Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-07-03 / 26. szám
A SZŐLŐBEN A hideg áprilisért bőven kárpótolt bennünket a meleg május, Így a szőlő kedvezően fejlődött és a virágzás a megszokott időben, június első felében megkezdődött, júliusban legfontosabb tennivalónk a növényvédelem, a kötözés, illetve a hajtások eligazítása a huzalok között. A karós szőlőben harmadszor kötözünk, mégpedig a korábbiaknál erősebben, hogy a kötés elbírja a nehezedő fürtöket. Az alsó kötéseket ajánlatos eltávolítani vagy meglazítani, hogy a tőke szellősebb legyen. A hónap első felében a hajtásokat 20—30 cm-re a karók fölött visszavághatják. A kordonművelésű szőlőben a hajtásokat gondosan rendezzük el a kettős huzalok között, hogy minél szellősebb legyen a lombozat. Ügyeljünk arra, hogy a huzalról visszahajló hajtások ne vessenek árnyékot a fürtökre. Az erőteljesen fejlődő hajtásokat a felső huzalpár fölött 30—35 cm-re bekurtíthatjuk. Ne feledjük el a hónaljhajtások kezelését. A harmadik levél után csípjük vissza őket (erről júniusban írtunk). A kéthárom éves szőlőt ne csonkázzuk! A hajtásokat hagyjuk minél hosszabra nőni, döntsük meg és a felső huzalpáron vízszintes helyzetben rögzítsük. Ezzel a tőkék gyökérzetének fejlődését serkentjük. Homoktalajon a sajátgvökerű ültetvényekben, már most gondoljunk a kipuszult vagy gyenge tőkék pótlására. A szomszédos tőkéken neveljünk megfe-D D Effl tennivalók lelő hosszúságú, bujtásra alkalmas hajtásokat. A zöldoltások gondos ápolást igényelnek. A megeredt oltások hajtásairól távolítsuk el az oldalhajtásokat, a nemes részt pedig kössük karóhoz, nehogy a szél kitörje. A PVC vagy raffiakötést óvatosan lazítsuk föl (felfelé irányuló metszéssel) úgy, hogy a kötés ne vágjon bele a hajtásba. Az elgyomosodás ellen rendszeres sarabolással vagy gereblyézéssel védekezzünk. Tartós szárazság idején az ój telepítésű szőlőt föltétlenül be kell öntözni. Ha módunkban áll, a termőszőlőt is eláraszthatjuk 30—35 mm csapadéknak megfelelő vízmennyiséggel. Ezzel a fürtök fejlődését segí ;ük. Fontos tennivaló a vegyszeres növényvédelem. Fürtzáródás idején még kellően bejuttathatjuk a permetlét a bo^vók közé, a fürtök belsejébe. Ilyenkor peronoszpóra ellen Orthophalant ajánlatos használni, mert ez a szer védelmet nyújt a szürkepenész ellen is. Ha ilyen készítményünk nincsen, akkor kombinált permetlét használjunk (Dithane + Fundazol vagy Topsln + molyok ellen Soldep vagy Bi-58). A permetlével jól áztassuk el a fürtöket. A Fundazol és a Topsin a lisztharmatra is hatásos, ezért kéntartalmú készítmények használata csak akkor szükséges, ha erős lisztharmat-fertőzést észlelünk (Sulikol K, Thiovit, Polsulkol). Ha módunkban áll, akkor a felsorolt szerek helyett inkább Karathane vagy Bayleton készítményt használjunk, mert a kéntartalmú szerek már 25 C-fokos hőmérsékleten is perzselhetnek, július végén akár hosszabb hatástartalmú rézkészítményeket is lehet igénybe venni (Kuprikol, Vitigran, Neroxon stb.). jégverés után azonnal permetezni kell szürkepenész vagy fakórothadás ellen (Orthophaltan, Fundazol, Topsin, Benlate) w mégpedig alapos fürtmosássall Permetezéskor lombtrágyát is juttathatunk a levélzetre. Az oldat formájában kijuttatott tápanyagok gyorsan bekerülnek a növény anyagcsere-forgalmába és nagy hatásfokkal érvényesülnek. A gyökéren kívüli trágyázás kiegészítő vagy speciális fejtrágyázásnak tekinthető, de a juttatott nyomelemek révén gyógyító célokat is szolgálhat a kezelés. Kloró-1 zis, törpeszártagúság stb. esetén a kezelt növényzetnél felgyorsul az anyagcsere, minek következtében a növény többet képes fölvenni és hasznosítani a talajban található tápár igokból. A lombtrágyázás a gyengén vagy egyoldalúan trágyázott ültetvényekben egyaránt indokoltl Nyár elején, amikor a hőmérséklet 25 C-fok fölé emelkedik, gyakran előfordul, hogy pezsegni kezd a bor. A tele hordókból a dugók mellett szivárog a bor, s látszólag ügy viselkedik, mintha erjedne. Ezt a jelenséget a szakirodalom pince-erjedésnek nevezi, bár nem az, csupán külső tüneteiben hasonlít hozzá. Jelentkezésére elsősorban a rosszul szigetelt pincékben számíthatunk. Okozója a bor hőmérsékletének, illetve térfogatának változása. Télen a pince lehűl, tehát a bor térfogata kisebb Jesz, viszont a hordó nem húzódik össze. Ilyenkor töltögetni kell. Ha a pince hőmérséklete gyorsan emelkedik, a bor térfogata nagyobb lesz, így túlnyomás áll elő. Átlagos minőségű bornál 20 C-fokon 0,3—0,4 százalékos térfogatnövekedés lehetséges. Ha az ilyen okbői erjedő bornak üledéke van, az felkavarodik és a bor zavaros lesz. Tehát ahol „pince-erjedésre“ számíthatunk, ott ajánlatos idejekorán átfejteni a bort, eleve számolva azzal, hogy a hordót nem szabad csordultig tölteni, mert a fölmelegedő bor később nem fog elférni a 1 jrdóban. VARGA jOZSEF A GYÜMÖLCSÖSBEN Az almástermésűeknél elérkezett a gyümölcsnövekedés és a rügydifferenciálódás időszaka. A túlzott megterhelés idején nagy segítséget nyújtunk a fának, ha a fölösleges hajtásokat eltávolítjuk, a termőágaöli 10 m 30 tennivalók 1 kat lehajlítjuk és lekötözzük, rendszeres talajlazítással elpusztítjuk a sok nedvességet is tápanyagot elvonó gyomokat, rendszeressé tesszük a növényvédelmet, és persze nem hanyagoljuk el a locsolást. A nyári metszésről legalább annyit: a jövő szempontjából fölösleges hajtások eltávolítását szolgálja, legnagyobb jelentősége az őszibaracknál és almánál van. Főleg a vízhajtásokról, meg azokról van szó, amelyek meredeken fölfelé, a korona belseje felé törnek s besűrítik a koronát. A hajtások lekötözését úgy végezzük, hogy csak annyi hajtást rögzítsünk, amennyire később szükségünk lesz. Természetesen a fajta tulajdonságainak figyelembevételével kell dolgozni, mert a Jonatánt és a Goldent csaknem vízszintes helyzetben is leköthetjük, viszont például a Starkrimsont csak V-alakban (cca 45 fokos szögben) szabad rögzíteni. Ha a kései őszibarack természetes gyümölcshullása nem kielégítő, most metszéssel és válogatással ritkíthatjuk a termést, hogy szépen kifejlődjön a gyümölcs (ne feledjük, ősszel megint lesz kiállítási). A bogyósoknál szintén gondoljunk a jövő évre. A málna idei hajtásait megválogatjuk, tövenként négy-öt vesszőt meghagyunk, a többit a letermett vesszőkkel együtt eltávolítjuk. A köszmétebokrok hasonló kezelést igényelnek. Júliusban már ajánlatos alátámasztani a túlterhelt kajszi- és őszibarackfákat. A korai fajták a hónap derekán-végén élvezhető gyümölcsöt nyújtanak. A barack utóérő gyümölcs, tehát 80—85 százalékos érettség idején szedjük, feltéve, hogy nem lekvárt akarunk belőle főzni. Az ál&dásra szánt gyümölcs egy-egy rekeszben egyformán színeződött, egészséges és egy fajta legyen. Az I. mi nőségü osztályban a 4 cm átmérőnél nagyobb gyümölcsök értékesíthetők. Most érik a cseresznye és a meggy. Ezek nem utóérők, tehát teljes érettség idején kell szüretelni, lehetőleg fát kímélő eljárással. Ha véletlenül nagyobb ágak is letörnek, szüret után fűrészeljük le a csonkot, a sebet pedig zárjuk le. E hónapban érik a nyári alma. Akárcsak a körte, ez is utóérő, de mindenesetre várjuk meg, amíg beszíneződik. A gyümölcs szakaszosan érik, tehát válogató szedést kell alkalmazni (a Stark Earliest esetében legalább három szüret esedékes). Külön figyelmet érdemel a szamóca. A három vagy több éves ültetvényt ideje fölszámolni, mert kevés és nagyon apró gyümölcsöt terem. Az új telepítéshez jelöljük ki a területet, és gondoskodjunk ültetőanyagról. Házi gyökereztetéshez legjobb a kétéves tövekről indát szedni, az anyagot beiskolázni, rendszeres locsolással és permetezéssel erős palántát nevelni, és szeptemberben telepíteni. A fiatalabb ültetvény beteg lombját ajánlatos lekaszálni, ügyelve arra, hogy a tőrózsa megmaradjon. A növényvédelem júliusban sem könnyebb, mint az előző hónapokban volt. Almánál év körténél továbbra Is fennáll a pajzstetű-veszély, számolni kell az almalevélmoly, az almailonca, az atkák és a törpemoly kártételével is. Sőt! A hónap második felében megjelenik az almamoly második nemzedéke. Már csökken a lisztharmat és a varasodás terjedése, de védekezni azért szükséges ellene. A körténél még gondot okozhat a levélbolha, valamint a levélpoloska. AÍz őszibaracknál a kaliforniai pajzstetveken kívül most a szilvapajzstetű, a levéltetű, a keleti gyümölcsmoly és a barackmoly, a betegségek közül pedig a lisztharmat, a levéllikasztő gomba és a monflia károsít. A szilvát pajzstetvek, molyok és atkák támadják, a szamócán megjelenik a levélfoltosság, a szamócaatka, a sodrómoly és a nagy szamócavincellér. Sok kártevője van a málnának is. Most kell számolni a málnavesszőszűnyog, a gubacsszúnyog, a kis levéltetű, illetve a didimellás vesszőfoltosság és a szürkerothadás előfordulásával. A köszmétét a levélpirosító tetvek, az üvegszárnyú ribiszkelepke és a levéldarazsak támadják. Vegyes gyümölcsösben a hónap eledén Bi-58 (esetleg Dimecron f és Dithane szerkombinációt ajánlunk. A lisztharmatra érzékeny fajtáknál Dithane helyett Fundazol vagy Karathane készítményt használjunk. A hónap második felében esedékes az almamoly elleni kezelés, tehát Phosdrin (Bi-58, Metation vagy Decis) és Topsín kombinációt javasolunk. Jonatánnál és a perzselésre nem érzékeny többi fajtánál július végén már Kuprikollal permetezhetünk a gombabetegségek ellen. A szer hátránya, hogy kombinált permetlé készítésére nem ajánlható. A permedébe ezentúl is tegyünk tapadást se-* gítő készítményt (Cittowet), valamint Harmavit folyékony műtrágyát. BELUCZ JÁNOS agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa A ZÖLDSÉGESKERTBEN E hónapban legfontosabb tennivalónk a növényápolás. A forró nyári időben növényeink intenzív locsolást és rendszeres talajiazítő-gyomirtó kapálást igényelnek. A megüresedett ágyasokat mielőbb telepítsük be, hogy ne álljon kihasználatlanul a föld. A kész palántákat mielőbb ültessük ki (lehetőleg az esti órákban) és a földjüket igyekezzünk állandóan nedvesen tartani. Jól teszi, aki kiültetés előtt megpermetezi a palántákat, mert ilyenkor igen nagy a levéltetű-fertőzés lehetősége, s a palántanevelő helyen kevés permetlével tökéletes hatás érhető el. A kitelepített palántákat, főleg a káposztaféléket, földibolhák károsíthatják. A kései káposzta ültetését ne halogassuk fölöslegesen. Ha június végén erre nem kerítettünk sort, most már föltétlenül végezzük el, ha télire jól fejlett termést szeretnénk nyerni. Júliusban kell ültetni a karalábét, kelt és karfiolt is, s a növényeket a különböző lepkefajok hernyóitól, valamint a levéitetvektől kell óvni. A védekezés mód járó' már több ízben szó esett. A mielőbbi permetezésre figyelmeztetik a termelőt a megjelenő káposziaiepkék. A lepkék rajzását követő néhány napon belül feltétlenül permetezni kell, mert ha a hernyók kikelnek és berágják magukat a növényekbe, már hiába cipeljük a permetezőt. Nem szabad megfeledkezni a karfiol árnyékolásáról. Legegyszerűbb, ha a rózsa fölött öszszekötjük a leveleket vagy kéthárom levelet rátörünk a rózsára. A dinnye indáit lapátnyi nedves földdel rögzítve védekezünk a szélkár ellen. A dinnye nem túl vízigényes, viszont kéthárom öntözést föltétlenül meghálál. Az első termések megkötése után — peronoszpóra és termésfoltosság ellen — a Dithane 0,2 százalékos töménységű oldatával permetezzünk. Őszi és téli fogyasztásra most vethetünk céklát (30 cm sortávolság, 2—3 cm mélységi, téli retket, sót, rövid tenyészidejű sárgarépát. Ne feledkezzünk meg a burgonyabogár elleni harcról. Ha van tojásgyümölcsünk (padlizsán), annak is juttassunk a burgonyabogár elleni szerből. A vöröshagymát peronoszpóra és hagymalégy károsíthatja. A kártételnek Dithane és Bi-58 vegyszerből készült, kombinált permetlével vehetjük elejét. A vegyszeres kezelések során gondosan tartsuk be a munkabiztonsági előirásokat. A permetlét szélvédett helyen készítsük, a szert mindig szélnek hátat fordítva töltsük ki. Munka közben nem szabad enni, inni és dohányozni. Mindig olyan szereket válasszunk a növényzet kezeléséhez, melynek ismerjük a kötelező élelmezésegészségügyi várakozási Idejét, és biztosan tudjuk, hogy ezt a határidőt fogyasztásig (szedésig, szállításig) meg tudjuk tartani. DÓRÁK ALAJOS
