapozzuk. LENGYEL SÄNDOR, Nagykapos (V. Kapušany) TANULJUNK EGYMÁSTÓL 12 A kajszibarack a legkevés* bé munkaigényes, viszon* jó áron értékesíthető gyümölcseinek egyike. Mégis azt mondjuk, hogy extenzív. Igen, mert az átlagos életkort (15 év) megélő fa legfeljebb ötször nyújt kiadós hozamot. Tehát házikerti telepítésre csak akkor javasoljuk, ha valakinek kimondottan nagy kertje van, és más növényt telepítve, nem győzné a munkát. Persze még ebben az esetben is csak olyan körzetekben érdemes nagyban kajszit telepíteni, ahol ritkábbak a kései fagyok. Az őszibarack kisebb tenyészterületet igényel, tehát azonos területre több fa telepíthető. Viszont ez a gyümölcs munkaigényesebb, s hozzáértést is követel. Igaz, hogy a felvásárlási ár két évtizede lényegében nem változott, mégis azt mondjuk, hogy az őszibarack intenzív gyümölcs, hiszen három év alatt kétszer gazdagon terem. Aki barackot akar telepíteni, annak a figyelmébe ajánljuk, hogy sem a kajszit, sem az őszibarackot nem tanácsos önmaga vagy a másik után telepíteni. Az jár el okosan, aki almagyümölcsűek után telepít csonthájast vagy fordítva, de még ilyenkor sem tanácsos közvetyenül a kivágott fa helyére telepíteni a csemetét. ÉGHAJLAT- ÉS TALAJIGÉNY Általában úgy szoktuk mondani, hogy ahol eredményesen termelik a magkukoricát, ott a barack is megterem. A barack nem tűri a fagyzugos helyeket, ezért lehetőség szerint dombos, lejtős területre kell telepíteni. Jő tudni, hogy helyenként a talajmenti fagyok uralkodnak, másutt inkább a korona magasságában éri károsodás a fákat. Néha nagy előny, ha magastörzsű fákat nevelünk. A kajszi és az őszibarack egyaránt inkább eltöri a rendszeresen öntözött, köves vagy kavicsos földet, mint a hideg, mélyrétegű agyagtalajt. Leginkább a középkötött vályogos homokot vagy a homokos vályogtalajt kedvelik, ahol kellő mennyiségű nedvesség és víz áll rendelkezésére. Telepítés után egyormán sok vizet Igényelnek, viszont ha a gyökerek már kellő mélyre hatoltak, a kajszi önellátóvá válik. Ezzel szemben az őszibarack nagyon meghálálja, ha érés előtt 2—3 héttel alaposan meglocsolják. a talaj előkészítése Tudom, gödröt ásni nehéz, ezért javasolom, hogy ha egy mód van rá, 70—80 cm mélyen forgassuk meg a talajt. Elég, ha a leendő fasorok helyén megforgatjuk a földet, például markológéppel, mondjuk egy méter mélyen. Ha az utóbbi módszert választjuk, a sorközökben egy ideig zöldséget termelhetünk. Más a helyzet, ha csupán egy-két csemetét tervezünk telepíteni. Ezeknek kézzel is megáshatjuk a gödröt, előkészíthetjük a földet. Ilyenkor Barackot telepítünk 60—70 cm mély, lxl méteres rack-mandula alany [Dt.vidogödröt ásunk, közben egyik oldalra a termőréteget, a másikra az altalajt rakjuk. A nehéz talajokon a gödröt tanácsos még ősszel megásni. ÜLTETÉS Átlagos éghajlati és talajviszonyok esetén apró vagy vadkajszi magoncra oltott csemetéket telepítsünk. A hidegebb, mélyfekvésű talajokon a szilva) való. Őszibarackból jobb az egy-, legfeljebb kétéves oltványt, a kajszinál viszont a 2—3 éveset válasszuk, gondosan ügyelve a legmegfelelőbb alany kiválasztására. En általában tavasszal szoktam telepíteni, de ahol nincsen öntözési lehetőség, és a nyulak kártételétől sem kell tartani, ott Inkább október végén, novemberben tanácsos elvégezni az ültetést. vá-alanyok, a laza talajokon inkább a mirobalán magoncok előnyösek. Az őszibarack-alanyokat túlsúlyban a konzervgyárban összegyűjtött — általában nem egészen érett — magokból nevelik. Sajnos. A szinte vadon termő, apró gyümölcsöt adó őszibarack magja erre a célra sokkal megfelelőbb volna. Aki otthon akar alanyt nevelni, a nemes fajtákból a koraiakat ne vesse, hanem inkább a késel fajtákra (pl. Elberta) alapozzon, mert azoknak jobb a csíraképességük és eredményesebben is olthatók. Nehéz, hideg talajra szilva-alany, meleg, száraz, nagy mésztartalmú földbe pedig keserű mandula vagy ba-Ha már megástuk a gödröket, midegyikbe üssünk támkarót (többször győződjünk meg róla, egyenes-e a sor), majd érett trágyát, komposztot, kálium- és foszfortartalmú műtrágyát, valamint földet (termőréteg ) vegyesen rétegezve, megkezdhetjük a gödrök leltöltését. Amikor elérjük a csemetéknek megfelelő ültetési mélységet (számoljunk vele, hogy a föld később megüllepedik), az oltványokat úgy helyezzük el, hogy műtrágya vagy Istállótrágya még véletlenül se kerüljön a gyökerekhez. Lehetőség szerint két személy végezze a telepítést: az egyik fogja az oltványt, a másik jó morzsalékos földdel töltse föl a gödröt. Ha több fát telepítünk, érdemes agyagos földből meg marhatrágyából pépet készíteni, s megmértem benne a csemeték gyökerét. Amikor félig feltöltettük a gödröt, óvatosan tapossuk körül a csemetét, majd jól öntözzük meg. Ha a víz már elszivárgó», folytass. : a munkát. A csemeték köré készítsünk tányért, hogy később is meglocsolhassuk őket (egyegy vödör víz). MILYEN TÉRALLASBAN TELEPÍTSÜNK? A kérdésre nem könnyű válaszolni, hiszen mindig a feltételektől függ, milyen tanácsot adhat a szakember. A kajszi átlagos feltételek közepette 25 négyzetméteres tenyészterületet igényel, tehát 5x5 méterre telepíthető. Nagyüzemben a munkagépek számára még legalább két métert kell számítani (sortávolság). Ha vegyes gyümölcsösben egy-két kajszifát telepítünk, akkor mindez nem érvényes, hiszen olykor a sövénybe is „beszorítjuk“ a sárgabarackot. Az őszibarack kilenc négyzetméteres tenyészterülettel (3x3 m) megelégszik. A gépesített nagyüzemi gyümölcsösben 5x3 méteres térállás javasolható. ÉS VÉGÜL A FAJTÁKRÓL Bárhogy nézzük, a kajszinál nem sokat válogathatunk. Legkorábbi a Ružová skorá (július 15), középkései a Magyar, a Velkopavlovická és a Sabinovská (júl. 20), kései a Paviot, a Rakovského, valamint a Ružová neskorá. Cifranič P. nemesítőnek már van néhány ígéretes fajtajelöltje. Ha ezeket elismerik, több korai fajta közül választhatunk. Az őszibarack fajtakínálatát lényegesen nehezebb pár sorban összefoglalni. A korai fajták közül mindenekelőtt a May Flower, Amsden, Burbank July Elberta, Dixired, a középkoraiakból a Fertilia Morettini, Gracia, Lednická žltá, Luna, Moravia, Primissima Delbard, Starking Delicious, Fairhaven, a kései fajták közül pedig a Halehaven, I. H. Halle és a kései Elberta telepítését tudom javasolni. Belncz János agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa A szántóföldi kultúrnövények, illetve a szabadföldi vagy hajtott zöldségfélék veszedelmes kártevője. A fejlett atka 0,2—0,5 mm-es, nyáron narancssárga, ősszel vörösbarna fekete foltokkal. A károsított leveleken kezdetben sok apró, sárgás pontocska látható. Ezek a foltok később megbámulnák, s a levelek fonáki részén pókhálószerű bevonatot figyelhetünk meg. Itt találjuk a takácsatkát, valamint a szinte lisztszerű bevonatat képező, levedlett lárvabőröket is. A megtámadott levelek elszíneződnek, elszáradnak és idő előtt lehullanak. A fejlett átka fák, karók, melegágyak és melegágyi ablakkeretek repedéseiben meghúzódva vagy a lehullott leveleken telel át. Tavasszal a gazdanövényekre (pl. uborka, borsó, komló stb.) rakja a tojásait. A lárvák, illetve később a fejlett atkák a leveleket szivogatják, a már említett pókhálószerű bevonat védelme nlatt. Évente több nemzedéke van. Fejlődésének a meleg és a szárazság kimondottan kedvez, ezért az üvegbázakat és a fóliborítású hajtatóházakat előszeretettel látogatják. Az üres üvegházakat fertőtlenítsük Nematin készítménynyel, dísznövényeinket tartsuk távol a kártevő gazdanövényeitől, s az üvegházi növényzetet gyakran és bőségesen permetezzük vízzel. Jól teszi, aki nem hanyagolja el a szellőztetést. A kártevő elleni vegyszeres védekezésre Bi-58 ЕС, Metatinn E 50, Miiből ЕС, Plictran 25 ЕС, Omite 30 VV, illetve Vydaté 10 G basználható. (sz)
