Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-08 / 1. szám
1983. január 8. SZABAD FÖLDMŰVES 11 SZIBÉRIAI változások Hazánkban is dolgoznak saságba és Afrikába. A mezőgazdaságban basznosithatú lánctalpas traktorokat nem exportálják, de a főmérnök arról is tájékoztatott, hogy hazánkba a múlt évben rendkívülien engedélyezték négygzóz lánctalpas traktor exportját. Az üzemlátogatás során elbeszélgettünk az 1-es számú szerelőcsarnok példás dolgozóival és vezetőivel. Eb ben a csarnokban, ahol a mezőgazdaságban hasznosítható traktorokat sze relik össze, összesen tizenkilenc szocialista brigád működik, több mint 680 taggal. Megismerkedtünk a szocialista versenymczgalom jó példáival és élenjáróival. Azt is azonban megtudtuk, hogy jelenleg a traktorok összeszerelése még nehéz fizikai mun kát igényel, főleg ami az egyes összetevők, alkatrészek szállítását illeti. A jövőben sor kerül a szerelőcsarnokok korszerűsítésére is. Végül megnéztük a traktorgyár öntődéit és magas nyomású sajtoiógépeit. Találkoztunk az üzemi lap és az üzemi rádió szerkesztőivel is. А Во jevoj Temp című üzemi lap első száma 1942. július 20-án Jelent meg. Ne vét a harkovi Traktorgyár idetelepítésétől kapta. A hatezer/ példányban megjelenő lap hetente három alkalommal jut el az olvasókhoz Az üzemi rádió már több mint 11 éve sugározza adásait. Jelenleg hetente három alkalommal 20—20 perces műsort sugároznak. A gyár területéit ötszáz rádiókészülék található. A traktorgyár messzepienően gondoskodik a dolgozók egészségügyi, kulturális és egyéb igényeinek kielégítéséről. A kultúrpalotában például nyolcszáz. a filmszínházban pedig hat-FIGYELMET ÉRDEMEL fáink kör пробейте Az 1-es számú szerelőcsarnokból kerülnek ki a m€ ^gazdaságban, főleg szántásra hasznosítható, T-4A típusú lánctalpas traktorok Jelenleg a gyárnak két szerelőcsarnoka van. Az egyikben szerelik össze a T-4A típusú, hidraulikus berendezéssel felszerelt és a mezőgazdaságban — elsősorban szántásra — hasznosítható, a másodikban .pedig a TT- 4-es, erdészetben hasznosítható lánctalpas traktorokat. Az első szerelőcsarnokban szerelik össze a kisebb mennyiségben gyártott, T4-AP-2 típu sú, építőiparban hasznosítható buldózert is. A második szerelőcsarnokban az idén készítették el az új, TT-4M típus mintapéldányát, de a T-4A típusi is tovább tökéletesítik. A T-4A típusú unifikált traktorokba újabban 250 lóerős, 5 tonna vonóerejü, a TT-4, illet ve a TT-4M típusú unifikált traktorokba pedig 130 lóerős motort szerelnek. Egyébként a DT-54-es lánctalpas traktorokat 1979-ig gyártották, — az utolsó gyártási száma 144 219 volt. Az erdészetben hasznosítható lánctalpas traktorokat exportálják, legtöbbet a Vietnami Szocialista Köztér-Rubcovazkl vdiuaiesz A Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 6. ülését követő időszakban nemzeti bizottságainkra rendkívül nagy feladatok hárulnak a lakosság igényeinek rugalmas kielégítésében. A siker attól függ, hogy az illetékesek mennyire értették meg az erre vo natkozö irányelvek lényegét, s mit cselekednek a szolgáltatások gyakorlati érvényesítése érdekében. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szolgáltatások az eltelt időszakban bővültek, a továbbiakban pedig a minőség lép előtérbe. Gondoekodni kell tehát az igényeket messzemenően kielégítő új szolgáltató ága zatok létrehozásáról is. A Nitrai Járási Szolgáltató (kommunális) Vállalat 1980-ban hat kisebb helyi jellegű szolgáltató üzemegység összevonásával alakult meg, s ennek ma már hét alapegysége szolgálja a járás lakosságát. Elmondható, hogy kezdetben az érdekek egyeztetése nem volt könynyű. A párt- és a szakszervezeti, továbbá a vállalat: vezetőség mindent elkövetett azért, hogy összehangolja az érdekeket, a munkaközösségeket szilárd egységbf kovácsolja, s erre alapozza a szolgáltatások színvonalé nafe szüntelen növelését. Az új vállalatban tudatosították, hogy a lakosság, -zolgáltatások tökéletesítésével szilárdítják a politika célkitűzések valóra váltását. Érthető, hogy azokat a tevékenységeket, amelyek nem közvetlenül a járás lakos íágát szolgálták, bizonyos időn belül felszámolták. A vállalat ma már több mint 190 munkahelyen 38 fő tevékenységben több mint 1300 dolgozó közreműködő sével szolgálja a lakosságot. A szám szerint 40 szocia lista és a 8 ésszerűsítő komplex brigád tagjai — ezek tevékenységi köre rendkívül szerteágazó — elkötele zetten valósítja meg a kitűzött célokat, jó példát muta a többieknek, s nagy érdeme van a munka és a forgal mi tervek megvalósításában. Jozef KováC elvtárs, a vállalat nagy tapasztalatokkal rendelkező, mindig újra törekvő igazgatója bízik a Jö vőben, mert a munkaközösségek kezdeményezőkészsége feljogosítja őt erre. Többen ötletgazdag javaslatokkal segítik elő az új szolgáltatási ágazatok kialakítását. Az 1983 —1984-es években például a mezőgazdasági vállalatokkal karöltve a járás három körzetében gyűmölcsmust-készítő részleg üzembehelyezését szorgalmazzák. Ezek a részlegek a lakosság Igényeit elégítik majd ki. A beszállított gyümölcsből kipréselik a mustot, s az illetékek befizetése után a tulajdonos hazaviheti. A hátramaradt hulladékot viszont a körzet mezőgazdasági vállalatai az állattenyésztésben hasznosítják. Később bizonyos gyümölcsfajták aszalására Is berendezkednek. Ezeket szintén a mezőgazdasági üzemekkel és a kertészkedőkkel együttműködve létesítik. Az idényen kívül a szóban forgó létesítmények építményeit kertészeti és gyümölcsészeti szaktanácsadói központokként használok fel. A szolgáltató vállalat a járás területén néhány kis pékség üzembe helyezését is napirendre tűzte. Ezt a kenyér- és egyéb pékáru-szállítmányok gyakori rugalmatlansága teszi szükségessé. Főleg azokban a körzetekben létesítenek 3—4 kis pékséget, amelyek távol vannak a sütőipari központtól, s az üzemanyagínséges időszakban a pékáru szállítása gondot okoz. Terv szerint a kis pékségekben gyümölcs aszalására Is berendezkednek. Nitrán viszont olyan női fodrászat létesítését szorgalmazzák, melynek várótermében üdítő Italokat és kávét szolgálnak majd fel, így a várakozás elviselhetőbbé válik. A vállalat igénybe veszi több jó hírnévnek örvendő mesterember segítőkészségét is. Ezek mellé rátermett fiatalokat osztanak be, s így egy-egy, szinte feledésbe menő szakmát mentenek át az utókornak. Ezek a nyugdíjasok restaurálják például a többszáz éves topofčiankyl kastélyt, s a járás többi kultúrtörténeti jellegű léteíítményeit. A járás városaiban és nagyobb községeiben az új szolgáltató létesítmények építésével arra törekednek, hogy a lakosság egy helyen többféle ágazatot igénybe vehessen. Az elmondottak jól bizonyítják, hogy a Nitrai Járási Szolgáltató Vállalat munkaközössége helyesen értelmezte pártunk irányelveit, mert fontossági sorrendben valósítja meg azokat a szolgáltatást ágazatokat, amelyeknek bevezetése könnyebbé teszi a lakosság életét, s ugyanakkor új értékek Is keletkezne!-; HOKSZA ISTVÁN Ax ötvenöt éve városi rangot szerzett Rubcovszk az altaji terület fontos ipari központja. A több mint 170 ezer lakosú körzeti városban mintegy hatvan ipari üzem és építő vállalat van. Az ipari termelés rohamos fejlődését elsősorban az tette lehetővé hogy a Nagy Honvédő Háború idején — a megszállt területekről — egész sor üzemet, gyárat, többek közölt traktorgyárat, mezőgazdasági gép gyártó vállalatot telepítettek a vá rosba. J. M. Kiszeljovtól, a városi pártbizottság titkárától megtudtuk, hogy az Altaji Traktorgyár a város legnagyobb ipari üzeme. Itt készülnek a mezőgazdaságban, az erdészetben és az építőiparban hasznosítható lánctalpas traktorok. A második legnagyobb ipa ri özem az Altajszelmas mezőgépgyártó vállalat, amelyben a Szovjetunió ekéinek 30, boronáinak pedig teljes mennyisége készül. Egy további üzemben — az Altaji Traktorgyárral való együttműködésbe« — a traktorok alkatrészeit, egy másik üzemben pedig a traktorok elektromos berendezéseit (áramfejlesztő, önindltő stb.) gyártják. Az ipari üzemek termékeit több mint negyven országba exportálják. A városban levő üzemek, gyárak adják az altaji terület ipari termelésének 16 százalékát. A TRAKTORGYÁRBAN Az M. 1. Kalinyin nevét viselő Altaji Traktorgyárban A. I. Zarabin főmérnök tájékoztatott bennünket. Tőle tudtuk meg, hogy a második világháború idején a harkovi Traktogyáral telepítették a városba. A háború idején ez volt az egyetlen gyár a Szovjetunióban, ahol traktorokat gyártottak. Jelenleg a traktorgyárnak több mint 25 ezer dolgozója van és évente 34 ezer lánctalpas traktor hagyja el a szerelőcsarnokokat. Néhány érdekesebb adat a gyár történetéből. Az első szállítmányok a leendő traktorgyár területére 1942 februárjában érkeztek meg. Az első áramfejlesztő telep július elsején adta az első ipari áramol. Az 1-es számú öntvényöntőde július hetedikén, a első acélöntődé pedig augusztus tizenegyedikén kezdte meg a termelést. Az első, ASZHTZ-NATI típusú, petróleum meghajtású traktor 1942. augusztus 24-én készült el. December végéig lényegében üzembe helyezték a többi műhelyt, szerelőcsarnokot. Az ezredik traktor 1944. január 20-án készült el. Az első kísérleti Diesel-motort 1944. július 9-én gyártották le. 1950 márciusában Szigyelnyikot, Tejtelbaum és Szarkiszjan a DT-54-es lánctalpas traktor kifejlesztéséért állami-díjban részesültek. Az új típusú traktor mintapéldánya 1952. január 31-én készült el, sorozatgyártása pedig július 20-án kezdődött meg. Az első, hidraulikus berendezéssel felszerelt DT-34-es traktor 1950 januárjában készölt el. A T-4-es lánctalpas traktor gyártása 1965 januárjában, a T-4A típusúé 1970 áprilisában, a TT-4 típusúé pedig 1971 novemberében kezdődött. A félmilliomodik traktor 1972. március 20-án. a százezredik T-4A típusú traktor pedig 1975. április 29-én ha'gyta el a szere-őcsarnokot. A traktorgyár egyik hirdetőtábláján a kővetkező szöveget olvashattuk: „Az altaji traktorgyártók szívélyesen és melegen üdvözlik a Csehszlovák Szocialista Köztársaságból érkezett vendégeket“. . Fotó: him (2) AZ IRÁNYELVEK SZELLEMÉBEN száz ülőhely van. A traktorgyárnak saját sporttelepe, könyvtára, halászok háza, ezer férőhelyes pionírtábora, síelőbázisa, múzeuma stb. is van. BARA LÁSZLÓ Gyakran hajlamosak vagyunk rá, hogy közhelynek tekintsünk bizonyos dolgokat. Így vagyunk a környezetvédelemmel is. A sajtó, a rádió és a tévé gyakran kiemelt helyen foglalkozik a szóban forgó témával. Bármennyire is furcsa, az eredmények nem kielégítőek. Ipari vállalatainkban szintén foglalkoznak e témával. A gyárak kéményeire füstszűrőket szerelnek, az ipari szennyvizet tisztítják, tehát mentik a menthetőt. Ha a szennyvizet a folyókba, a patakokba engednék, ezért megbírságolnák őket. Szinte lehetetlen azoknak a károknak a felbecsülése, amelyeket a felelőtlen egyének a környezet szennyezésével okoznak. Városainkban a légtér és a vizek szennyeződését rendszeresen ellenőrzik, de vajon ki fog ialkozik a falvak légterének és vizének ellenőrzésével? Korábban ez nem ts volt szükséges. Városaink lakói azért siettek falura hétvégeken, hogy jó levegőt szívjanak. Ma viszont a falvak már meszsziről szagltanak a nyitva hagyott silógödrök, trágyatelepek s a megtelt emészlőgödrök miatt. Persze az istállók környéke korábban sem volt ózonillatú. Ahol tehát állatokat tartanak, ott bizony trágya is van. ilyen helyeken volt és lesz is trágyaszag. Enélkül szinte elképzelhetetlen a hús-, tej- és tojástermelés. Komoly hibának számit, hogy a múltban az állattartó telepeket nagyon közel építették a falvakhoz. A Szlovákgyarmati (Slovenské Darmoty) Vetőmagtermesztő Állami Gazdaság nagycsalomijal (Veľká Calormja) tízezres sertéshizlaldája például alig 2*50 méterre épült a lakott településtől, s ez nem egyedüli eset. Az összpontosítás és a szakosítás magától értetődő velejárója a nagy befogadóképességre méretezett Istállók építése. Ugyan ki ezért a felelős, hogy ezek a létesítmények közvetlenül a falvak mellett épültek? Ezt ma már nehéz volna megállapítani. Nem is ez a célunk, ám kötelességnek tartjuk felhívni rá a figyelmet, tudatosítani a felelősség érzetét, vagyis azt, hogy a környezet védelme falusi viszonylatban is társadalmi feladat. Falvaink légterének szennyezettségét sajnos ma már lehetetlen egy csapásra megszüntetni. Ennek arányát csupán csökkenthetjük. Máról holnapra a falvakhoz közeli gazdasági létesítmények lebontása szintén lehetetlen. Ez felmérhetetlen költségekkel járna. Ne engedjük meg viszont, hogy falvaink tőszomszédságában új telepeket építsenek. A Szovjetunióban és más szocialista országokban a gazdasági létesítményeket körülültették fákkal. Nálunk sem ártana, ha a falvakat védő: sávokkal óvnák a szennyeződéstől. De még nagyobb veszély fenyegeti falvainkat. az egészséges ivóvíz ellátása terén. A műtrágyák, a vegyszerek használata a szabadban történő táró? lása miatt számtalan kút vize nem alkalmas élőlények szomjának az oltására. De vajon ki ellenőrzi a kutak vizének tisztaságát? A lakosság, mely évtizedeken keresztül egy-egy kútből kitűnő vizet hordott, nehezen hiszi el, hogy ez a víz ma már az egészségre ártalmas. Ezen az állapoton csupán a vízvezetékhálózat megépítése segíthetne. Ez azonban még sok helyen a jövő zenéje. Addig is szükséges, hogy a nemzeti bizottságok rendszeresen ellenőrizzék a községi kutak vizének a minőségét. Ma már a természetes források és csurgók vizének a fogyasztása is veszélyes. A nyári záporok alkalmával megtelnek ezek a földekről lemosott vegyszerekkel, s vizüknek fogyasztása ártalmas. Az ember védheti magát, más viszont a helyzet az állatállománnyal. Ezek képtelenek a vegyszerek miatti veszélyek felfogására. Sokszor életükkel fizetnek érte. Ezen a téren tehát következetességet várunk az Illetékes szakemberektől. Sok országban már rátértek a kártevők biológiai irtására. Tudatosították, hogy a vegyszerek indokolatlan használata nagyon veszélyes. A növényeken keresztül bejutnak az élelmiszerekbe, s az emberek szervezetébe. Bármennyire fejlet is a tudomány, mégsem tudja kimutatni azt, hogy az emberek szervezetében mennyi a káros hatóanyagok töménysége, s ez a szennyezés mikor éri el a kritikus határértéket. Veszélyes falvainkon a szennyvizet tartalmazó zsumpák kiürítése is. Ezek tartalmát rendszerint a szántóterületekre, a rétekre és a legelőkre szállítják, megfeledkezve arról, hogy a háztartásokban vegyszerekkel mossák a szennyes ruhát, s ez a víz a zsumpákba, onnan a patakokba vagy a földekre kerülve szennyezi az élővizeket. Ezen a téren tehát akad tennivaló bőven. Időszerű lenne tehát kisebb méretű mosodák építése, ám szükséges, hogy az Illetékesek kijelöljék azokat a helyeket, ahová a zsumpák szennyvize kiüríthető. A természetes környezet védelme társadalmi feladat. Közös erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy sikereket érjünk el. Célunk, hogy virágoktól díszlő falvaink légtere ózondús, a kutak és a források, valamint a patakok vize kristálytiszta, üdítő legyen. Tartozunk ezzel önmagunknak, s az elkövetkező nemzedékeknek. Sladovník József
