Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-09-25 / 38. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES. ,1982. szeptember 25. Igaz barátság Gustáv Husák elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök a múlt héten Kádár János elvtársnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának meghívására egynapos látogatást tett Budapesten, és baráti munkatalálkozón vett részt Kádár elvtárssal. A látogatás alkalmával Husák elvtárs átadta Kádár Jánosnak a 70. születésnapja alkalmából adományozott Klement Gottwald Érdemrendet. Beszédében méltatta azokat a kiemelkedő érdemeket, amelyeket Kádár János, az MSZMP és a CSKP, a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti baráti kapcsolatok és együttműködés elmélyítésében, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége erősítésében, a szocialista közösség sokoldalú együttműködésében szerzett. Kádár János meleg szavakkal mondott köszönetét a megtisztelő kitüntetésért. A találkozóról a következő közleményt adták ki: Gustáv Husák és Kádár János a Budapesten tartott megbeszéléseken tájékoztatta egymást Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI., illetve a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, a szocialista építőmunka tapasztalatairól. Áttekintették a két testvérpárt és ország kapcsolatainak alakulását, és véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A megbeszéléseken hangsúlyozták, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a Magyar Szocialista Munkáspártnak a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein alapuló közös céljai és törekvései meghatározó szerepet játszanak a csehszlovák-magyar barátság és kapcsolatok fejlődésében, a két ország népei jószomszédi viszonyának erősödésében. Megelégedéssel állapították meg, hogy a CSKP és az MSZMP, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság együttműködésének 'eredményes fejlődése hozzájárul a szocialista közösség országai összeforrottságának erősítéséhez. A két párt vezetői megállapították, hogy Csehszlovákia és Magyarország gazdasági kapcsolatai egyezményes alapokon fejlődnek, és jó feltételeket teremtenek a sokoldalú együttműködés elmélyítésére. Az elmúlt években tovább bővült a termelési kooperáció és szakosodás. Egyetértettek abban, hogy a két ország kölcsönös érdekeivel, adottságaival és igényeivel összhangban tovább kell fejleszteni a gazdasági együttműködést. Kiemelték a műszaki-tudományos kapcsolatok bővítésének jelentőségét. Nagyra értékelték a két ország kulturális, oktatási, tudományos és más területeken kialakult kapcsolatainak tervszerű fejlődését, ami jól szolgálja egymás teljesebb megismerését, és kifejezték készségüket e kapcsolatok további bővítésére. Megállapították, hogy a haladó forradalmi hagyományok közös ápolása hozzájárul szocializmust építő népeink barátságának erősítéséhez. Kifejezték, hogy a lenini nemzetiségi politika elveinek érvényesítése hatékonyan segíti elő a két szomszédos országban a szocializmus építését és internacionalista kapcsolataik fejlődését. Hangsúlyozták, hogy érdekeltek a testvérkerületek, járások, üzemek, szövetkezetek, állami és társadalmi szervezetek, valamint a széles néptömegek baráti kapcsolatainak fejlesztésében. Gustáv Husák és Kádár János megállapította, hogy az imperializmus szélsőséges köreinek a katonai erőfölény megszerzésére irányuló törekvései, agresszív politikája és hidegháborús gyakorlata iriiatt éleződik a nemzetközi feszültség, növekszik a termonukleáris háború kirobbanásának veszélye. Mindez megnehezíti a nemzetközi együttműködés fejlődését. Csehszlovákia és Magyarország a szocialista közösség országaival, a világ más békeszerető erőivel együtt határozottan síkraszáll a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő igazságos megoldásáért, a kölcsönös bizalom fejlesztéséért, az egyenjogú nemzetközi kapcsolatok és együttműködés előmozdításáért. Ez a törekvés jutott kifejezésre az elmúlt években is a Szovjetunió, a Varsói Szerződés tagállamainak kezdeményezéseiben. Hangsúlyozták, hogy országaik az európai biztonság és együttműködés erősítését szolgáló konstruktív megállapodások elérésére törekszenek a madridi találkozón. A megbeszéléseken aláhúzták a szocialista közösség országai szilárd egységének, összeforrottságának és közös fellépésének jelentőségét a béke megszilárdításáért, az enyhülés folytatásáért, a leszerelésért és a társadalmi haladásért folytatott küzdelemben. Ismételten megerősítették országaiknak a Szovjetunióhoz és a szocialista közösség többi országához fűződő szoros és megbonthatatlan barátságát és szövetségét. Hangsúlyozták, hogy a KGST XXXVI. ülésszakának határozataival összhangban további erőfeszítéseket kell tenni a szocialista országok gazdasági integrációjának, több- és kétoldalú gazdasági együttműködésének elmélyítésére és hatékonyságának növelésére. Ezzel összefüggésben kiemelték a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai vezetőinek előkészületben levő legfelsőbb színtű találkozójának fontosságát. Gustáv Husák és Kádár János a csehszlovák és magyar kommunisták, a két ország támogatásáról biztosította a Lengyel Egyesült Munkáspártnak, a lengyel hazafiaknak a szocialista konszolidáció megszilárdítását célzó következetes és sokoldalú erőfeszítéseit. Határozottan elítélték a szocializmus-ellenes belső erők és a nemzetközi reakció arra irányuló kísérleteit, hogy összeütközések kiprovokálásával és gazdasági- politikai nyomással akadályozzák a nehézségek leküzdését, a lengyel nép gazdasági-társadalmi felemelkedéséhez nélkülözhetetlen szocialista építőmunkát. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság erősíti együttműködését a fejlődő országokkal. támogatja arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy külső beavatkozás nélkül haladjanak előre a társadalmi fejlődés maguk választotta útján. A békés egymás mellett élés elvei szellemében, a kölcsönös előnyök alapján törekszenek a politikai, gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatok bővítésére a tőkés országokkal. A találkozón nyomatékosan aláhúzták, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben különösen nagy jelentősége van a kontaktusok fejlesztésének, a párbeszéd folytatásának a helsinki konferencia záróokmánya szellemében. A megbeszéléseken aggodalommal szóltak a közel-keleti helyzet alakulásáról. Határozottan elítélték Izraelnek a szuverén Libanon ellen elkövetett agresszióját és a palesztin nép ellen folytatott irtóhadjáratát. Állást foglaltak a közel-keleti térség helyzetének átfogó és igazságos politikai rendezése, a térségben élő valamenynyi nép törvényes jogainak, független állami létének biztosítása mellett, Gustáv Husák és Kádár János találkozója az egyetértés jegyében, szívélyes elvtársi légkörben zajlott le. Megerősítette a teljes nézetazonosságot valamennyi megtárgyalt kérdésben, és hozzájárult a két párt és ország együttműködésének elmélyítéséhez, barátságának erősítéséhez. A partizánparancsno A napokban emlékeztünk meg Ján Nálepka kapitánynak, a Szlovák Nemzeti Felkelés és a Szovjetunió hősének meg nem élt 70. születésnapjáról. 1912. szeptember 20-án a Spišská Nová Ves melletti Smlžanyban született, az ukrajnai Ovrucs városért folyó harcokban 1943. november 16-án esett el. Amikor a fasiszta Németország megtámadta a Szovjetuniót, Nálepkát tartalékos tisztként behívták az ún. szlovák hadseregbe. Itt illegális csoportot alakított és felvette az együttműködést a szovjet partizánokkal. A 101. ezred partizánokhoz való átállásának egyik szervezője volt. A csehszlovák partizánok 1. zászlóaljának parancsnoka lett, s összes hadicselekményeit ő irányította. Azzal kapcsolatban, hogy a partizánegységek rajtaütésre készültek a Dnyepertől hátráló fasiszta csapatok háta mögött, Ján Nálepka osztaga azt a feladatot kapta, hogy további partizánosztagokkal együtt biztosítsa az Ovrucs városhoz vezető utat, s a Vörös Hadsereg megérkezéséig tartsa a várost. A partizánok Ján Nálepka vezetésével 1943 novemberének derekán támadást Intéztek Ovrucs ellen. A nácikkal vívott elkeseredett harcokban Nálepka elesett. Hősiességéért, az ukrajnai partizánmogalom kibontakoztatásában szerzett érdemeiért és bátorságáért 1943-ban in memoriam a Szovjetunió Hőse címmel tüntették ki. Ján Nálepka népes szegényparaszti családból származott. A Spišská Nová Ves-i tanítóképzőben nemcsak a kellő ismereteket és minősítést szerezte meg, hanem az iskola a csehszlovák államiság szellemében nemzeti ötudatát is mélyen befolyásolta. Nálepka művelt tanító és jó pedagógus lett. Tanítóságának első évében a Považská Bystrica melletti Maríkovában működött, azon a vidéken, ahol az akkori burzsoá Csehszlovákiában a gazdasági válság következményei keményen érintették a dolgozó népet, s különösen nagy teherként nehezedtek a mezőgazdasági munkások és kisparaszti:« vállára. Itt formálódott a fiatal tanító nemzeti és csehszlovák állami tudata mellett társadalmi és osztályöntudata Is. Itt lépett a jobb köztársaságért vívott küzdelmek nehéz útjára. Élesen szembeszállt a hlinkások és az agrárpártiak politikájával, s viszályba került az államhatalommal. A tanügyi szerveknek kényelmetlen volt a hazafias tanító, aki elítélte a szlovák katolikus klérus, majd általában a burzsázla politikáját, ezért pedagógiai pályája során a legszegényebb falusi iskolákban fordult meg. 1934-től Stupavában tanított. Ebben az időszakban a sajtóban is szembeszállt a ludák politikával. Amikor tényleges katonai szolgálata után hazatért, a stupaval ludákok nem engedték meg, hogy tanítson. Tanítói pályafutásának 1939-ben végleg befellegzett, amikor behívták a szlovák hadseregbe. Itt érett meg az a politikai meggyőződése, hogy külföldre távozva fegyverrel a kezében harcoljon a gyűlölt fasizmus ellen a Nagy Honvédő Háborúban. jAn miCAtek Az őszi csucsorom jelentősége A bátrak szellemében Harcuk nem volt hiábavaló A nagymegyeri (Galovo) iskolák pártalapszervezete munkájában nagy jelentőséget tulajdonít a szemléltető agitáció és propaganda elmélyítésének. A helyi alapiskolában jól berendezett történelmi emlékszoba őrzi a regionális munkásmozgalom és a helyi pártszervezet harcainak történetét. -Rendszeresen törődnek az emlékszoba anyagának feltöltésével s kihasználásával az oktató-nevelő munkában, valamint az iskolán kívüli nevelésben. HALADÓ ESZMÉK TERJESZTŐI Az ízlésesen elrendezett képanyag, a hiteles dokumentációk és a kísérő szöveg alapján a pártszervezet és a helyi munkásmozgalom valóságos keresztmetszetét kapjuk. Az 1920-as évek elején Nagymegyer és környéke a Csallóköz legelmaradottabb vidékei közé tartozott. A munkásosztály egyedüli képviselői a mezőgazdasági munkások voltak, de ők sem álltak politikailag olyan szinten, mint a köztársaság más részeiben élő ipari munkások. A haladó eszmék terjesztői azok a vöröskatonák voltak, akik a forradalomkor az orosz proletariátus oldalán harcoltak. A városban 1919-ben alakult meg a szociáldemokrata pártszervezet, mely a városkörnyéki nagybirtokon 1920-ben sztrájkot szervezett. 1921-ben Patason történt hasonló megmozdulás, melynek vezetőit Bratislavába akarták internálni. Am a megyeri munkásság tiltakozott ez ellen, erre a munkásság vezetőit: Árvái Józsefet, Horváth Mihályt, Buzgó Vendelt, Buzgó Vincét, Fehér Kálmánt, Mikolai Vincét letartóztatták. Miután bebizonyosodott,' hogy a szociáldemokrata párt nem tartja be Ígéreteit, időszerűvé vált az új típusú párt megalakítása. Az elszegénvedett mezőgazdasági munkások példaképüknek a bolsevik pártot tekintették, amely győzelemre vitte az orosz proletariátus ügyét. így került sor 1923 augusztusában a CSKP nagymegyeri helyi szervezetének megalakítására. AZONOS CÉLÉRT A pártszervezet javította tömegpolítikai munkáját, s 1926-ban Sárkánypusztán kitört a mezőgazdasági munkások sztrájkja, melynek vezetői Komjáthy Mihály és Horváth János voltak. A városban röpiratokat terjesztettek, a falakon osztályharcra buzdító feliratok jelentek meg. A kommunisták szervezetének nyilvános gyűlésein a pártonkívüllek széles tömegei is részt vettek. A cél a mezőgazdasági munkások és kisparasztok egységfrontjának kialakítása volt. így a május elsejei felvonulásokon a dolgozók azonos célokért tüntettek a párt vezetésével. A gazdasági válság évei érzékenyen érintették egyaránt a zselléreket, földmunkásokat és klsparasztokat. Élesedett az osztályharc, a párt sorai gyarapodtak. 1930-ban Árvái József került a pártszervezet élére. Nagy érdemeket szerzett a pártmunka hatásosságának fokozásában. A párttagok számának növekedésével arányban a munkásság aktivitása is erősödött. Gyakrabban hívtak össze közgyűléseket. 1931. május 6-án Steiner Gábor részvételével a városban nagygyűlést rendeztek, amelyen elítélték a kormány népellenes politikáját. Követelték Major István kommunista képviselő szabadon bocsátását. A városban és környékén sok volt a munkanélküli. A helyi pártszervezet közbenjárására 1931 őszén ideiglenesen 250 ember jutott munkához. A válságos években csak a kommunista párt állt ki a dolgozók érdekeiért, harcolt, agitált. 1930. február 10. aranybetükkel íródott a helyi munkásmozgalom és párttörténet krónikájába. A pártszervezet ezen a napon éhségmenetet rendezett a városban, s erre meghívták a környező községek — Patas, Csilizradvány, Ekecs és Nemesócsa nincstelenjeit is. A rendőri szervek a menetet nem engedélyezték, a pártszervezet azonban úgy döntött, hogy a súlyos helyzetre való tekintettel mégis megrendezik a felvonulást. Az elkeseredett tömeg Árvái József vezetésével hősiesen helytállt, s a karhatalmi erőknek csak erősítéssel sikerült szétverniük a tüntetőket. A városban 249 munkanélküli szinte alamizsnán tengődött. A JELKÉP: VÖRÖS ZASZLÚ A kommunista párt a hatóságok egyre szigorúbb korlátozó intézkedései ellenére sokáig megőrizte pozícióit a városi tanácsban, melyben tagjai többségben voltak. A pártra gyakorolt nagy nyomás következtében azonban a kommunisták fokozatosan elvesztették pozícióikat. Tudatosították, hogy nehéz, kegyetlen időszak vár rájuk, hiszen Horthyék fehérterrorja a sötétség és elnyomás korszakát Jelentette. Elszántságukra jellemző, hogy a megszállás előtti éjjel tiltakozó plakátokat ragasztottak a falakra. Illegális pártsejtet hozták létre. Síkraszálltak a köztársaság megújhodása és a Szovjetunió szövetsége mellett. A haladás jelképe a vörös zászló, a sarló és kalapács maradt számukra, ezeket tűzték ki vagy festették falra különféle alkalmakkor. A FELEMELKEDÉS ÜTJÄN A felszabadulás után a város elindult a gazdasági-, társadalmi és kulturális felemelkedés útján. A kommunisták úttörők voltak a szocialista termelési viszonyok kialakításában, a dolgozók életszínvonalának emelésében. Több szempontból Is követendő példát mutat a nagymegyeri Iskolák kezdeményezése — a történelmi emlékszoba létrehozása. Egyrészt maradandó emléket állítottak közel 60 éves pártszervezetük munkájának, másrészt a múlt regionális haladó hagyományainak nevelési felhasználásával eszménykéoekkel gazdagítják az ifjú nemzedéket. SVINGER ISTVÁN (Folytatás az 1. oldalról) idén is e sok milliárdos értéket adó idénymunkának a diákok, a katonák és a védnökségi üzemek dolgozói is. Az ősz folyamán néphadseregünk katonái az aratáshoz hasonló emberi és gépi erővel képviseltetik magukat, az iskolaügyi minisztériummal kötött szerződés alapján pedig 182 ezer diák, 12 munkanapon kapcsolódik be az őszi mezőgazdasági munkákba. A külső munkaerő igénybevételénél, szervezésénél a termésmennyiség betakarítása a cél, de nagyon fontos a minőség is. A tanulókat csak az életkori sajátosságoknak megfelelő munkában szabad foglalkoztatni, biztosítani kell számukra a megfelelő munkaeszközöket, az étkezési lehetőségeket, az időjárás elleni védelmet és a biztonságos szállítást. Gazdaságaink vezetőinek tudatosítaniuk kell azt, hogy a társadalom érdekében végzett munka ez, de a szó köznapi értelmében nem társadalmi munka. Az elvégzett munkáért a teljesítménynek megleielö munkadíjat mindenütt ki kell hogy fizessék, ezzel is ösztönözve a milliárdos értékek megmentésére. A KŐVETKEZŐ TÉTELT a miniszter elvtárs megfogalmazása szerint szigorú ellenőrzésnek kell képeznie. A gazdaságok vezetői tartsák kézben az ellenőrzés folyamatát, mindenkor mindenről tudjanak, hogy a szükséges intézkedéseket időben megtehessék. Csak így lehet ellenőrizni a munka mennyiségét és minőségét, így tudnak hatékonyan intézkedni az energiatakarékosság — az idén eire különben is nagy szükség lesz —, a gépkihasználás és a géphatékonyság terén is. összefoglalöjAban a miniszter elvtárs elmondotta, hogy a feladatok nagyok, melyeket gazdaságaink csak megfelelő szervezettséggel, az ösztönzők és a lehetőségek maximális kihasználásával, valamint növekvő teljesítményekkel tudnak megoldani. A célok érdekében ismét helyezzük előtérbe a szocialista brigádok, a szocialista verseny lendítőerejét, valamint az emberről való sokoldalú gondoskodás szükségességét. A jó szervezettség, az anyagi-műszaki bázis kihasználása, az együttműködés végül is az emberen múlik. Állítsuk tehát mindenütt munkánk előterébe az ember megbecsülését, szervezőkészségét, segítségét. CSIBA LÁSZLÓ Elmélyülő együttműködés Constantin Dascalescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke a múlt héten háromnapos hivatalos baráti látogatást tett hazánkban. A román kormányfő az ostravai Klement Gottwald Vasművek egyes vítkovlcei üzemegységeit is megtekintette, majd ellátogatott a Brnói Nemzetközi Gépipari Vásárra. A román vendéget Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök is fogadta. Constantin Dascalescu tárgyalásokat folytatott csehszlovák kollégájával, Ľubomír Štrougallal. A kormányfők megelégedésüket fejezték ki az országaink közötti hagyományos barátsággal, szolidaritással és együtmfiködéssel kapcsolatban. Rendkívül nagy figyelmet szenteltek a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés Jelenlegi helyzetének és fejlődésének intenzívvé tételét célző intézkedéseknek. Megállapodtak abban, hogy a termelési együttműködés közös akcióinak új formáit fogják fejleszteni, kereskedelmi kooperációt folytatnak és terveket valósítanak meg harmadik országokban. A látogatás során emlékeztetőt Írtak alá, mely a gazdasági együttműködés továbbfejlesztésére teendő intézkedéseket tartalmazza. Megállapodást frtak alá továbbá a nemetközi szállítási együttműködés elveiről, jegyzőkönyvet a szövetségi külkereskedelmi minisztérium és a román partnertárca között harmadik piacokon való együttműködésről, továbbá közlekedés- és postaügyi tudományosműszaki együttműködés és kooperációs megállapodást. Ľubomír Strougal miniszterelnök meghívást kapott hivatalos baráti látogatásra Romániába. Újságírók kitüntetése A sajtó, a rádió és a televízió napja alkalmából Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök átadta az Idei újságírói díjakat. Jelentős elkötelezett publicisztikai tevékenységéért ebben az elismerésben részesült Milan Mádr, a Rudé právo külpolitikai kommentátora és Emil Flaška, a Práca helyettes főszerkesztője. , Jan Fojtík, a CSKP Központi Bizottságának titkára más vezetők jelenlé tében kitüntetéseket adott át a tájékoztatási eszközök érdemes dolgozóinak. A Vlasta című női folyóiratot Munka érdemrenddel tüntették ki.
