Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-08-14 / 32. szám

I SZABÁS ^FÖLDMŰVES. 1982. augüszfns 13. Kalászérlelö sugarait pazarlón szór­ta a nap. A meredek hegyek között megszorult a levegő, szinte ttlzes katlan a völgy, melynek keskeny aszfaltcsíkján fut néhány utasával az autóbusz. Egyszeresek minden átme­net nélkül elfogy a völgy, azt várom, hogy a következő pillanatban neki­futunk a meredek hegyoldalnak, de az egyik kanyar után feltűnik a né­hány kis házból álló település: Ab­­roncsospuszta (Obručná) — Végállomási — mondja a gép­kocsivezető, bár ezt az utas Is meg­állapítani hiszen a meredek hegy­oldalak megálljt parancsolnak min den járműnek. Kijutni Innen csak az idevezető úton, Ragyolc (Radzovce) felé lehet. Állok a busz közelében, nézelődöm, keresem utazásom célját: a nyári pionírtábort. A szolgálatkész kocsi­­vezető útbaigazít. — Oda kell felmennie — mondja és mutat felfelé. De oly magasra, hogy azt hihetném, viccel és az „égi mezőkre“ küld. Aztán elmagya­rázza, hogy az előttünk meredő hegy tetején találom a tábort. Tanácsol egy rövidebb utat is, így két ház kö­zötti ösvényen elindulok felfelé a meredek kapaszkodón. Félúton meg­állók, visszanézek, de olyan kép tá rul elém, mintha repülőről szemlél­ném ezt a csodálatos vidéket. Rek kenő a hőség, szinte vibrál a levegő Szellő sem mozdul, levél sem zi­zeg, de a vidám gyermekzsivaj fosz­lányait már hozzám lökik a meredek­­hegyoldalak. hétkor Ébresztő t A tábor lakói ebéd utáni pihenőre készülnek. Szétszóródnak a lakosztá­lyaikon, álmos csend borul a táborra. Ezt az időt használjuk ki a beszél getésre. MaroS Oláh, a tábor vezető je és helyettese Zacbar Béla tájékoz tat az itteni életről, A tábornak 178 lakója van, akik Szlovákia különböző részeiből érkez­tek Ide. Vannak Itt a fővárosból, de vidéki Ipari és mezőgazdasági üze­mek dolgozóinak gyermekei is. Ki­dolgozott napirend szerint 29 tagú kollektíva foglalkozik velük. Hétkor ébresztő; a tábor lakói szinte egyszerre pillantanak végig a völgyön a hegyek fölé kapaszkodó nappal. Eddig madárdalos környezet csendjét kemény vezényszavak zavar­ják meg, az éjszakai álmosságot a reggeli torna űzi el. Következik a reggeli, majd a program szerinti fog­lalkozás. A szórakozást, ügyesség­fejlesztést szolgáló játék és sokolda­lú Ismereteket igénylő vetélkedő mellett számos nevelőírányzatú akció is sorra kerül. Ezek közé tartozik a Nógrádi-partizáncsoport harcaival kapcsolatos helyek felkeresése és a tetteket idéző emlékmű (ahol a hő­sök közül hatan alusszák örök álmu­kat) megkoszorúzása. Felkeresték a Paleček-házat is, melynek falán em­léktábla hirdeti, hogy ott volt a Szlo­vák Nemzeti Felkelés idején a pai­­tizáncsoport főhadiszállása. Abból az alkalomból Zachar Béla, a Nógrádi­­partizánbrigád harcainak kiváló Is-Eredményhirdetés Túrára indul a kis csapat (A szerző felvételei) ONDREI SEKORA: Mi mindent lehet munka közben énekelni я szálfák után tüstént téglát és £i követ hoztak a piripócsiak. A ** gazdasszonyok kapták a da­­gasztűteknöt, és szaporán habarcsot kevertek. Öröm volt munkához látnll Neki is láttak istenigazában. Előbb mindegyik gerenda kapott egypár nyaklevest, hogy rendesen álljon, a köveket megfenyegettek kalapáccsal, a téglákat meg összevarrták suszter­cérnával. Elvégre mégsem dőlhet ősz­­sze a régi után az új városháza is, ha valaki hozzádörgöli a hátát. Még ragasztót ts kevertek a habarcsba, hogy mindent jól összetartson. — Így van rendjén, emberek — di­csérte őket a városbíró, amikor megtekintette az építkezést. — Ha­nem sokkal jobban menne a munka, ha énekelnétek közben. — Remek ötlet! — ujjongtak a pi­­rtpócsiak, és alighogy a városbíró odah,aza asztalhoz ült, az építkezésen felcsendült a dal: ,fehér galamb szááállt az ééégen... egy angyal szállt aaarra éééppen ...“ Aj-aj-ajl A városbíró kezében egy­szeriben megállt a toll. Az udvaron szaladgáló tyúkok lelassították futá­sukat, a mókus is abbahagyta kalit­kájában az ugrándozást; a „Fehér galamb“ méltóságteljes ütemére ál­matagon mozgott minden. Hát nemi Erről szó sem leheti Mi­csoda nótái Vajon kinek jutott az eszébe? — Hé, emberek — kiáltotta tarka­­szakadtából az ablakon kihajolva a városbiró. — Énekeljetek gyorsan va­lami mást, mert mentem elalszomI — És csakugyan megtántorodott az ab­lakban. A piripócsiak értettek a szóból. Az angyalka többé meg sem mert pisz­­szennt, az építők nyomban más ének­be kezdtekI „Mikor hozzááád jááár tam az erdóőőn keresztüüül, seje­­haaaj, az erdööón keeeresztűüül... Uramfial Már csdk ez hiányzottI A városbiró úr felsóhajtott, és meg törten kezébe temette az arcát. A tyúkok az udvaron elültek, és szár nyuk alá dugták a fejüket. A mókus is összegömbölyödött kalitkája sarkú ban. Hát az építkezésen mi volt a hely­zet? Mikor a sejehaaaj másodszor el­hangzott, az embe/ek abbahagyták a munkát, és csakhamar aludtak mind, mint a bunda. és ez volt a szerencse; mert alig­hogy elhalt ajkukon az ének, a vá­rosbiró felocsúdott, és odabaktatott az építkezéshez: — Megálltatok csak, galambocs­­káiml Majd én elhúzom a nótátokat! Megtanítalak benneteket, mit kell munka közben énekelni. Mély lélegzetet vett, tölcsért for­mált a tenyeréből, és teli tüdőből rá­zendített: „Kökényszemű barna lányka, ne ülj a patak partjára ...“ Ez már igenI A piripócsiak tüstént felébredtek. A „ne ülj a patak part­jára“ szavaknál már valamennyien talpon voltak, azt, hogy ,p vizet hab tarajozza, kökényszemed alámossa“ már együtt énekelték a városbíróval, és nyomban munkához láttak. Égett a kezük alatt a munka, a téglák maguktól pattantak a markukba. A tyúkok is fölrebbentek az udvaron, és uzsgyí a legyek után. Hogy mit merője idézi a dicső harcok esemé­nyeit. Az Itt töltött napok alatt több vetélkedőre, környékbeli kirándulás­ra, szórakoztató rendezvényre is sor kerül. Az úszómedencében versenye­ket rendeznek, többek között disz­kót, bűvöskocka-versenyt, tábortűznél énekvetélkedőt stb. A rendezvénye­ken való aktív részvétel arról tanús­kodik, hogy a vezetők a tábor lakói­nak kedvére állították össze a napi programot. tábori élet Az ebéd utáni „kényszerpihenő“ gyorsan letelt, méhkasként bolydul meg a főépület és a kilencszemélyes faházikők környéke. A délutáni fog­lalkozás egyike a jelmezbálra való készülődés. Természetesen a jelme­zeket illetően nagy a titkolódzás, de nekem, az idegennek, néhányan el­árulják tervüket. JJgyancsak ötlet­gazdag fantáziájuk van, amit a lehe­tőségekhez mérten igyekeznek saját maguk megvalósítani. Végigjárom az „úttörőbirodalmat“, bekukkantok egy-két lakosztályba. Katonás rend, példás tisztaság fogad mindenütt, látszik, hogy a gyerekek komolyan veszik a tisztasági ver­senyben való részvételt. Két házikő közötti tisztáson vidám a hangulat, repül a labda. — Mire emlékeztek eddig legszíve­sebben? — szegezem a kérdést a kö­röm csoportosuló apróságokn k. I Egymásra néznek tanácstalanul, úgv látszik nehéz dönteni. Aztán a legkisebb szólal meg: — A tábor­tűzre! A többiek ránéznek, mintha nem értenének vele egyet. — A honvédelmi versenyre, ahol sok érdekes feladatot kellett megol­dani — hangzik egy hang a sorból. — Meg az ^jszakai tájékozódási ver­senyre — szól közbe a többiek mö­gül egy nyurga legényke. — Villany­lámpákkal jártuk a sötét erdőt, mert művelt kalitkájában a mókus, arról már nem is szólok. Másnap reggel a városbíró a biz­tonság kedvéért inkább korábban fel­kelt, s alighogy az emberek munká­ba álltak, új nótába kezdett: „Háza­sodik a motolla ..És csakugyan, a városbíró nótái mellett olyan gyor san haladt a munka, hogy a város­háza egykettőre elkészült, a piripó­­cslaknak meg arra sem jutott idejük, hogy végiggondolják, mit is csinál­nak voltaképen. A városháza gyönyörű volt, tornya büszkén tört a magasba. Öröm volt ránézni. Hát még mikor megmosták szappanhabbal! Ogy ragyogott a nap­fényben, hogy mindenki érezte, az új városházával minden eddigit felül­múló dicsőséges korszak kezdődik Piripócs történetében. POLÁK IMRE fordítása feladatokat kellett megoldani. Lát­tunk egy „kísérteiét“ is, fehéren li­begett a bokrok között, de mi lerán­tottuk rőla a lepedőt. Azt hitték be ugrunk a trükknek, és megijedünk — mondta nagy büszkén és kihúzta magát, mint egy igazi bős. — Ismerkedtetek-e már a környék­kel? — kérdezem az egyik kislányt. ,— Bejártuk a tábor környékét, autóbusszal voltunk Krasznahorkán, a betléri kastélyban, meg a domicai cseppkobarlangban. Egyszer voltunk Losoncon (Lučenec) is, ahol a Hum berto cirkusz műsorát néztük meg. A labdát tartó fiú ütögetni kezdte kedvenc játékszerét. Láttam rajta, hogy szeretne játszani. Búcsúzóul még megkérdezem: — Készültök-e a jelmezbálra? Csodálkozva néztek rám, mintha azt mondanák: — Hát lehet ilyet kérdezni?! FELEJTHETETLEN NAPOK Délután még egy ünnepélyes aktus­ra is sor kerül. A tábor vezetősége oklevéllel jutalmazza a különféle ve­télkedők, versenyek legjobbjait, НеГа Üernáková sportfelelős előkészíti az okleveleket: Gombalovô, Faško, Lac­kóvá, Kassai, Zajacová, Lengyelová, Szamos, Gombala, Kubejová ... so­rolja az eredményesen szereplők ne­veit. A gyerekek boldogan veszik át az elismerést jelentő oklevelet, hi­szen a tábor 178 lakója között első­nek lenni nem kis dolog. Tudják ezt a többiek is, fel is hangzik a három­szoros „Éljenl“ a győztesek tisztele­tére. Elül az ünnepi hangulat örömmá­mora, в rajok nekilátnak feladataik végzésének. En is oucsuzom, oe mi­előtt elindulnék, asztalhoz ültetnek, hogy kóstoljam meg, . milyen ételt készít a tábor lakói számára a hat szakácsnő. Bálint Angelika főszakács­nő irányítása mellett. A minőségre nem panaszkodhatnak a gyerekek, de amint elmondták, a mennyiséggel sincs baj. Kell is az ízletes, kalória­dús étel, hiszen a tiszta hegyi leve­gő és a napi többkílomőteres gya­logtúra )ó étvágycslnáló. Az abroncspusztai pionírtábor sok jókedvet, boldogságot nyújt a fiataloknak. Feledhetetlen élményt mindazoknak, akik itt töltötték az idei kellemes nyár néhány hetét. BÖJTÖS JANOS (Augusztus 16 < AbrahAm Hétfő < LEONARD Augusztus 17 1 JÁCINT Kedd < MILICA Augusztus 18 ! ILONA [Szerda , ELENA, HELENA [Augusztus 19 1 HUBA [Csütörtök 1 LÝDIA [Augusztus 20 1 FANNI [péntek 1 ANABELA [Augusztus 21 ( SAMUEL Szombat i JANA Augusztus 22 i MENYHÉRT Vasárnap ( TICHOMÍR шшшашшт 'ÜRESZTREJTVÉJIY NAPPAL Bokáig ér a víz, fürödni, ja] de jó, iszapba Írja fel nevét egy kag-.Tó, a nád titkokat súg a nyárnak. Gyere, a pajtások már várnak. DÉLUTÁN A nap olyan volt, mint a málna­fagylalt, de elfogyott, mert jött az alkonyat, egy szürke felhő oly gyorsan megette. Belőle, jé, egy kicsi sem maradt. ESTE Mint karácsonyfán fenn a csillag­szóró, annyi a csillag a sötétkék égen, most este lett. Kis csillagom, feküdj le Későre jár, aludni kéne régen. KELECSENYI KATALIN VÍZSZINTES: 1, Épületrész. 3. Ter­mést betakarító dolgozó. 7. Hasz­nos rovar. 10. Tyúk­lakás. 12. Női be­cenév. 14. . Paz, Bolivia fővárosa. 15. Nemzetközi mű­nyelv. 17. Az egyik nem. 19. Szagló­­szerv. 20. Zaj. 21. Űbégatás. 22. Ä raszt. 24. Nagy madár. 26. Buzdító szócska. 28. Fehér­nemű. 30. Igavonó. 31. Tejtermék. 32. Egy oroszul. 33. Haza. 34. Kicsinyí­tő képzó. 36. A Rhőne mellékvize. 38. Kettős másal­­hangzó. 39. Eladás­ra vár. 41. Öcska­­kaság. 43. súlyegység. Trombitahangok. 47. Irány. 48. Hang­talanul lerak. 49. Sió betűi. 50. Pus­karész. 52. Levegő görögül. 54. Ének­hang. 55. Folyó Tirolban. 56. Sok­színű. 58. Fogadási összeg. 59. Kettős mássalhangzó. 61. Macskahang. 63. Jókai személyneve. 64. A Magyar Lé­giforgalmi Társaság neve. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet első része. 2. Rangjelző. 4. Sir. 5. Az idé­zet második része. 6. Tantál kémiai jele. 8. Nem halt meg. 9. Az idézet harmadik része. 11. Juttat. 13. Igen olaszul. 15. Llterátor. 16. Folyó Er­délyben. 17. Testrész. 18. Fehérneműt tisztít. 23. Gyarapodik. 25. Ha ugyan szlovákul. 27. Kronométer. 28. Járom. 29. Szeszes Ital. 30. Bibliai név. Vér­­edény. 37. Nátrlumklorld. 39. Atmá­­zol. 40. ... társ, magyar rejtvényűj­­ság. 41. Szemével észlel. 42. Harap. 44. Nemesfém. 46. Attak. 51. Terület­­egység. 53. Folyó a Szovjetunióban. 54. Élete, 55. Foghús. 57. Verskel­lék. 60. Állóvíz. 62. Morze-jel. Beküldendő a függ. 1., 5. és 9. szá­mú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS - NYERTESEK A lapunk 28. számában közölt ke­resztrejtvény helyes megfejtése: „A könyvtár egész évben segít mun­kánkban.“ Nyertesek: Nagy Milada, Szímő (Zemné), Szőrád Ferenc, Nagymegyer (CalovoJ, Budai Jözsef, Múlyad (Mú­­fad). A lapunk 29. számában közölt ke­resztrejtvény helyes megfejtése: „Min­den gyógyítási folyamat első feltéte­le a hibák kiküszöbölése.“ Nyertesek: Üjlaky Károly, Gelle (Holicej, Nagy Dezső, Tany (Tôň), Barák Anna, Érsekújvár (N. Zámky).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents