Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-08-14 / 32. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1982. augusztus 14. 6 Augusztus 16—21 között tartja Prágában immár V. kongresz­­szusát az orosz nyelv és iro­dalom tanárainak nemzetközi szerve­zete, a MAPRJAL (Mezsdunarodnaja asszociacija prepodavatyelej russzko­­go jazika i lityeraturi). Ha figyelem­be vesszük, hogy az orosz nyelv az egyik legfontosabb világnyelv, megértjük hogy a kongresszus ta­­náoskozásai nem csupán a legilleté­kesebbek, az orosztanárok érdeklő­désére tarthatnak számot. Megnőtt az orosz nyelv nemzetközi jelentősé­ge nem csupán politikai, diplomáciai és gazdasági vonatkozásban, hanem az élet szinte összes területein. Ha­zánkban és a többi KGST-államban a nemzetközi kapcsolatok legjelentő­sebb nyelve az orosz. A szovjet tu­domány és technika kimagasló ered­ményei, a szovjet kultúra, az iroda­lom, a művészetek, az oktatásügy, a sport és a kultúra fogalmát ^egé­szítő további területek szovjet sike­rei azonban arra késztetik a kapita­lista világ országait, hogy az orosz nyelv tanulásának, oktatásának kellő figyelmet szenteljenek. Hazánkban az orosz nyelv mind az alapiskolákban, mind a középis­lákban és a felső­fokú oktatási in­tézményekben — igen helyesen — a kötelező tantár­gyak között szere­pel. Alig van te­hát nálunk család, melynek egy, eset­leg több tagja is ezen iskolák vala­melyikében ne kerülne kapcsolatba afc orosz nyelvvel. ’ Ami az oktatás eredményességét illeti, elmondhatjuk, hogy az eredmények még távolról sem kielégítőek. Amikor 1976-ban a szakemberek kidolgozták a csehszlo­vákiai nevelési és oktatási rendszer további fejlesztésének tervezetét, meghatározták azt az utat is, ame­lyen az idegen nyelvek és köztük a számunkra legfontosabbnak minő síthető orosz nyelv további oktatásá­nak haladnia kell. Az idegen nyel­vek oktatásának eredményességét vizsgáló kísérletek, kutatások világ­szerte megállapították, hogy a' kö­zépiskolák végzett növendékeinek idegen nyelvtudása meglehetősen hé zagos, formális, tehát rossz alapokra épült. Ezért a nevelési és oktatási rendszerünk fejlesztését célzó terve­zet megállapítja, hogy az idegen nyelvek — köztük elsősorban az orosz nyelv — oktatásának összhang­ban kell lennie társadalmunk köve telményeivel, elvárásaival, a terme­lés, a tudományok és a technika je­lenlegi magas színvonalával. Hogy ez elérhetővé és realizálhatóvá váljék, ahhoz elengedhetetlenlenül szükséges az orosz nyelvoktatás módszertani modelljének gyökeres, tehát lényeg­bevágó megváltoztatása. Milyen legyen az orosz nyelv isko­lai és iskolán kívüli oktatásának op­timális, tehát a legjobb eredmények­kel, a legnagyobb hatékonysággal kecsegtető modellje? Nos, többek közt ezt lesz a MAPRJAL V. kong­resszusa tanácskozásainak egyik fő témája. Szovjet nyelvészek és pszicho lingvisták számos kutatás és kísérlet alapján megállapították, hogy az orosz nyelv oktatásának eddigi teo­retikus jellege elsősorban azzal ma­gyarázható, hogy az oktatás mód­szertani modellje elavult koncepcióra épült. Ez az elavult felfogás az orosz nyelv oktatásának módszertanában abban nyilvánult meg, hogy teljesen háttérbe szorult a nyelv kommunika­tív funkciója, a nyelv gyakorlati használatának elsődlegessége írásban és szóban, s elsősorban az elméleti ismeretek elsajátítására szorítkozott. E felfogás lényegét tehát úgy foglal­hatnánk össze, hogy a tanulók az iskolában nem a nyelvet tanulták, hanem a nyelvről tanultak. £s ez döntő jelentőségű különbség. Ennek az elavult felfogásnak az volt a leg­nagyobb hiányossága, hogy az orosz nyelv oktatásában a tananyag kivá­lasztása. a módszertani elvek kidol­gozása során csupán a nyelvtudo­mány, a lingvisztika ismeretanyagára támaszkodott, s nem volt tekintettel a rohamosan fejlődő többi tudomá­nyos diszciplínákra. A nyelvoktatás céljainak és feladatainak ez az úgy­nevezett monodiszciplináris felfogása eredményezte aztán az elméleti jel­legű ismeretek túltengését. A közép­iskolát végzett egyének ismerték a nyelvtani szabályokat, a ragozásokat, értettek a mondatelemzéshez, rendel­keztek elméleti ismeretekkel írókról és irodalmi alkotásokról, ‘csupán a mindennapi gyakorlatban (ami a leg­fontosabb) képtelenek voltak a kellő szinten kifejezni magukat. Mindezen felismerésekből követke zett, hogy a nyelvoktatás szakembe rei világszerte szükségesnek tartot­ták a monodiszciplináris koncepció felülvizsgálását és egy olyan új nyelvoktatási koncepció kialakítását, amely a nyelv gyakorlati használa­tának elsajátítását tűzi ki a nyelv­­oktatás fő céljául. így alakult ki a pulidiszciplináris koncepció, amely már nem csupán a lingvisztikára, hanem a vele rokon tudományos diszciplínákra, ágazatokra is támasz­kodik és ennek alapján tüzetesen tanulmányozza mindazon tényezőket, melyek a nyelv aktiv használatának elsajátítására befolyással lehetnek. Ezért veszi figyelembe az új kon­cepció — többek közt — például a szociálpszichológiai és szociolingvisz tikai kutatások eredményeit, melyek a nyelvoktatás tökéletesítése folya­mán abban lehetnek segítségére a hatékonyság növelésének, hogy vizs­gálják a különféle szociális csopor­tokból az iskolába kerülő tanulók nyelvi szintjét, az abban mutatkozó azonosságokat és eltéréseket, hogy ezeket közös szintre, közös nevezőre emelhessék, hiszen az iskolában a nyelvet minden tanulónak egyaránt az irodalmi nyelv szintjén kell elsa­játítani, függetlenül attól, kt milyen szociális csoportból származik és mi­lyen nyelvi készségekkel rendelkezett ái eszmei kincs is Kapcsolat a kultúrával /о V7/WÜ PWffl ff 4ML ff WMi nemzetközi kör ; ' iskolai tanulmányainak megkezdése előtt. Leglényegesebb tudományos disz­ciplína azonban, melyre az orosz nyelv oktatásának új koncepciója, módszertani modellje épül — a kom­munikáció-elmélet. Ez az elmélet ma világszerte a nyelvoktatók figyelmé­nek fókuszába került. Azt hangsú­lyozza ugyanis, hogy le kell számol­ni a nyelvoktatás merev, hagyomá­nyos formáival és módszereivel, nem elméleti ismeretekkel kell a tanuló­kat elhalmozni, hanem a nyelvet va­lóban kommunikatív eszközzé, tehát az emberek egymás közötti érintke­zésének hatékony eszközévé kell tenni. Világszerte növekszik azoknak a száma, akik iskolán kívül, különféle tanfolyamokon vagy magánúton, fel­nőttkorban kívánják elsajátítani az orosz nyelvet, mivel annak ismereté­re szükségük van hivatásuk gyakor­lása szempontjából. Az orosz nyelv ilyen formában történlő oktatásának, illetve tanulásának problémáival is foglalkozik az orosztanárok prágai kongresszusa. A felnőttek oktatásá­nak — történjék az csoportos for­mában vagy individuális keretek kö­zött — szintén vannak specifikus metodikai problémái. A magántanu­lás területén ilyen például az idő gazdaságos és racionális, tehát effek­tiv kihasználása. Az összes említett problémák megoldása módozatainak területén — mind az orosz nyelv iskolai oktatásában, mind az iskolán kívüli oktatásában — vannak még eltérő nézetek, egymással szemben álló álláspontok. Ezek összehango­lása, illetve közülük a legmegfele­lőbbek elfogadása is célja a tanács kozásnak. Végezetül — éppen a felnőttokta tással kapcsolatban — szeretnék rá­mutatni egy kihasználatlan lehető­ségre. Már három éve van érvény­ben az a megállapodás, melyet a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövet ség és több más tömegszervezet, köz tűk a CSEMADOK is kötött az oros? nyelv iskolán kívüli tanulásának tá mogatására. Ogy tűnik, az eltelt há rom év alatt tömegszervezeteink, így a CSEMADOK is, nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy azok — főleg az idősebb dolgozók — akik iskolai tanulmányaik idején még nem tanultak oroszul, elsajátít hassák legalább az orosz nyelv alap jait és az alapismeretekre támasz kodva később tovább bővíthessék — akár magánúton is — orosz nyelv tudásukat. Szükséges lenne tehát, hogy a SZISZ, a Forradalmi Szak­­szervezeti Mozgalom és elsősorban a CSEMADOK fokozottabb figyelmet szenteljen az orosz nyelvtanfolyamok szervezésének. Hiszen az orosz nyelv ismerete napjainkban nagy mérték­ben járulhat hozzá munkánk jobb végzéséhez, feladataink körültekin­tőbb ellátásához. Ugyanúgy a szépirodalmi művek, a szovjet újságok és folyóiratok rend­szeres, eredetiben történő olvasása és megértése is nagymértékben hoz­zájárulhat kulturális látókörünk ki­bővítéséhez. S ha mindezt jól átgon­doljuk, arra a következtetésre jutunk, hogy az orosz nyelvtanárok prágai nemzetközi kongresszusa tulajdon­képpen nemcsak az orosztanárok Ugye. SÁGI TÓTH TIBOR A népművelési intézmények jelen­tős szerepet töltenek be a lakosság nevelésében, a kulturális értékek ápolásában és a szocialista életforma kialakításában. Lehetőségeket terem­tenek az egyén közösségbe való be­kapcsolódásához, s az érdeklődési körébe tartozó hasznos időtöltés gya korlásához. A losonci (Lučenec) járásban 76 művelődési ház ad lehetőséget, te remt feltételeket a kulturális és népművelő tevékenységhez, Ezek kö zül 13 élén hivatásos kultúrmunkás áll, de a többiben is sokéves tapasz­talattal rendelkező, a kultúra iránt elkötelezett népművelő tevékenyke­dik. Az előbbieket Garajová Gabriellá­tól, a járási népművelési intézet igazgatóhelyettesétől tudtam meg, azt viszont, hogy milyen jelentősebb rendszeres rendezvényekre kerül sói a járásban, Bodnár Évától kérdez tem. — Több számottevő rendezvényt bonyolítunk le a járás különböző helységeiben, melyek iránt egyre nő az érdeklődés. Egyike ezeknek a di­vtai „béke-ünnepség", melyre július első vasárnapján került sor. Ezen a helyi és a járás folklórcsoportjain kívül neves vendégegyüttesek is fel­léptek. Vilkén (Vefká nad Ipľom) a magyar nemzetiségű együttesek rész­vételével rendezzük a járási dal- és táncünnepélyt, a CSEMADOK járási bizottságával és a helyi szervekkel karöltve. Egyre több műkedvelő színjátszé csoport nevez be a „Színházi tavasz" megnevezésű, a Füleki (Fiľakovo) Városi Művelődési Központ által megrendezésére kerülő seregszemlére Is. Ezen a rendezvényen nagy siker rel szerepelt a helyi együttes, mel\ Mázik István rendezésében Gyáriá!­­Miklós Kényszerleszállás című szín művével a Jókai napokon az első helyen végzett. Megérdemelten, hi­szen az együttesben több kiváló te­hetségű szereplő van. Ezek egyike Danyi Irén, aki a Jókai napokon a legjobb női alakítás díját ,is elnyerte. Dicséretes tevékenységet fejtenek ki a ragyolci (Radzovce) színjátszók is. Idén Dávid Teréz Fekete bárány című drámáját vitték színre Molnár Zsuzsa rendezésében. Ezt megelőzően a Bolondos vasárnap című szovjet vígjátékkal szórakoztatták a közön­séget. Az utóbbit Halama Mária ren­dezte. A ragyolci kulturális élet szer­vezésben kiváló munkát végez Ko­­ronczi Valéria, a helyi művelődési ház vezetője. Eredményes munka folyik a mu­­csényi (Mučín) művelődési házban is. Legutóbb a CSEMADOK helyi szervezetével közösen Szabó Béla rendezésében Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című szín művét mutatták be. * Egyre biztatóbb eredményeket ér­nek el a járás amatőr képzőművészei Is. Az amatőr népművészek kerületi versenyén Debnár Miroslav rajzait és plasztikáit oklevéllel jutalmazták Állandóan nő az amatőr fényképé szék tábora is.. Alkotásaikból idén A prózamondók járási versenyének legjobbjai már a 7. kiállítást rendezték. A ke­rületi versenyre 14 fotós 90 képét küldték el, melyből 27-et versenyké­pesnek találtak, 2 fotós 7 alkotását díjazták, Illetve oklevéllel jutalmaz­ták. — A népművelés igényes feladatai­nak megvalósításában jelentős szere A versmondók egyik legtehetségesebb képviselője pet vállalnak az ifjúsági klubok is. Mi a helyzet ezen a téren? — Jelenleg 17 ifjúsági klub tevé­kenykedik járásszerte. Legeredmé­nyesebb tevékenységet a a ragyolci, a cinobaűai, a nagydaróci (Veiké Dravce), a csákányházi (Cakanovce) és a patakalji (PodreCany) Ifjúsági klubok fejtenek ki. Közülük a Klub fórum megnevezésű Ifjúsági verseny­be évente mintegy tíz kapcsolódik be. — A felnőttoktatásnak különösen fontos szerepe van a tudományos világnézetre való nevelésben, a szo­cialista életforma kialakításában és a polgárok látókörének bővítésében. Milyen tevékenységet fejtenek ki ezen a téren a művelődési otthonok, és milyen eredményeket érnek el? — Bár a látogatottsággal nem min­den esetien lehetünk elégedettek, a művelődési otthonok tervszerű mun­kája nyomán egyre több színvonala­san rendezett, tartalmas előadásra, jól előkészített beszélgetésre stb. ke­rül sor. Ennek bizonyítására, íme, néhány adat: 1981-ben 416 különféle témával foglalkozó beszélgetés, 46 élőújság, 97 tematikus est, 376 ver­seny, vetélkedő, 203 ünnepi est ke­rül megrendezésre. Ezekből 81 for­mabontó, „újszerű“ rendezvény volt. Az érdeklődők 19 sütő-főző tanfolya­mon, több szabás-varrás és társas­tánc tanfolyamon sajátíthattak el hasznos Ismereteket. — Az eredményes munkához ked­vező feltételek is szükségesek. r-* Az eredményes munkához járá­sunkban biztosítottak a feltételek. Több helyen új épületben dolgoznak,. Kokaván, Málinecen most épül a mű­velődési ház, néhány községben vi­szont nagyon szerény körülmények között dolgoznak. A feltételek javí­tását állandóan keressük és szorgal­mazzuk. Az Ilyen Irányú problémák megoldásában sokat segíthetnek a helyi nemzeti bizottságok, a mező­­gazdasági nagyüzemek, s természete­sen a lakosság is. Az Ilyen összefo­gások nyomán már eddig Is több szép eredmény született. Közismert tény, hogy kultúra nél­kül nem élhet az ember, tudatosan vagy ösztönszerűen mindenki kap­csolatban áll vele. Sokan csak pasz­­szív élvezői, de egyre jelentősebb azok száma, akik keresik a vele való kapcsolatot. Kutatják őseik kultúrá­ját, népi hagyományait, továbbadják az utánunk jövő generációnak. Érzik a szocialista kultúra szükségességét, „látják“ annak ember- és társadalom­formáló szerepét. Így van ez e lo­sonci járásban is, ahol városok, fal­vak lakói szorgos­kodnak a kultúra területén. Nem szá­molják a ráfordí­tott érákat, napo­kat, mert az nem „elpazarolt“ idő, hiszen a kultúrá­ért tenni, azzal kapcsolatban lenni örömet jelent. BÖJTÖS JAMOS Az amatőr fotósuk kiállítása Esti m szilvakék hegyek alján margaréta-mintás szőnyegeket tereget a'nyár a hegyipatakok habjaiban rojtjai áznak völgyek zöld pázsitjában pihentetem tekintetem s tündérré varázsol az altatódal-csendü alkony bíborszép esti tüneménye Valahol valaki Valahol most kel jel a nap Megint másutt naplemente van Valahol most hal meg egy ember Valahol békéről szól a dal Valahol partot ér egy hajó Valahol zivatar van Valaki most megy óvodába Valaki most mpnd párjának igent Valaki repülőről nézi a tájat Valaki bányában ércet jejt Valaki aki én vagyok egy verset ír Valaki valaki most szül gyermeket Valahol e percben bezárul a sír Valahol valahai kinyílik egy virág Korcsmáros László иотимаммминммпмш

Next

/
Thumbnails
Contents