Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-08-14 / 32. szám

1982. augusztus 14. SZABAD FÖLDMŰVES UTÓZÖNGE a ummfétmm Kelet- és közép-szlovákiai munkatársaink alábbi cikkeikben arról írnak, milyen erőfeszítéseket tettek a mezőgazdasági üzemek vezetői, szak­emberei és műszaki dolgozói az idei gabonatermés minél előbbi, legkisebb veszteségekkel történő betakarítása, a szalma szakszerű tárolása, a tarló­hántás és a tarlókeverékek idejében történő ve­tése érdekében. Az alábbi rövid írásaik erről, valamint az őszi munkák végzésére való jó fel­készülésről szólnak. Befejezés előtt Az ipolybalogi (Balog nad Iplom) IPOLYMENTE Efsz-ben — nagykürtbsi (Velký Krtíš) Járás — elsőként kezd­ték az 1620 hektárnyi gabona beta­karítását. Ml volt ennek ez előnye? Az, hogy Július első telében igazi, aratásra alkalmas Időjárás volt, Így aztán időelőnyre tehettek szert: 11 saját kombájnjukon olyan tapasztalt kombájonsok ültek, mint Kukolik László, Skerlec Károly, Klacsó Gyula, Nagy Ferenc, Mies József és a töb­biek, akik Járási méretben Is élen­járók. Az ő példamutató Igyekezetük, minőségi munkára törekvésük átra­gadt a többi kombájnosra is, úgy­hogy — az öt vendégkombájn keze­lőivel együtt — a Járásban elsőkként végezhettek a gabonabetakarítással. Igyekezetükből még arra is tellett, hogy segítsenek négy napon át a szomszédos Kőkeszl (Kamenné Kosi­­hy) Efsz-nek a gabonabetakaritásban. OttJártunkkOr Szecsei Sándor agrár­mérnökkel a Képalja dűlőben tekin­tettük meg a kombájnosok s gépeik munkáját. Tapasztalatunk szerint jól kifizetődött a gépek, emberek alapos, ahol a közös gazdaság pelletgyártőja (takarmánypogácsoző) üzemel. A szalmabegyűjtők nyomában két ŠkoctR-deO-as traktor ekesora forgatta a tarlót. Gyürky László és Kukolik Antal Igyekezete nem volt hiábavaló: másfélszáz hektárba került Idejében a tarlőkeverék vetőmagja. Mert kell ám a zöldtakarmány a közös állat­­állományánakl A legkisebb veszteséggel Gregor Istvánt, az Ipolysági (Šahy) Vörös Lobogó Efsz ellenőrző bizott­ságának elnökét a legfrissebb Aratási Híradó készítése közben találtam. Kö­zölte: a kombáijiosok három csoport­ban végezték a gabonabetakarítást: Vörös Sándor a pereszlényi (Prese­­lany), Simon Sándor a viski (Vyš­­kovce nad Iplom), Berta Gábor ,meg a hangyási részlegen irányítja mun­kájukat. (Irányították, hiszen azóta már hűlt helye a lábon állő gaboná­nak!) A közel ezer hektár gabona learatásában a legjobb napi teljesít­ményt (napi 15 hektár körül) a Spodniak Ján—Jámbor László páros Megbeszélés hármasban. Balról: Hegedűs József szállító, Nagy Ferenc kombájnos és Szecsei Sándor főagronómus szakszerű felkészítése, ami lehetővé tette a gabonabetakarítás Idejében történő, jó minőségű végzését, a le­hető legkisebb veszteséggel járó mag­­szállítást (a szállítójármüvek rak­­területét tökéletesen szigetelték, s a szállítmányt ponyvával takarták le, hogy a légáramlás le ne sodorhassa a sok verítékkel, fáradsággal és költ­séggel megtermett gabonaszemeket.) Ez a szövetkezet 550 hektáron ter­mesztett vetőmag céljára gabonát, mégpedig Solaris, Košútka, Jubilejna­­ja és Mironovszkaja, árpából (őszi) pedig Mirajt és Spartant (tavaszi). Elmondható valóban: követendő példát mutatott a közös gazdaság más szövetkezeteknek, hogyan lehet — és kell — segíteni egymásnak, az ország kenyerének biztos fedél alá juttatásában, s amellett a minőségi elvásároknak Is eleget tenni. Végtére elmondhatják: sikeres volt, ezért sikerülhetett jól az idei gabona­betakarítás. Pillanatkép öt kisközség határát fogja át a Kőkeszl (Kamenné Kosihy) Efsz föld­területe, birtoka. Gabonatábláin Jú­lius közepétől zúgtak a kombájnok, id. és lfj. Nászali Vincével, Tóth Já­nossal, Hajnal Ferenccel, Kovács Ist­vánnal, Rados Sándorral, Petrezsél Ferenccel és másokkal a nyergük­ben. A nagy hajrába, a hhtszáz hektár gabona betakarításába négy ipoly­balogi és három szénavári (Seno­­hrad) vendégkombájn és kezelői is bekapcsolódtak. Richtárek Štefan főagronómuctől tudom meg, hogy a gabona tervezett hozamátlagát nem sikerült elérniük. A gabonatárolással nincsenek gond­jaik: 1700 tonna termést tudnak jő feltételek közepette tárolni, utógon­dozni. Ha pedig a helyzet úgy kíván­ja, akkor a nedves gabonát a Lesze­­nyel (Lesenlce) Terményfelvásárló és Ellátó Üzem szárítja. A gabonatarlókon három szalma­prés dolgozott, nyomukban a szállító­járművek. Amit a szalmaprések nem győztek, azt a felszedőkocsik szállí­tották a gyürki (Durkovce) telepre, nyújtotta. Alig nyújtottak kisebb tel­jesítményt a nyomukban Járók: Va­lach Péter, Tóth Károly, Varga János, őket követték az SZK-5-ös és SZK- 6-os kombájnosok. Nagy szerepet játszott az idén Is a gabonabetakarítási verseny, mely­nek keretében anyagi és erkölcsi Ju­talom Járt a minőségre és hatékony­ságra törekvőknek. Jámbor László elnökhelyettessel és Gregor István ellenőrző bizottsági el­nökkel a pereszlényi határba indul­tunk. Az államhatár tőszomszédságá­ban levő táblán már az utolsó for­dulókat gyűrték a kombájnok. 1 Abrahám Kornél mérnök, gépüze­melési főágazatvezető ezt említette, mily nagy hasznát vették a műsza­kiak, s a gépek alapos felkészítésé­nek. De ugyanez történt a magszállí­tók esetében is, akik ügyeltek arra, hogy a lehető legkevesebb legyen a szállítási veszteség. Amíg beszélgettünk, közben a kom­bájnok zúgása is elhalkult: befeje­ződött az aratás. Annál nagyobb len­dülettel folyt a tábla túlső végén a szalma préselése, hordása s a tarlő­­hántás. BÖJTÖS JÄNOS Aratás, kényszerszünetekkel A rimajánosl (Rim. jánovee) szö­vetkezet határában Fülöp Béla és Trapl János —i a legnagyobb teljesít­ményt nyújtók ■— E-516-osa válik ki a sorból, hogy átadja terhét a teher­autó rakterébe. Nemsokára egy má­sik, harmadik kombájn Is utána ka­nyarodik. Csodálatos, felerősödött, hangegyvelegbe olvad össze a három gép üzemzaja. Hat saját és négy ven­dégkombájn teszi az utolsó forduló­kat. A tavaszi #rpa gyengébben, ám a búza egy tonnával többet fizet a várt­ál. Az aratók ellátása kifogástalan: dupla ételadag, -hűtött frissítők. Helytállnak a gépjavítók is, Heves­­sy Béla vezetésével. A prések után szaggatottá válnak a folyamatos szalmacsíkok. Nemsoká­ra üres füzetlaphoz hasonlít a tábla, mert a tizenkéttagú férfibrigád há­„Hadvezérek s katonák“. Jobbról: Gregor István, Spodniak Ján, Vörös Sándor, valamint Bartos Lajos agronómus . (A szerző felvételei) Gömörben, ezen a vadregényes tá­jon eddig a szárazság okozott gon­dot, most meg a gyakori csapadék­hullás nehezíti az aratók munkáját. De ha felszárad a gabonamező, azon­nal kirajzanak a kombájnok, hogy a jó Idő minden percét hasznosítsák. (korcsmáros) Búzaszemek a tenyérben Hatalmas gépek. Forgó motollájuk megdönti a gabonaszárat, fejet hajta­nak a kalászok az ember előtt. Aztán a vágószerkezet már könyörtelen, a következő percekben pedig már tar­tályba kerül a mag. A holnap kenye-Aratás után — ősz előtt Pihennek a gabonakombájnok a Nagykaposl (Veiké Kapušany) Mag­termesztő Állami Gazdaság gépudva­rán. Kissé megfakult már az írás a ver­senytáblán, mely szerint az idén a kombájnolásl versenyben az Eötvös László—Szalal István páros lett az első, akiket Dudás Béla—Kocsis János követett. Mögöttük az id. és lfj. Fi­lip Zoltán teljesítménye csupán né­hány hektárral kevesebb. Am Jól dolgoztak valamennyien, hi­szen a tervezett 14 helyett 9 nap alatt vágták le az aratnlvalót. A terményszállítók közül AndreJ- csík Ferenc, Kocsi Béla és Szatmári Gyula érte el a legjobb teljesítményt, A szalmapréselők sorából meg Szelei Gábor, Jankovics János és Jáger Lász­ló emelkedett ki versenyeredményé­vel. Derekasan helytállt mind a 22 trak­toros a gabonabetakarításban: napon­ta reggel 6-tól este kilenc óráig dol­goztak. Az Idei év nem épp a legkedve­zőbb volt a gabonatermesztést ille­tően. Nos, a magtermesztő gazdaság mindezek ellenére túlteljesítette ga­bonatermesztési tervét. S vetőmag céljára ez előirányzott 800 helyett 1000 tonnát termeltek. A tőketerebesl (Treblšov) járásban elsőként fejezték be a gabonatermés betakarítását. Sőt, a szomotorl (Somotor) testvériem­nek Is segítséget nyújtottak. Máris készülődnek az Őszi szántás­­vetésre, terménybetakarltásra. Erről beszélgettünk Várady Istvánnal, a gazdaság növénytermesztési főágazat­­vezetőjével. — Mint más években, most Is a legfőbb figyelmet az Istállótrágyázás­ra fordítjuk, hogy a talaj eléggé „zsíros“ legyen. A szántó 30 száza­lékát istállótrágyázzuk az idén. Az ezirányú munkát nehezíti, hogy kissé elmaradtunk a szalmabegyűjtéssel és tárolással. Szép termést ígér a 162 hektárnyi silókukoricájuk: 40 tonnás hozamát­laggal számolnak. Betakarításához két nagy teljesítményű sllókombájn áll rendelkezésükre. A szemes kukoricá­juk ugyancsak bő terméssel kecseg­tet. Szalai Jánossal, a gazdaság igaz­gatójával a vajkóci határban talál­kozunk. Azt újságolja mindjárt elöl­járóban, hogy 100 hektár lóherét meghagytak magra, amely ugyan Ja­vít a pénzügyi helyzetükön, ugyan­akkor szálas takarmányból már Je­lenleg hiány mutatkozik. Csupán 9 mázsányl széna jut egy számosállat­ra, ami kevés. — Sokat Jelent számunkra az, hogy a vajánl szövetkezet legelőin tarthat­juk 300 üszőnket. így azután a saját legelőink egyes részeiről sarjúszénát takaríthatunk be. Ugyanennek a szö­vetkezetnek mintegy 200 hektárnyi rétjéről Is szénát gyűjthetünk be >—1 együttműködési kapcsolat keretében. Bár a nyolcvan hektárnyi tarlóke­verék nem sok, ez is segíthet vala­melyest. No meg aztán az illető álla­mi gazdaságban 100 hektárnyi tava­szi bükkönyt meghagytak magter­mesztés céljára, s elég jő termést ígér. Ml a legnagyobb gondjuk? A vető­magra termesztett tíz hektárnyi uborkájuk betakarítása nagyon sok munkaerőt igényel. Ez a gazdaság, amely 1400 hektá­ros, kedvezőtlenek a termesztési adottságaik, amit szorgalommal, okos üzemszervezéssel ellensúlyoznak. A- ránylag jó a tehenészetük. Tavaly 3270 liter tejet fejtek tehenenkéntl évi átlagban, ami 1080 litert jelent egy hektár mezőgazdasági területre számítva. A jelen esetben 11,55 liter a napi tehenenként! fejes! átlag, melyből 10,87 liter jut kőzellátás céljára. Várady főagronómus szavaiból ki­tűnik, hogy sok tettrekészség van a gazdaság dolgozóiban, amire nigy szükség lesz majd az őszi szántás­vetés és a terménybetakarítás idősza­kában Is. Sokat várnak a kommunis­táktól, főleg személyes jó példamu­tatást, fegyelmet, kezdeményező-kész­séget, jó _ versenyszellemet, kiváló munkasikereket. A gabonatermés Javarésze már magtárakban vár az utógondozásra. Sok függ attól, mily lelki­­ismeretesen, s mennyire szakszerűen végezzük ezt a munkaműveletet. S emellett máris az a legfőbb gond, hogy bőtermő legyen a vetőmagfajta, s kel­lően csávázott, Jó csíraképességű. A többi a Jó münkaszervezéseri, a Jó tapasztalatok feltétlen hasznosításán, a verseny széles körű kibontakoz­tatásán, s Jó irányításán múlik, mely az agrotech­nikai határidők feltétlen betartását is számonkéri. Mindez szükséges ahhoz, hogy a lehető legkeve­sebb gabonát kelljen külföldről behoznunk, drága valutáért vagy gépekért, illés Bertalan rom csapatba osztva, pakolja pótko­csikra a szalmabálákat, melyekből formás kazlakat raknak a dűlóút mentén. Ezek a szorgalmas emberek Zllináról jöttek, hasznos munkával töltve szabadságidejüket. A szalmafelszedőkocsik Is szaporán térülnek-fordulnak, hogy mielőbb kazlakba kerülhessen a takarmány­nak való. Adám Gyula és Bódi jános a szom­széd táblán Skoda 180-as ekesorával hántja a tarlót. Százhetven hektárba már tarlókeverék került mindjárt az aratás kezdetén, hogy legyen Ideje a takarmánynövénynek megnőni, hasz­nosítani a talajnedvességet. Jó ütemben halad a munka. Egy­­szercsak elsötétül az égbolt. Fekete vitorla feszül, dagad, szélesedik fö­löttünk. Nemsokára kövér cseppek­­ben elered az eső, a gépek —i kivéve a tarlóhántó ekéket >— pedig a gaz­dasági udvar felé tartanak. Mára vé­gétért az aratás. Jómagam pedig autóbuszra ülök és jó negyven kilométerrel odább foly­tatnám a határszemlét, csakhogy itt is zuhog az eső. Gyakori vendég errefelé a zápor; ám ha jő az idő, negyven kombájn Is kéklik a gabo­namezőkön. A kolini járásból öt, az iglóiból (Spišská Nová Vesj négy és Magyarországról három kombájn jött segíteni ide, ahol más tájakhoz ké­pest sokkal később kezdődik az ara­tás, s az aratnivaló meghaladja a kétezer hektárt. Két Jól felszerelt vándormühely kí­séri a kombájnokat. Nappal. De ha kell, a gépjavítók éjjel is dolgoznak. Az aratók nem panaszkodhatnak az ellátásra. Egy kiselejtezett autóbusz­ból ebédlőt képeztek ki. Tizenegy szalmaprés és jónéhány felszedőkocsi irányítója gyorsítja vagy lassítja az ütemet, attól függően, nedves-e avagy száraz a szalma, a takarmány-alapanyag. Itt is, akárcsak Jánosiban, társadalmi munkások taka­rítják be a bálázott szalmát. Cad­­caiak, mind a harmincketten. Már másodszor segítenek, s ha szükség lesz rájuk, jövő nyáron is szívesen jönnek. Škoda-180-asok tárcsázzák a tarlót. Hatszáz hektárba került tarlókeve­rék, sajnos, öntözni csupán száz hek­tárnyit tudnak a Túróc-patak men­tén. ншшшашшппт ж mss* -i t A szövetkezet elnöke, ' valamint Richtárek Stefan a maghordást 1 ellenőrzi > rét aratja ember és gép. Átvágok a tarlón. A nyárfasor-sze­­gélyezte táblán öt kombájn falja a 130 hektárnyi Košútkát. Üzemzavar az egyik kombájnnál. Sándor László masinájának garatját nedves szalma tömi el: a fucernaalávetés... Mióta kombájnol? Már jóformán nem is tudja. Arra emlékszik, hogy ezzel a géppel már a harmadik ara­tási idényben dolgozik. Tavaly július 12-tól egészen október 20-ig aratott, tucatnyi gazdaságban, Szalánctól (Sla­nec) Poprádtg, sőt még Közép-Szlo­­vákiában is. Ekkor az összteljesítmé­nye 692 hektár gabona learatá^a, s 2340 tonna szem klcséplése volt, ami egyáltalán nem csekélység. Treso Ondrej Jó váltótársának bi­zonyult, akivel már tavaly is együtt dolgozott. Nos, a tavalyi teljesítménye alap­ján a kerület gépállomásainak 72 kormbájnosát előzte meg, ily módon az I. helyen, szlovákiai méretben meg a 222 kombájnos közül a nagyon megtisztelő II. helyen végzett. — Könnyű aratásra vajon emlék­szik-e? — Ilyenre bizony nemi A tavalyi is, a tavalyelőtti is nehéz volt, hi­szen akkor csónakázni lehetett a ga­­gonaföldeken. Most is felázott a talaj. A kombáj­nok, magszállító járművek kereke mély nyomokat hagy. Szerencsére a búza nedvességtartalma elfogadható. Kezdetben 22, most meg 17 százalé­kos. Kora reggeltől sötétedésig dol­goznak a kombájnosok, a Kassal (Ko­šice) Állami Gazdaságnak ezek a ki< tartó, szívós természetű, derék embe­rei. A Bárcai Gép- és Traktorállomásról érkeztek is dicsérik a jó ellátást, itt a valalikyt gazdaságban. Ahol adja a föld az életet: lesz majd kenyér, Jó kenyéri Csak aztán becsüljük Is kellően, elődeink módfánl ■ i .ммi. n ютшжт—m—TnmiariftRfHaftftf' *"f**>*>>x—— -t *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents